Horvátország
FIATALÍTÁS VAGY TISZTOGATÁS: A horvát kormánypárt új évtizedre készül

A helyzet lassan már kezd krónikussá válni: a szalagon érkező napi események újfent arra kényszerítenek, hogy fontos történések krónikása legyek. Vegyük például a horvát kormánypárt, a Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska Demokratska Zajednica, HDZ) két év késéssel megtartott éves konvencióját. A zágrábi Lisinski hangversenyteremben vasárnap nagy pompával megtartott közgyűlésen megjelent régi barátunk, Manfred Weber is, aki az európai néppártok nevében üdvözölte az egybegyűlteket.
Fiatalítás vagy tisztogatás, ez itten a kérdés
A közgyűlés legfontosabb mozzanata a HDZ elnökségi tagjainak megválasztása volt – miután a vezetőséget még 2020-ban megválasztották. (Andrej Plenkovićot elnöknek, helyettesének Tomo Medved veteránügyi minisztert, és alelnököknek Ivan Anušić Eszék- Baranya megye főispánját, Branko Bačićot a HDZ titkárát, Oleg Butković közlekedés- és tengerügyi minisztert, illetve Zdravka Bušićot, a terrorista/szabadságharcos hátterű hölgyet, aki a 90-es években az Egyesült Államokból tért vissza Horvátországba, és a megboldogult Franjo Tuđman köztársasági elnök tanácsosává vált.)
A tízfős elnökség tagjait az új alapszabály értelmében a megyei alapszervezetek öt földrajzi csoportjából választották meg. A következő HDZ-s ki kicsoda azok számára lehet fontos, akiket valami miatt azzal vert meg a sors, hogy a horvát belpolitika tanulmányozásával mulassák napjaikat. Akinek a nevek nem mondanak semmit, az ugorjon egy bekezdést!
Az elnökségben a HDZ szlavóniai alapszervezeteit Antonija Jozić Pozsega- Szlavónia megye főispánja és Igor Andrović Verőce- Drávamente megye főispánja, a fővárosiakat Nina Obuljen Koržinek kulturális és médiaügyi miniszter, valamint Krešimir Ačkar, Nagygorica (Velika Gorica) polgármestere képviseli, az északi országrész pártszervezeteit pedig Anđelko Stričak és Marko Marušić Varasd és Belovár- Bilogora megye főispánja. A tengerpart felé haladva, az ország középső részének szervezeteit Ivan Celjak Sziszek- Monoszló megye főispánja, illetve Ernest Petry, a Lika- Zengg megye főispánjai képviseli, míg a dalmatákat Blaženko Boban Split- Dalmácia megye, illetve Šime Erlić a zárai (Zadar) HDZ alapszervezet elnöke.
Ezzel voltaképpen befejeződött a HDZ vezetőségének rekonstrukciója, amelynek tagjait most kizárólag a Plenković embereit képező középkáder adja, azaz senki sem maradt benne a Tomislav Karamarko által preferált jobboldalra húzó opcióból.
A tisztogatást a Horvát Demokrata Közösség fiatalításnak igyekszik beállítani, amiből annyi az igaz, hogy az új elnökségi tagok zöme a negyvenes éveiben jár.
A HDZ oda pozicionálja magát, ahova Plenković szeretné
Mint ezt a miniszterelnök is kifejtette beszédében, a HDZ mindig akkor érte el a legjobb eredményeket, amikor a jobbközépen helyezkedett el néppárti/kereszténydemokrata előjelű pártként, és ezen az úton számít járni az elkövetkező évtizedben is.
A közgyűlés egyik érdekessége, hogy a készülő pártprogram kapcsán elhangzottak szerint „a HDZ tiszteletben tartja a családi élet minden féle-fajta közösségét a kölcsönös szeretet és gondoskodás, valamint a szolidaritás és a társadalmi felelősségvállalás elvei alapján”.
Ezzel a kormánypárt némileg nyitott az LMBTIQ-közösség felé, nyilván azért hogy Nyugat- Európában se érje szó a ház elejét.
Persze, ez nem sokat változtat a gyakorlati helyzeten, mert az ország alkotmánya továbbra is azon az állásponton van, hogy a házasság a férfi és a nő közössége, és ez, mint ahogy annak idején a népszavazás is megmutatta, az emberek döntő többségének a véleménye.
Nincs Bosznia- Hercegovina horvátok nélkül
Hogy teljes legyen a „politikai totemtánc”, erről Dragan Čović, a bosznia-hercegovinai HDZ elnökének felszólalása gondoskodott.
Ő ezúttal is megismételte, hogy a bosznia-hercegovinai horvátok már évek óta átszavazás, azaz majorizáció áldozatai, ami nem maradhat válasz nélkül. Szerinte ragaszkodni kell a bosznia-hercegovinai államalkotó nemzetek egyenjogúságához, mert „a horvátok nélkül nincs Bosznia- Hercegovina”.
Minden bizonnyal ez lesz az a pont, amelyről a horvátok, és ezzel együtt a Horvát Demokrata Közösség tagjai, veszteségek nélkül nem tudnak visszavonulni, a bosnyákokat erőteljesen támogató amerikai politikai gépezettel ugyanis nem képesek szembe szállni, akármennyire is megalázó az a majorizáció, amit a bosnyák-amerikai szövetség rájuk kényszerít.
És most megyek kiszellőztetni politikában pácolt, sült-főtt agyamat. Esküszöm, néha azt gondolom, hogy a politikusok szándékosan csinálják ezt, csak hogy megkeserítsék az életemet.

Horvátország
Sztrájkügyben a bíróság a kormány ellen döntött, új multiplex mozi nyílt Koszovóban

Hétfőn Horvátországban azzal kezdődött a nap, hogy tíz óra tájban a zágrábi Megyei Bíróság bejelentette a döntését, amely lehetővé teszi a köztisztviselők és közalkalmazottak sztrájkját az igazságszolgáltatásban. Tehát az összes bírósági tisztviselő, gyorsíró, sofőr, takarítónő és más alkalmazott, aki ma reggel 7 órakor kezdte meg a sztrájkot, immár legálisan folytathatja a megmozdulást. Ezzel a bíróság lényegében a kormány ellen döntött, mert a kabinet a sztrájk betiltását követelte.
Szabad sztrájkolni
Történelmi nap ez a szakszervezetek, különösen a „nem reprezentatívak” számára, mert a bíróság kimondta, hogy törvényes a munkavállalók sztrájkja a bíróságokon és az ügyészségeken.
– Délelőtt 10 órakor ott voltunk a megyei bíróságon a sztrájkot jogszerűnek nyilvánító ítélethirdetésen, 10 óra 5 perckor pedig meghívást kaptunk Ivan Malenica igazságügyi minisztertől, hogy ma fél háromkor menjünk be tárgyalni. Nos, ez a megmozdulás legalább arra jó volt, hogy létrejöjjön a találkozó
– mondta Iva Sušković, az Állami és Helyi Alkalmazottak Szakszervezetének (SDLS) elnöke a zágrábi városi polgári bíróság előtt röviddel déli 12 óra előtt tartott tüntetésen.
Salamoni döntés
A kormány „tartalék főhadiszállásán”, a zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban Andrej Plenković miniszterelnök fél tízkor találkozott a közszolgálati szakszervezetek képviselőivel.
A találkozón a miniszterelnök mellett részt vett Oleg Butković miniszterelnök-helyettes és tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter, Marko Primorac pénzügyminiszter, Ivan Malenica igazságügyi és közigazgatási miniszter, Davor Filipović gazdasági és fenntartható fejlődési miniszter, Marin Piletić a munkaügyi kérdésekért és a nyugdíjrendszerért, valamint a család- és szociálpolitikáért felelős miniszter, Vili Beroš egészségügyi miniszter, valamint Radovan Fuchs tudományos és oktatási miniszter.

Andrej Plenković miniszterelnök és Sanja Šprem a Horvát Pedagógus Szakszervezetek képviselője (Forrás: Twitter, Andrej Plenković)
Nem sokkal 11 óra után véget ért a találkozó, amelyet követően Plenković miniszterelnök és Sanja Šprem a Horvát Pedagógus Szakszervezetek képviselője állt ki a sajtó munkatársai elé.
– A párbeszéd keretében arra jutottunk, hogy a következő napokban egyetértési megállapodást kötünk, amely megelőlegezi a kormány döntését az állami alkalmazottak és a köztisztviselők ideiglenes illetménykiegészítésének kifizetéséről
– jelentették be a találkozót követően tartott sajtótájékoztatón.
– Ezt a köz- és állami alkalmazottak fizetéséről szóló új törvény kidolgozásával összefüggésében kell érteni
– nyilatkozta Plenković miniszterelnök, hozzátéve, hogy a törvénynek január 1-jéig hatályba kell lépnie, és hozzátette, hogy két különböző rendeletet fogadnak el, egyet az állami tisztviselők, és egyet a köztisztviselők vonatkozásában.
Plenković szerint a közös döntések 219 000 alkalmazott bérét érintik, és bejelentette, hogy a legalacsonyabb bérek 100 euróval emelkednek.
Azok, akiknek valamivel magasabb fizetésük van, 80 vagy 60 euró növekedéssel számolhatnak. Ugyanakkor a kormányfő azt is közölte, hogy a nyaralási pótlék mindenki számára azonos lesz, azaz 300 euró.
Új mozi Koszovóban
Amíg Európa döntő többsége egy újabb háború kirobbanásával ijesztgeti magát Szerbia és Koszovó között, a német-horvát Blitz Cinestar, amely a régió legnagyobb filmszínházhálózatát működteti, bejelentette, hogy június 2-án, pénteken megnyitotta eddigi legnagyobb, 15 moziteremmel büszkélkedő megaplexét Koszovó fővárosában, Prištinában.

Fő a kényelem, a pristinai megamozi egyik terme a tizenötből (Forrás: Cineuropa)
A megamozi Európa azon részének legnagyobb bevásárlóközpontjában, a Prishtina Mallban működik, fittyet hányva mindenféle vérgőzös jóslatnak.

Kapcsolódó cikk
A HÁBORÚ JELEI: Az oroszok tovább nyomatják a tézist, hogy háború lesz Koszovó és Szerbia között
A prištinai CineStar Megaplex a legnagyobb, legmodernebb, és egyben a legszebb mozi Koszovóban.
A Wall-to-wall Harkness vásznakat, a Barco 4K RGB lézerprojektorokat, a Real D Ultimate 3D-t, a JBL hangszórókat és a Crown audioerősítőket magában foglaló technológia mellett a prištinai CineStar belső berendezése, a zágrábi Franić & Šekoranja tervezőiroda munkáját dicséri.
A zágrábi tervezőiroda más, díjnyertes CineStar mozik belső berendezéséért is felelős, köztük a 2018-as Európa legjobb új építésű mozijának díjával büszkelkedő CineStar Split belső berendezése is az ő terveik után készült.
Körülbelül ennyit a háborúról, ami körül szakértők sora aggodalmaskodik Belfasttól České Budějovicéig.
Addig amíg nem zárják be a Ferizaj (szerbül Uroševac) melletti Camp Bondsteelt, illetve az amerikaiak nem vonulnak ki Koszovóból, nyugodtan lehet fagyizni és moziba járni, főleg most, hogy már van hova a CineStar jóvoltából.
-
Koszovó5 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság2 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English7 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szlovákia5 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt