Nem csak Magyarország, hanem Ausztria és Németország is érdeklődik a horvátországi LNG-terminál bővítése, illetve a terminálhoz kapcsolódó gázvezeték kapacitásának növelése iránt. Erről a horvát miniszterelnök nyilatkozott, amikor a labdarúgó világbajnokságra látogatva interjút adott a katari székhelyű Al Jazeera televíziónak. Ugyanakkor a magyar külügyminiszter szerint a horvátok jócskán megemelnék az olaj tranzitdíját, ami leginkább a MOL-t sújtja, de ennek hatását a közeljövőben minden minden magyar állampolgár megérezheti.

Majdnem dupla kapacitás

Plenković elmondta, amiről a BALK már augusztusban, az erre vonatkozó horvát döntés meghozásakor beszámolt, hogy Horvátország az éves 3,6 milliárd köbméterről 6,1 milliárd köbméterre növeli a krki LNG-terminál kapacitását, ami új lehetőségeket nyit Bosznia-Hercegovina, Szlovénia, Magyarország és Ausztria számára.

A dohai kormány által finanszírozott Al Jazeerának nyilatkozva a horvát miniszterelnök kiemelte, hogy Ausztria és Németország is érdeklődik a krki terminál felé haladó új gázvezetékek megépítése iránt.

Ez a kérdés azért fontos a közel-keleti ország számára, mert Katar a cseppfolyósított gáz egyik legnagyobb exportőre, Horvátország pedig az általa elhasznált gáz egy részét éppen Katarból szerzi be.

A horvát miniszterelnök szerint hazája gázszükségleteinek mintegy 70 százalékát jelenleg az LNG-terminálon keresztül elégíti ki különböző forrásokból – Norvégiából, Algériából, Katarból, az Egyesült Államokból és Azerbajdzsánból.

Szavai szerint a beszerzés piaci alapon történik és „meglehetősen sokrétű”, vagyis az egyik gázforrástól való függőséget (Oroszország) nem váltotta fel egy másiktól forrásra való utaltság.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország néhány éven belül szintén növelheti a Katarból származó gáz beszerzését, ha Horvátországban bővülnek a szállítási kapacitások, a jelenlegi körülmények között ugyanis nincs lehetőség arra, hogy Csehország, Szlovákia és Magyarország elegendő gázt tudjon beszerezni a horvátországi vezetéken keresztül.

Szijjártó Péter éppen a napokban jelentette be, hogy létrejött a politikai megállapodás, amelynek értelmében vállalatközi tárgyalások kezdődhetnek a katari földgáz jövőbeli vásárlásáról az MVM és a QatarEnergy között.

– közölte Szijjártó, aki egy másik interjúban arról beszélt, hogy a horvátok ugyanakkor 2,5 szorozzák fel a kőolaj tranzitdíját.

A kőolaj trantzitdíja

A magyar külgazdasági és külügyminiszter a Spirit Rádióban azt mondta, hogy a magyar kormány az Európai Bizottság közbelépését sürgeti, mert Horvátország 2023-tól két és félszeresére tervezi emelni az Adria-kőolajvezeték tranzitdíját.

Szijjártó hozzátette, hogy Magyarország kőolajimportjának jelentős része a Barátság-kőolajvezetéken keresztül érkezik, és ha az Ukrajnán áthaladó vezeték kiiktatásra kerül, akkor Magyarországnak egyetlen importútvonala marad, ez az Adria-kőolajvezeték.

A magyar külügyér szerint „komoly probléma”, hogy a horvátok visszaélve a saját monopolhelyzetükkel, a jelenlegi tranzitdíjnak a két és félszeresét akarják elkérni a jövő évben. 

A külgazdasági és külügyminiszter jelezte, hogy az energetikai kérdésekért felelős uniós miniszterek hétfői ülésén, amelyen a gázársapka bevezetésének részleteiről tárgyalnak, felveti ezt a kérdést, amelynek napirendre vételét kérte is, mert szeretné világossá tenni az európai energiaügyi miniszterek előtt, hogy ez egy olyan helyzet, ahol az Európai Bizottságnak lépnie kell.

Szijjártó úgy gondolja, hogy „rá kell szorítani” a horvátokat arra, hogy bővítsék a kapacitást, azt pedig európai szinten „el kell utasítani”, hogy a tranzitdíjakat jelentős mértékben megemeljék, visszaélve a háborús helyzettel.

Szerbia és Oroszország

Visszatérve a cikk elején említett interjúhoz, az Al Jazeera műsorvezetője megkérdezte a meginterjúvolt horvát miniszterelnököt azokról az európai félelmekről, amelyek szerint Szerbia az „orosz érdekek trójai falova” lehet a kontinensen, amire Plenković azt a „szokásos rigmust” fújta, hogy „Szerbia nem ülhet két széken”.

– jelentette ki a horvát miniszterelnök, aki arra figyelmeztetett, hogy ha Szerbia a jelenlegi úton halad tovább, akkor lelassul a bővítési folyamat.

Plenković szerint ez nem csak Horvátország álláspontja, hanem általános vélemény az európai országok között.

Az Európai Bizottság elnöke az észak-macedóniai miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón 500 millió eurós segélyt jelentetett be a nyugat-balkáni energiainfrastruktúra fejlesztésére. Ursula von der Leyen szerdán (október 26-án) kereste fel Észak-Macedóniát, majd csütörtökön Pristinában, Koszovó fővárosában az ottani vezetőkkel tárgyalt.

A bizottsági elnök látogatása nem lepte meg a szkopjei vezetést, Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa ugyanis már a múlt héten tájékoztatta az észak-macedón vezetést von der Leyen tervezett látogatásáról.

Várhelyi a Berlini folyamat külügyminiszteri találkozóján Berlinben azt is elárulta Bujar Osmani észak-macedóniai külügyminiszternek, hogy a bizottsági elnök energiatámogatási csomagot fog kibontani Szkopjéban.

Ez így is történt, Ursula von der Leyen ugyanis Észak-Macedóniába érkezve bejelentette: a balkáni ország 80 millió eurós azonnali költségvetési támogatást kap, hogy kezelni tudja a magas energiaárak hatását.

– mondta von der Leyen, aki külön hangsúlyozta az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenség megteremtésének fontosságát.

Hírügynökségi jelentések szerint a támogatás egy része közös gázvásárláson keresztül valósul majd meg a világpiacon.

Az EB-elnök idén immár másodszor kereste fel Észak-Macedónia fővárosát, ahol Dimitar Kovacsevszki miniszterelnök vendége volt.

– jelentette ki Kovacsevszki.

Az euractiv.com véleménye szerint a hír valószínűleg örvendetes megkönnyebbülés lesz a Nyugat-Balkán számos országában, köztük Észak-Macedóniában is, ahol a hazai villamosenergia-termelés az ország éves szükségletének csak kétharmadát elégíti ki.

Ursula von der Leyen csütörtökön (október 27-én) Koszovóba látogatott, amelynek 75 millió eurót kínált fel ugyanarra a célra, amelyre egy nappal korábban Észa-Macedónia a 80 millió eurót kapta.

– írta a Twitteren a brüsszeli bizottság vezetője, aki hangsúlyozta, hogy ezekkel a befektetésekkel az „energiajövőt” teremtik meg.

Ursula von der Leyen Pristinában megbeszélést folytatott Vjosa Osmani államfővel és Albin Kurti miniszterelnökkel, az utóbbival a vízumliberalizációs kérdésekről is tárgyaltak.

– írta szintén a Twitteren a bizottsági elnök, aki jelezte, hogy a tárgyalások ebben a kérdésben újrakezdődtek, és a bizottság minden eszközzel támogatni fogja a vízummentességre vonatkozó pristinai kérést.

Az Európai Bizottság vezetője a következő napokban Albániát Montenegrót és Szerbiát is felkeresi, minden bizonnyal azért, hogy ott is átadja az említett országokat külön-külön megillető energiacsomagot.

Népnevelésbe kezdett a szerbiai bányászati ​​és energiaügyi minisztérium annak érdekében, hogy az emberek minél kevesebb energiát fogyasszanak, és ne kelljen például túlzott áramimportra fanyalodnia Szerbiának. A tárca honlapján megjelent ajánlások nem csak magánszemélyeknek szólnak, hanem az államigazgatási, önkormányzati és gazdasági szereplőknek is. Hivatalos közlés szerint az ajánlások megfogalmazását az energia- és gazdasági válság, a poszt-Covid időszak, a geopolitikai zűrzavar és az ukrajnai háború miatt kialakult helyzet tette szükségessé.

Össznemzeti tudatosság

Ami a szerbiai háztartásokat illeti, az ajánlások elsősorban a villamos energia ésszerű felhasználásra vonatkoznak, miután a gáz iránti közvetlen igény az ottani háztartásokban nem túlzottan nagy a megfelelő infrastruktúra hiánya miatt, viszont érintve lehetnek a sok esetben gázalapú távfűtés által.

Az össznemzeti tudatosság emelése érdekében a szerb állam népnevelésbe kezdett annak érdekében, hogy minél kevesebb áram/energia fogyjon, de ezzel Szerbia nem az első, és nem is az egyetlen Európában, ahol a következő időszakban az „ön- és a kollektív fegyelem” növekedése várható, ami „nemzeti programok” megfogalmazásához vezet, mint most Szerbia esetében, mínusz görögök és horvátok, ahol annyi pénz folyt be a turizmusból, hogy ők – saját elmondásuk szerint – várhatóan könnyeben veszik az akadályokat.

A horvát kormány a nyári szabadságok után és a turizmusból származó bevételek láttán azt kommunikálja, gondoskodni fog arról, hogy a lakosság ne nagyon érezze meg az energiaválság következményeit.

De térjünk vissza Szerbiára, ahol nincs turizmusból származó hatalmas bevétel, és ahol ezért a helyi önkormányzatoknak, az államigazgatási szerveknek és vállalatoknak, a közintézményeknek, valamint a gazdaságnak szóló javaslatban/rendeletben szabályozzák a közvilágítás ésszerű használatát, korlátozzák a közterületi és a díszvilágítást, erőteljesen javasolják a LED-világítás alkalmazását, valamint az elektromos fűtésről más fűtési módra történő átállást, például napelemek vagy hőszivattyúk telepítését, hogy legalább 15%-kal csökkenteni lehessen a fogyasztást az előző évhez képest.

A szóban forgó minisztérium külön ajánlja, hogy minden állami vállalat készítsen tervet a fogyasztás csökkentésére, de tervet kell készíteniük az energiaszektorban működő cégeknek is az elosztó és átviteli rendszerben jelentkező energiaveszteség csökkentésére. Az ajánlás a hivatalos csatornákon keresztül nyilván rendelet, illetve utasítás formájában jelenik meg.

Az ajánlások a 2022. szeptember 1-e és 2023. március 31-e közötti időszakra vonatkoznak, és a minisztárium szerint alkalmazásukat minél előbb meg kell kezdeni.

Szerbiában a nyári időszakban az áramfogyasztás napi 90 gigawattóra, téli időszakban pedig napi 120 gigawattóra, ebből a háztartások 42%-ot használnak fel, az ipar 25%-ot, a közlekedés 3%-ot, az állami-kereskedelmi szektor 17%-ot, míg a rendszeren belüli veszteségek 13%-ot tesznek ki.

Sötétség borul a tájra

A több, mint ötven ajánlást lehetetlen lenne a felsorolni egy BALK-szabványos cikkben, ezért csak néhányat ragadunk ki közülük, mondani sem kell, a teljesség igénye nélkül.

Az első nagyobb csoport a „sötétség borul a tájra” gyűjtőnév alá tuszakolható be, miután a közvilágítást és a díszkivilágítást érinti.

Az önkormányzatoknak az utcák, a terek és a létesítmények kivilágítását a minimális biztonsági szintre ajánlott/kell csökkenteni, amivel 33%-os megtakarítást illene elérni, arról nem elmélkednénk, hogy miként jött ki ez a „szép kerek szám”, maradjon ennek oka a balkáni furcsaságok tárházának rejtekében.

A billboard-világot is sújtja az intézkedés, mivel lehetőség szerint korlátozni kell az óriásplakátok megvilágítását és a fényreklámok használatát, itt azonban százalékot nem adtak meg.

Az ajánlás/rendelet alapján korlátozni kell az újévi diszkivilágítást is a december 15-től január 15-ig tartó időszakban, ezek szerint előtte-utána lehet, csak nincs értelme. Ez azt is jelenti, hogy Szerbiában (és gyaníthatóan máshol is) sötétben botorkálunk át az újesztendőbe.

Lehetőség szerint korlátozni kell a reflektorok használatát a sport- és egyéb rendezvényeken, ezért úgy kell megszervezni a sporteseményeket, hogy azokat napközben tartsák meg, mivel az nyilván nem opció, hogy a focisták sötétben zavargásszák a labdát, miközben a közönség nem lát semmit.

A közvilágítással kapcsolatban az ajánlás/rendelet külön pontban, és minden magyarázat nélkül tartalmazza azt az utasításnak tűnő néhány szót, hogy a szerbek „álljanak át” a LED-világításra, és persze, a nem szerbek is, akik Szerbiában élnek.

Háztartási racionalizálás

A háztartásokra vonatkozó előírások első helyen tartalmazzák azt az ajánlást, hogy az emberek csak akkor használják a bojlereket, amikor szükségük van rá, és a vizet legfeljebb 60 fokra melegítsék fel.

A hűtésre is van szabály, amely szerint a hűtőszekrényt 4 fokra, a fagyasztót pedig -18 fokra kellene állítani a háztartásokban, hogy ezáltal optimalizálják a fogyasztást.

Az otthoni fűtés esetében – első nekifutásra – hőfokot nem határozott meg az illetékes minisztérium & a szerb kormány, de a fűtőberendezések „ésszerű használatára” szólított fel, amihez néhány tanácsot is adott.

Ezek szerint napközben, amennyire csak lehetséges, a napsugarakat kell világításra használni, fűtési szezonban pedig éjszaka ajánlott behúzni a függönyöket és leengedni a redőnyöket. Ugyanakkor nem tanácsolják a fűtőelemek és a fűtőkészülékek letakarását, mert akkor azok kevesebb hőt adnak le.

Második nekifutásra azonban már sikerült meghatározni a hőfokot is, így a minisztériumi tanács szerint a lakások hőmérséklete napközben 20-21 fok lehet, éjszaka a hálószobában elég a 18 fok. Azokban a lakásokban/házakban, ahol napközben nem tartózkodik senki 16 fokra kell levenni a hőmérsékletet, tartós távollét esetében pedig 10 fokra.

Hivatalos helyről azt is ajánlják, hogy az emberek a mosást és a mosogatást teli gépekkel és alacsonyabb hőfokon végezzék, és ne használjanak szárítógépeket, hanem inkább a „levegőn szárítsanak”.

A további „praktikus tanácsok” közé tartozik a LED-égők használata, ezt többször is elismétlik, de fontosnak tartották megemlíteni a számítógép lekapcsolását a használatot követően, valamint az otthoni dekoratív világítás kikapcsolását.

Szerbiában ma már hivatalosan is ajánlják a napelemek és napkollektorok telepítését az épületek tetejére.

Az állami propaganda

A minisztérium javasolja, hogy a közszolgálati és más, országos frekvenciával rendelkező médiumok tegyenek meg mindent az energiahatékonyság, az ésszerű energiafelhasználás és a megújuló energiaforrások népszerűsítésére. Ami a televíziókat illeti ezzel nem is lehet gond, mert mind a négy országos csatornát a baráti televíziók „bitorolják”, és ez akkor sem jelent majd problémát, ha ötödiknek ebbe esetleg/valószínűleg belép a magyar TV2 is.

Az országos csatornáknak promóciós videókat kell sugározniuk az energiahatékonyság és az ésszerű energiafelhasználás területén. A műsoroknak nézettségének növelése érdekében olyan szakértőket kell bevonni, akik hasznos tanácsokkal és információkkal befolyásolják az emberek véleményét az energiaátállás szükségességét illetően.

Kicsit epésen jegyezzük meg, hogy ami a médiabefolyásolást illeti, ezen a téren Szerbiában van bőven tapasztalat, és csak remélni merjük, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök a takarékosság szellemében a legalacsonyabbra állította a hűtési fokozatott, mielőtt a választási kampány során legyártott videóban & műsorban előjött a hűtőszekrényből.

A közszférában az alkalmazottak aligha tudnak elugrani a képzések elől, az ajánlat/rendelet alapján ugyanis az állami szaktorban gondoskodni kell a dolgozók oktatásáról a hatékony energiafelhasználás érdekében. Itt példaként említik meg, hogy lehetőség van az iskolai takarítók és alkalmazottak képzésére a Szerb Kereskedelmi Kamara által kidolgozott program alapján. Ez magyarán azt jelenti, hogy a „fő döntéshozó” takarító személyzetet kiképzik arra, hogy miként kell lekapcsolni a villanyt.

Ráadásul az államigazgatásban gondoskodni kell olyan személyek kijelöléséről, akik a fenti ajánlásoknak megfelelően a munkaidő alatt gyakori ellenőrzéssel gondoskodnak az energiafogyasztás csökkentéséről, vagyis akik felhatalmazást kapnak arra, hogy vegzálják a többieket (alpári kifejezés törölve).

Kezdődik a szép új világ, de ne legyenek illúzióink, nem csak Szerbiában. Ezt sikerült művelni a világgal azoknak, akiket a hatalmi ambíciók a politikai pályára tereltek, függetlenül attól, hogy ki a főkolompos, és hogy éppen Oroszországot és az Egyesült Államokat szeretjük-e, illetve hogy miként viszonyulunk egyik vagy másik bábjukhoz.

Főzési tanácsok

Sok minden kimaradt ebből a „rövid ismertetőből” de mielőtt továbblépnénk, egy pillanatra időzzünk még el annál a „receptkönyvnél”, amelyet „főzési tanácsoknak” nevezhetünk, á la szerb állam.

A szerb minisztérium & kormány megfogalmazása szerint ezentúl fedett edényben kell főzni, mert ezzel akár 20% energia is megtakarítható, és érdemes a fűtőfelülettel azonos nagyságú edényeket használni, hogy elkerülhetővé váljon újabb 20% energiaveszteség.

Továbbá: amikor a víz felforr, a tűzhely fűtőteljesítményét a lehető legalacsonyabb hőmérsékletre kell csökkenteni, amelyen a víz tovább forr. Ily módon az energia akár 60%-a is megtakarítható.

Illetve: a leggazdaságosabb főzést a gyorsfőző edények biztosítják, amelyek két-háromszorosával csökkentik a főzési időt és az elfogyasztott áramot.

És még: a sütő kikapcsolása 10 perccel a sütés vége előtt, amivel akár 20% energia is megtakarítható, a rerni ajtaját pedig sütés közben ne tessék nyitogatni, mert azzal 20%-os energiaveszteség keletkezik.

Egyelőre a rendelet arra nem vonatkozik, hogy kijelölt személyek képeznek ki a főzési ajánlatok/rendeletek betartásának ellenőrzésére, akik majd házról házra, lakásról lakásra haladva ellenőrzik a háztartásokra vonatkozó összes szabályt, és esetleg bekukkantanak a fedő alá.