Energiaválság
JÖN A NYÁR, KELL A TÜZELŐ: Egekben a tűzifa ára Szerbiában
Szerbiában az emberek már most megrohamozták a fatelepeket, hogy tűzifát szerezzenek be a következő fűtési időszakra. A tölgy és a bükk ára már majdnem duplájára emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest, de a kereskedők szerint “lesz ez még rosszabb is”.
Jön a nyár, kell a tűzifa!
De félre a tréfával, mert a tűzifa iránti kereslet soha nem látott mértékben növekedett, az emberek ugyanis az energiaválságtól tartva igyekeznek már most beszerezni a “téli meleget”: így nyugodtan elmondható, hogy az ukrajnai háború árát a tűzifán keresztül is megfizetik.
Tavaly ilyenkor Szerbiában egy köbméter tölgyért vagy bükkért 40-45 eurót kértek, októberben már 50-55 euróba került a tűzifa, és egészen a közelmúltig ebben a sávban maradt az ára, de a háború megtette a magáét.
Mindennek hatására a tűzifa ára a dél-szerbiai Užice környékén – leszállítással együtt – köbméterenként több mint 70 euróba (kb. 28 000 forint) kerül.
– A tüzifát általában augusztusban szokás megrendelni, az emberek azonban félnek a gáz- és áramhiánytól, így már áprilisban kezdték leadni a rendeléseket
– nyilatkozta a “Blic” hírportálnak Dragan Radojičić az Užice melletti Staparból származó tűzifakereskedő, vagyis az ottani fatelepes.
A Blic beszámolója szerint Belgrádban még drágább a fűzifa, mint vidéken: jelenleg 9000 dinárba kerül egy köbméter, ami 75-80 eurónak, vagyis 30 000 forintnak felel meg, és ebben nincs benne az “árfolyamkockázat”, mert Szerbiában évek óta szinte ugyanazon a szinten van a dinár az euróhoz képest.
Vagyis, ami dinárban kétszer annyi, az euróban is a duplája.
Az emberek Szerbiában arra is felkészültek, hogy ha kell, akkor életmódot váltanak.
– Régi épületben lakom, és eddig villannyal fűtöttem, mert az jobban kifizetődött, de mivel egyre egyre többször elhangzik, hogy kemény lesz a tél, és áramhiány vár ránk, minden esetre beszereztem két köbméter fát. Sparheltem ugyan nincs, de vennem kell egyet, és nem marad más hátra, minthogy ki kell tisztítanom a régóta használaton kívüli kéményt
– mondta egy helyi lakos, aki maga is a körülmények áldozata, és ezzel nincs egyedül.
Már favágóból sincs elég
A kereskedők szerint lesz ez még rosszabb is, és aki most nem szerzi be a tüzelőt, az őszre még többet fizet érte.
A fakitermelők és a kereskedők szerint a tűzifa ára azért emelkedik, mert minden drágul, amihez még hozzáteszik, hogy hiány van “fakitermelésre alkalmas emberből”, vagyis magyarra fordítva, favágóból sincs elég.
Szerbia lakosságának “éberségét” tovább fokozza az a politikai narratíva, amely szerint nehéz lesz a következő tél, aminek egyik fő propagálója Aleksandar Vučić szerb elnök, akiről tudjuk, hogy nem csak a televízióból, hanem a hűtőszekrényből is előléphet, hogy “megzavarja a nyugalmat”.
A “fridzsielnök” szembetűnő óvatosságával, vagy inkább állandó károgásával – nézőpont kérdése – jelentősen befolyásolja a közhangulatot, és ezáltal az árakat is.
Energiaválság
GÁZ-OLAJ: A horvátok bővítik az LNG-t, és 2,5-tel szorozzák fel a kőolaj tranzitdíját
Nem csak Magyarország, hanem Ausztria és Németország is érdeklődik a horvátországi LNG-terminál bővítése, illetve a terminálhoz kapcsolódó gázvezeték kapacitásának növelése iránt. Erről a horvát miniszterelnök nyilatkozott, amikor a labdarúgó világbajnokságra látogatva interjút adott a katari székhelyű Al Jazeera televíziónak. Ugyanakkor a magyar külügyminiszter szerint a horvátok jócskán megemelnék az olaj tranzitdíját, ami leginkább a MOL-t sújtja, de ennek hatását a közeljövőben minden minden magyar állampolgár megérezheti.
Majdnem dupla kapacitás
Kapcsolódó cikk
2 X 1: A horvátok szinte a duplájára növelik az LNG-kapacitásokat, és újabb csöveket fektetnek le
Plenković elmondta, amiről a BALK már augusztusban, az erre vonatkozó horvát döntés meghozásakor beszámolt, hogy Horvátország az éves 3,6 milliárd köbméterről 6,1 milliárd köbméterre növeli a krki LNG-terminál kapacitását, ami új lehetőségeket nyit Bosznia- Hercegovina, Szlovénia, Magyarország és Ausztria számára.
A dohai kormány által finanszírozott Al Jazeerának nyilatkozva a horvát miniszterelnök kiemelte, hogy Ausztria és Németország is érdeklődik a krki terminál felé haladó új gázvezetékek megépítése iránt.
Ez a kérdés azért fontos a közel-keleti ország számára, mert Katar a cseppfolyósított gáz egyik legnagyobb exportőre, Horvátország pedig az általa elhasznált gáz egy részét éppen Katarból szerzi be.
A horvát miniszterelnök szerint hazája gázszükségleteinek mintegy 70 százalékát jelenleg az LNG-terminálon keresztül elégíti ki különböző forrásokból – Norvégiából, Algériából, Katarból, az Egyesült Államokból és Azerbajdzsánból.
Szavai szerint a beszerzés piaci alapon történik és “meglehetősen sokrétű”, vagyis az egyik gázforrástól való függőséget (Oroszország) nem váltotta fel egy másiktól forrásra való utaltság.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország néhány éven belül szintén növelheti a Katarból származó gáz beszerzését, ha Horvátországban bővülnek a szállítási kapacitások, a jelenlegi körülmények között ugyanis nincs lehetőség arra, hogy Csehország, Szlovákia és Magyarország elegendő gázt tudjon beszerezni a horvátországi vezetéken keresztül.
Szijjártó Péter éppen a napokban jelentette be, hogy létrejött a politikai megállapodás, amelynek értelmében vállalatközi tárgyalások kezdődhetnek a katari földgáz jövőbeli vásárlásáról az MVM és a QatarEnergy között.
– Ha Horvátország az ígéreteinek megfelelően bővíteni fogja LNG-termináljának kapacitását, ahol már most is Magyarország az első számú felhasználó, akkor reális lehetőség lesz arra körülbelül hároméves időtávon belül, hogy a katari gáz a magyar földgázellátásban szerepet kapjon
– közölte Szijjártó, aki egy másik interjúban arról beszélt, hogy a horvátok ugyanakkor 2,5 szorozzák fel a kőolaj tranzitdíját.
A kőolaj trantzitdíja
A magyar külgazdasági és külügyminiszter a Spirit Rádióban azt mondta, hogy a magyar kormány az Európai Bizottság közbelépését sürgeti, mert Horvátország 2023-tól két és félszeresére tervezi emelni az Adria-kőolajvezeték tranzitdíját.
Szijjártó hozzátette, hogy Magyarország kőolajimportjának jelentős része a Barátság-kőolajvezetéken keresztül érkezik, és ha az Ukrajnán áthaladó vezeték kiiktatásra kerül, akkor Magyarországnak egyetlen importútvonala marad, ez az Adria-kőolajvezeték.
A magyar külügyér szerint “komoly probléma”, hogy a horvátok visszaélve a saját monopolhelyzetükkel, a jelenlegi tranzitdíjnak a két és félszeresét akarják elkérni a jövő évben.
A külgazdasági és külügyminiszter jelezte, hogy az energetikai kérdésekért felelős uniós miniszterek hétfői ülésén, amelyen a gázársapka bevezetésének részleteiről tárgyalnak, felveti ezt a kérdést, amelynek napirendre vételét kérte is, mert szeretné világossá tenni az európai energiaügyi miniszterek előtt, hogy ez egy olyan helyzet, ahol az Európai Bizottságnak lépnie kell.
Szijjártó úgy gondolja, hogy “rá kell szorítani” a horvátokat arra, hogy bővítsék a kapacitást, azt pedig európai szinten “el kell utasítani”, hogy a tranzitdíjakat jelentős mértékben megemeljék, visszaélve a háborús helyzettel.
Szerbia és Oroszország
Visszatérve a cikk elején említett interjúhoz, az Al Jazeera műsorvezetője megkérdezte a meginterjúvolt horvát miniszterelnököt azokról az európai félelmekről, amelyek szerint Szerbia az “orosz érdekek trójai falova” lehet a kontinensen, amire Plenković azt a “szokásos rigmust” fújta, hogy “Szerbia nem ülhet két széken.
– Megértjük a történelmi kapcsolatokat Moszkvával, ez nem titok, és ezt tiszteletben is tartjuk, de ha őszinte az ambíció, és valóban elkötelezettek az EU-csatlakozás mellett, akkor ennek során össze kell hangolni a külpolitikát a szövetséggel
– jelentette ki a horvát miniszterelnök, aki arra figyelmeztetett, hogy ha Szerbia a jelenlegi úton halad tovább, akkor lelassul a bővítési folyamat.
Plenković szerint ez nem csak Horvátország álláspontja, hanem általános vélemény az európai országok között.
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó5 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is