JÓL KISÜTÖTTÉK: Féláron vették meg a Szabadka védjegyének számító Fidelinka kenyérgyárat

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Valamikor réges-régen, a kinek boldog/kinek boldogtalan szocialista időkben, valamikor a második világégés után, és jóval a harmadik világégés előtt, vagyis még 1947-ben alapították a szabadkai kenyérgyárat, a Fidelinkát, amely a „betevő falatot” adta a környék laskosságának. Az ezredfordulón a kenyérgyár éves termelése elérte a 12,5 millió veknit és a 100 ezer tonna édes pékárut. A szerb kormány 2005-ben privatizálta a vállalatot, és az egykoron sikeresnek számító cég röpke öt év alatt csődbe ment.

Kenyérbányászat

Ezen nem is kell csodálkozni, Szerbiában ugyanis alig van olyan nagynevű cég, amelynek a magántulajdonba helyezése sikertörténetnek számít. A Fidelinka esetében egy Virgin-szigeteki off-shore cég lett az új tulajdonos, illetve egy svájci cég, amely fő tevékenysége a bányászat volt. Azt is mondhatnánk, hogy a fiúk a bányában dagasztottak, és jött fel a kenyér, de nem jött!

Az oknyomozó újságírók munkájának köszönhetően kiderült, hogy a szóban forgó vállalatok mögött Dimitrije Aksentijevićet kell keresni, aki egyébként brit állampolgársággal rendelkezik és már édesapja is üzletember volt, jelentsen is ez bármit.

Az OffshoreLeaks az ifjabb Aksentijević nevével hozta összefügésbe a fent említett szigeteken bejegyzett Mowbray Systems Ltd. nevű céget, amely biztonsági rendszerek terítésével foglalkozik Yorkshire-ban.

Miután a Fidelinka magánkézbe került, kezdetben úgy tűnt, hogy a kenyérgyár jól működik az új tulajdonosok vezetésével. Megalapították a “Bread&Co” márkanevet, és egymillió dolláros beruházást jelentettek be.

Mindebből azonban semmi sem lett. A Fidelinkát még inkább eladósították, a pénzt pedig saját vállalataik számláira menekítették ki Szerbiából.

A szabadkai kenyérgyárral tucatnyi vállalat működött együtt, és kb. ugyanennyi vett részt a hitelezésben, így tulajdonképpen képtelenség megállapítani, hogy ki kinek tartozott, és tulajdonképpen ki a valódi hitelező, és ki a kárvallott.

Üzleti matek

A Fidelinka 2010-ben ment csődbe, akkor 700 munkás került az utcára, ők valóban kárvallottak voltak.

Közben a vállalat egy részét a Liberális Demokrata Párt elnökének, Čedomir Jovanovićnak a felesége vette bérbe, tésztát gyártottak egy ideig, de ebből sem lett sikertörténet, ahogy tulajdonos férjének politikai karrierjéből sem. A csak Čedonak becézett politikus – ha lehet még róla ezt állítani – mostanában már csak a hőzöngéseivel és botrányos magatartásával tud címlapra kerülni.

2010 óta a pékséget hol az egyik, hol a másik vállalat vette bérbe. Hat éve viszont már mindig ugyanaz a cég, a belgrádi Don- Don süti benne a kenyeret, s és ez a vállalat lett az új tulajdonos, igaz, fele annyiért jutott hozzá, mint amennyire becsülték a Fidelinka érétékét: így végül tíz évvel a csőd után végre gazdára talált a szabadkai Fidelinka és annak minkét leányvállalata, valamivel több mint kétmillió euróért (kb. 776 millió forintért)

A Fidelinka tésztagyár és a Fidelinka malom közvetlen ajánlat útján kelt el, a pékséget viszont az eddigi bérlő „kaparintotta meg”.

A tésztagyár ingóságainak kapcsán a hitelezők tanácsa 100.001 euróban (cirka 39 millió forint) határozta meg a legalacsonyabb elfogadható ajánlatot, ami megközelítőleg a vagyon értékének a tizede.

Tavaly kétszer bocsátották árverésre a tésztagyárat, de nem voltak érdeklődők. Most a két ajánlat közül a kedvezőbb (100.001 euró) a verbászi Matador 021 VS cégé volt. A fantázianév mögött ezúttal nem bánya bújik meg, a verbászi cég ugyanis makaróni, tészta és egyéb liszttermékek gyártásával foglalkozik, tehát illik a profiljához a most szerzett tulajdon.

A pénz jó részét az egyik hitelező, a zimonyi EH Investment kapta meg, amely a Fidelinka brandet és a malom gépeit is megszerezte 1,79 millió euróért (közel 700 millió forint).

Május elején végül a Fidelinka pékség is elkelt, mintegy 185 ezer eurót (72 millió forint) fizetett érte az eddigi bérlő, vagyis a belgrádi Don- Don vállalat, ami – mint már mondtuk – pontosan a fele annak az összegnek, mint amire az ingóságokat felbecsülték.