Connect with us

Horvátország

AUTOKRATÁK VS. LIBERÁLISOK: Utazás a szükségállapot körül

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

orban putyu zasto je
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

A magyar szükségállapot, költői nevén háborús veszélyhelyzet, úgy tűnik feladta a leckét a horvát kormánynak is. Bár nyilvános reakció még nem volt, beindultak a nem hivatalos csatornák, így a Jutarnji list is nagy elemzést közöl Gojko Drljača kolléga tollából, aki íróasztala felett elmerengve igyekszik megválaszolni, hogy miért volt szüksége Orbán Viktornak a szükségállapot bevezetésére. Vajon Orbán csak simán folytatni szeretné az oroszokkal való üzletelést, amelyből “oligarchái nagy hasznot húznak”, vagy nagy mennyiségű pénzt igyekszik kisajtolni az EU-ból, hivatkozva az orosz importtól való függőségére? Esetleg Brüsszel lehetséges büntetőakcióinak igyekszik elvenni az élét? (Nota bene, itt még Magyarország az EU-ból való kizárása is lehetőségként szerepel, legalábbis a Jutarnji list lehetséges forgatókönyveinek kollekciójában.)

Világ autokratái, egyesüljetek!

A kommentátor Viktorunkat igen előkelő társaságba helyezi, az orosz és kínai elnök mellett, még Erdoğan török elnököt nevezi meg olyan típusú autokrataként, mint a magyar miniszterelnök – valahogy megfeledkezett Lukasenkáról, de ezt csak a megfeszített agymunkának lehet betudni.

Ebben a kontextusban a miniszterelnök nyilatkozata, hogy a szükségállapotra azért van szükség, hogy “minden rendelkezésre álló eszközzel megvédje Magyarországot és a magyarokat” vésztjóslónak tűnik a Jutarnji listnek.

– Az sem világos, hogy mik ezek a módszerek (politikai, diplomáciai, gazdasági, pénzügyi, katonai, rendőrségi…?), és kitől védi Magyarországot és a magyarokat, az EU-tól, Putyintól, a szomszédos országoktól beleértve a Horvát Köztársaságot is?

– teszi fel a kérdést Drljača kolléga, hogy mély lélegzetet véve belemerüljön annak a kérdésnek az elemzésébe, hogy miért ellenzi Magyarország a kőolajembargót. Gondolkodásában uralkodó a nyugati narratíva, illetve a moralizáló lózungok, és meg sem fordul a fejében az az egyszerű magyarázat, hogy Magyarország számára tényleg gazdasági öngyilkossággal érne fel az orosz energiahordozókról való átmenet nélküli leszakadás.

A konstrukció arra van kihegyezve, hogy Orbán így igyekszik bosszút állni a jogállamisági disputából kifolyólag leblokkolt eszközökért, és nem törődve az ukránok vérével, zsarolja az egész Uniót. Ha sikerülne gonosz terve, “a magyar autokrata pénzhez jutna olyan magyarországi projektek finanszírozására, amelyek biztosítani tudnák az autokratikus/diktatórikus uralom fenntartását, amelyben nincs igazi demokrácia, szabad média vagy jogállamiság a liberális nyugati demokráciák normái szerint.”

Van-e oka Horvátországnak az aggodalomra?

A szerző véleménye szerint kérdés, hogyan kell Horvátországnak értelmezni a magyar szükségállapot bevezetését, mert meglátása szerint Horvátország specifikus helyzetben van.

Nemcsak azért, mert Orbán aggályait fejezte ki az energiahordozók Horvátországon át történő szállítással kapcsolatban, de ugyanakkor területi követelményeket is megfogalmazott a tengerparttal kapcsolatban, mindezt akkor, amikor Magyarország a MOL közvetítésével ellenőrzés alatt tartja nemcsak az energiahordozók behozatalának nagy részét, de az adriai földgázmezők termelését is.

– Horvátország tehát a Magyarország ellenőrzése alatt álló gáz- és olajimporttól függ, amiből a magyarok sokkal többet profitáltak – miközben a Horvát Köztársaságban elhanyagolták a finomítói infrastruktúrát -, Orbán pedig a Magyarországot fenyegető veszélyekről beszél, ami a klasszikus politikai képmutatás példája

– írja a Jutarnji list. És akkor jön a poén:

– Ha az energiával és a szélesebb gazdasági jövővel kapcsolatos aggodalom az egyik oka annak, hogy Orbán szükségállapotot hirdetett, akkor felmerül a kérdés, hogy Horvátországnak is szükségállapotot kell-e hirdetnie, mert nagyban a magyar Moltól függ, és a közelmúltban egy magyar alap részesedést szerzett Horvátország legnagyobb vállalatában, a Fortenovában az orosz Sberbanktól?

A zágrábi lap elemzője a továbbiakban mégis leginkább azt tartja valószínűnek, hogy az Orbán kormány figyelmen kívül hagyja az ukrán tragédiát, és igyekszik továbbra is zavartalanul üzletelni az oroszokkal, beleértve ide a paksi atomerőmű bővítését is.

Egy kis kanyarral hozzáteszi még, hogy kérdés, mit gondolnak erről a lengyelek, akik különben Budapest számos meglátását osztják Brüsszel megnyilvánulásaival kapcsolatban, de ezt nem fűzi tovább, hanem megelégszik azzal a megállapítással, hogy az ukránokkal történt, választások előtti látszatszolidaritás után, az Orbán kormány ott folytatja oroszbarát politikáját, ahol abbahagyta, és a szükségállapot bevezetése szerinte “a legvilágosabb bizonyíték arra, hogy Magyarországon nincs igazi demokrácia, hanem Orbán féle autokrácia/diktatúra van uralmon, amivel az uniós intézmények eltémázhatnának” még egy kicsit.”

Már csak Milanović köztársasági elnöknek kellene megnyilvánulnia ebben a témában, hogy teljes legyen a boldogság. Vagy bolondság?

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Horvátország

Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

anyuci mm
Ursula és anyuci kedvenc Mikimausza (Forrás: X-platform, Andrej Plenković)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.

Már nem illúzió a kínai út

Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.

A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.

A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.

A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.

Új szelek fújnak

Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.

A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.

Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.

illúziók kínai

A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)

Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.

Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.

Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.

Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.

Hétvégi csemege

Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.

Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.

illúziók kínai

A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)

Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.

Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.

Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.

Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.

Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.

Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava