Connect with us

Koszovó

KURTI AMERIKÁBAN: Az amerikaiak állandósítsák a Bondsteelt, az oroszok viszont számolják fel a niši humanitárius központot

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

kurni nyanya
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 2 perc

A szerb kormány ki tudja hányadik szócsövének számító belgrádi Novosti azt írja, hogy Albin Kurti, a “prištinai ideiglenes intézmények miniszterelnöke” amerikai látogatása során követelte, hogy az Egyesült Államok állandósítsa a koszovói Bondsteel bázist. A Kurtival kapcsolatos cifra megnevezés használatával a szerb hazafias és politikai elit azt jelzi, hogy nem ismeri el Koszovó függetlenségét, nem, nem, soha.

A Twitteren él

A hír igaz, csak sok “áttételen és átvételen” ment keresztül mielőtt eljutott a végfogyasztóhoz, ezúttal a szerb újság- és internetes olvasókhoz, természetesen a szerb közéleti szleng fordulataival feldíszítve.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök a napokban & hetekben az Egyesült Államokban hirdette a “koszovói albán igazságot”, és hosszúra nyúlt látogatása során sok másod, harmad- és negyedosztályú politikussal találkozott.

Miután Kurti a Twitteren szorgalmasan dokumentálta amerikai útjának eseményeit, így könnyen kideríthető, hogy a szerbeket felháborító kijelentés mikorra datálható.

Kurti május 20-án találkozott az igencsak élemedett korú Carolyn B. Maloney demokrata képviselővel, aki rögtön a második világháború után született, és hosszú pályafutása során látott már egy s mást, ezért szívesen elbeszélgetett a koszovói miniszterelnökkel is.

Nos, Kurti ezen a találkozón vetette fel, bizonyára már nem először, hogy a Ferizaj (szerbül Uroševac) közelében lévő Bondsteelt állandó katonai bázissá kell tenni. Ebben nagy volt az egyetértés Kurti és Maloney asszonyság között, mint ahogy Kurti tolmácsolása szerint abban is, hogy Koszovó és Szerbia kapcsolataiban a kölcsönös elismerés az egyetlen járható út. De abban sem volt vita, hogy Szerbia csak akkor férhessen hozzá amerikai forrásokhoz, ha elítéli és szankcionálja az oroszok “illegális háborúját” Ukrajnában.

Bondsteel és az oroszok

A szerb sajtó színe-java jóformán csak a Bondsteellel kapcsolatos kijelentést “bírta átvenni”, úgyhogy a napokban valószínűleg ez “tematizálja” majd a Koszovóval kapcsolatos “szerb kinyilatkoztatásokat”. Pedig Kurti mondott még vadabbakat is, amitől szintén ökölbe szorulhat a szerbek & az oroszok keze.

Javasolta például, hogy a szerbek hozzanak létre demilitarizált övezet a Koszovóval szomszédos területeken, aminek során 48 “offenzív katonai bázist” kellene felszámolniuk. A szerbek számára a Bonsteel “állandósítása” önmagában sem emészthető falat, nemhogy a szerb bázisok felszámolásával megspékelve.

Kurti azt is bejelentette, hogy az EU-val és az Egyesült Államokkal együttműködve Koszovó kiterjeszti a szankciók körét Oroszországra és az Oroszországhoz kötődő szervezetekre, így például a Wagner Csoportra is, amelyet egyesek a Kreml vasöklének tartanak.

A koszovói miniszterelnök, aki Aleksandar Vučić szerb államfő szerint igyekszik a “regionális Zelenszkij” pózában tetszelegni, amerikai kerengése során gyakran figyelmeztetett a “közös orosz-szerb veszélyre”.

Joni Ernst republikánus szenátorral tárgyalva például megjegyezte, hogy Szerbia és Oroszország szövetsége veszélyt jelent a békére és biztonságra a régióban. Ugyanezt mondta Jim McGovern demokrata kongresszusi képviselőnek is, akinek bizonyítékokat is elővezetett azzal kapcsolatban, hogy Szerbia fenyegetést jelent Koszovó biztonságára és békéjére, különös tekintettel arra a katonai szövetségre, amelyre “önkényuralmi partnerével”, Oroszországgal lépett.

A WarChapter twitteres portál ugyanakkor azt idézi Kurti amerikai sziporkái közül, hogy az említett 48 szerb bázis felszámolása mellett Kurti követelte a Nišben működő orosz humanitárius központ bezárását is. A “humanitárius központot” az amerikaiak orosz kémbázisnak tekintik, így Kurti a szívükből szólt.

A koszovói miniszterelnök hírfolyama telis-tele van az amerikai látogatáson készült képi bizonyítékokkal – Kurti itt, Kurti ott. A legnagyobb “trófeának” talán Jake Sullivan, az amerikai elnök Nemzetbiztonsági Tanácsadója számít, akivel a koszovói miniszterelnök bejegyzése szerint megünnepelték Koszovó és az Egyesült Államok “elszakíthatatlan kötelékét”. Egészségükre!

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html

Szerbia

NÉPPÁRT: Az Európai Unióban nincs konszenzus Szerbia megbüntetését illetően

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

A szerbiai Néppárt alelnöke szerint az Európa Unió képtelen megbüntetni Szerbiát, ha nem járul hozzá Koszovó felvételéhez az ENSZ-be
A szerbiai Néppárt alelnöke szerint az Európa Unió képtelen megbüntetni Szerbiát, ha nem járul hozzá Koszovó felvételéhez az ENSZ-be (Forrás: Screenshot: Nova)
visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

Miroslav Aleksić a szerbiai Néppárt (Narodna stranka, NS) alelnöke és parlamenti csoportjának a vezetője – aki nem keverendő össze a pedofíliával megvádolt azonos nevű filmrendezővel – azt mondta, hogy Szerbiának “el kell utasítania” a francia-német javaslatot, mert az ország azzal semmit nem nyer, viszont az elfogadásával területet veszít, miután a dokumentum kilátásba helyezi Pristina (értsd: Koszovó) ENSZ-tagságát”. A Néppártot az erősen nacionalista érzelmű Vuk Jeremić alakította 2017-ben, és azóta is ő vezeti. Jeremić 2012 ás 2013 szeptembere között az ENSZ-közgyűlés elnöke volt.

Ha Koszovó az ENSZ tagja lesz, jön a Nagy-Albánia

A Néppárt frakcióvezetője szerint Szerbia semmit sem veszít azzal, ha elutasítja a francia-német tervet, mert az Európai Unió nem képes szankciókat bevezetni ellene.

Az Európai Unióban nincs konszenzus a Szerbia elleni szankciók bevezetését illetően, a külföldi cégek pedig a profit miatt és a saját érdekük szolgálatában vannak itt, nem politikai okokból

– nyilatkozta Aleksić a Nova S televíziónak, és mindezzel kapcsolatban a spanyol miniszterelnöknek egyik nyilatkozatára emlékeztetett.

A spanyol miniszterelnök azt mondta, hogy Koszovó Szerbia része, és ő nem tekinti független országnak, de ha Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét, akkor ő is azt teszi, és az uniós elképzelések szerint Görögország, Románia, Ciprus és Szlovákia is elfogadja Koszovót független államként

– ment bele a helyzet elemzésébe a néppárti alelnök, aki szerint minden Szerbiától függ, mert az öt “rendetlenkedő” uniós állam közül egyik sem mondta azt, hogy elismeri Koszovó függetlenségét, ha Szerbia azt nem teszi meg.

Néppárti határozati javaslat

A szerbiai Néppárt logója

A szerbiai Néppárt alelnöke felfedte azt is, hogy a múltheti parlamenti vita során pártja olyan határozat elfogadását javasolta, amely szerint “Szerbia soha nem ismeri el Koszovót, és ellenzi Pristina ENSZ tagságát”, a “haladó többség” azonban elutasította, hogy napirendre tűzze a javaslatot, ezért a néppárti képviselők elhagyták az üléstermet, mert nem látták semmi értelmét a további jelenlétnek.

Ha Koszovót felveszik az ENSZ-be, akkor egy vagy két éven belül egyesülhet Albániával, tehát Koszovó elismerése a Nagy-Albánia létrehozásának az alapja
A Néppárt alelnöke és frakcióvezetője parlamenti felszólalása idején (Forrás: Screenshot, RTS)

A Néppárt alelnöke és frakcióvezetője parlamenti felszólalása idején (Forrás: Screenshot, RTS)

– hangoztatta a szerbiai ellenzéki párt frakcióvezetője, aki megismételte, hogy a labda most a szerb térfélen pattog.

Aleksić szerint “a szerb elutasítás esetén az Európai Unióban nincs konszenzus”, ezáltal nincsenek szankciók sem, mert azok bevezetéséhez konszenzusra lenne szükség, így Szerbiát valójában semmi sem fenyegeti.

Ráadásul Szerbia uniós csatlakozása már gyakorlatilag leállt, és nem a francia-német javaslat, hanem éppen Aleksandar Vučić és az általa képviselt politika miatt.

Vučić meztelen

Aleksić szerint a Koszovó és Metohiáról (értsd: Koszovóról) folytatott parlamenti ülés azt bizonyította, hogy “a király meztelen”, mert Aleksandar Vučić szerb elnök semmi olyat nem tudott mondani, amit Szerbia kapott az általa folytatott tárgyalásokkal az elmúlt tíz esztendőben Koszovót illetően”.

Szerbia mindent elveszített a lakta északi területeken, az albánok viszont megszerezték az irányítást a tartománynak azon a részén, így ma már minden az övéké, amivel 1999-et követően még nem rendelkeztek

– nyilatkozta az ellenzéki politikus, aki úgy vélte, hogy Vučić kormányra kerülése óta Koszovó megszilárdította a határait, és kezébe ragadta a végrehajtó hatalmat az északi területeken, amelyet szerb szokás szerint Aleksić is “tartománynak” nevezett az interjú során nem is egyszer.

Az albánok rájöttek, hogy Vučić gyenge tárgyalópartner, mert bűnözés, botrányok és korrupció kíséri a kormányzását, ezért ma már nem egyeznek bele a Szerb Községek Közösségének létrehozásába sem, hanem új követelésekkel hozakodnak elő

– nyilatkozta a belgrádi Nova csatornának Aleksić, aki megjegyezte, hogy a szerb elnök semmiféle tervvel nem hozakodott elő a múltheti parlamenti ülés során, viselkedésével pedig ismételten azt bizonyította, hogy az ülésre egyáltalán semmi szükség nem volt.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Koszovó

A koszovói kormányfőnek 6 feltétele van a Szerb Községek Közösségével kapcsolatban

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Albin Kurti a feltételeit ismerteti a koszovói parlamenttel
Albin Kurti a feltételeit ismerteti a koszovói parlamenttel a Szerb Községek Közösségének létrehozásával kapcsolatban. Az egyik feltétel a szervezet (szerbezet) nevének a megváltoztatása (Forrás: Screenshot)
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 4 perc

A koszovói albánok is makacskodnak, és elfogadhatatlan feltételekhez kötik Szerb Községek Közösségének létrehozását. Csütörtökön nem csak Szerbiában ülésezett a parlament, hanem Koszovóban is, bár ez a fogalom – mint tudjuk – a szerb szótárakban nem létezik. Albin Kurti koszovói miniszterelnök a koszovói parlament ülésén napirenden kívül tért ki arra, hogy milyen feltételekkel hajlandó elfogadni a Szerb Községek Közösségének létrehozását, miután ez a kérdés nem szerepelt a napirendi pontok között.

Hat pontba szedte

Albin Kurti koszovói miniszterelnök – aki közben már elutazott Törökországba, hogy Isztambulban találkozzon Recep Tayyip Erdoğan török ​​elnökkel – hat feltételt terjesztett a koszovói képviselőház elé.

Az első pont szerint az általa “egyesületnek” nevezett szervezetnek összhangban kell lennie a koszovói alkotmánnyal és törvényekkel”.

A második pont alapján a szerbek által “a Szerb Községek Közösségének (ZSO) nevezett szervezet nem lehet “monoetnikus” vagyis egy nemzetiségű, ezért a nevét is meg kell változtatni, ráadásul csak az önkormányzatok “horizontális együttműködését” szolgálhatja.

Az utazónak feltétlenül tudnia kell, hogy hol jár, feltéve, ha ismeri a cirill betűket: Ez a ZSO!

Az utazónak feltétlenül tudnia kell, hogy hol jár, feltéve, ha ismeri a cirill betűket: Ez a ZSO!

A harmadik feltétel szerint a nemzeti kisebbségek jogainak és a vonatkozó védelmi mechanizmusoknak erősíteniük kell a viszonosság elvét – mint fogalmazott – a „két állam” között, és figyelembe kell venniük az európai szabványokat és modelleket.

Kurti kifejtette azt is, hogy a ZSO létrehozása előtt Koszovó északi részén fel kell számolni a Szerbia által létrehozott “illegális struktúrákat”, és minden illegálisan tartott fegyvert le kell adni.

Ötödik feltételként a koszovói miniszterelnök azt szabta, hogy a szervezet létrehozásáról a végleges szerződésnek/megállapodásnak kell kell rendelkeznie, és – mint mondta – csak a „kölcsönös elismerés” után kerülhet rá sor.

A hatodik pontban Kurti követeli, hogy a szerb elnök vonja vissza a Koszovó elismerését megtagadó öt uniós tagállam legmagasabb tisztségviselőinek küldött levelét, amelyben Aleksandar Vučić azt kérte, hogy ezek az országok ne fogadják el Koszovó uniós tagsági kérelmét. Ennek a részleteit a kapcsolódó cikk tartalmazza!

(NEM CSAK) FELTÉTELEZÉS: Ezek a koszovói községek tartoznának a szerbek által követelt Szerb Községek Közösségéhez

(NEM CSAK) FELTÉTELEZÉS: Ezek a koszovói községek tartoznának a szerbek által követelt Szerb Községek Közösségéhez

Kurti ellenáll a Nyugat minden zsarolási kísérletének

A koszovói miniszterelnök közben interjút adott a francia hírügynökségnek, amelyben hangsúlyozta, hogy ellenáll a Nyugat minden „zsarolási” kísérletének”, merthogy “ő csak egyenlőséget és kölcsönös elismerést akar”.

Minket nem lehet zsarolni. Nem lehet megfélemlíteni. Bátor emberek vagyunk, és amit követelünk, az az igazságos bánásmód, az egyenlőség és a kölcsönös elismerés

– nyilatkozta Kurti, aki szerint nem helyes nyomást gyakorolni a Nyugat-Balkán leginkább Európa- és Amerika-barát, valamint leginkább demokratikus országára.

Belgrádra kell nyomást gyakorolni

– jelentette ki a koszovói miniszterelnök, aki szerint Szerbia destabilizálja a Nyugat-Balkánt, és hozzátette, hogy a kölcsönös elismerés nélkül Koszovó számára nincs stabilitás.

Elmondása szerint a társulásról, mármint a Szerb Községek Közösségének létrehozásáról 2013-ban született megállapodás, vagyis az egyik előző idején, de “sok más megállapodással együtt ez sem valósult meg mindkét oldalon”.

Kurti itt arra emlékeztetett, hogy Szerbia például beleegyezett, hogy a továbbiakban nem akadályozza Koszovó nemzetközi elismerésének és integrációjának folyamatát, amit nem tartott be, és amit még Belgrádban még ratifikálnia kell. Emlékeink szerint ezt a nem kötelező érvényű Washingtoni Szerződés tartalmazza.

Az albán diákok tüntetést szerveznek a ZSO ellen

Kurti hatpontos tervére reagált a koszovói ellenzék is, amely azzal vádolja a koszovói miniszterelnököt, hogy a Szerb Községek Közösségének megalakításával kapcsolatos korábbi véleményének a módosításával félrevezette a közvéleményt.

Mint ismeretes a koszovói (albán) miniszterelnök korábban explicite elutasította a Szerb Község Közösségének létrehozását, amit azzal indokolt, hogy Koszovóban nem jöhet létre olyan szervezet, mint Bosznia-Hercegovinában a Szerb Köztársaság.

Vlora Çitaku, a Koszovói Demokrata Párt vezetője, az ország nemrég hazatért washingtoni nagykövete, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) egykori szóvivője úgy fogalmazott, hogy Kurtinak az általa támasztott feltételekről nem a koszovói parlamenttel, hanem Szerbiával kell tárgyalnia.

A tárgyalásokon a miniszterelnök előtt Szerbia van, köztük pedig a közvetítők. Velük kell tárgyalnia, nem velünk. Nekik kellene elmondani a feltételeket, nem nekünk
Vlora Çitaku is reagált azokra a feltételekre, amelyeket a koszovói miniszterelnök terjesztett a koszovói parlament elé

Vlora Çitaku is reagált azokra a feltételekre, amelyeket a koszovói miniszterelnök terjesztett a koszovói parlament elé (Forrás: Facebook, Vlora Çitaku)

– fogalmazott Çitaku, aki szerint a miniszterelnökkel ellentétben pártja következetes álláspontot képvisel a szerb-albán párbeszédet illetően, és csak a kölcsönös elismerésre összpontosító átfogó megállapodást támogatja.

Bírálta a koszovói miniszterelnököt a PDK egyik parlamenti képviselője, Abelard Tahiri is, aki azzal vádolta meg Albin Kurtit, hogy “nem volt bátorsága napirendre tűzni a közösség (értsd: Szerb Községek Közösségének) létrehozását.

Részletesen el kell magyaráznia a képviselőknek és az ország lakosságának, hogy mi késztette egyik napról a másikra a közösség elfogadására

– mondta Tahiri, aki megjegyezte, hogy Szerbiában külön napirendi pont keretében vitatták meg a kérdést, a koszovói miniszterelnök viszont napirenden kívül hozta fel a témát.

A pristinai egyetemisták mindeközben bejelentették, hogy február 15-re menetelést szerveznek a Szerb Községek Közösségének megalakításával kapcsolatban, amelyet az “Együtt az egyesület ellen” jelszó alatt tartanak meg.

A pristinai egyetem diákparlamentje szerint „a szerb többségű önkormányzatok szövetsége nem jelent több jogot a koszovói szerb közösségnek, viszont nagyobb befolyást biztosít Szerbia számára Koszovó területén”.

ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Az olvasás folytatása

Szerbia

ZSO MUST HAVE: Amikor az amerikaiak a szerb célokért dolgoznak

Közzététel:

a megjelenés dátuma

MIT KAPNAK VAGY NEM KAPNAK: A szerb szélsőségesek méltatlankodnak, hogy a Szerb Községek Közösségének létrehozásával "csak ennyit kapnak" Koszovóból, nekik az egész kellene
MIT KAPNAK VAGY NEM KAPNAK: A szerb szélsőségesek méltatlankodnak, hogy a Szerb Községek Közösségének létrehozásával "csak ennyit kapnak" Koszovóból, nekik az egész kellene. A még szélsőségesebbek azt mondják, hogy nem adhatják nekik azt, ami úgyis az övéké (Forrás: Twitter)
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 6 perc

A ZSO a Szerb Községek Közösségének a rövidítése (Zajednice srpskih opština, ZSO), amelynek a létrehozásán most az amerikaiak dolgoznak. A két amerikai balkáni megbízott ugyan biztosította a koszovói (albán) vezetést arról, hogy semmi semmi olyasmi sem fog történni, ami a koszovói alkotmányba ütközne, korábban azonban azt is Pristina tudtára adták, hogy a szerb többségű községek közösségének létre kell jönnie, és mint ezt a szerb média szereti hangsúlyozni: Kurtival, vagy Kurti nélkül, illetve ahogy az amerikaiak fogalmaztak, alternatív partnerekkel. Kurti viszont nem kíván lemondani!

ZSO must have

A Szerb Községek Közösségének létrehozása nem opcionális, mert azt egy jogilag kötelező érvényű megállapodás (Brüsszeli Szerződés) tartalmazza, amelyet a koszovói parlament is megerősített, és ezért sürgősen végre kell hajtani

– jelentette ki január utolsó napján Jeffrey Hovenier, az Egyesült Államok pristinai nagykövete a témában folytatott pristinai találkozót követően.

A Kossev koszovói szerb hírportál beszámolója szerint a pristinai nagykövet arról is beszélt, hogy az érintett országok nem dönthetik el, hogy melyik jogilag kötelező érvényű megállapodást hajtják végre, és melyiket nem.

Ezért elvárjuk, hogy eleget tegyenek a jogilag kötelező erejű kötelezettségüknek, és megalakítsák a Szerbiai Községek Közösségét

– tette hozzá Hovenier, és rámutatott arra, hogy határozott meggyőződése szerint ez Koszovó érdeke is.

A nagykövet megpróbálta feloldani azt az ellentmondást, miszerint a koszovói (albán) kormány állítása szerint nem készültek listák azokról a koszovói szerbről, akiket letartóztatnak vagy vád alá helyeznek az északi szerb területeken emelt barikádokon történő feltűnésük miatt, miközben azt hangsúlyozta, hogy a jogállamiságot tiszteletben kell tartani, ezért az erőszak egyetlen formája sem elfogadható, és nem tolerálható.

A mi értelmezésünk szerint a koszovói kormány nem fogja bűncselekménynek tekinteni a barikádokon történt tiltakozásokat, és senki ellen sem indítanak büntetőeljárást sem a tiltakozás, sem az ottani jelenlét miatt, de ha bárki fegyverrel állt ki a barikádokra, és rálőtt a rendőrökre, vagy sokkbombát használt, az már bűncselekmény
Az amerikai nagykövet a Szerb Községek Közösségéről (ZSO) (Forrás: pristinai amerikai nagykövetség)

Az amerikai nagykövet a Szerb Községek Közösségéről (ZSO) (Forrás: pristinai amerikai nagykövetség)

– értelmezte a történteket az amerikai nagykövet, majd az újságírókkal folytatott beszélgetés végén megjegyezte, hogy az Egyesült Államok szerint “Koszovó északi része (is) Koszovó része”, vagyis magyarra fordítva, nem Szerbiáé, mint ahogy azt a koszovói szerbek és a belgrádi vezetés szeretné hinni.

Az amerikai nagykövet úgy nyilatkozott a pristinai médiának, hogy az Egyesült Államok nem támogat “egyetlen olyan megállapodást sem, amely sérti Koszovó alkotmányát”, vagy amely “veszélyezteti Koszovó szuverenitását, függetlenségét és többnemzetiségű jellegét.

Mint az amerikai nagykövetség “madárkás” közleményéből kiderül, Hovenier megismételte azt az álláspontot amelyre korábbi közös cikkében a térséggel foglalkozó két amerikai külügyi vezető, Derek Chollet és Gabriel Escobar is rámutatott, hogy amerikai részről határozottan elleneznek minden olyan kísérletet, amely a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársasághoz hasonló entitás létrehozását jelentené.

Kurti és az etnikai diverzitás elmélete

Ez természetesen egybevág a koszovói miniszterelnök álláspontjával, de ez nem jelenti azt, hogy a ZSO kérdésében nincs nézeteltérés az Egyesült Államok és a jelenlegi pristinai vezetés, mindenekelőtt pedig között.

Hovenier minderről tehát azt követően beszélt, hogy a pristinai amerikai nagykövetség szervezésében megbeszélést tartottak a Szerb Községek Közösségének (ZSO) létrehozásáról, amelyre a koszovói miniszterelnök szerint őt nem hívták meg.

Lehet, hogy azért, mert egyre kevésbé kíváncsiak véleményére, vagy esetleg azért, mert mindenki kívülről fújja, hogy mi Albin Kurti álláspontja.

ZSO: A koszovói miniszterelnök a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozik

ZSO: A koszovói miniszterelnök a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozik: Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy a viszonyokat szerződéssel rendezzük

A koszovó miniszterelnök néhány nappal ezelőtt nyilatkozott arról, hogy a nyugati támogatás csökkentésének lehetősége is felmerülhet, ha Koszovó “nem lesz konstruktív” a Szerbiával folytatott tárgyalások során, amit a tudtára is adtak.

Kurti azonban továbbra is elfogadhatatlannak tartja a Szerbiai Községek Közösségének létrehozását, és ezen az álláspontján mindaddig nem kíván változtatni, amíg a ZSO “monoetnikus” vagyis egynemzetiségű lesz, egy ilyen követelés valóra váltásának azonban igen kicsi a valószínűsége még akkor is, ha ezt az elképzelést az amerikaiak is a “magukévá tették”.

A ZSO létrehozása azonban abban az esetben is elfogadhatatlan Kurti számára, ha az a Koszovó és Szerbia közötti végleges szerződés megkötése nélkül, a kölcsönös elismerés hiányában történne meg, tehát kifogás van kisezer.

A koszovói miniszterelnök a Szabad Európa Rádiónak ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy hazájának nincs “sürgősen szüksége” egy olyan szervezetre, mint a ZSO, szerinte ennél sokkal inkább a Szerbiával történő kölcsönös elismerésre van szükség, ezért arra kellene leginkább törekedni.

Ez gyakorlatilag egy ultimátum a részéről, amely szerint Koszovó, illetve ő személyesen, csak akkor egyezik bele a Szerb Községek Közösségének létrehozásába, ha Szerbia formálisan is elismeri Koszovót, bár a ZSO létrejötte “de facto” azt jelentené, még akkor is, ha ez “de jure” nem történne meg.

A másik amerikai nagykövet is aktívkodott

Christopher Hill amerikai nagykövet a Szerb Községek Közösségéről nyilatkozott a Pink Televíziónak (Forrás: screenshot)

Christopher Hill amerikai nagykövet a Szerb Községek Közösségéről nyilatkozott a Pink Televíziónak (Forrás: screenshot)

A koszovói Szerb Községek Közösségek létrehozásával kapcsolatban az Egyesült Államok szerbiai nagykövete is aktívkodott, és 13 perces interjút adott a szerb kormány kihelyezett stúdiójának számító Pink Televíziónak.

A fő téma – az Oroszország elleni szankciók mellett – természetesen a ZSO létrehozása volt, amit Christopher Hill szerint meg kell tenni, ez a pristinai kormány számára “jogi kötelezettség”.

Az a nyilatkozat, amit Chollet és Escobar tett, nem csak az ő álláspontjuk, az az amerikai politikai álláspont, és azt végre kell hajtani

– “keménykedett” Hill, aki ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy szerb közösségek évszázadok óta élnek Koszovóban, és a szerbeknek joguk van tudni, hogy milyen jövő vár rájuk.

Úgy gondolom, hogy a Szerb Községek Közösségének létrehozása a helyes lépés ezen az úton, és minden érintettnek, nekünk is, csakúgy, mint az európaiaknak, biztosítaniuk kell, hogy az ezzel kapcsolatos megállapodásokat megfelelően hajtsák végre

– nyilatkozta Hill, aki szerint csökkenteni kell a feszültségeket, hogy a beindulhasson a “normalitás folyamata”.

Túl sok feszültség volt már, túl sok a válság, és azt hiszem, fontos lenne megértenünk, hogy minden dolgot meg kell oldanunk, ráadásul ezek egy részét sokkal korábban kellett volna megoldanunk, beleértve ebbe a ZSO-t is

– mondta az amerikai nagykövet, aki az ukrajnai háborúra kitérve arra az álláspontra a helyezkedett, hogy a rendkívül jó felszereltségű német Leopardok és az amerikai Abrams tankok, valamint a brit Challengerek pontosan azok, amelyekre az ukránoknak most szükségük van a csatatéren.

A háború szörnyű dolog, láttam már közelről. Semmi jó nincs benne. Szeretnénk már látni a végét, de ez nem jelenti azt, hogy felhagyunk az ukrán barátaink megsegítésével

– tette hozzá az amerikai nagykövet, aki hangoztatta, hogy mindaddig segítséget nyújtanak az ukránokat, amíg arra szükségük lesz.

Hill ugyanakkor megértést tanúsított Belgrád irányában, amiért nem vezetett be szankciókat Moszkvával szemben, véleménye szerint az továbbra is Szerbián múlik, hogy ezt megteszi-e, vagy sem.

A szerb külügyminiszter és az imareggeli

Az amerikai gőzhenger beindulását jelzi, hogy a két amerikai nagykövet mellett egyre többet halaltnak magukról a balkáni térséggel foglalkozó amerikai diplomaták is, miután az Egyesült Államok az utóbbi egy-két évben szinte teljes személycserét hajtott végre ezen a téren, lecserélték a belgrádi és a pristinai nagykövetet, és más közvetítők kezébe adták a koszovói és a szerbiai ügyeket.

A tavalyi évre összeálló új gárda mára már belendült, és elég nagy elszántságot mutat az egyébként “erős külső nyomás nélkül megoldhatatlan” válság rendezésével kapcsolatban.

Az ukrajnai háború ugyan “új dimenziót” adott a koszovói rendezésnek, de amennyire súlyosbította, annyira megkönnyítette is, miután Szerbia orosz szemszögből a fókuszból a periférikus mezőbe, vagy talán még azon is túlra került, miután Moszkvát egyre inkább leköti, ami Ukrajnában és Ukrajna körül történik.

Meglepő, vagy éppen nem meglepő módon, Ivica Dačić, aki, más szerbiai vezetőkhöz hasonlóan, jól ért a köpönyegforgatáshoz, egyre inkább elfordult Moszkvától, és Szergej Lavrov unszolása ellenére nem Oroszországba, hanem az Egyesült Államokba látogatott, természetesen budapesti kiruccanását követően.

visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi

A szerb külügyminiszter az Amerikai Egyesült Államokban részt vesz a mára már hagyományossá vált imareggelin, amelyet 1953 óta tartanak minden február első csütörtökén, és amelyen azóta minden amerikai elnök megjelent.

Dačićot nyilván nem fogadja Joe Biden, viszont a külügyminisztériumba bemegy, hogy a fentebb már említette Derek Chollettel és Gabriel Escobarral tárgyaljon, és találkozik az amerikai politikai élet más képviselőivel is. Ima előtt, vagy ima után, teljesen mindegy, az oroszoknak ez sem így, sem úgy nem fog tetszeni.

orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: