Horvátország

KIS ÁLLAM, NAGY RICSAJ: Mire jó a “török áfium”, és miért nem oszlatja fel önmagát az alkotmánybíróság?

Közzétéve:

1 év telt el azóta

A megjelenés dátuma

2022.05.18.

Írta

Kalapis Rókus

Megosztás

Add tovább!

A cikk meghallgatása

Olvasási idő: 3 perc

Bár igyekszem akár csak jelzés szintjén is sugallni olvasóinknak, hogy Horvátországban az élet egészen más mederben folyik, semmint azt a közéletben és a médiában kavargó káosz sejtetni engedi, ennek ellenére valamilyen politkai helyzetről kényszerülök hírt adni. Például ma, a tegnapi borús, esős idő után ismét kisütött a nap, és úgy tűnt, végre valami másról is lehet majd fecserészni, és nem a belpolitikai hercehurcáról, de nem. Jött Milanović, mert ki más, és lezavart egy nagy sajtótájékoztatót. Mit tehet ilyenkor az ember, kérdem én? Hiába mondom, hogy az egész nem éri meg a pár elektront, amit rá pazarolok, az újságírás sajna nem így működik.

No, mi újság, te Wágner?

Zokilínó Bondovics – becézgessük egy kicsit, hátha dorombolni kezd, és akkor kevesebbet beszél – legújabb megnyilvánulása során a NATO-bővítésével kapcsolatos török álláspontot igyekezett saját hasznára fordítani. Rövidre fogva, a horvát köztársasági elnök Törökországot hozta fel a nemzeti érdekekért való kiállás példájaként.

Svédország és Finnország, ha nem is támogatja a törökországi és a Törökországgal szomszédos államokban élő kurdokat, de terroristaként sem tartják számon őket. Miután egy esetleges független kurd állam megalakulása Törökország területi épségét veszélyezteti, Ankara meg fog tenni mindent az égvilágon annak érdekében, hogy ez ne történjen meg.

A NATO-bővítés egy olyan alkalmat kínált, amit egy Recep Tayyip Erdoğannál gyengébb képességű politikus sem hagyott volna veszendőbe menni.

Milanović szerint Törökország nem fog elégedetlenül felállni az asztaltól, várhatóan jelentős engedményeket kap azért, hogy hozzájárul a skandinávok csatlakozásához. Mindezt csak azért mondta el, mert véleménye szerint egy igazi állam így viselkedik, s nem úgy mint Horvátország, amely nem mer szót emelni világviszonylatban igencsak szerény érdekei mellett sem.

Azaz, a kormány nem hajlandó belemenni a Zoki Bond által javasolt játékba, és a finn plusz svéd NATO-tagságot ahhoz a feltételhez kötni, hogy a bosznia-hecegovinai horvátok megkapják-e az őket megillető nemzeti jogokat, vagy sem. Körülbelül ez lenne a lényeg, persze, a milanovići szófolyam meanderei és holtágai ennél sokkal kacskaringósabbak voltak.

Abcúg, alkotmánybíróság!

A napokban elpukkanó Milanović-sörtüzek értelmében a horvát alkotmánybíróságot nemes egyszerűséggel fel kellene számolni, mert alkotmányellenesnek találta a Most (Híd) ellenzéki pártocska által szervezett népszavazási kezdeményezés kérdéseit.

Zoxon (Zokilínó Bondovics) azzal érvel, hogy ezzel az urnák elé járuló horvát választótábor mintegy 20 százalékának akaratát dobta kukába az illusztris testület, amelyet a kormánypárt talpnyalói alkotnak. (Az újságírók nyájas érdeklődésére, hogy azért talán ellenzéki, azaz SDP-és tagjai is vannak az alkotmánybíróságnak, Milanović azt válaszolta, hogy Josip Leko és Ingrid Antičević “kizárólag az ő kegyelméből ülnek ott”, amivel arra utalt, hogy az ő kormányzása alatt kerültek oda.)

Voltak, akik olyan apróságokra figyelmeztettek, hogy az ország alaptörvényét talán mégsem lehet népszavazással megváltoztatni – az egyik kérdéssel éppen erről kérdeztették volna meg a népet.

Ugyanakkor, mint erre Miroslav Šeparović, az alkotmánybíróság elnöke is felhívta a figyelmet, az alkotmánybíróság feloszlatása sem olyan egyszerű dolog, ahogyan azt az elnök úr beállítja, mert egy ilyen irányú javaslat is először az alkotmánybírósághoz kerülne véleményezésre. Az meg hogy a alkotmánybíróság önmagát oszlatná fel kevéssé valószínű, bármit gondol erről a köztársasági elnök.

Hogy ezúttal se maradjon el a milanovići sajtótájékoztatók népünnepély jellege, Zoki Bond immár rituálisan elmondta mindennek Mario Banožić védelmi minisztert és Hrvoje Zekanović parlamenti képviselőt, közben bele-belerúgva Andrej Plenković miniszterelnökbe, aki véleménye szerint az Európai Bizottság elnöke szeretne lenni, ezért nem áll ki a horvát nemzeti érdekek védelmében.

A jelek szerint hosszú lesz a hátralévő egy hónap, amely az uborkaszezontól választ el bennünket, amikor a nemzet atyjai, nagybácsijai és egyéb pereputtyai levonulnak az állami villákba nyaralni, és legfeljebb fürdőgatyás szelfikkel adnak életjelt magukról.

Istenem, mit adnék már egy jó kis szexbotrányért! De ezek annyira bele vannak hülyülve a politikába, hogy még egy kis etye-petye sem fér bele nekik. Borzasztó.

Felcímkéztük:alkotmánybíróság Andrej Plenković ankara az Európai Bizottság elnöke BALK ban bíróság botrány bővítés csatlakozás ellenzék elnök enc Erdoğan Európa Európai Bizottság Finnország fürdő hír horvát horvátok Horvátország Isten kormány köztársasági elnök kurd kurdok Mario Banožić Milan Milanović miniszter miniszterelnök Most NATO NATO-bővítés NATO-tag NATO-tagság nemzet nemzeti népszavazás nyaral parlament parlamenti képviselő párt Plenković politika Recep Tayyip Erdoğan sajtó SDP sör svéd NATO-tagság Svédország szavazás szex szexbotrány szomszéd török Törökország törvény újságíró ünnep vannak védelmi miniszter Zoki Bond Zoran Milanović

Az olvasás folytatása

Ezt az oldalt ennyien látták: 12

Horvátország

A Horvát Demokratikus Közösség befolyása alá kerül a regionális sajtó?

Közzététel:

1 nap telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2023.09.23.

Írta

Kalapis Rókus

A kormányközeli Media Solutions hirtelen megtáltosodott, és elindult megmenteni a tönk szélén szédelgő horvát regionális lapokat

A cikk meghallgatása

Olvasási idő: 3 perc

A Horvát Újságíró Egyesület (Hrvatsko novinarsko društvo, HND) november 23-án, szombaton nyilatkozatot kért a horvát Gazdasági Versenyhivataltól (Agencija za zaštitu tržišnog natjecanja, AZTN) a Glas Slavonije, a Novi list, a Glas Istre és a Zadarski List tulajdonjogának koncentrációjával kapcsolatban. Az újságírószövetség közlésének értelmében a versenyhivatal válaszolt az Istra24 portál megkeresésére, miszerint augusztus 4-én értesítést kaptak a vállalkozások összefonódásának megvalósítására irányuló szándékról, és felkérték a Media Solutionst, hogy egészítse ki a bejelentést, amelyet még nem nyújtottak be az AZTN-hez szeptember 18-án, amikor a regionális napilapok tulajdonjogának konszolidációjáról szóló szöveget közzétették”.

Mi itt a gond voltaképpen?

A Horvát Újságíró Egyesületet egyrészt a Media Solutions tulajdonosi szerkezete aggasztja – a tulajdonosok egyértelműen a kormánypárthoz kötődnek – másrészt az a tény, hogy annak ellenére, hogy a vállalat pénzügyi nehézségekkel küzd, ezért a Glas Slavonije dolgozóinak fizetése hónapokat késik, és a számlájuk blokkolva van -, most hirtelen terjeszkedésbe kezd.

Ez a horvát kollégák szerint politikai konnotációt kölcsönöz ennek az üzleti tranzakciónak. Arról nem is beszélve, hogy a fúziót a 2024-es szuperválasztási év előtt hajtják végre, amikor megválasztják a kormányt, a köztársasági elnököt és az európai parlamenti képviselőket.

Az eszéki Media Solutions többségi tulajdonosa, Oleg Uskoković kifejezetten erős HDZ-s kapcsolatairól ismert (Forrás: LiderMedia)

Gyors vizsgálódásunk eredményeként kiderítettük, hogy az eszéki Media Solutions többségi tulajdonosai Oleg Uskoković kifejezetten erős HDZ-s kapcsolatairól ismert dubrovniki ügyvéd/üzletember és Bojan Divjak, aki annyit tett az emberiségért, hogy a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) egyik alapító tagjának, Vladimir Šeksnek az unokaöccseként látta meg a világot.

A képet – nyilván szándékosan -, még egy kicsit homályosabbá teszi, hogy az üzletben társként rész vesz a szlovák JOJ Media House médiaholding is.

Persze, amíg a Horvát Újságíró egyesület sötét ármányt és cselszövést lát a dologban, Oleg Uskoković a Media Solutions vezérigazgatója egészen másként vélekedik.

Szerinte, a Media Solutions csupa szívjóságból és a polgárok minőségibb tájékoztatását szem előtt tartva vállalkozott a fúzióra.

Oleg Uskoković szerint az akvizíció és a Glas Slavonijevel való jövőbeli egyesülés célja, hogy konszolidálja a regionális napilapokat, miután az elmúlt években számos olyan válsághelyzeten mentek keresztül, amelyek erősen befolyásolták üzleti tevékenységüket, mint például a 2020-as Covid-válság, a papír árának 2021-es rendkívüli emelkedése, és végül az energiaárak 2022-es erőteljes növekedése kétségessé tette fennmaradásukat.

A Media Solutions vezetője valahol július végén, amikor a tranzakcióra sor került, és azt bejelentették a horvát Gazdasági Versenyhivatalnál, hangsúlyozta, hogy a fúzió lehetővé teszi a napilapok számára a gazdasági jövőt egy rendkívül versenyképes környezetben.

Bojan Divjak, aki annyit tett az emberiségért, hogy a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) egyik alapító tagjának az unokaöccseként látta meg a világot

Spekuláljunk egy kicsit horvát fejjel!

Minden esetleges félreértés elkerülése végett, a következőket nem tudjuk semmilyen dokumentummal vagy egyéb bizonyítékkal alátámasztani, így akár népmesének is felfogható, amit most mondunk, viszont egyike a valószínű forgatókönyveknek, amelyek szerint az egész lejátszódott.

Az írott sajtót sújtó válságok miatt a regionális lapok igencsak lerongyolódott állapotban voltak, így a választások előtt remek ötletnek tűnt ezek aprópénzért történő felvásárlása.

Erre bármely politikai párt szívesen vállalkozott volna, de Horvátországban az ilyesmit kizárólag csak a kormánypárt tudja végrehajtani.

Kapcsolódó cikk

SAJTÓSZABADSÁG: Határon innen, határon túl, avagy hogyan bontsuk kívülről a rendszert?

Természetesen az ügylethez szükséges tőke semmiképpen sem követhető vissza a HDZ-hez, kis millió módja van annak, hogyan lehet pénzt juttatni valakinek akár az állami költségvetésből is, nem beszélve a szövevényes kompenzációkról, ahol valaki megelőlegezi a szükséges pénzt saját számlájáról, hogy máshol igen kedvező feltételek mellett kössön üzletet.

Meg aztán létezik burkolt, vagy szimpla zsarolás, donorhálózat, ígérgetés, fenyegetés, hogy ne soroljuk már tovább a politika eszköztárát.

Akárhogy is volt, az anyagi nehézségekkel küszködő Media Solutions egy pillanat alatt megtáltosodott, és elindult megmenteni – külföldi (szlovák) partnerével közösen :o) – a tönk szélén álló horvát regionális lapokat.

A kérdés most csak az, és lényegében ez áll a Horvát Újságíró Egyesület aggodalmának hátterében, hogy milyen sors vár a most “kézhez vett” regionális sajtóra.

A legjobb esetben hasznos kis fogaskeréknek bizonyulnak, ha a kormánypárt továbbélteti őket némi állami segéllyel, viszont az is előfordulhat, hogy a választások után a felszámolás vár rájuk, bár ez nem lenne bölcs dolog, lévén, hogy ezúton olyan területekre sikerült a kormánypártnak betörnie a Glas Istre és a Novi list révén, mint Fiume, vagy Isztria, ahol az ellenzék volt és van hatalmon.