Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Bosznia

SZERBIA ÉS DODIK BARÁTJA: Szijjártó szerint tragikus lenne Dodik “megszankcionálása”, egyébként meg az egész Nyugat-Balkánt vegye fel az EU

balkani kulugyerek
NYUGAT-BALKÁNI KÜLÜGYÉREK Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő társaságában (Forrás: Facebook)

Olvasási idő: 3 perc

Szijártó Péter szerint, ha a nyugat-balkáni bővítés tekintetében az Európai Unió nem tud változtatni nagyképű hozzáállásán, akkor hasonló kudarc éri, mint amikor elvesztette az Egyesült Királyságot. A külgazdasági és külügyminiszter erről Brüsszelben, az uniós tagországok külügyminiszteri ülésének szünetében beszélt. A találkozón a nyugat- is miniszteri szinten képviseltették magukat.

magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az ellen indított orosz háborúnak még világosabbá kell tennie, hogy az Európai Uniónak nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint fordítva. Véleménye szerint Magyarország nemzeti érdeke, és ráadásul magyar nemzetbiztonsági kérdés is a uniós integrációja, azért hogy biztosítani lehessen a régió békéjét és stabilitását.

A magyar külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Magyarország mindig is az Európai Unió természetes részének tekintette “Közép-Európának a déli részét”.



A nyugat-balkáni országok és társadalmak egyelőre inkább az európai uniós integrációt pártolják más irányokhoz képest, de nem tudjuk, hogy ez holnap is így lesz-e. Nem tudhatjuk azt sem, hogy a csalódásnak mekkora foka fog odavezetni, hogy adott esetben már nem az európai út lesz a legnépszerűbb irány ezekben a társadalmakban

– fogalmazott , aki szerint mihamarabb el kellene ismerni, hogy “Szerbia kulcsország” a térség stabilitása, békéje és fejlődése szempontjából, ráadásul már most megérett a tagságra.

Szijjártó Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban azt mondta, tiszteletben kellene tartani mindhárom államalkotó nemzet és mindkét entitás jogait és érzékenységeit, a boszniai szerbeket vezető Milorad Dodik szankciók alá helyezése pedig tragikus hatásokkal járna Szerbia, valamint jövője szempontjából.

Kijelentette: Albániával és Észak-Macedóniával azonnal meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, Montenegróval pedig le kellene zárni a tárgyalások valamennyi fejezetét. Végezetül hangsúlyozta: nem tisztességes az Európai Unió részéről, hogy többet vár el a tagjelöltektől, mint amit adni tud.

Egyelőre a mérlegnek ebbe a serpenyőjébe nem tett semmit Brüsszel, ami hatalmas probléma

– fogalmazott Szijjártó, aki arra hívta fel a figyelmet, ha nem sikerül felgyorsítani a bővítési folyamatot, az történelmi jelentőségű kudarc lesz az Európai Unió számára.



Ma itt vannak velünk Brüsszelben a nyugat-balkáni országok külügyminiszterei és amennyiben nem tudjuk felgyorsítani a bővítési folyamatokat, akkor egy történelmi jelentőségű kudarc kapujában állunk. El kell hagyni a nagyképű brüsszeli hozzáállást, máskülönben hasonló kudarc fog érni minket, mint amikor elvesztettük az Egyesült Királyságot.

– tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter a Brexitre célozva.

Mit mondanak a Balkánon?

A találkozón részt vett Nikola Selaković szerb külügyminiszter is, aki a szerb médiának nyilatkozva külön kiemelte Szijjártó beszédét, és megállapította, hogy a magyar külgazdasági és külügyminiszter “bizonyítottan Szerbia barátja”.

Selaković idézte Szijjártót, aki szerint az Európai Uniónak nem szabad elvárnia Szerbiától a “nehéz döntések” meghozását, amíg nem kínál cserébe valamit kárpótlásként, legalább olyan mértékben, mint amekkora kárt Szerbia elszenvedne.

Amit fel kell ajánlani neki, az az azonnali teljes jogú uniós tagság, hiszen Szerbia már régóta megérett arra, hogy az Európai Unió tagja legyen

– mondta Selaković a magyar külügyminisztert idézve.

Amíg a magyar külügyminiszter hangosan kiállt a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása mellett, addig horvát kollégája Gordan Grlić Radman csendben “intézkedett”, igaz nem Brüsszelben, hanem még Berlinben, amikor nem sokkal korábban összefutott Antony Blinken külügyminiszterrel, aki a -tanács ülésén vett részt.



Az amerikai külügyminiszternek közvetítettem hatalmas aggodalmainkat a bosznia-hercegovinai választási törvény módosítására vonatkozó lehetőség elszalasztásával kapcsolatban. Figyelmeztettem arra is, hogy a helyzet esetleges radikalizálódhat a választások után Bosznia-Hercegovinában

– mondta Grlić Radman újságíróknak, és azt is elárulta, hogy “erősebb jelenlétet és segítségét kért Blinkentől annak érdekében, hogy a bosnyák vezetők megegyezzenek a horvátok képviselőivel az októberi választások szabályairól”.

A brüsszeli üléssel kapcsolatban a montenegrói külügyi tárca közleményt adott ki, amely szerint több uniós miniszter is rámutatott a találkozón arra, hogy Montenegró lehet az Európai Unió következő tagja.

A közlemény szerint Ranko Krivokapić montenegrói külügyminiszter arról is beszélt, hogy Montenegró miért várja olyannyira a tagságot.

Az EU-csatlakozás sokszorosára növeli a montenegrói állampolgároknak nyújtott pénzügyi támogatást. Ha ma tagállam lennénk, több százmilliós vissza nem térítendő forrásunk lehetne a miatt, és most az Ukrajna elleni agresszió fényében is

– jelentette ki Krivokapić, aki az előző kormányra hárította a felelősséget azért, mert hazája visszaesett a reformok terén, és így nem jutott hozzá a fent említett pénzekhez.





Bisera Turković bosznia-hercegovinai bosnyák külügyminiszter felszólította a brüsszeli tanácskozás résztvevőit, hogy Bosznia-Hercegovina gyorsított eljárással kapja meg az uniós tagságot, mert ez az utolsó esély arra, hogy megvédjék őket, a nyugat-balkáni régiót és Európát az ukrajnai konfliktus hatásaitól.

Like
Love
Care
Haha
Wow
Sad
Angry





🚗 H-1089 Budapest, Delej utca 51

📬 contact@balk.hu

☎️ +36 30 631 3104

💁‍♂️ Rólunk - About us

📰 Impresszum

💰 Szponzorált tartalom

🏁SEO-partner

BALK Magazin © 2019-2022


Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: