Connect with us

Bosznia

SZERBIA ÉS DODIK BARÁTJA: Szijjártó szerint tragikus lenne Dodik “megszankcionálása”, egyébként meg az egész Nyugat-Balkánt vegye fel az EU

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Szijártó Péter szerint, ha a nyugat-balkáni bővítés tekintetében az Európai Unió nem tud változtatni nagyképű hozzáállásán, akkor hasonló kudarc éri, mint amikor elvesztette az Egyesült Királyságot. A magyar külgazdasági és külügyminiszter erről Brüsszelben, az uniós tagországok külügyminiszteri ülésének szünetében beszélt. A találkozón a nyugat-balkáni országok is miniszteri szinten képviseltették magukat.

Szijjártó magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az Ukrajna ellen indított orosz háborúnak még világosabbá kell tennie, hogy az Európai Uniónak nagyobb szüksége van a Nyugat- Balkánra, mint fordítva. Véleménye szerint Magyarország nemzeti érdeke, és ráadásul magyar nemzetbiztonsági kérdés is a Nyugat- Balkán uniós integrációja, azért hogy biztosítani lehessen a régió békéjét és stabilitását.

A magyar külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Magyarország mindig is az Európai Unió természetes részének tekintette “Közép- Európának a déli részét”.

– A nyugat-balkáni országok és társadalmak egyelőre inkább az európai uniós integrációt pártolják más irányokhoz képest, de nem tudjuk, hogy ez holnap is így lesz-e. Nem tudhatjuk azt sem, hogy a csalódásnak mekkora foka fog odavezetni, hogy adott esetben már nem az európai út lesz a legnépszerűbb irány ezekben a társadalmakban

– fogalmazott Szijjártó Péter, aki szerint mihamarabb el kellene ismerni, hogy “Szerbia kulcsország” a térség stabilitása, békéje és fejlődése szempontjából, ráadásul már most megérett a tagságra.

Szijjártó Bosznia- Hercegovinával kapcsolatban azt mondta, tiszteletben kellene tartani mindhárom államalkotó nemzet és mindkét entitás jogait és érzékenységeit, a boszniai szerbeket vezető Milorad Dodik szankciók alá helyezése pedig tragikus hatásokkal járna Szerbia, valamint Bosznia- Hercegovina jövője szempontjából.

Kijelentette: Albániával és Észak- Macedóniával azonnal meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, Montenegróval pedig le kellene zárni a tárgyalások valamennyi fejezetét. Végezetül hangsúlyozta: nem tisztességes az Európai Unió részéről, hogy többet vár el a tagjelöltektől, mint amit adni tud.

– Egyelőre a mérlegnek ebbe a serpenyőjébe nem tett semmit Brüsszel, ami hatalmas probléma

– fogalmazott Szijjártó, aki arra hívta fel a figyelmet, ha nem sikerül felgyorsítani a bővítési folyamatot, az történelmi jelentőségű kudarc lesz az Európai Unió számára.

– Ma itt vannak velünk Brüsszelben a nyugat-balkáni országok külügyminiszterei és amennyiben nem tudjuk felgyorsítani a bővítési folyamatokat, akkor egy történelmi jelentőségű kudarc kapujában állunk. El kell hagyni a nagyképű brüsszeli hozzáállást, máskülönben hasonló kudarc fog érni minket, mint amikor elvesztettük az Egyesült Királyságot.

– tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter a Brexitre célozva.

Mit mondanak a Balkánon?

A találkozón részt vett Nikola Selaković szerb külügyminiszter is, aki a szerb médiának nyilatkozva külön kiemelte Szijjártó beszédét, és megállapította, hogy a magyar külgazdasági és külügyminiszter “bizonyítottan Szerbia barátja”.

Selaković idézte Szijjártót, aki szerint az Európai Uniónak nem szabad elvárnia Szerbiától a “nehéz döntések” meghozását, amíg nem kínál cserébe valamit kárpótlásként, legalább olyan mértékben, mint amekkora kárt Szerbia elszenvedne.

– Amit fel kell ajánlani neki, az az azonnali teljes jogú uniós tagság, hiszen Szerbia már régóta megérett arra, hogy az Európai Unió tagja legyen

– mondta Selaković a magyar külügyminisztert idézve.

Amíg a magyar külügyminiszter hangosan kiállt a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása mellett, addig horvát kollégája Gordan Grlić Radman csendben “intézkedett”, igaz nem Brüsszelben, hanem még Berlinben, amikor nem sokkal korábban összefutott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, aki a NATO-tanács ülésén vett részt.

– Az amerikai külügyminiszternek közvetítettem hatalmas aggodalmainkat a bosznia-hercegovinai választási törvény módosítására vonatkozó lehetőség elszalasztásával kapcsolatban. Figyelmeztettem arra is, hogy a helyzet esetleges radikalizálódhat a választások után Bosznia- Hercegovinában

– mondta Grlić Radman újságíróknak, és azt is elárulta, hogy “erősebb jelenlétet és segítségét kért Blinkentől annak érdekében, hogy a bosnyák vezetők megegyezzenek a horvátok képviselőivel az októberi választások szabályairól”.

A brüsszeli üléssel kapcsolatban a montenegrói külügyi tárca közleményt adott ki, amely szerint több uniós miniszter is rámutatott a találkozón arra, hogy Montenegró lehet az Európai Unió következő tagja.

A közlemény szerint Ranko Krivokapić montenegrói külügyminiszter arról is beszélt, hogy Montenegró miért várja olyannyira a tagságot.

– Az EU-csatlakozás sokszorosára növeli a montenegrói állampolgároknak nyújtott pénzügyi támogatást. Ha ma tagállam lennénk, több százmilliós vissza nem térítendő forrásunk lehetne a járvány miatt, és most az Ukrajna elleni agresszió fényében is

– jelentette ki Krivokapić, aki az előző kormányra hárította a felelősséget azért, mert hazája visszaesett a reformok terén, és így nem jutott hozzá a fent említett pénzekhez.

Bisera Turković bosznia-hercegovinai bosnyák külügyminiszter felszólította a brüsszeli tanácskozás résztvevőit, hogy Bosznia- Hercegovina gyorsított eljárással kapja meg az uniós tagságot, mert ez az utolsó esély arra, hogy megvédjék őket, a nyugat-balkáni régiót és Európát az ukrajnai konfliktus hatásaitól.

A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava