Connect with us

Szerbia

ÉHBÉRÉRT GÜRCÖLNEK: A lakosság teljes elszegényedésére figyelmeztetnek a szerbiai szakszervezetek

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Radnik nije rob
ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Olvasási idő: 4 perc

A szerbiai munkások dolgoznak a legtöbbet és keresnek a legkevesebbet Európában – hozta nyilvánosságra a Szabad és Független Szakszervezetek Szövetsége (ASNS) egy nemzetközi felmérésekre hivatkozva. Arra is felhívták a figyelmet, hogy egyre többen gürcölnek éhbérért: tavaly 50 ezerrel nőtt a minimálbérért dolgozók száma az országban. Így több mint 400 ezer bére meg sem közelíti a “legkisebb fogyasztói kosár” értékét, természetesen alulról. A szakszervezetek követelik, hogy az áremelések miatt évi kétszer hangolják össze a legalacsonyabb bért a megélhetési mutatókkal. A munkáltatók viszont azt szeretnék, hogy az állam a minimálbért ne adóztassa meg.

Bérre menő játék

Szerbiában az idei minimálbér nagyságát tavaly szeptemberben határozták meg: miután a szakszervezetek és a munkáltatók nem tudtak egyezségre jutni, ezért a végső szó a kormányé lett, amely igencsak lent tartotta a minimálbért, azt kommunikálta, hogy a 35 ezer dinárra növelt összeg 9,4 százalékos emelést jelent.

Ezzel már akkor is gond volt, hisz az említett éhbér meg sem közelítette a minimális fogyasztói kosár értékét, amely már tavaly szeptemberben meghaladta a 40 ezer dinárt. A szakszervezetek ezért követelték, hogy egyenlítsék ki a legkisebb kifizethető bért a hivatalos létminimummal – egy 2017-es megállapodás szerint ennek már 2020-ban meg kellett volna történnie Szerbiában. Ennek ellenére a szerb kormány tavalyi is csak annyit ígért, hogy leghamarabb 2024-re érheti el a minimálbér értéke a megélhetéshez szükséges fogyasztói kosár nagyságát.

Az orosz-ukrán konfliktus miatt bekövetkező áremelési hullám nem csak elérte, de jócskán meg is haladta a szerb kormány által “népszerűsített” 9,4 százalékos emelést. Az élelmiszer és az alkoholmentes italok ugyanis 15,7 százalékkal drágultak, a márciusi adatok pedig arra is rámutatnak, hogy Szerbiában 9,1 százalék volt az átlagos éves infláció.

A munkások viszont az év végéig a válság előtt meghatározott 201 (660 forint) dináros órabérért dolgoznak. A hivatalos kimutatások szerint a munkavállalók 20 százaléka, azaz minden ötödik alkalmazott gürcöl ennyi pénzért.

Behatóbb elemzések szerint azonban ez a szám sokkal magasabb, hisz sok munkáltató csak a minimálbérre felszámolt adót hajlandó kifizetni, és a munkabér mellett különböző adómentes juttatásokat biztosít a dolgozóknak. Ezzel valamelyest növeli a munkások járandóságát, ám közel sem akkorra mértékben, hogy a hó végén beérkező összeg elegendő legyen a megélhetésre. Mindez a lakosság teljes elszegényedéséhez vezethet

– figyelmeztetnek a szakszervezetek.

A munkabér és a válságok

A koronavírus-, majd az orosz-ukrán konfliktus megmutatta a modern kor politikai, társadalmi és gazdasági gyengeségeit, aminek következtében a katasztrófa és a megmaradás szélére sodródott a világ. A gazdag államok egoizmusa lerombolta a korszerű társadalom, a demokrácia és emberi szabadságjogok illúzióját is: értelmetlenül és szükségtelenül játszadoznak ugyanis az emberiség sorsával és jövőjével

– írták az ASNS május elsejei közleményben. Ugyanitt kiemelték, az önközpontú döntések áldozata továbbra is a szegényebb társadalmi réteg: ők fizetik meg minden gazdasági krízis árát. Nekik számlázzák ki a drágább energiát, ők fizetik meg az egyre többe kerülő élelmiszerek árát, valamint és fegyverkezés költségeit.

Ugyanakkor kiemelik, hogy Szerbiára különösen jellemző, hogy a válságok következményeivel mindig a munkásokat terhelik, pedig elsősorban az ő érdemük, hogy működik a gazdaság és pénz kerül a költségvetésbe.

Ennek ellenére a dolgozókkal sem az állam, sem a közvélemény nem foglalkozik. Még a kampányidőszakban is csak a munkahelyek megteremtéséről beszélnek, a munkások valódi helyzetével azonban senki sem törődik

– állítják a szövetség szószólói, akik további küzdelmet ígérnek.

Növelni kell a minimálbért

A munka ünnepére kiadott közleményt tiltakozással is megerősítették a szakszervezetek. Ezt követően pedig előálltak azzal a követelésükkel, hogy az évi egy helyett kétszer tárgyaljon a Szociális Gazdasági Tanács a minimálbér nagyságáról.

A minimálbér értékének évi két meghatározásához azonban szükséges a munkáltatók hozzájárulása is

– mondta Duško Vuković, a Szerbiai Független Szakszervezetek Szövetségének alelnöke az Euronews Serbia-nak. Nebojša Atanacković, a Szerbiai Munkaadók Szakszervezetének tiszteletbeli elnöke úgy fogalmazott, hogy a munkaadók már tavaly ősszel támogatták a minimálbér évi kétszeri meghatározását, így elvileg nincsenek ellenvetéseik.

A szakszervezetek kezdeményezésére reagálva hangsúlyozták, hogy a válság őket is sújtja, hisz sokan euró alapú szerződést kötöttek. Európában viszont az infláció elérte a 7,5 százalékot. A munkáltatók szerint a megoldás az lenne, ha az állam mentesítené őket a minimálbérre felszámolt adó alól.

Mindehhez azonban szükség van a munkatörvénykönyv módosítására, amiről az új kormány megalakulása előtt igencsak nehézkés lesz dönteni.

Lesz-e törvénymódosítás?

A munkatörvények módosításáról egyébként szó esett a Szociális Gazdasági Tanács április 30-ai ülésén is. A tanácskozáson Darija Kisić Tepavčević munkaügyi, foglalkoztatási és szociálpolitikai miniszter bejelentette: a kormány a megalakítását követően az elsők között foglalkozik majd a munkatörvények korszerűsítésével.

A tanácskozáson többek között a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezet (UGS Nezavisnost) képviselője, Čedanka Andrić is szorgalmazta a munka minimális árának korrigálását. Az ülésen szó volt az elvándorlás következményeiről is.

A munkások elsősorban azért hagyják el az országot, mert nem tudnak képesítésüknek megfelelő munkát találni

– fejtette ki véleményét a Szerbiai Munkaadók Uniójának elnöke, Miloš Nenezić. Újságírói kérdésre válaszolva kiemelte, hogy a dolgozók elsősorban a nem megfelelő munkakörülmények és az alacsony jövedelem miatt döntenek a kivándorlás mellett.

A határátlépesre vonatkozó járványügyi rendelkezések enyhülésével újra megszaporodott azok száma, akik külföldön keresik a boldogulást

– hívta fel a Szociális Gazdasági Tanács tagjainak figyelmét a problémára Nenezić, amivel nem mondott semmi újat, mert ez már “epochális probléma” a térségben.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html

Szerbia

Szerbiában nincs röghöz kötés, a fiatal orvosok külföldre mennek

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

A szerb twitterezők azt kérdezik, hogy melyik orvos hajlandó gyógyítani ilyen körülmények között, de az is helyes kérdés, hogy melyik fiatal orvos számára jelenet ez perspektívát?
A szerb twitterezők azt kérdezik, hogy melyik orvos hajlandó gyógyítani ilyen körülmények között, de az is helyes kérdés, hogy melyik fiatal orvos számára jelenet ez perspektívát? (Forrás: Twitter)
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 4 perc

A Balkán számos országára jellemző, hogy a fiatal orvosok szívesebben vállalnak munkát külföldön, mint otthon. Ez jellemző például Horvátországra, de leginkább Szerbiára, ahol a probléma egyre inkább foglalkoztatja a kormányzatot, konkrétan pedig a szerb egészségügyi minisztériumot.

Ki gyógyítja meg a nagymamát?

Danica Grujičić szerb egészségügyi miniszter asszony, azt mondta a fiatal orvosokkal kapcsolatban, hogy azok inkább “anyával és apával maradnak”, mint hogy kimenjenek a boszniai határnál lévő Mali Zvornikba dolgozni.

A belgrádi Vreme cikke szerint felmerül a kérdés, hogy ugyanakkor a fiatal és nem is olyan fiatal orvosok miért hagyják el könnyedén a családi házat, ha adódik a lehetőség, hogy Berlinben, Párizsban vagy Torontóban dolgozhassanak.

Ez nemcsak az alacsony fizetések miatt történik, amelyek nem elegendők a kemény és hosszú egyetemi évek és a szakosodás utáni tisztességes élethez.


Mivel védené az ellenzék az országot?

Dragan Đilas a szerbiai Szabadság és Igazságosság Pártja, aki a CNN közeli N1-es televízióban szokott előfordulni, január elején az egyik műsorban jónak találta, hogy a különleges egységek tagjainak magas a fizetésük.

Ilyen fizetést kellene adni a tanároknak, a nevelőknek, az egészségügyi dolgozóknak, a bíráknak is. Vagy tényleg azt gondolja valaki, hogy az orvos négyszer, a tanárok és nevelők pedig ötször kevesebbet érnek

– jelentette ki Đilas, aki szerint Szerbia az oktatással, nem a fegyverrel lehet megvédeni.


Még jó,hogy a szakosztályok tagjainak magas a fizetése.Ilyen fizetést kellene adni a tanároknak,nevelőknek,egészségügyi dolgozóknak,bíróknak…Vagy tényleg azt gondolja valaki, hogy egy orvos négyszer, a tanárok, nevelők pedig ötször kevesebbet ér.

A közös kutatásból, melyet az Emancipációs Politikai Központ és a Szerb Orvosok és Gyógyszerészek Szakszervezete készített tavaly, kiderül, hogy évente kb. 600 orvos hagyja el Szerbiát.

Ennek egyik oka, hogy a megfelelő életszínvonalat biztosító 114.752 dináros (377 ezer forintos) fizetést csak a szakorvosok kapják, viszont ennek közelébe sem érhetnek azok, akik nem rendelkeznek ilyen képesítéssel, hogy az ápolónőkről és az egészségügyi intézetek nem orvosi vagy ápolói alkalmazottairól már ne is beszéljünk.

A kutatás azt is megállapítja, hogy az alacsonyabb fizetéseken kívül a munkahelyek körüli bizonytalanság, a munkahelyi zaklatás és a bántalmazás is oka lehet a fiatal orvosok távozásának.

Az egészségügyi miniszter a Pink Televízióban felháborodva beszélt a fiatal orvosokról, akik inkább “apjukkal és anyjukkal” élnek vagy Kanadába mennek, mint hogy Mali Zvornikban helyezkedjenek el, vagy éppen ott, ahol hiány van az orvosok, például a Vajdaságban dolgozzanak.

A miniszter asszony itt “elkezdett lelkizni”, és azzal próbálta maradásra bírni az orvosokat, hogy a nagyszüleikről kezdett beszélni, akik egészségügyi ellátásra szorulnak.

Mindent meg akarnak tudni az emberi testről

A Belgrádi Orvosi Egyetem egyik hallgatója a Vreme kérdésére elmondta, hogy a fiatal orvosokat nem csak az alacsony fizetés keseríti el, hanem a hiányzó tisztelet is.

Mindig az alacsony fizetés az oka annak, hogy az emberek elhagyják Szerbiát, különösen vonatkozik ez a fiatal orvosokra, akik még nem rendelkeznek megfelelő specializációval, és nem tudnak munkát találni a magánszektorban

– mondta Julijana M., aki szerint azonban döntésüket az is befolyásolja, hogy Szerbiában nem becsülik meg a tudásukat és az önfeláldozó munkájukat, pedig az minden orvos számára fontos.

Gyakran találkozunk azzal a kijelentéssel, hogy az orvosok semmit nem tudnak, ami leginkább az egyetemistákat és fiatal orvosokat bátortalanítja el, akik valóban segíteni akarnak az embereknek, és mindent meg szeretnének tanulni, amit az emberi testről tudni lehet
A fiatal orvosok számára ez is eléggé elrettentő

A fiatal orvosok számára ez is eléggé elrettentő. A szerb twitterezők szerint ez a kép belgrádi endokrinológiai klinikán készült

– tette még hozzá Julijana, aki szerint a specializáció alacsony minősége és a rossz körülmények sem felelnek meg a várakozásoknak.

Az orvostanhallgató szerint a szerb orvosi alapképzés minősége ugyan talán még jobb is, mint másutt, a doktori és szakorvosi képzés viszont jóval gyengébb, és rosszak a körülmények is, amelyek között azok folynak.

Ezért általában az történik, hogy a fiatal orvosok külföldre mennek szakvizsgázni, bár kezdetben lehet az a céljuk, hogy visszatérjenek Szerbiába, a szakvizsga után azonban inkább külföldön maradnak.

Ott hamarabb találnak megfelelő munkát, mint Szerbiában, a bérek is magasabbak a megélheti költségekhez képest, és külföldön azért is jobb a helyzet, mert a betegek tiszteletben tartják őket

– vélte a belgrádi orvostanhallgató, aki megjegyezte, hogy a falvakban ajánlott orvosi állások mellett természetesen városi munkahelyek is, amelyeket viszont azok az orvosok foglalják el, akik egyszerre dolgoznak a köz- és magánszektorban, illetve azok, akik már nyugdíjba mentek, de nem adják át a munkahelyüket a fiataloknak.

Van-e állami felelősség?

A szerbiai Szolidaritás (Solidarnost) politikai platform közleményt adott ki Danica Grujičić fent idézet “papás-mamás” nyilatkozata kapcsán, amelyben az állam és minisztérium felelősségét firtatta a kialakult egészségügyi helyzetért és az orvosok elvándorlásáért.

Hogyan lássa itt el a fiatal orvos a beteget?

Hogyan lássa itt el az orvos a beteget? A kép vízjele szerint ez egy vajdasági kórház, sejtjük, hogy melyik (Forrás: Twitter)

A közlemény szerint az orvosok azért nem hajlandók dolgozni a lepusztult kórházakban és egészségügyi központokban, mert nincsenek meg a munkához szükséges alapfelszerelések, nincs elegendő mentőautó, miközben alacsonyak a bérek, a meghatározott időre szóló szerződések pedig nem garantálják az alapjogokat.

A Szolidaritás azt is hozzátette, hogy Grujičić hajlamos megfeledkezni arról, hogy egyre több orvos hagyja el az országot megélhetési problémák miatt, ezért több és több klinika marad orvos nélkül, az egészségügyi központok pedig sorra zárnak be, ami a rossz egészségügyi politika következménye, amelyet éppen az a politikai garnitúra folytat, amelynek Grujičić is tagja.

visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Az olvasás folytatása

Szerbia

CIRKUSZ: Majdnem meglincselték a szerb elnököt a szkupstinában

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Leárulózták a szerb elnököt a parlamentben
Leárulózták a szerb elnököt a parlamentben (Forrás: Twitter)
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 5 perc

Teljes káosz volt a szerbiai parlamentben, amikor a délutáni vita során az erősen jobboldali parlamenti képviselők az emelvényen ülő szerb elnök felé indultak. Az őrség gyorsan beavatkozott, így Aleksandar Vučićnak nem esett bántódása. Az incidenst azok az ellenzéki pártok idézték elő, amelyek a napokban jelezték, hogy “nemzeti frontot” hoznak létre Koszovó megtartása érdekében, most azonban a szerb elnökre támadtak, akivel néhány perccel korábban arról kezdtek licitálni, hogy ki a nagyobb áruló. Már itt megjegyzendő, hogy a dulakodást megelőzően a szerb elnök beszéde során többször is sértegette a neki beszólogató ellenzéki képviselőket, így aztán a szerbiai parlament Koszovóról szóló rendkívüli ülése mindenhez hasonlított, kivéve a civilizált emberek közötti párbeszédhez nem.

A nacionalista ellenzék akcióban

A szerbiai parlamentben délután (február 2-án) rövid időre lehetetlenné vált a munka, miután dulakodássá fajult a szerbiai nacionalista ellenzék és az ország elnöke közötti szóváltás.

A szájkarate során az Új Szerbiai Demokrata Párt (Novi DSS) és a Vuk Jeremić vezette Néppárt képviselői felálltak, és a szerb elnök felé indultak, amire a Szerb Haladó Párt képviselői is felugráltak, így ez a jelenet végül dulakodássá fajult, és majdnem tettlegességhez vezetett.

A szerb parlament kormánypárti elnöke, Vladimir Orlić az incidens előidézésével Miloš Jovanovićot, az Új Szerbiai Demokrata Párt vezetőjét vádolta meg. Rajta kívül az incidens előidézésében tevékenyen részt vett Borislav Novaković (Néppárt) és Boško Obradović, a Dveri vezetője is. Orlić többször felszólította a Néppárt, az Új DSS, A Dveri és a Zavetnici képviselőit, hogy menjenek vissza a helyükre, miközben a Szerb Haladó Párt képviselőit nem figyelmeztette.

Dulakodás a szerb parlamentben, ahol az elnök és az ellenzék arról licitált, hogy ki a nagyobb áruló

A parlamenti cirkusz közepette Vučić meg-meg szólította a koszovói szerbek képviselőit, akik részt vettek az ülésen, valamint a tévénőzőket, vagyis az ország lakosságát, és azt üzente nekik, hogy az ellenzékiek szemmel láthatóan nem törődnek Koszovóval, és csak az ő megbuktatására törekszik, miközben az ellenzéki képviselők árulásról szóló szlogeneket kiabálták.

Az ellenzékiek transzparenseket is mutogattak, amelyeken az volt olvasható, hogy “Nem az ultimátumra!”, “Áruló”, “Árulás”, “Vučić! Elárultad Koszovót!”, és egyúttal a francia-német rendezési terv elutasítását követelték.

Mindeközben Vučić többször is tolvajoknak, bűnözőknek és huligánoknak nevezte a nacionalista pártok képviselőit, akik a fent leírt módon demonstráltak, és kész szerencsének nevezte, hogy “nem ilyenek vezetik Szerbiát”.

A szerb elnök azonban egyáltalán nem tekinthető kizárólag csak áldozatnak, mert beszéde során egyaránt becsmérelte a baloldali és az erősen jobboldali ellenzéket, amitől az utóbbiaknak elborult az agyuk, amihez általában nem túl sok kell.

Boško Obradovićtól például nem állt távol a fizikai konfrontáció gondolata, három évvel ezelőtt a Dveri vezetője a maszkviselés kapcsán akaszkodott össze Zlatibor Lončar egészségügyi miniszterrel a képviselőház bejáratánál, mint az a kapcsolódó cikkből kiderül.

Ki az áruló, és ki nem?

A hangulat a parlamentben akkor vált igazán feszültté, amikor az ellenzéki képviselők felpattantak, és azt kiáltozták Vučić felé, hogy “Áruló! Áruló!”, “Nem adjuk Koszovót!”, amivel megakasztották a szerb elnök beszédét.

Ti adtátok el Koszovót! Mi megvédjük Koszovót a hozzátok hasonlóktól! Szégyeljétek magatokat

– vetette vissza nekik a pulpitusról a szerb elnök, belebonyolódva a politikai licitációba arról, hogy ki a nagyobb áruló Szerbiában, ő vagy a nacionalista ellenzék.

Vučić felrótta az ellenzéknek, hogy leginkább a volt szerb elnök, Vojislav Koštunica nevének említésekor tapsoltak, a volt jobboldali politikus képességeihez képest túl sokáig vezette a volt Jugoszláviát és Szerbiát a 2000-es években.

Önök beszélnek nekem, akik annak idején 1800 albán terroristát engedtek ki a börtönből

– vetette oda a Koštunica-féle párt “jogutódjának” a szerb elnök, miközben ezt a kijelentést kormányoldalról hosszan tartó zúgó taps fogadta, amely közben azért megjegyezte, hogy azok között volt Albin Kurti jelenlegi koszovói miniszterelnök is.

Kurtit, akit a brit közszolgálati , a “sosem részrehajló” BBC, a koszovói Che Guevarának nevezett, a niši (szerb) bíróság 2000-ben pedig 15 év börtönbüntetésre ítélt.

A vád terrorizmus volt, a súlyos ítéletet pedig Szerbia NATO-bombázást követően mondták ki, nyilvánvalóan bosszúból szabták ilyen hosszúra.

A képviselők akkor azt kezdték skandálni “Koszovó Szerbia szíve!”, és fütyültek, amivel megakadályozták, hogy Vučić folytassa a beszédét, miközben ő is folyamatosan visszaszólogatott a pulpitusról.

A dulakodás végül akkor robbant ki, amikor Vučić elkezdte olvasni azoknak a “szerb hősöknek a nevét”, akik az utóbbi időben sebesültek meg a koszovói albánok támadásainak következtében.

A szerbiai liberális ellenzéki sajtó nemrégiben arról cikkezett, hogy a szerb államfő a Szerb Haladó Párt ülésein becsmérli és megalázza a munkatársait, ebből most ízelítőt kaptak az ellenzékiek is, a kételkedők pedig egy lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy elhiggyék, amit az ellenzéki hírportálok erről írtak.

De mi van a francia-német tervben?

A francia-német tervről sokkal többet nem tudtunk meg, pedig az ellenzék azzal követeléssel érkezett a szerb parlament ülésére, hogy követelje a francia-német javaslat közzétételét, ebből azonban nem lett semmi, nem csak a képviselőházi incidens, hanem a hajlandóság hiánya miatt sem.

A szerb elnök beszédét mondja a parlamentben

A szerb elnök beszédét mondja a parlamentben: Nekem az a feladatom, hogy megvédjem az ország gyermekeit, az ország jövőjét, és a továbbiakban is ezt fogom tenni (Forrás: szerb elnöki Twitter)

Miután az ellenzék ezt már napok óta követeli, Vučić felkészülhetett a válasszal, így beszéde elején azt mondta a nyugati javaslat (francia-német terv) kapcsán, hogy “lesz elegendő idő a döntések meghozására”, de a terv egészét nem hozhatja nyilvánosságra, csak azt mondja el, ami Szerbia számára a “legrosszabb”.

Itt felsorolta, hogy nem tudják megakadályozni a Koszovó tagságát az Európa Tanácsban és a NATO-ban, és azt sem tudják meggátolni, hogy Koszovó az Európai Unió tagja legyen.

Hozzátette, hogy ha választania kell a hatalmon maradás és Koszovó ENSZ-tagsága között, akkor “tudja, hogy mit kell tennie”, mert fel sem merülhet a kérdés, hogy “Vučić vagy Szerbia, mert Vučić Szerbia oldalán áll”.

Ezt már igencsak teátrálisan harsogta, majd még teátrálisabban hozzátette, hogy számára “az alkotmány szentírás, a kapituláció, vagyis hogy megadja magát, viszont nem opció”.

A beszéd során a szerb államfő kitért a Moszkvához fűződő kapcsolatára is, és emlékeztet arra, hogy Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, tiszteli Putyin elnököt, de számára egyetlen ország létezik, amelyet szolgál, az pedig Szerbia.

Nekem beszélnek! Vlagyimir Putyin azt sem tudja, hogy Önök kicsodák. Nekem adományozta Alekszandr Nyevszkij-rendet, nem Önöknek. Azért kaptam, mert független országként tiszteljük egymást

– fordult a képviselőkhöz “dagadó mellel” Vučić, aki szerint közte és az ellenzék között az a különbség, hogy neki csak egy hazája van, eltérően egyes ellenzéki képviselőktől, aki közül név szerint Miloš Jovanovićot, az Új DSS vezetőjét említette, neki ugyanis állítólag francia útlevele is lapul a zsebében.

A belgrádi Pink Televízió tudósításából az is kiderült, hogy ebben az áldatlan helyzetben hol állnak a vajdasági magyarok, a parlamenti tudósítás végén ugyanis elhangzott, hogy Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti csoportjának vezetője felszólalásában azt mondta, hogy a VMSZ tagjai az elnöki jelentés elfogadására szavaznak. Úgy látszik, hogy egy kicsit a miénk is ez a cirkusz.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Szerbia

ZSO MUST HAVE: Amikor az amerikaiak a szerb célokért dolgoznak

Közzététel:

a megjelenés dátuma

MIT KAPNAK VAGY NEM KAPNAK: A szerb szélsőségesek méltatlankodnak, hogy a Szerb Községek Közösségének létrehozásával "csak ennyit kapnak" Koszovóból, nekik az egész kellene
MIT KAPNAK VAGY NEM KAPNAK: A szerb szélsőségesek méltatlankodnak, hogy a Szerb Községek Közösségének létrehozásával "csak ennyit kapnak" Koszovóból, nekik az egész kellene. A még szélsőségesebbek azt mondják, hogy nem adhatják nekik azt, ami úgyis az övéké (Forrás: Twitter)
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 6 perc

A ZSO a Szerb Községek Közösségének a rövidítése (Zajednice srpskih opština, ZSO), amelynek a létrehozásán most az amerikaiak dolgoznak. A két amerikai balkáni megbízott ugyan biztosította a koszovói (albán) vezetést arról, hogy semmi semmi olyasmi sem fog történni, ami a koszovói alkotmányba ütközne, korábban azonban azt is Pristina tudtára adták, hogy a szerb többségű községek közösségének létre kell jönnie, és mint ezt a szerb média szereti hangsúlyozni: Kurtival, vagy Kurti nélkül, illetve ahogy az amerikaiak fogalmaztak, alternatív partnerekkel. Kurti viszont nem kíván lemondani!

ZSO must have

A Szerb Községek Közösségének létrehozása nem opcionális, mert azt egy jogilag kötelező érvényű megállapodás (Brüsszeli Szerződés) tartalmazza, amelyet a koszovói parlament is megerősített, és ezért sürgősen végre kell hajtani

– jelentette ki január utolsó napján Jeffrey Hovenier, az Egyesült Államok pristinai nagykövete a témában folytatott pristinai találkozót követően.

A Kossev koszovói szerb hírportál beszámolója szerint a pristinai nagykövet arról is beszélt, hogy az érintett országok nem dönthetik el, hogy melyik jogilag kötelező érvényű megállapodást hajtják végre, és melyiket nem.

Ezért elvárjuk, hogy eleget tegyenek a jogilag kötelező erejű kötelezettségüknek, és megalakítsák a Szerbiai Községek Közösségét

– tette hozzá Hovenier, és rámutatott arra, hogy határozott meggyőződése szerint ez Koszovó érdeke is.

A nagykövet megpróbálta feloldani azt az ellentmondást, miszerint a koszovói (albán) kormány állítása szerint nem készültek listák azokról a koszovói szerbről, akiket letartóztatnak vagy vád alá helyeznek az északi szerb területeken emelt barikádokon történő feltűnésük miatt, miközben azt hangsúlyozta, hogy a jogállamiságot tiszteletben kell tartani, ezért az erőszak egyetlen formája sem elfogadható, és nem tolerálható.

A mi értelmezésünk szerint a koszovói kormány nem fogja bűncselekménynek tekinteni a barikádokon történt tiltakozásokat, és senki ellen sem indítanak büntetőeljárást sem a tiltakozás, sem az ottani jelenlét miatt, de ha bárki fegyverrel állt ki a barikádokra, és rálőtt a rendőrökre, vagy sokkbombát használt, az már bűncselekmény
Az amerikai nagykövet a Szerb Községek Közösségéről (ZSO) (Forrás: pristinai amerikai nagykövetség)

Az amerikai nagykövet a Szerb Községek Közösségéről (ZSO) (Forrás: pristinai amerikai nagykövetség)

– értelmezte a történteket az amerikai nagykövet, majd az újságírókkal folytatott beszélgetés végén megjegyezte, hogy az Egyesült Államok szerint “Koszovó északi része (is) Koszovó része”, vagyis magyarra fordítva, nem Szerbiáé, mint ahogy azt a koszovói szerbek és a belgrádi vezetés szeretné hinni.

Az amerikai nagykövet úgy nyilatkozott a pristinai médiának, hogy az Egyesült Államok nem támogat “egyetlen olyan megállapodást sem, amely sérti Koszovó alkotmányát”, vagy amely “veszélyezteti Koszovó szuverenitását, függetlenségét és többnemzetiségű jellegét.

Mint az amerikai nagykövetség “madárkás” közleményéből kiderül, Hovenier megismételte azt az álláspontot amelyre korábbi közös cikkében a térséggel foglalkozó két amerikai külügyi vezető, Derek Chollet és Gabriel Escobar is rámutatott, hogy amerikai részről határozottan elleneznek minden olyan kísérletet, amely a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársasághoz hasonló entitás létrehozását jelentené.

Kurti és az etnikai diverzitás elmélete

Ez természetesen egybevág a koszovói miniszterelnök álláspontjával, de ez nem jelenti azt, hogy a ZSO kérdésében nincs nézeteltérés az Egyesült Államok és a jelenlegi pristinai vezetés, mindenekelőtt pedig Albin Kurti között.

Hovenier minderről tehát azt követően beszélt, hogy a pristinai amerikai nagykövetség szervezésében megbeszélést tartottak a Szerb Községek Közösségének (ZSO) létrehozásáról, amelyre a koszovói miniszterelnök szerint őt nem hívták meg.

Lehet, hogy azért, mert egyre kevésbé kíváncsiak véleményére, vagy esetleg azért, mert mindenki kívülről fújja, hogy mi Albin Kurti álláspontja.

ZSO: A koszovói miniszterelnök a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozik

ZSO: A koszovói miniszterelnök a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozik: Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy a viszonyokat szerződéssel rendezzük

A koszovó miniszterelnök néhány nappal ezelőtt nyilatkozott arról, hogy a nyugati támogatás csökkentésének lehetősége is felmerülhet, ha Koszovó “nem lesz konstruktív” a Szerbiával folytatott tárgyalások során, amit a tudtára is adtak.

Kurti azonban továbbra is elfogadhatatlannak tartja a Szerbiai Községek Közösségének létrehozását, és ezen az álláspontján mindaddig nem kíván változtatni, amíg a ZSO “monoetnikus” vagyis egynemzetiségű lesz, egy ilyen követelés valóra váltásának azonban igen kicsi a valószínűsége még akkor is, ha ezt az elképzelést az amerikaiak is a “magukévá tették”.

A ZSO létrehozása azonban abban az esetben is elfogadhatatlan Kurti számára, ha az a Koszovó és Szerbia közötti végleges szerződés megkötése nélkül, a kölcsönös elismerés hiányában történne meg, tehát kifogás van kisezer.

A koszovói miniszterelnök a Szabad Európa Rádiónak ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy hazájának nincs “sürgősen szüksége” egy olyan szervezetre, mint a ZSO, szerinte ennél sokkal inkább a Szerbiával történő kölcsönös elismerésre van szükség, ezért arra kellene leginkább törekedni.

Ez gyakorlatilag egy ultimátum a részéről, amely szerint Koszovó, illetve ő személyesen, csak akkor egyezik bele a Szerb Községek Közösségének létrehozásába, ha Szerbia formálisan is elismeri Koszovót, bár a ZSO létrejötte “de facto” azt jelentené, még akkor is, ha ez “de jure” nem történne meg.

A másik amerikai nagykövet is aktívkodott

Christopher Hill amerikai nagykövet a Szerb Községek Közösségéről nyilatkozott a Pink Televíziónak (Forrás: screenshot)

Christopher Hill amerikai nagykövet a Szerb Községek Közösségéről nyilatkozott a Pink Televíziónak (Forrás: screenshot)

A koszovói Szerb Községek Közösségek létrehozásával kapcsolatban az Egyesült Államok szerbiai nagykövete is aktívkodott, és 13 perces interjút adott a szerb kormány kihelyezett stúdiójának számító Pink Televíziónak.

A fő téma – az Oroszország elleni szankciók mellett – természetesen a ZSO létrehozása volt, amit Christopher Hill szerint meg kell tenni, ez a pristinai kormány számára “jogi kötelezettség”.

Az a nyilatkozat, amit Chollet és Escobar tett, nem csak az ő álláspontjuk, az az amerikai politikai álláspont, és azt végre kell hajtani

– “keménykedett” Hill, aki ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy szerb közösségek évszázadok óta élnek Koszovóban, és a szerbeknek joguk van tudni, hogy milyen jövő vár rájuk.

Úgy gondolom, hogy a Szerb Községek Közösségének létrehozása a helyes lépés ezen az úton, és minden érintettnek, nekünk is, csakúgy, mint az európaiaknak, biztosítaniuk kell, hogy az ezzel kapcsolatos megállapodásokat megfelelően hajtsák végre

– nyilatkozta Hill, aki szerint csökkenteni kell a feszültségeket, hogy a beindulhasson a “normalitás folyamata”.

Túl sok feszültség volt már, túl sok a válság, és azt hiszem, fontos lenne megértenünk, hogy minden dolgot meg kell oldanunk, ráadásul ezek egy részét sokkal korábban kellett volna megoldanunk, beleértve ebbe a ZSO-t is

– mondta az amerikai nagykövet, aki az ukrajnai háborúra kitérve arra az álláspontra a helyezkedett, hogy a rendkívül jó felszereltségű német Leopardok és az amerikai Abrams tankok, valamint a brit Challengerek pontosan azok, amelyekre az ukránoknak most szükségük van a csatatéren.

A háború szörnyű dolog, láttam már közelről. Semmi jó nincs benne. Szeretnénk már látni a végét, de ez nem jelenti azt, hogy felhagyunk az barátaink megsegítésével

– tette hozzá az amerikai nagykövet, aki hangoztatta, hogy mindaddig segítséget nyújtanak az ukránokat, amíg arra szükségük lesz.

Hill ugyanakkor megértést tanúsított Belgrád irányában, amiért nem vezetett be szankciókat Moszkvával szemben, véleménye szerint az továbbra is Szerbián múlik, hogy ezt megteszi-e, vagy sem.

A szerb külügyminiszter és az imareggeli

Az amerikai gőzhenger beindulását jelzi, hogy a két amerikai nagykövet mellett egyre többet halaltnak magukról a balkáni térséggel foglalkozó amerikai diplomaták is, miután az Egyesült Államok az utóbbi egy-két évben szinte teljes személycserét hajtott végre ezen a téren, lecserélték a belgrádi és a pristinai nagykövetet, és más közvetítők kezébe adták a koszovói és a szerbiai ügyeket.

A tavalyi évre összeálló új gárda mára már belendült, és elég nagy elszántságot mutat az egyébként “erős külső nyomás nélkül megoldhatatlan” válság rendezésével kapcsolatban.

Az ukrajnai háború ugyan “új dimenziót” adott a koszovói rendezésnek, de amennyire súlyosbította, annyira megkönnyítette is, miután Szerbia orosz szemszögből a fókuszból a periférikus mezőbe, vagy talán még azon is túlra került, miután Moszkvát egyre inkább leköti, ami Ukrajnában és Ukrajna körül történik.

Meglepő, vagy éppen nem meglepő módon, Ivica Dačić, aki, más szerbiai vezetőkhöz hasonlóan, jól ért a köpönyegforgatáshoz, egyre inkább elfordult Moszkvától, és Szergej Lavrov unszolása ellenére nem Oroszországba, hanem az Egyesült Államokba látogatott, természetesen budapesti kiruccanását követően.

Kontaktlencse akció »

A szerb külügyminiszter az Amerikai Egyesült Államokban részt vesz a mára már hagyományossá vált imareggelin, amelyet 1953 óta tartanak minden február első csütörtökén, és amelyen azóta minden amerikai elnök megjelent.

Dačićot nyilván nem fogadja Joe Biden, viszont a külügyminisztériumba bemegy, hogy a fentebb már említette Derek Chollettel és Gabriel Escobarral tárgyaljon, és találkozik az amerikai politikai élet más képviselőivel is. Ima előtt, vagy ima után, teljesen mindegy, az oroszoknak ez sem így, sem úgy nem fog tetszeni.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: