Szerbia
DRÁGULÁSI HULLÁM: A minimumra sem elég a minimálbér Szerbiában

A belgrádi kormány már tavaly szeptemberben meghatározta a minimálbér nagyságát az idei évre. A szakszervezetek hiába kérték, hogy a minimálbér 330 euró legyen, ami körülbelül 39.000 ezer dinárnak felel meg, a kormány jóval ez alatt húzta meg a vonalat. Más kérdés, hogy a megélhetési költségek gyorsuló emelkedése miatt abból a pénzből sem lehet ma megélni Szerbiában, amit a szakszervezetek javasoltak.
A fogyasztói kosár
Idén januárban 33.805 dinár (286 euró) volt a minimálbér Szerbiában, a megélhetéshez szükséges fogyasztói kosár megtöltéséhez viszont 41.758 dinár (354 euró) kellett volna ebben a hónapban. Az illetékes miniszter szerint a minimálbér összege 2023 végén éri el a fogyasztói kosár értékét a „Szerbia 2025” terv alapján.
Szerbiában a fogyasztói kosarat egy háromtagú családra számolják ki.
Ennek értelmében a „minimális fogyasztói kosárból” egy hónap során a háromtagú család számára 17.569 dinár jut élelemre és alkoholmentes italokra, a többi elmegy a számlák kifizetésére, vagyis a rezsire (7.713 dinár) valamint alkoholos italokra és cigarettára, tehát az élvezeti cikkekre (3.269,8 dinár), ami megmarad (1.160 dinár), azt költhetik az emberek ruhára és cipőre.
Hetente drágul az üzemanyag
Az üzemanyagárstop Szerbiában annyit jelent, hogy heti szinten határozza meg a kormány az árakat a dízel és a 95-ös benzin esetében.
A legutóbbi kormánydöntés értelmében a nagykereskedelmi árak május végéig 7 dinárral növekednek, ezekhez igazítják heti szinten a benzinkutak az áraikat.
A benzin literje ennek értelmében jelenleg 184 dinár (1,5 euró), a dízel pedig 206,2 dinár (1,7 euró).
Óvatos bejelentések
Az elmúlt héten két miniszter is „finoman” arról beszélt, hogy a villanyenergia árának emelkedése elkerülhetetlen, közülük az egyik éppen az aktuális energiaügyi miniszter volt.
Zorana Mihajlović azt mondta, hogy a terheket közösen kell viselni. Ezek szerint áremelésre kell számítani, várhatóan a nyár közepén. Szerbiában egyébként az ipari fogyasztóknak 2022. januárjától 40 százalékkal kell többet fizetniük az áramért, mint tavaly év végén.
A gáz árának emeléséről egyelőre nem esett szó, szakértők viszont kiemelik, hogy a növekedés ezen a téren sem kerülhető el, hiszen még ha „baráti“ áron is érkezik az orosz gáz Szerbiába, hamarosan új díjszabás várható, május 31-én ugyanis lejár az „engedményes” árról szóló szerződés.
Ezért szinte biztosra vehető, hogy a „partnerségen alapuló” eddigi ár is jóval nagyobb lesz annál, semmint hogy meg lehessen úszni az áremelést, amit a kisfogyasztók, vagyis a lakosság biztosan megérez.
Élelmiszerárstop – mire elég?
Csütörtökön hatvan nappal hosszabbították meg az élelmiszerárstopot Szerbiában. Ez viszont csak a cukor, a liszt, az étolaj és a sertéscomb árának korlátozására vonatkozik. Minden más élelmiszer ára szinte napról napra növekszik.
A tejtermék, a tojás, a feldolgozott húsipari termékek, a zöldségek aligha kerülhetnek bele a fent említett fogyasztói kosárba az új árak mellett, hiszen a megnövelt minimálbér alig fedi le a mintegy tíz százalékos inflációt.
Leginkább a burgonya drágult meg a piacokon, Szerbia szerte már több mint százhúsz százalékkal kell többet fizetni érte, mint egy évvel ezelőtt. Egy kilogrammért a nagyobb városokban közel egy eurót is elkérnek.

Szerbia
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között

Homokvihar idézett elő tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között, mindössze 20-30 kilométerre a magyar határtól. A Vajdaságban szokatlan természeti jelenség következtében 14 autó szaladt egymásba, miután a sofőrök semmit sem láttak.
Homokvihar miatt ütköztek össze
A járművek egy pillanat alatt eltűntek a viharban a Szabadkáról Nagyfény (Žednik) felé vezető „régi úton”, amikor a szél a környező földeken felkavarta a homokot.
Az ütközések következtében több jármű totálkárosra tört, de a tömegszerencsétlenség – valami csoda folytán – emberéleteket nem követelt.
Az ütközések következtében tizenegy ember került a szabadkai kórházban, de egyikük sincs életveszélyben, ketten szenvedtek súlyosabb, kilencen pedig könnyebb sérüléseket.
A videóban látható autó utasai megpróbálták kikerülni az egymásba szaladt autókat, amikor nagy valószínűséggel valaki nekik ütközött.
Ekkor kiszálltak az autóból, hogy megállítsák az újonnan érkezők autókat a nagyobb a baj elkerülése érdekében.
Szerbia
Szerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is

A Görögországból érkezett Katerina Szakellaropoulou államfő kétnapos látogatás kivitelezésébe kezdett a baráti & testvéri Szerbiában. Ennek során vendéglátójával, Aleksandar Vučić szerb elnökkel közösen hitet tettek egymás területi integritásának tiszteletben tartása mellett. Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy a görög államfő biztosította Szerbiát, hogy Görögország a nyilvánvaló amerikai nyomás ellenére sem ismeri el Koszovó függetlenségét, a szerb elnök pedig a maga részéről megtámogatta a görögök területi épségét a török követelésekkel szemben.
Kölcsönös integritás
Szakellaropoulou a görög-szerb csúcstalálkozót követően félreérthetetlenül kijelentette, hogy hazájának az álláspontja változatlan és szilárd maradt Koszovó el nem ismerését illetően, bár a görög elnök nem tagadta, hogy van nyomás Athénra, de az nem befolyásolja a görög álláspontot.
– jegyezte meg a görög elnök, aki szerint Görögország pragmatikus és konstruktív megközelítést követ Koszovóval kapcsolatban, amelynek célja a stabilitás és a biztonság megerősítése, valamint az egész régió uniós integrációja.
– mondta Szakellaropoulou, aki egy olyan ország elnöke, amelyre Vučić úgy tekint, mint Szerbia igazi és őszinte barátjára, és ezért abban bízik, hogy a két ország még sok jelentős lépést tehet előre az együttműködés területén.
Mindez azt jelzi, hogy Szerbiában a barátságot gyakran „Koszovóban” mérik, bár Magyarország estében a szerbek mintha kerülnék ennek a mértékegységnek a használatát.

Leültek tárgyalni (Forrás: szerb elnöki Instagram)
Szerbia is támogatja Görögországot
Szerbia cserében ugyancsak támogatta a görög állam területi egységét szárazföldön, vízen és levegőben egyaránt, vagyis kicsit kifordítva a nyilatkozatot, Szerbia elutasította a török követeléseket Görögországgal szemben a szigeteket vagy a szárazföldi és tengeri határvonalat illetően.
– jelentette ki Vučić, aki megbecsüléssel beszélt a szerb integritás görög részről történő támogatást illetően, és miután így „körbe integrálták, és körbe támogatták egymást”, „rá is fordultak az „európai útra”.
A szerb elnök egy újabb közhelyes hajbóklás közepette „hálát rebegett” Görögországnak azért, hogy akkor is Szerbia segítségére sietett, amikor az nem volt könnyű, bár konkrétan ezzel kapcsolatban nem mondott semmit, pedig mondhatott volna bármit, mert Szerbiának „szinte sohasem könnyű”.
A maga elé révedő szerb elnök annak a reményének adott hangot, hogy Szerbia még idén előrébb lép az uniós csatlakozás terén, arról azonban nem beszélt, hogy ezt a véleményét mire alapozza.
A szerb gyorsvasút, görög LNG
A szerb elnök itt arra is kitért, hogy két év sem kell ahhoz, hogy Szerbia (szélsebesen) megépítse a gyorsvasutat a magyar határig, és felhívta a figyelmet arra is, hogy megkezdődik a Niš irányába vezető szakasz kivitelezése, és ezt később Észak-Macedónia irányába folytatják.
– nyilatkozta a szerb elnök, aki „dupla gyakorisággal” szokott Görögországba látogatni, hol az athéni vezetést keresi fel, hol pedig a Athos-hegyi Hilandar kolostort, ahova legutóbb a fiát is elvitte.

Legutóbb a fiát is elvitte az Athosz-hegyre (Forrás: szerb elnöki Instagram)
A görög elnökasszonnyal folytatott megbeszélés másik, illetve harmadik fontos témájaként a két ország között energetikai kapcsolatokat, ezen belül pedig az energetikai összeköttetés megteremtését nevezte meg, beleértve a cseppfolyós gáz vásárlását Alexandroupoliszon, vagyis az ott lévő LNG-terminálon keresztül.
Néhány nappal ezelőtt a belgrádi Demostat kutató központ azt írta a szerbiai bányászati és energiaügyi minisztériumra hivatkozva, hogy a szerbek gázkapacitásokat foglalhatnak le az említett görög terminálban, amit a horvát krki terminál esetében korábban nem kívántak megtenni.
Belgrádban akkor azt állították, hogy a Krk feklől érkező gáz Szerbia számára túl drága, legalábbis a különböző szakemberek erről győzködték a szerb közvéleményt a kormányközeli sajtóban.
Nyilván ennek politikai okai is voltak, mert sem a horvátok, sem a bizonyos értelemben közvetítőként fellépő Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter sem említette, hogy honnan származik majd a Krk szigetén keresztük érkező földgáz, ki szállítja a horvát terminálig, és azt sem taglalták, hogy ez mennyivel lesz drágább, mint a csővezetéken keresztül érkező (orosz) gáz.
Azóta azonban változtak a geopolitikai körülmények, Szerbia viszont továbbra is szinte teljesen az orosz gáztól függ, amelyet a Török Áramlaton keresztül szállítanak Oroszországból, a Fekete-tenger alatt. Amíg valaki fel nem robbantja a vezetéket, mint az például kicsit északabbra történt.
A szerb és a görög elnök találkozóját követően elhangzott bejelentés ugyanakkor arra utal, hogy Szerbia mindezek után mégsem veti el eleve a cseppfolyóst gázt, ha az nem Horvátországon keresztül érkezik, és még az sem kizárt, hogy Vučić Katarban tett nemrégi látogatása alkalmával erről erről is beszélt az ottani vezetőkkel.
-
Montenegró2 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia16 óra telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Viola von Cramon: A kézfájással való viccelődés rossz visszhangot váltott ki az EU-ban
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught