BALKÁNI KABARÉ A BT-BEN: Magyarországot is bevonná a rendezésbe a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottja

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A bosnyák politikai elit és az azt támogató Egyesült Államok szája íze szerint beszélt a Biztonsági Tanácsban Christian Schmidt boszniai főképviselő, aki szerint őszre mindenképpen meg kell tartani a választásokat Bosznia- Hercegovinában. Schmidt úgy vélte, hogy a boszniai szerbek által elfogadott törvények aláássák a békét és a stabilitást. Ebben túl sok új nincs, viszont a BT-ülés megtartására igencsak balkáni körülmények között került sor, de ennél is fontosabb, hogy Schmidt Magyarországot is bevonná a boszniai rendezésbe.

Jellemzően balkáni ülés

A nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főmegbízottja félévente nyújt be jelentést a Biztonsági Tanácsnak, a május 11-én megtartott ülés volt a 61-dik ilyen szeánsz, amelyre azonban nem szokványos, akár azt is mondhatnánk, hogy különös körülmények között került sor.

A főmegbízotti beszámolókon a BT-tagállamok képviselőin kívül részt vesznek Horvátország és Szerbia, valamint az érintett Bosznia- Hercegovina képviselői is, általában nagyköveti szinten.

Bosznia- Hercegovinát így Sven Alkalajnak kellett volna képviselnie, ami nem tetszett Milorad Dodiknak, a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagjának, mert ki nem állhatja a nagykövetet.

Miután Bosznia- Hercegovinában az embereket elsősorban nemzeti hovatartozás alapján különböztetik meg, itt illendő elmondani, hogy Alkalaj édesapja szefárd zsidó, édesanyja pedig horvát származású.

Az ellene bevezetett amerikai szankciók miatt Dodik azonban nem utazhatott New Yorkba, hogy ő szólaljon fel, ezért az éppen arrafelé csámborgó Zoran Tegeltija boszniai miniszterelnököt kérte meg, hogy szólaljon fel a Biztonsági Tanácsban.

Miután a miniszterelnök feljebb van a ranglétrán, mint a nagykövet, így Alkalajnak át kellett engednie a lehetőséget a szerb származású Tegeltijának, viszont ezt illett jelenteni Szarajevónak.

Az értesülésre reagálva azonnal repülőgépre pattant Šefik Džaferović, az államelnökség bosnyák származású tagja, aki most elnököl a testületben, ezáltal ő a miniszterelnöknél is magasabb polcról pislog a világra, tehát a felszólalás joga ezáltal őt illette meg.

Džaferović felett a szálakat mozgató bosnyák szürke eminenciás, Bakir Izetbegović és Allah van, de formálisan egyikük sem rendelkezik megfelelő jogosítványokkal ahhoz, hogy képviselje Bosznia- Hercegovinát az ENSZ-ben.

Nem is volt rá szükség, mert Džaferović nyomta ezerrel a bosnyák propagandát. Azzal vádolta megy a boszniai szerbeket nem is éppen alaptalanul, hogy át akarják delegálni az állami jogköröket entitási szintre, amivel veszélyeztetik az ország területi integritását és szuverenitását.

Az éppen elnöklő bosnyák elnökségi tag ezért a nemzetközi közösség segítségét kérte, és azonnal ki is osztotta a feladatokat. Ezek közé sorolta a boszniai szerb képviselőház által hozott, és általa alkotmányellenesnek tekintett törvények megsemmisítését, ez Christian Schmidtnek szólt, neki vannak erre jogosítványai.

Džaferović egyúttal követelte az uniós tagjelölti státus megadását Bosznia- Hercegovinának, ez pedig az Egyesült Államoknak szólt, hogy legyen kedves: intézze már Brüsszelnél, hogy Ukrajnához csapják hozzá Bosznia- Hercegovinát is.

A bosznia- Hercegovinai elnökség bosnyák tagja aggodalmát fejtette ki Horvátország hozzáállása és beavatkozása miatt a bosznia-hercegovinai választási törvény módosításába, amihez Zágráb korábban amerikai segítséget is kért.

Džaferović név szerint említette Zoran Milanović horvát köztársasági elnököt, aki véleménye szerint a harmadik entitás, vagyis a boszniai Szerb Köztársasághoz hasonló boszniai horvát államalakulat létrehozását támogatja Bosznia- Hercegovinában.

A bosnyák politikus felszólalása aligha marad visszhang nélkül Zágrábban és Banja Lukában, de várható Belgrád és Mostar reagálása is.

A történethez még hozzá tartozik, hogy Tegeltija – miután nem beszélhetett a BT-ben, azonnal telesírta a sajtót, állítása szerint ugyanis a szarajevói politikai vezetés azért akadályozta meg a felszólalását a Biztonsági Tanácsban, mert szerb, és mert a boszniai Szerb Köztársaságból származik, amiben szintén van némi igazság.

Mennyire egyszerű is lenne egy ilyen balkáni politikai elemzés, ha a balkáni attitűd nem lenne ragályos!

Mindenkiben van valami balkáni

A balkáni attitűd nem kizárólag balkáni sajátosság, amit hozzáállásukkal az ülés más résztvevői, az oroszok, a kínaiak és az amerikaiak a helyszínen bizonyítottak.

A Biztonsági Tanács ülése előtt senki sem lehetett biztos abban, hogy a nemzetközi közösség főmegbízottja egyáltalán ismertetheti-e a jelentését, miután Oroszország és Kína tavaly megakadályozta a német diplomata bosznia-hercegovinai főképviselői posztjának megerősítését, vagyis nem tekinti őt olyan személynek, aki illetékes lenne a kérdésben.

Csakhogy az ülésen az Egyesült Államok afro-amerikai származású nagykövete, Lindom Thomas- Greenfield elnökölt, aki később – úgymond a feladatok tisztázása végett – találkozott a bosnyák Džaferovićtyal, az ülés kezdetén pedig – az orosz és a kínai tiltakozás ellenére – megadta a szót Christian Schmidtnek, mivel hogy az Egyesült Államok támogatja őt a főmegbízotti poszton.

Schmidt beszédében kiemelte, hogy az idei országgyűlési választások Bosznia- Hercegovinában a tervek szerint, októberben lesznek, ahogyan 2018-ban is.

– Főképviselőként továbbra is találkozom Bosznia- Hercegovina politikai vezetőivel és más tárgyalópartnereimmel, valamint a régió vezetőivel, beleértve a szomszédos Szerbiát és Horvátországot, valamint a közeli Magyarországot. Bár lehet, hogy nem mindig találkozunk szemtől szembe, hálás vagyok a nézőpontjukért. Mindenkinek fontos és befolyásos szerepe van a konstruktív párbeszéd előmozdításában, és kaptam néhány biztató kötelezettségvállalást

– szögezte le a főmegbízott, akinek a beszéde teljes terjedelmében itt olvasható. Schmidt Magyarországgal kapcsolatban többet nem mondott, megjegyezte azonban, hogy a boszniai Szerb Köztársaság kormányának politikája miatt Bosznia- Hercegovina egyre nagyobb fenyegetésekkel néz szembe, és leszögezte, hogy a boszniai szerb hatóságok megszegik a daytoni szerződést, mégpedig elég komolyan.

Ezek után nem világos, hogy milyen szerep hárulna Magyarországra, esetleg Dodik féken tartásában játszhatna közre, vagy a postás szerepét tölthetné be, miután Schmidt nincs igazán beszélő viszonyban Milorad Dodikkal.

Szögezni, főleg leszögezni azonban az oroszok is tudnak, akik megállapították, hogy Schmidtre semmi szükség nincs Bosznia- Hercegovinában, ahol legfeljebb egyszerű állampolgárként tartózkodik, és ők nem ismerik el a nemzetközi közösség főképviselőjének, vagyis azokat a szólamokat hajtogatták, amelyek Banja Luka részéről minden nap elhangoznak.

Mivel a BALK-on igyekszünk tiszteletben tartani a körülbelül hétszáz szavas terjedelmi korlátot, több már nemigen fér ebbe a beszámolónak álcázott elemzésbe, amely után magunk sem tudjuk, hogy a világ lett olyan mint Bosznia, vagy hogy Bosznia- Hercegovina az a hely, ahol a világban tapasztalható antagonizmusok kerülnek leképezésre egy körülbelül fele akkora területre, mint Magyarország.