Olvasási idő: 1 perc

 
A szerbiai védelmi minisztérium csütörtöki közlése szerint a Pešter-fennsíkon folyó képzés során az egyik harci járműben tartózkodó főtörzsőrmester rosszul lett, és elhunyt. A szerbiai ellenzéki Néppárt alelnöke ugyanakkor azt állítja, hogy a minisztérium nem mond igazat, a katonatiszt ugyanis megfulladt a járműben, amikor beindult a tűzvédelmi rendszer. A Pešter-fennsík Szerbia egyik legneuralgikusabb pontján van, egészen pontosan a Szandzsákban, a koszovói-montenegrói-szerbiai hármashatár környékén.

Hivatalosan rosszul lett

A hivatalos közlemény szerint a Pešter-fennsíkon tartott képzés során rosszul lett Dejan Stojković főtörzsőrmester, aki az egyik páncélozott harci jármű személyzetének tagja volt.

Az altisztet a helyszínen sürgősségi orvosi ellátásban részesítették, majd a szerb hadsereg helikopterével a kraljevói egészségügyi központba szállították, ahol megpróbálták újraéleszteni.

Az orvosok minden erőfeszítésük ellenére nem tudták megmenteni a főtörzsőrmester életét.

A szerb honvédelmi miniszter és a hadsereg vezérkari főnöke részvéttáviratokat küldött az elhunyt katonatiszt családjának.

Az 1982-ben a koszovói Prizrenben született Stojković 2002 óta volt a szerb hadsereg tagja, nős, két gyermek apja.

Az ellenzék szerint megfulladt

Nikola Lakić, az ellenzéki Néppárt alelnöke a Twitteren azzal vádolta meg a szerbiai védelmi minisztériumot, hogy nem mond igazat.

Ministarstvo odbrane saopštilo je da je stariji vodnik preminuo danas kada mu je pozlilo dok se nalazio u borbenom vozilu.

Lažovi!

Dejan Stojković podoficir, stradao je danas na Pešteru, zbog visoke temperature u vozilu, kada se aktivirao protivpozarni sistem i zagusio ga.
⬇️

— Nikola Lakic (@NikolaLaki3) June 24, 2021

– mutatott rá Nikola Lakić, aki még hozzátette, hogy Nebojša Stefanović védelmi minisztér és Milan Mojsilović vezérkari főnök az altiszt családjának küldött táviratban is hazudott.

Az ellenzéki politikus feltételezi, hogy a katonai illetékesek azért hazudtak, mert felvetődik a felelősségük.

A szerb Néppárt alelnöke megkérdezte a vezérkari főnöktől, hogy mikor szervizelték legutóbb a meghibásodott tűzvédelmi rendszert.

– szólította fel a vezérkari főnököt az ellenzéki politikus, aki szerint ilyen esetekben Japánban tábornok lesznek öngyilkosok, de ezt Szerbiában senki sem várja a vezérkari főnöktől.

Olvasási idő: 4 perc

 
Az amerikai hadsereg mindössze 22 kilométerre van a több magyar nevet (Orbászvár, Lukácsbánya) is magáénak tudható Banja Lukától, amely a boszniai Szerb Köztársaság fővárosa. Az amerikai katonák a hadgyakorlatra készülve demonstratívan átvonultak Banja Lukán, majd lőgyakorlatot is tartottak a manjačai katonai poligonon. A kilencvenes években először a Jugoszláv Néphadsereg, majd a boszniai szerbek haláltábort működtettek Manjačaban, amelyet 1992-ben zártak be nemzetközi nyomásra. Innen lehet ismerős a név. Most azonban az amerikai hadsereg, sokak szerint a NATO, furfangos módon gyakorlatozik a boszniai szerbek fellegvárának közvetlen közelében. A hivatalosan május 15-én kezdődött hadgyakorlat június 2-ig tart.

Élő terepasztal

Az „Azonnali válasz 21”, szerbre fordított neve alapján a „Gyors válasz 21” (Brzi odgovor 21/Immediate Response 21) hadgyakorlat a kotinensméretű Defender Europe 21 NATO-hadgyakorlat része, ami már önmagában is problémákat vet fel, mivel Bosznia-Hercegovina nem tagja az Észak-atlanti Szövetségnek, azaz a NATO-nak.

A NATO-t, illetve az amerikai hadsereget azonban az ilyesmi ne zavarja, hiszen Koszovót is bevonták a „Defender Europe 21-be”, pedig annak hivatalosan még hadserege sincs.

Bosznia-Hercegovinában ezt a problémát azzal hidalták át, hogy csak amerikai katonákat küldtek Boszniába, hogy tartsanak közös hadgyakorlatot a bosznia-hercegovinai hadsereggel, amely elvben az egész bosznia-hercegovinai konglomerátum közös hadereje.

Ez teszi lehetővé számára, hogy a szerb enklávé területén is jelen legyen, és legális hadgyakorlatot tartson a partnerországok bevonásával, ezúttal az Egyesül Államokkal.

Az amerikaiaknak ez a kiskapu pedig jól jött, hogy erőt demonstráljanak, és látványosan, nem az éj leple alatt, átvonuljanak a boszniai szerb fővároson, Banja Lukán, jelezve, hogy ki az úr a Balkánon. Illetve, hogy ki lehet az úr, ha a helyzet netalán úgy hozná, hogy a non-paperes térképrajzolgatók valamilyen esztelenségre adnák a fejüket.

NATO, vagy nem NATO?

Hivatalosan persze, más a magyarázat a hadgyakorlat létjogosultságára, és ez a megközelítés is helyes, hiszen a boszniai-hercegovinai jogi és politikai káosz kitűnő táptalaja a különböző értelmezéseknek és megközelítéseknek.

– mondta Radovan Ilić, a boszniai-hadsereg operatív parancsnokságának parancsnoka a szombati nyílt napot követően.

Miután az Egyesült Államok a NATO vezető hadereje, aligha lehet bárkivel is elhitetni, hogy a hadgyakorlatnak semmi köze a nyugati katonai szövetséghez. Eric Nelson, az Egyesült Államok nagykövete nem is tett erre kísérletet, vagy lehet, hogy neki nem szóltak.

– nyilatkozta az amerikai nagykövet.

A Bosznia-Hercegovina és az Egyesült Államok által tartott közös hadgyakorlaton a két ország katonái azt mutatták be, hogy légitámogatás igénybe vételével miként lehet lesből megsemmisíteni az ellenséges erőket.

A műveletben a bosznia-hercegovinai haderő 500, és az amerikai hadsereg 700 katonája vett részt, ami arra utal, hogy a hadgyakorlat célja nem a helyi haderő képességeinek felmérése, hanem az amerikai katonák beavatkozásra való képességének tesztelése volt.

Elnöki hármas, illetve kettes

A daytoni szerződés alapján Bosznia-Hercegovinának háromszor egyharmad elnöke van, de minden egyharmadnak van saját akarata, így a háromszor egyharmad sokkal kevesebb, mint az egy, mert háromszor kell letárgyalni ugyanazt, tudván, hogy a végén egyharmad úgyis hiányozni fog.

De hát ezt a szabályt is az amerikaiak találták ki valamikor régen a fent említett Daytonban.

Az amerikai-bosznia-hercegovinai hadgyakorlatot természetesen csak a kétharmad elnökség tekintette meg.

Šefik Džaferović, a bosznia-hercegovinai elnökség bosnyák tagja köszönetet mondott az amerikai kormánynak és az amerikai hadseregnek, hogy közös hadgyakorlatot tartanak a bosznia-hercegovinai fegyveres erőkkel.

– mondta Džaferović, aki ezek között említette Bosznia-Hercegovina szuverenitásának és integritásának megőrzését.

Az élő katonai terepasztalon lejátszódó eseményeket figyelemmel kísérte Željko Komšić, a bosznia-hercegovinai kollektív elnökség horvát tagja is, aki igen gyakran nem a horvát, hanem a bosnyák érdekeket képviseli.

Komšić újságíróknak nyilatkozva Bosznia-Hercegovina teljesjogú NATO-tagságát vizionálta, aminek megvalósulása körülbelül a nullával egyenlő a jelenelgi körülmények között.

– jelentette ki Komšić.

A szerbiai hadsereg is gyakorlatozik Boszniában?

Akárhogy is vesszük, a boszniai „Azonnali válasz 21” hadgyakorlat semmi másról nem szólt, mint egy esetleges NATO-tagságról, ezért a „bilaterális hadgyakorlattal” kapcsolatos narrációt valószínűleg azok sem hiszik el, akik képviselik.

A katonai felkészítő műveleteket nem nézte meg, vagyis nem ment ki a manjačai poligonra a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja, aki a rotációs szabály alapján most éppen az ország elnöke.

Milorad Dodik elmondta, hogy a szerbek képviselői közül senki sem tekintette meg a hadgyakorlatot, amelyen szavai szerint a szarajevói politikusok „parádéztak”.

– jelentette ki Dodik, aki azt is jelezte, hogy várják a szerbiai hadsereget, amely szintén a manjačai katonai poligonon gyakorlatozik majd, ugyanott, ahol most az amerikaiak.

Arra a hadgyakorlatra valószínűleg csak az egyharmad elnökség megy ki, ha egyáltalán sor kerül rá.
___________________________
Forrás: internet, Nova TV BH

Olvasási idő: 2 perc

 
Az Egyesült Államok vezetésével 26 nemzet több mint harmincezer katonája tart „Defender Europe 21” elnevezéssel soha nem látott méretű hadgyakorlatot Albániában. Ez a legnagyobb külföldi katonai jelenlét a II. világháború óta. De ki fenyegeti Albániát, és mire ez a nagy erődemonstráció? A gyakorlat célja hivatalosan az, hogy az Egyesült Államok fejlessze, erősítse és összehangolja interakciós képességeit a partner hadseregekkel a balkáni és a fekete-tengeri régióban.

„Albánia a biztonság exportőre”

A hadgyakorlat már javában tart, de érdemes felidézni a durrësi kikötőben rendezett nyitóünnepséget, amelyen világossá vált, hogy Albánia milyen kiemelkedő helyen van a világ katonai és védelmi térképén. (Majdnem olyanok a partjai, mint Ukrajnának, vagy éppen Oroszországnak.)

Yuri Kim, az Egyesült Államok albániai nagykövete elmondta az ünnepségen, hogy erre a gyakorlatra nem véletlenül kerül sor Albániában. Szerinte ez annak köszönhető, hogy az ország fontos szerepet játszik a régióban és a NATO-ban.

Tod D. Wolters, az amerikai légierő tábornoka, az Egyesült Államok európai parancsnokságának parancsnoka és a NATO-szövetségesek legfőbb parancsnoka még tovább ment, és szuperlatívuszokban beszélt Albániáról, mint a „biztonság exportőréről”.

– mondta Wolters Albániát méltató beszédében.

Koszovó is részt vesz

A június 20-ig tartó nagyszabású hadgyakorlatot az amerikai hadsereg európai parancsnoksága (USAEUR) vezeti, és részt vesznek rajta a szövetséges és partneri erők, mint például Kanada, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Görögország, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia, Nagy-Britannia, Csehország, Magyarország, Románia, Bulgária, Grúzia, Törökország stb.

Koszovó először vesz részt a régió, és nem csak a régió legnagyobb katonai gyakorlatán, pedig valójában még hadserege sincs, de majd lesz.

Ebből az alkalomból a Koszovói Védelmi Erők (KSF) egyenruhásai is felsorakoztak a NATO-tagállamok katonái mellett.

Koszovó nem tagja a NATO-nak, de ennek ellenére jelentős védelmi-taktikai szerephez jutott: Koszovóban szálltak le egyes tagállamok katonái; valamint az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának és a NATO Legfelsőbb Operatív Parancsnokságának tagjai.

A főparancsnokság (HICON) a koszovói Gjakova melleti repülőtéren rendezkedett be, a gyakorlatok szárazföldi részét a Gjakova község „Baba i Bokës” képzési területén hajtják végre.

A nemzetközi gyakorlat több mint másfél hónapon át (májustól június közepéig) kerül megrendezésre, és Albániában szinte az összes szárazföldi, tengeri vagy légi támaszpontra kiterjed, északtól délig.

A szerbeket kihagyták

Bár a térség összes országa részt vesz a gyakorlaton, beleértve a koszovói biztonsági erőket is, Szerbia viszont nem, őket szándékosan kihagyták.

Szerbia reagált is erre a „mulasztásra”.

Mitar Kovač katonai elemző szerint a Koszovói Biztonsági Erők részvétele ezen a gyakorlaton a nemzetközi jog megsértését jelenti. Hozzátette, hogy a nagyhatalmak ezáltal elősegítik a szecessziót és az elszakadási mozgalmak kialakulását, amelyek katonai infrastruktúrát építenek ki a megszállt területeken.

Kovač szerint a NATO-nak más céljai is vannak a hadgyakorlattal.

Más vélemények szerint a NATO a hadgyakorlattal elsősorban a régióban és Európában tanúsított erejét kívánja demonstrálni, de egyúttal ez felkészülésként felfogható egy esetleges konfliktusra Oroszországgal.

A gyakorlat lényegében arról szól, hogy békeidőben egy országból hogyan lehet gyorsan csapatokat szállítani egy lehetséges európai harcszintérre, azaz  a NATO, azaz az Egyesült Államok most Európában játszik háborúsdit .