Connect with us

Horvátország

HORVÁT-MAGYAR CSÖRTE: Vihar a teáscsészében a „magyar tenger” miatt

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

ursula von der leyen orban viktor

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

Kissé hezitálva ugyan, de mégis számítógép mellé kényszerítettem magam, az Orbán-nyilatkozatból kiragadott idézet miatt ugyanis a felkorbácsolódó kedélyek kisebbfajta horvát-magyar csörtéhez vezettek, s ezt kötelességtudatból nem hagyhatom szó nélkül.

Horvát tenger, magyar tenger

Szóval az ügy középpontjában az áll, hogy a magyar miniszterelnök Ursula von Der Leyen bizottsági elnökkel elfogyasztott munkajellegű estebédje után (többek között) azt mondta:

– Azok, akik tengerrel és kikötőkkel rendelkeznek, a kőolajat tartályhajókkal is bevihetik. Ha nem vették volna el a tengerünket, nekünk is lenne kikötőnk.

Annyit hozzá kell tennem, hogy nem tudom, a magyar miniszterelnök mit mondott pontosan, mert a horvátok a Politicoból fordították, én meg horvátról magyarra, így lehet kisebb eltérés a szövegben.

Mindenesetre a horvát média rávetette magát a koncra, és magyar területi igénynek tudták be a dolgot, mondván, hogy a magyarok, pontosabban Orbán, ismét a horvát tengerre feni a fogát.

Persze, azt senki sem emlegeti, hogy a magyar aggályok, amelyeket az Európai Bizottság elnökének tolmácsoltak, azzal függenek össze, hogy a gázvezetékkel kapcsolatban Magyarországnak rosszak a tapasztalatai a horvát féllel, így jogosan tartanak attól, hogy a kőolajvezetékkel kapcsolatban is késedelemre kerülne sor, olyan helyzetben, amikor nem minden nap, de szinte minden perc fontos.

Bekérették a magyar nagykövetet

Ettől függetlenül, a helyzet kedden a következőképpen alakult. A horvát külügyminisztérium bekérette a zágrábi magyar nagykövetet, és ugyanakkor a budapesti horvát nagykövet találkozót kért a magyar külügytől a nyilatkozat kapcsán, hogy magyarázatért folyamodjon, a horvát álláspont szerint ugyanis „az ilyen nyilatkozatok szükségtelenül aláássák a jószomszédi kapcsolatokat”.

A horvát külügyminisztérium közleménye szerint Horvátország elítéli Orbán Viktor magyar miniszterelnök nyilatkozatát.

– Elítélünk minden területi követelést más szuverén államokkal szemben is

– közölték Zágrábban.

A horvát sajtó derék munkásai azonban nem érték be ennyivel, és nagy patáliát csaptak akörül, hogy Plenković miniszterelnök ismét szó nélkül hagyta a „magyar agressziót”.

Ezt Božinović belügyminiszter kísérelte meg orvosolni, amikor egy más ügyben nyilatkozva röviden elmondta, hogy „Horvátország területe megkérdőjelezhetetlen, a horvát állampolgároknak nem kellene aggódniuk a magyar nyilatkozatok miatt”.

Mi lesz most?

Természetesen semmi. Az egész nem egyéb egy teáscsészében felkavart viharnál – ahogyan ezt az angolszászok mondanák, szemben a közép-európai parasztokkal, akik teljesen más edénnyel kapcsolatban használják a szófordulatot.

A brüsszeli embargótervezet olyan dolog, amely a horvátokat sem hagyja hidegen – erről már hírt adtunk – de helyzetük közel sem annyira drámai, mint a magyaroké.

A legközelebbi tengeri kőolajterminál Omišalj kikötőjében van, viszont az Adriai Kőolajvezeték (Janaf) szállítókapacitásait mindenképpen meg kellene növelni ahhoz, hogy ez a magyar kőolajellátást is biztosítani tudja.

Az egész „janafos” történet még abban az esetben is időigényes, ha az építkezés EU-s alapok segítségével folyna.

Hogy miként képzeli el Brüsszel az embargót, azt nem könnyű kitalálni, pláne akkor, ha tudjuk, hogy az tartályhajókban érkező kőolaj jelentős hányada továbbra is Oroszországból származik, csak éppen átügyeskednék az eredetét, az érvényben lévő regulák szerint ugyanis, ha az kőolajhoz valahol hozzákevernek valamicske egyéb származású kőolajat, az már nem számít orosz kőolajnak, és szabadon lehet kereskedni vele, mindennemű szankciónak és embargónak fittyet hányva.

De nem is füstölgök tovább. Az a miniszterelnökökre tartozik, nem a pennarágó szegénylegényekre.

Horvátország

Robotok, robotok, világít az orrotok (egy költő veszett el a tudósítóban)

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

robot
A Horvát Robotikai Társaság szervezésében június 7-e és 10-e között a Varasd Arénában rendezik meg a 4. Európai RoboCup Junior versenyt

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A Horvát Robotikai Társaság szervezésében június 7-e és 10-e között a Varasd Arénában rendezik meg a negyedik európai RoboCup Junior versenyt. Tizennyolc országból (tizenöt európai ország, plusz Dél-Korea, és Egyiptom) 730 gyerek vesz részt Európa legnagyobb robotikai versenyén. A rangos eseményt, amely ezt az interdiszciplináris tudományterületet népszerűsíti, először rendezik meg Horvátországban.

RoboCup Junior

A Horvát Robotikai Társaság elnöke a Večernji list tudósítójának azt mondta, hogy pontosan 159 csapatot, azaz több mint 700 diákot és mentoraikat tudták elhozni, akik három kategóriában versenyeznek majd: On Stage, Rescue és Soccer.

-Ez három nagyon igényes kategória 15 alkategóriában, ahol 15 Európa-bajnokot kapunk

– tette hozzá Ivica Kolarić, aki egyben a Varasd megyei Robotikai Központ vezetője is.

A versenyzők változatos korcsoportokban lépnek fel, az óvodásoktól középiskolásokig, robotjaik a következő négy napban táncolni, focizni fognak, és áldozatokat mentenek veszélyes területekről, például földrengések romjai alól, stb.

A horvátországi iskolákban rendkívül népszerű a robotika, többek között a Horvát Robotikai Társaságnak köszönhetően.

A húsz évvel ezelőtt alapított lelkes egyesület tizenöt éve Ivica Kolarić professzor vezetésével folyamatosan dolgozik a fiatalok oktatásán, és kiváló eredményeket ér el az európai és világversenyeken.

Ezt a munkát és minden sikerüket az európai Robocup szervezet azzal díjazta, hogy idén Horvátországnak ítélte ennek a rangos versenynek a megszervezését.

A jéghegy csúcsa

Ez a fenti hírecske azonban csak a jéghegy csúcsa.

Kevesen tudják, hogy Horvátországban alapították a szintén „robotbarát” IRIM-et (Institute for Youth Development and Innovation), amely non-profit szervezetként Európa legnagyobb iskolán kívüli oktatási programját fejlesztette ki és hajtja végre – a CroatianMakers mozgalmon keresztül, amely csak Horvátországban több mint 300 000 gyereket ért el.

robot

KIS ÁLMOK: Február 7-e és 16-a között rendezték meg a Horvát Makers League harmadik fordulóját (Forrás: Croatian Makers)

Bár az IRIM Horvátországban indult, és elsősorban itt működik, tevékenységét kiterjesztette Szerbiára, Bosznia-Hercegovinára, Koszovóra, Montenegróra és Svájcra is, ahol a helyi partnerekkel együttműködve valósítja meg projektjeit, és további tízezer gyermeket von be a robotika világába.

Középpontjában a digitális és tudományos műveltség, valamint a technológiai és egyéb kompetenciák fejlesztése áll a STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics – Tudomány, Technológia, Mérnöki Tudományok és Matematika) területén annak érdekében, hogy a most cseperedő nemzedékek a 21. század egyenjogú polgáraivá váljanak a földgolyó más tájairól érkező társaikkal.

Az IRIM a STEM-mel kapcsolatos tevékenységet a fontos kompetenciák eléréséhez szükséges eszköznek tekinti olyan kulcskészségek elsajátítása során, mint a tanulási készségek, a problémamegoldás, az együttműködés, a kommunikáció, valamint az olyan személyiségjegyek, mint a kíváncsiság, a kezdeményezőkészség, a kitartás, az alkalmazkodóképesség, valamint a társadalmi és kulturális tudatosság.

Az IRIM nagy mennyiségű felszerelést adományoz elsősorban a tudás széles körű és mély terjesztésének eszközeként szervezett tevékenységek, oktatók képzése (csak Horvátországban több mint 4500 pedagógus részesül ebben), oktatási tartalmak fejlesztése, valamint oktatási weboldalak készítése, stb.

Az IRIM egyedülálló abban, hogy sikerül a „skálázhatóságot”, vagyis a mély tudás átadását nagy mennyiségben elérni.

Az IRIM kezdeti és állandó kulcsfontosságú finanszírozása Nenad és Rujana Bakić adományainak köszönhető, de ugyanakkor az egyesületet polgárok, vállalatok és más források adományaiból is finanszírozzák, de sikeresen pályáznak a nemzeti és európai fejlesztési alapoknál is.

Az IRIM már kifejlesztette az oktatók (nagykövetek) szilárd ökoszisztémáját, és kiépített egy gazdag oktatási platformot, amely lehetővé teszi a tevékenységek sikeres fejlesztését.

Mi ennek az értelme?

Horvátország és a szomszédos országok iskolarendszerei a reform különböző szakaszaiban vannak, de jelenleg még nem képesek minőségi tudást nyújtani a STEM területén, vagy olyan kulcskompetenciákat fejleszteni, mint például az együttműködés a csoportmunkában, kommunikáció, tanulási készségek, kreativitás, kíváncsiság, kitartás és vezetői készségek.

Az IRIM feladata nemcsak az hogy, természetes módon befolyásolja e kompetenciák fejlesztését, hanem tudatosan törekszik azok erősítésére is.

Az Eurostat vonatkozó felmérése szerint a horvát állampolgárok – az EU egészéhez viszonyítva – az oktatásnak és a kemény munkának tulajdonítják a legkisebb jelentőséget a siker elérése terén, szemben a politikai kapcsolatokkal és az egyéni boldogsággal.

Hasonló a helyzet más nyugat-balkáni országokban is, ahol ennek kiküszöbölését, vagyis az IRIM által szorgalmazott tevékenységeket helyi partnerek végzik.

Az IRIM fő társadalmi küldetése ugyanis a siker kultúrájának megteremtése azzal a céllal, hogy megerősítse a meritokráciát, mint a társadalom központi pillérét és fő mozgatórugóját.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava