BIZONYTALAN TALAJ: Nagy európai földrengési térkép

Horvátországban – érthető okok miatt – nagy érdeklődést váltott ki a legfrissebb európai földrengési térkép, amelyet nemrég mutattak be Svájcban az “Európai földrengésveszély- és kockázati modellek” elnevezéssel megtartott konferencián. A modelleket ábrázoló két térkép az olaszországi Eucentre, valamint az Európa-szerte folyó kutatások négy éves eredményeit foglalja össze. Horvát részről az EU-alapokból finanszírozott kutatásban a Zágrábi Egyetem Építőmérnöki Kara vett részt.

Földrengési stratégia

Az aktualizált modell megerősíti, hogy a Balkán (és szomszédsága) nemcsak lőporoshordó, hanem földrengéses terület is. Törökország, Görögország, Albánia, Olaszország és Románia a leginkább veszélyeztetett országok Európában, amelyeket más balkáni államok követnek. Az olyan városokat, mint Zágráb, Tirana, Szófia, Lisszabon, Brüsszel és Bázel átlagon felüli földrengéskockázat fenyegeti a talajmozgásnak kevésbé kitett városokhoz képest.

Horvátországban a leginkább földrengéses területnek Zágráb, Varasd, Csáktornya, Zára (Zadar), Split, Dubrovnik, Ston valamint Imotski és környéke számít.

Földrengési térkép az utóbbi egy évben a 3 fokosnál nagyobb földrengésekről Horvátország térségében (Forrás: Volcano Discovery)

A földrengéseket nem lehet megakadályozni vagy pontosan megjósolni, de a földrengések kockázati modelljein alapuló hatékony mérséklési intézkedések jelentősen csökkenthetik a hatásukat.

A 2020-as európai földrengésveszély- és kockázati modellek összehasonlítható információkat nyújtanak a földrengések miatt várható talajmozgási szintek térbeli eloszlásáról, gyakoriságáról, valamint az épített környezetre és az emberi jólétre gyakorolt hatásáról.

Ez a megközelítés elengedhetetlen olyan hatékony transznacionális katasztrófaelhárítási stratégiák kialakításához, amelyek támogatják a biztosítási kötvények vagy az aktualizált építési szabályzatok európai szintű meghatározását, például Eurocode 8 esetében, de nemzeti szinten is.

A 20. században az európai földrengések több mint 200 000 áldozatot követeltek, és több mint 250 milliárd eurós veszteséget okoztak. A földrengések veszélyeinek és kockázatainak átfogó értékelése elengedhetetlen a katasztrofális földrengések hatásainak csökkentéséhez.

Az újonnan közzétett földrengésveszély-modell és az első európai földrengéskockázati modell képezi az alapját a mérséklési intézkedések bevezetésének, és hozzájárul a közösségek ellenálló képességének növeléséhez. Ráadásul jelentősen javítja annak megértését, hogy hol a legvalószínűbb egy erős földrengés, és milyen következményekkel járhatnak az újabb európai földrengések.

A földrengésveszély előrejelzése a múltbeli földrengések, valamint a geológia, tektonika és helyi talajviszonyok ismeretében készült, és ezek alapján a talaj jövőbeli lehetséges mozgását írja le Európa bármely pontján.

Az új modell

Az európai földrengésveszéllyel kapcsolatos új modell (ESHM20) felváltja a korábbi, 2013-as modellt. A modell új verziójába ágyazott adatkészletek átfogóbb értékeléshez vezettek. Következésképpen kiigazították a talajmozgásra vonatkozó becsléseket, ami alacsonyabb veszélyességi fokot eredményezett Európa legtöbb részén, kivéve néhány nyugat-törökországi, görögországi, albániai, romániai, dél-spanyolországi és dél-portugáliai régiót, ahol a talajmozgással kapcsolatban erősebb folyamatokat figyeltek meg.

Rejtélyes lyukak keletkeztek a legutóbbi horvátországi földrengést követően (Forrás: Twitter)

Az aktualizált modell azt is megerősíti, hogy Törökország, Görögország, Albánia, Olaszország és Románia a legveszélyeztetettebb országok Európában, őket követik a balkáni országok. De még azokban a régiókban is, ahol alacsony vagy mérsékelt becslések vannak a talajmozgásról, bármikor előfordulhatnak pusztító földrengések.

Az Európai Földrengéskockázati Modell 2020 (ESRM20) szerint az 1980-as évek előtti épületek, a városi területek és a földrengésveszélyes zónák a leginkább veszélyeztetett övezetek.

Bár a legtöbb európai országban újabb szabályozásokat és szabványokat alkalmaznak a megfelelő földrengésvédelem biztosítása érdekében, még mindig sok a régebbi vagy az alulerősített épület, ami nagy kockázatot jelent a lakók számára.

A földrengések leginkább néhány nagyváros számára jelentenek veszélyt, mint például Isztambul és Izmir Törökországban, Catania és Nápoly Olaszországban, Bukarest Romániában és Athén Görögországban, amelyek a múltban számos földrengés történt. A földrengések miatt évente átlagosan 7 milliárd eurós gazdasági veszteség keletkezik, ennek 80%-a a szóban forgó négy országra esik.