A törökországi földrengés Magyarországnál is nagyobb területen pusztított

A törökországi földrengés hajnalban volt, a Kahramanmaraş megye egyik déli járásának, Pazarçıknak a lakói arra ébredtek hajnali négy után, hogy mozog alattuk a föld. A 7,4-es erősségű rengéshullámot hamarosan több is követte, Gaziantep Nurdağı járásában egy 6,4 erősségű pusztított, majd az ezutáni kisebb-nagyobb rengések sorozatába egy újabb nagyobb 7,7-es erősségű földmozgás döntötte romba Elbistan járást kora délután, szintén Kahramanmaraş megyében. Az utórengések is folytatódnak, a cikk írásának napján is több tucat, jellemzően 4-es erősség alatti rázta meg a régiót.

Nagy területet sújtó földrengés

A február 6-i földrengés nemcsak erősségével tűnt ki a törökországi földrengések közül, hanem az érintett területek nagyságával is: ország tíz délkeleti-megyéjében végzett nagyobb pusztításokat, bár jóval nagyobb területen lehetett érezni.

A megyék összterülete több mint 100 ezer km2, ami valamennyivel nagyobb, mint Magyarország, az észak-szíriai pusztításokról nem is beszélve, ahol szintén több tízezer négyzetkilométert és több millió embert érintett.

Török földrengési zónák (Forrás: https://www.afad.gov.tr/)

A tíz megye lakossága a hivatalos statisztikák szerint valamennyivel több mint 13 millió ember, de valószínűleg ennél is több, az ott élő szíriaiak miatt mintegy 14-14,5 millió fővel számolthatunk.

Ez a népesség a 85 milliós Törökország durván hatoda. Az államfő nem véletlenül rendelt el egy hetes gyászt.

Törökországi földrengések 1900 és 2023 között (Forrás: Seizmo)

Egymillió ember maradt otthon nélkül

A Török Köztársaság elmúlt száz évének egyik legnagyobb földrengését élte meg. Az eddigi hírek szerint közel 3000 ember veszítette éltét, s több mint 15 ezren sérültek meg, de a számok folyamatosan nőnek.

A pusztítás méretét jelzi, hogy több mint 6000 épület omlott össze vagy rongálódott meg (s ez sem a végleges szám) – ezek jellemzően többemeletes épületek, így noha egyelőre csak durva becsléseket lehet tenni, de sok százezer ember veszítette el otthonát, bár valószínűleg a milliós nagyságrend sem áll messze a valóságtól.

Olyan emblematikus építmények sérültek meg, mint a több ezer éves gaziantepi vár, de a török tv-nézőket azt is láthatták, ahogy éjszaka helyszíni tudósító bejelentkezése alatt a háttérben összeomlanak az épületek.

S rengeteg, magát még tartó épület esetében valószínűsíthető, hogy statikailag annyira meggyengült, hogy majd le kell bontani; ezzel összhangban sok helyre nem is engedik vissza a lakókat.

A mentési munkálatok nagy erőkkel folynak, a török katasztrófavédelmi igazgatóság (AFAD) adatai szerint több mint 16 ezer katasztrófavédelmis vesz részt a keresésben és a mentésben, amit rendőri és katonai alakulatok is segítenek.

A szerencsésebbek még időben, az első rengések után autóval el tudták hagyni a lakhelyüket és biztonságosabb helyre húzódtak, jobb esetben az ország nyugati vagy középső részén élő rokonoknál vagy barátoknál húzzák meg magukat.

Ahol már nagyobb erőkkel megérkeztek a mentő és segítő alakulatok, ott sátrakat állítottak fel, illetve biztonságos helyre vitték a túlélőket. Sportcsarnokok, iskolák tornatermei nyíltak meg a rászorulóknak, de ez sem lesz elég a hatalmas pusztítás miatt. Azonban minden erőfeszítés ellenére nem győzik.

Nagyon kell a segítség

Rengeteg helyre még nem érkeztek, vagy egyszerűen túl kis erőkkel vannak jelen a mentőalakulatok. Beszámolók szerint a földrengésben javarészt elpusztult Kahramanmaraş városában még mindig nagyon rossz a helyzet, az emberek tegnap hajnal óta étlen-szomjan vannak, s próbálnak küzdeni a hideggel, mivel a hegyvidéki területeken havazik.

A hideg, kedvezőtlen időjárás nemcsak a mentést nehezíti, de az életben maradás esélyét is csökkenti. Az első napok különösen fontosak, a gyors segítség életeket ment.

Ehhez pedig elkell minden segítség. A pár évvel korábban történi vani földrengés idején még a török kormány visszautasította a nemzetközi segítséget, ezúttal viszont most maga kérte azt.

Mindenképp bíztató, hogy megmozdult a világ, s már 65 ország ajánlotta fel segítségét. Magyarország a bejelentések szerint 50 fős csapatot küld Délkelet- Törökországba.

Azerbajdzsán 370 fős kontingenst ígért. De még olyan államok is segítő jobbot nyújtanak, amelyekkel az utóbbi időben konfliktusos volt a török diplomáciai kapcsolat: Izraelből és Görögországból is már elindultak a mentőcsapatok, s a NATO-csatlakozásban akadályozott Svédország és Finnország is támogatásáról biztosította a kis-ázsiai államot.

Ez a földrengés a gyorsan növekvő halottak száma mellett hatalmas anyagi kárt jelent az országnak, amelynek szinte komplett településeket vagy városrészeket kell újjáépítenie, egy olyan időszakban, amikor a gazdaság amúgy sincs jó állapotban.

S az is borítékolható, hogy ez a válságkezelés lesz a május 14-én tartandó parlamenti és elnökválasztás fő témája; s amennyiben Erdoğan ezt a helyzetet relatíve jól kezeli, úgy a választást is megnyerheti.