INTEGRÁCIÓ: Az ukrán menekültek tartósan Horvátországban maradhatnak

Legalábbis egy részük. Viktor Filima, az ukrán nemzeti kisebbség zágrábi képviselője, a HINA horvát hírügynökségnek azt mondta, hogy a háború elől menekülő ukránok jelentős része tartósan Horvátországban maradhat. A horvát demográfusok úgy vélik, hogy az ukrán menekültek érkezésének folytatódása hozzájárulhat Horvátország demográfiai újjáéledéséhez.

Tízszer többen lesznek

Horvátország, amely eddig több mint 11 ezer menekültről, főként nőkről és gyermekekről gondoskodott, összesen 20 ezer “kitelepített személyt” szeretne befogadni, tehát újabb menekültek érkezésére számít.

Az ukrán nemzeti kisebbség zágrábi képviselője szerint az ukrán menekültek jelentős része Horvátországban marad, mert még ha a háború hamarosan véget is ér, időbe telik, amíg Ukrajnában újjáépítik a lerombolt infrastruktúrát.

Filima szerint a menekültek elsődleges vágya, hogy minél előbb visszatérjenek hazájukba, de sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ez a szándékuk aligha teljesülhet, mert az ukrán városok egy része romokban hever.

Szerinte Horvátország “jól szervezetten működött”, szisztematikusan befogadta a menekülteket, és gondoskodott minden érkező emberről.

Az ukrán nemzeti kisebbség zágrábi képviselője megjegyezte, hogy a horvát és az ukrán népet “kulturális hasonlóságok” kötik össze. Az első bevándorlók 130 éve érkeztek Ukrajnából az akkori Osztrák- Magyar Monarchia alatt lezajlott vándorlások során.

Az oroszok Ukrajna elleni inváziója előtt két-háromezer fős volt a horvátországi ukrán közösség, most ez a szám a tízszeresére növekedhet.

Integráció

Az első hullámban érkezett menekültek lassan kezdik feltalálni magukat, így egy részük átmeneti védelemért folyamodott, azok pedig már iskolába küldték a gyerekeiket, akik tartózkodási engedélyhez/igazolványhoz jutottak.

Az ukrán menekültek nagy potenciált jelentenek a horvát társadalom számára, hiszen 30 százalékuk magasan képzett, köztük olyan hiányszakmákhoz tartoznak, mint például az orvosok, bár a diplomák elismerése több időt vehet igénybe, mivel Ukrajna nem tagja az Európai Uniónak.

Azonnal munkába állni azonban a menekültek kisebb száma tud csak, mert a “pszichológiai stabilizációt” követően meg kell tanulniuk a horvát nyelv alapjait, bár sokan azt mondják, hogy a horvát nyelv olyan, mintha latin betűkkel írnák le az ukrán szavakat.

A másik akadály, hogy a menekültek többsége kisgyermekes családanya, így előbb gondoskodniuk kell a gyerekekről, és csak azt követően tudnak munkába állni, miután óvodába vagy iskolába adták őket.

A hivatalos adatok szerint az ukrajnai menekültek túlnyomó többsége a normális mindennapi életet lehetővé tevő egyéni szálláshelyeken került elhelyezésre, ez az összesen 11 791 érkezőből 10 292-re vonatkozik.

A legtöbb menekült személyt Horvátország kontinentális részén helyezték el, bár vannak néhányan Dalmáciában és az Isztrián is. Még Lika- Zengg megyében is jelentős számban fordulnak elő, habár abban a térségben korábban nem éltek ukránok.

Revitalizáció

A kilencvenes években szerzett horvát háborús tapasztalatok alapján Stjepan Šterc demográfus úgy véli, hogy a menekültekhez kapcsolódó fejezet nem könnyen zárható le, mert a nagy szenvedés és pusztítás után Horvátországban is évekig tartott az újjáépítés és a menekültek visszatérése. Itt jegyezzük meg, hogy az utóbbi főként a belső menekültekre vonatkozhat, és nem az országból távozott szerb kisebbség tagjaira.

A demográfus szerint az eddig Horvátországba érkezett több mint 11 ezer menekült nem tudja befolyásolni Horvátország demográfiai képét, mert ahhoz viszonylag kevesen vannak. De véleménye szerint a menekültek száma még növekszik, akár 50 000 fölé is emelkedhet.

Šterc szerint a horvát lakosság kivándorlása miatt elöregedő horvát társadalmat azonban “revitalizálhatja”, hogy a most érkező ukrán menekültek többnyire fiatalok.

Az Index.hr oldalán megjelent cikkhez többen is hozzászóltak. Egyikük szerint Ukrajnában eddig is alacsonyabb volt a életszínvonal, mint Horvátországban, maradásuknak egyik oka akár ez is lehet.

A kommentelő szerint az ukránok nagy gabonaexportőrök, így ezt a horvátok kihasználhatnák, és lehetővé tehetnék számukra, hogy megműveljék az elhagyott szlavóniai földeket, ezért hiba lenne őket a tengerpartra telepíteni.

Egy másik hozzászóló szerint az Ukrajnából elmenekült emberek közül sokan özvegyek lesznek, a gyerekek pedig árvák, ezért itt a lehetőség az egyedülálló horvát férfiak előtt, ami a hozzászóló szerint szomorú, de ez igaz.

Vannak kritikusabb hangok is, amelyek szerint a horvát politikai elit olcsó munkaerőt lát az Ukrajnából érkező menekültekben, de a “horvát internet népe” általában pozitívan áll az ukránok be- vagy inkább letelepítéséhez.

Egyesek japán bevándorlókat is szívesen látnának. Némi malíciával szólva, mi sem egyszerűbb, szólni kell az oroszoknak, hogy támadják meg Japánt is.