Connect with us

Helló, írd be ide, amit keresel

Szerbia

ELŐVIGYÁZATOSSÁG: Szerbia már tavaly decemberben hazavitte az összes aranyát

Olvasási idő: 4 perc

Az Oroszország és Ukrajna közötti fegyveres konfliktus felkorbácsolta az emberek lelkét, miközben az üzemanyagok és egyes élelmiszerek drágulását hozta magával Szerbiában is, természetesen a világháborútól való félelem mellett. Az említett termékek ára az elmúlt években egyébként is folyamatosan nőt, igazi, látható piaci okok nélkül, amiből arra lehet következtetni, hogy és a járulékok lettek nagyobbak, valószínűleg a magas állami kiadások és a növekvő államadósság miatt. Ami pedig az esetleges élelmiszerhiánytól való pánikot illeti, az nem csak az emberi természettel magyarázható, valószínűleg ehhez közrejátszott a politikai vezetés viselkedése és a választások közelsége is.

Aranyos ország

Szerbiában az elmúlt félévet a kedvezőtlen események sorozata jellemezte, és ez csak megsokszorozta a hétköznapi emberek aggodalmait és félelmeit. A szerbiai energiaválságot a globális fejlemények okozták, amihez most hozzájárulnak a szállítási problémák a horvát olajvezetéken keresztül. Az orosz gáz és olaj világpiaci árának emelkedése mellett a problémákat csak tetézte, hogy több üzemzavar is volt a szerbiai hőerőművekben és bányákban, ezért még az áramot is külföldről kellett importálni.


Erre jött a geopolitikai válság, amely egy hónappal ezelőtt mindent überelt, amit a hidegháborús korszakban vagy a kilencvenes években volt szerencsénk átélni.

Ilyen előzmények közepette, Szerbia 2021 végén az összes külföldön tartott aranyát hazaszállította. A Szerb Nemzeti Bank szerint 37,2 tonna aranyról van szó, 1,9 milliárd euró értékben, ami Szerbia teljes devizatartalékának 11,6%-át teszi ki, és több mint kétszerese annak a mennyiségnek, amellyel Észak-Macedónia, Albánia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró együttesen rendelkezik.

Ennek alapján Szerbia tehát “régióelső”, vagyis vezető helyen van a Nyugat-Balkánon az arany- és devizatartalékok tekintetében, és miután az aranyat hazavitték, ezzel kivonták bármilyen szankciók hatása alól.

A szerb illetékesek a lépést természetesen azzal magyarázták, hogy szeretnék megőrizni az ország stabilitását a világban zajló baljós események közepette, mivel tarnak a jövőben rájuk leselkedő bizonytalanságoktól.

A szerbek jó üzletet csináltak: az első pillanatban látszik, hogy az utóbbi évek aranyvásárlása ésszerű döntésnek bizonyult, hiszen az arany nagy részét 1600 dolláros áron vették, egy héttel ezelőtt, tehát március 23-án pedig már 1940 dollárba került egy uncia arany. Azóta az ár ugyan stagnál, de valószínűsíthető a további növekedés.

Tiszta nyereség

Szerbia tehát jó áron vásárolt, és az utóbbi tíz évben több mint kétszeresére növelte aranytartalékait, de most mit kezdjen vele: így felvetődik a kérdés, hogy a szerb kormányzat mit kíván tenni a hazavitt aranyrudakkal?



Egyes közgazdászok szerint az arany felhalmozása hosszú távon negatív hatásokat válthat ki, mivel gátolja a gazdasági növekedést: ezért az aranyfelvásárlás csak válsághelyzetekben javasolt, ebbe minden bizonnyal beletartozik a mostani is.

Ezek után adódik a lehetőség, hogy az aranyat a mostani, magasabb áron értékesítik, a keletkezett többlet pedig költségvetési bevételt jelent. Egy ilyen tranzakció tiszta nyereséget jelentene Szerbia számára, hosszú idő óta először, hiszen az országnak a hitelfelvételen kívül nem sok esélye van arra, hogy komoly tőkéhez jusson.

Viszont számos oka van annak, hogy miért nem lenne ésszerű az arany eladása.

Ne ringassuk magunkat illúziókba, a szerb gazdaság nagyon gyenge: nincs igazán komoly termelés és az export sem nagy. A magánszektor talán legkomolyabb része a mezőgazdasági termelés és az informatika, az előbbi azonba a versenyképesség hiánya (az uniós termékekre vonatkozó importvámok már rég megszűntek) és az állam által felkínált gyenge árak miatt folyamatosan kudarcot vall, most éppen mindenki panaszkodik, a búzatermelők az exporttilalom miatt, az pedig állattenyésztők a tápok magas ára miatt.

Az informatika sincs sokkal jobb helyzetben, mert nem tudja felvenni a versenyt a befolyásos és tőkeerős multinacionális cégekkel, amelyek lenyúlták ezt a területet, és nemigen engednek hozzáférést.

Tiszta veszteség

Szerbiában két erős gazdasági ágazat van állami tulajdonban – a villamosenergia-ipar és a hadipar, ám ezek sorsa a következő években bizonytalan. Nagyon valószínű, hogy a közeljövőben privatizálják az állami EPS (Elektroprivreda Srbije) áramszolgáltatót, de ebben az esetben nettó veszteségre kell számítani a tavalyi meghibásodások és összeomlások miatt, amelyeknek várhatóan árcsökkentő hatásuk lesz.



A fegyvergyártás mindig kifizetődő vállalkozás, a mostani háborús helyzetben pedig főleg, de egyelőre nem világos, hogy a nagyok mekkora szeletet hagynak meg a tortából.

Ugyanakkor Szerbia gyorsan és meglehetősen átláthatatlanul vesz fel hiteleket. A jelenlegi államadósság körülbelül 30 milliárd euró, vagyis a GDP mintegy 56%-a. Az államkötvényeket folyamatosan nyomják, így a hitelállomány megsokszorozódott az elmúlt években.

Ráadásul a gyakorlat azt mutatja, hogy a szerb állami vezetéstől nem idegen a megvesztegethetőség fogalma sem: aranyat vásárolnak például egy kínai cégtől, amely azt Borban termeli ki elhanyagolható költségekkel, ráadásul még szállítani sem nagyon kell.

Ami a jogelődnek számító Jugoszlávia által hátrahagyott aranytartalékokat illeti, annak szinte az egészét Szerbia több mint egy évtizeddel ezelőtt, tehát még a vučići idők előtt az ország értékesítette; de a kapkodás másra is jellemző, nemcsak az aranyra.

Tavaly októberben az állam még arról győzködte az embereket, hogy elegendő gáztartalékkal rendelkezik, majd öt nappal később éppen az ellenkezőjét állította. Jogosan gondolhatjuk azt, hogy hasonló a helyzet az élelmiszerkészletekkel is, főleg hogy a nyilvánosság figyelmétől távol eső viszonteladásoról van szó.

Figyelembe véve a termelés, az export és a beruházások hiányát, a 30 és 180 euró közötti segélyek szétosztását emberek milliói számára, valamint az eladások és hitelfelvételek sorát, az biztosnak látszik, hogy a szerb arany a jövőben valamilyen tartozás vagy követelés záloga lesz.

És ez nagyon gyorsan bekövetkezhet, mert egymás után zajlanak az események a világban, így nem zárható ki, hogy a választások miatt sok halogatott és elhallgatott kérdést kell elővenni, amire a szerb kormánynak megoldást kell találnia.


UNIÓS CSATLAKOZÁS: Szerbiát az uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatban mostanában legalább öt dologért fogják fülön, ebből kettő újkeletű
A szerbiai szervezett bűnözés elleni ügyészség a katonai (VBA) és a polgári titkosszolgálattal (BIA), valamint a belügyminisztérium szervezett bűnözés elleni ...
Bővebben…
ŠIKARA: Migránsok főzőcskéznek a zombori befogadó központ szomszédságában lévő erdőben 2022 februárjában
Egy szíriai származású szerb állampolgár hozta létre azt a csempészhálózatot, amely zsarolta a konkurenciát és terrorizálta a menekülteket/migránsokat Zomborban, és ...
Bővebben…
MOST JÖN CSAK AZ ANYÁZÁS: Horvátországban csak az csillapíthatja le a kedélyeket, ha a politikusok nyári szabadságra mennek
A horvát köztársasági elnök ismét magára irányította a rivaldafényt, merthogy leszedte a keresztvizet Andrej Plenković miniszterelnökről és Gordan Grlić Radman ...
Bővebben…
JÓ ANYUKA: A bosznia-hercegovinai labdarúgó válogatott nem jutott ki Katarba, viszont az ország külügyminisztere másfél havonta oda utazik
Miközben Šefik Džaferović a boszniai államelnökség bosnyák tagja Brüsszelben kísérelte meg kivívni a tagjelölti státuszt, addig Bisera Turković bosznia-hercegovinai külügyminiszter ...
Bővebben…
Az albán és a macedón miniszterelnöknek már nem kell a következő évszázadig várnia
A bolgár parlament pénteken felhatalmazta az általa két nappal ezelőtt megbuktatott kormányt, hogy vonja vissza a vétót, amellyel Szófia akadályozta ...
Bővebben…
VISSZA SZÍRIÁBA: Az INA visszatérhetne Szíriába, kérdés, hogy az EU és az USA ezt engedi-e?
Horvátország, illetve a horvát-magyar olajvállalat, az INA visszatérhetne Szíriába, amihez azonban Irán segítségét kellene igénybe vennie. Ez komplikálja a helyzetet, ...
Bővebben…
Gépzongora és az első orgazmus – találat, süllyedünk! (Lecke No.2.)
E sorok írójának rég megboldogult humorista édesapja szívesen mesélte egyik gyerekkori élményét, amikor egyszer megérkezett a messze földön híres temerini ...
Bővebben…
KÉT PÓTCUMI: Bővítés helyett a francia elnök pótcumival tömi be a kitaszított országot száját, de pótcumi az Open Balkan is
Az albán és az észak-macedón miniszterelnök, valamint a szerb elnök úgy nyilatkozott, hogy büszkék a "Nyitott Balkán" kezdeményezésre. A három ...
Bővebben…
OPEN BALKAN: Közösen duzzognak
A LesEchos francia gazdaság hírportál & napilap értékelése szerint még mindig akadályok tornyosulnak a balkáni bővítés útjában. A mostani uniós ...
Bővebben…

Követés

Értesítések

Napi hírlevél





Naptár

2022. március
h K s c p s v
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031  

Követés

Napi hírlevél


Kilenc cikk

UNIÓS CSATLAKOZÁS: Szerbiát az uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatban mostanában legalább öt dologért fogják fülön, ebből kettő újkeletű
A szerbiai szervezett bűnözés elleni ügyészség a katonai (VBA) és a polgári titkosszolgálattal (BIA), valamint a belügyminisztérium szervezett bűnözés elleni ...
Bővebben…
ŠIKARA: Migránsok főzőcskéznek a zombori befogadó központ szomszédságában lévő erdőben 2022 februárjában
Egy szíriai származású szerb állampolgár hozta létre azt a csempészhálózatot, amely zsarolta a konkurenciát és terrorizálta a menekülteket/migránsokat Zomborban, és ...
Bővebben…
MOST JÖN CSAK AZ ANYÁZÁS: Horvátországban csak az csillapíthatja le a kedélyeket, ha a politikusok nyári szabadságra mennek
A horvát köztársasági elnök ismét magára irányította a rivaldafényt, merthogy leszedte a keresztvizet Andrej Plenković miniszterelnökről és Gordan Grlić Radman ...
Bővebben…
JÓ ANYUKA: A bosznia-hercegovinai labdarúgó válogatott nem jutott ki Katarba, viszont az ország külügyminisztere másfél havonta oda utazik
Miközben Šefik Džaferović a boszniai államelnökség bosnyák tagja Brüsszelben kísérelte meg kivívni a tagjelölti státuszt, addig Bisera Turković bosznia-hercegovinai külügyminiszter ...
Bővebben…
Az albán és a macedón miniszterelnöknek már nem kell a következő évszázadig várnia
A bolgár parlament pénteken felhatalmazta az általa két nappal ezelőtt megbuktatott kormányt, hogy vonja vissza a vétót, amellyel Szófia akadályozta ...
Bővebben…
VISSZA SZÍRIÁBA: Az INA visszatérhetne Szíriába, kérdés, hogy az EU és az USA ezt engedi-e?
Horvátország, illetve a horvát-magyar olajvállalat, az INA visszatérhetne Szíriába, amihez azonban Irán segítségét kellene igénybe vennie. Ez komplikálja a helyzetet, ...
Bővebben…
Gépzongora és az első orgazmus – találat, süllyedünk! (Lecke No.2.)
E sorok írójának rég megboldogult humorista édesapja szívesen mesélte egyik gyerekkori élményét, amikor egyszer megérkezett a messze földön híres temerini ...
Bővebben…
KÉT PÓTCUMI: Bővítés helyett a francia elnök pótcumival tömi be a kitaszított országot száját, de pótcumi az Open Balkan is
Az albán és az észak-macedón miniszterelnök, valamint a szerb elnök úgy nyilatkozott, hogy büszkék a "Nyitott Balkán" kezdeményezésre. A három ...
Bővebben…
OPEN BALKAN: Közösen duzzognak
A LesEchos francia gazdaság hírportál & napilap értékelése szerint még mindig akadályok tornyosulnak a balkáni bővítés útjában. A mostani uniós ...
Bővebben…




Cikkek
Bezár