DIVERZIFIKÁLT HATÁRŐRIZET: Három “nagyszerb” csak akkor léphet be Boszniába, ha a boszniai oldalon szerbek lesznek műszakban

A boszniai szerbek és a bosnyákok közös erővel folytatják Bosznia- Hercegovina aláásását, miután a Szerbia és a Bosznia- Hercegovina közötti határon “titkosszolgálatilag” nem engedtek be három “nagyszerbet” Bosznia- Hercegovinába, azaz a szerb enklávéba. Milorad Dodik, Bosznia- Hercegovina elnökségének szerb tagja bejelentette, hogy intézkedni fognak a határrendészet “áthangolása” érdekében.

Darázsfészek

Dodik korábban azzal fenyegetőzött, hogy a boszniai Szerb Köztársaság átveszi a központi kormánytól a védelmi és biztonsági hatásköröket. Eddig a fő támadási felületet a közös hadsereg képezte, most azonban a határrendészet és a Hírszerző és Biztonsági Ügynökség, az OSA (Obavještajna sigurnosna agencija, az osa szó jelentés darázs) is célkeresztbe került.

Az OSA már eddig is csípte a szerbek szemét, mert azt az általában Osmica (Nyolcas) néven emlegetett Osman Mehmedagić vezeti, aki a bosnyák Demokratikus Akciópárt elnökéhez, Bakir Izetbegovićhoz van “becsatornázva”, az általa vezetett titkosszolgálat pedig most három szerbet nem engedett be Bosznia- Hercegovinába, mert megítélése szerint “nemzetbiztonsági kockázatot” jelentenek az országra.

Március 12-e és 25-e között nem léphetett be Bosznia- Hercegovinába Miloš Ković, belgrádi történészprofesszor, aki Ratko Mladić boszniai szerb katonai vezető tanúja volt a Hágai Törvényszék előtt, ahol elutasította annak még a gyanúját is, hogy a boszniai szerb erők célja a kilencvenes években Nagy- Szerbia létrehozása volt. Ković azt az álláspontot képviseli, hogy Bosznia- Hercegovinában akkortájt polgárháború dúlt, amelyben a szerb erők önmagukat védték.

Nem léphetett be Bosznia- Hercegovinába Goran Petronijević belgrádi ügyvéd sem, aki azzal tette magát híressé és nemkívánatossá, hogy a Hágai Törvényszék előtt védte Radovan Karadžićot. Petronijević ráadásul az Orosz Humanitárius Misszió Alapítvány kuratóriumának elnöke, ami nyilván hozzájárult a távoltartásához.

A harmadik kitiltásra érdemesült személy Bratislav Dikić a szerb csendőrség tábornoka & egykori parancsnoka volt, akit a 2016-os montenegrói puccskísérlet egyik szervezőjeként tartanak számon a Balkánon, és talán Oroszországban is.

Intézkedik

Dodik a kitiltásokkal kapcsolatban közölte: ha valaki jelzi neki(k), hogy Szerbiából jön, akkor megpróbálják úgy megszervezni a műszakokat, hogy boszniai oldalon is szerb határőrök legyenek szolgálatban, amikor a bosnyákok számára nemkívánatos személyek belépésre jelentkeznek, és miután Bosznia- Hercegovina végig a Szerb Köztársaság által határos Szerbiával, az egyik oldal által kitiltott, a másik oldal által viszont áhított személyek biztonsága is garantált.

Dodik azzal vádolta az OSA-t, hogy “elidegenedett hatalmi központtá vált”, amelyet kizárólag a szolgálat igazgatója, a már említett Mehmedagić a saját feudumának tart.

Egyúttal bejelentette, hogy felkéri Bosznia- Hercegovina minisztertanácsának elnökét, a szerb származású Zoran Tegeltiját: intézkedjen annak érdekében, hogy a “véletlenül” éppen szolgálatban lévő szerb határőrök ne tartsák tiszteletben a tilalmat, és engedjék be az országba a “titkosszolgálatilag” nemzetbiztonsági kockázatnak tekintett személyeket.

Dodik úgy fogalmazott, hogy boszniai szerb részről eddig nem volt ilyen szándék, de ha (a bosnyákok) ezt akarják, akkor ezután “ez lesz a játék”.