Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Bulgária – miután az év végén lejár az orosz Gazprommal kötött hosszútávú gázszállítási szerződése – más forrás után néz, és csökkenteni akarja a függést Moszkvától. A politikában is egyre távolabb kerül az egykor szoros szövetségesnek számító két ország.

Győztes pozíciók

Bulgária a felhasznált gáz közel száz százalékát importálja, és az orosz Gazprom az utóbbi években szinte minden fontos pozíciót megszerzett a balkáni államban. Egyebek mellett az országon átvezető tranzitvezetéket is, amely Törökország felől szállítja az energiahordozót a többi balkáni ország felé.

A korábbi kormányfő, a napokban rövid ideig őrizetbe is vett Bojko Boriszov országlásának az idején Bulgáriában hivatalosan a nemzeti vezetékhálózatot fejlesztették, ám a valóságban az oroszok érdekeit szolgáló tranzitvezetéket építették meg.

Most – részben az ukrajnai orosz beavatkozás miatt – történelmi lépésre szánta el magát az új szófiai kormány: Aszen Vaszilev miniszterelnök-helyettes bejelentette, miután lejár a Gazprommal kötött szerződés, az ország más forrásokból kívánja beszerezni a földgázt.

– Ilyen körülmények között nem lehet tárgyalni a Gazprommal. És vannak alternatív megoldások

– mondta a politikus.

A szakítás valóban lehetségessé válik: néhány hónapon belül elkészül az a Görögország felől érkező összekötő vezeték, amely kibővíti a szállítási kapacitásokat Bulgária, illetve a többi EU-tagállam, valamint a kaukázusi és közép-ázsiai gázkitermelő államok között. A vezetéken évente 3-5 milliárd köbméter földgáz érkezhet Bulgáriába, s a Szófia helyzetét az is javítja, hogy a vezeték kapcsolatban lesz a görögországi alekszandropoliszi LNG-terminállal is. A cseppfolyósított gáz fogadására alkalmas kikötő jövőre készül el. A tervek szerint Bulgária Azerbajdzsánból is növelni akarja importját, a tervek szerint a kaukázusi országból évente egymilliárd köbméterrel több gáz érkezne.

A szófiai kormány tagjai azt is hangsúlyozták, tudják, hogy az LNG drágább lesz, mint a vezetékes gáz, ám hozzátették: az ukrajnai háború miatt kötelességüknek tekintik a váltást.

Orosz düh

Részben a szófiai politika váltás, részben pedig tíz újabb, kémtevékenység folytatásával vádolt orosz diplomata kiutasítása miatt Oroszország igencsak megdühödött Bulgáriára.

Moszkva a szófiai orosz nagykövet, Eleonora Mitrofanova hangján szólalt meg, a diplomáciai képviselet vezetője közölte: tudja, hogy a bolgár nép nem támogatja kormánya Oroszország-ellenes politikáját, és mást gondolnak az ukrajnai hadműveletekről is, mint a politikai vezetők.

– A bolgár nép továbbra sem támogatja az ukrajnai különleges katonai akcióval kapcsolatos hivatalos bolgár retorikát és tetteket

– mondta Mitrofanova, aki maga is – tartva magát a moszkvai direktívákhoz – gondosan kikerülte a háború szó használatát.

A Moszkva-politika egyébként valóban megosztja az országot, sőt a kormányt is, Sztefan Janev védelmi miniszternek például azért kellett mennie hivatalából, mert maga is a katonai művelet kifejezést használta a háború helyett.

Viszont az is igaz, hogy míg az ukrajnai háború február 24-ei megindítása előtt Vlagyimir Putyint a bolgárok fele tartotta szimpatikus politikusnak, március közepére az arány 32 százalékra zuhant.

Koalíció veszélyben

Az akár a belügyekbe való durva beavatkozásnak is tekinthető nagyköveti nyilatkozat után Kiril Petkov miniszterelnök közölte, hazahívta konzultációra országa moszkvai nagykövetét, majd gyakorlatilag felszólította Oroszországot, hogy rendelje vissza az orosz képviselet első emberét is.

– Amikor egy állam visszahívja nagykövetét konzultációra, rendszerint az érintett államnak hasonlóan kell cselekednie

– magyarázta a kormányfő. Az oroszok egyelőre nem léptek, de valószínű, hogy Petkov tanácsai nélkül is hazahívják Mitrofanovát.

Az is valószínű, hogy Moszkvából tovább fogják szítani a bulgáriai belpolitikai vitát: Petkov pártja egyértelműen NATO- és EU-párti, míg koalíciós partnere, a szocialista párt inkább Oroszország felé húz.

Elemzők szerint az sem kizárt, hogy széthullik a tavaly decemberben megalakult koalíció: a szocialisták ugyanis szavakban elítélik az orosz agressziót, ám cselekedeteikben bel- és külföldön is igyekeznek akadályozni a Moszkva elleni szankciók meghozatalát.