Connect with us

A Háború

AZ INDOTEK ISMÉT BESZÁLL: Kivonulnak az oroszok, bevonulnak a magyarok/amerikaiak Horvátországba

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

fortenova grupa8 010419 1 scaled 1
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Barátaim az úrban, abban a nem várt kegyelemben volt részem, hogy a vezető horvát politikusok nem nyilatkoztak a hétvégén, de még hétfőn sem, ami igencsak kellemessé tette a tavasz első napját. Jó, jó: füllentek némileg, mert azért Davor Božinović és Tomislav Ćorić belügy-, illetve gazdaságügyi miniszter is szerepelt a tévében, de szerencsére nem mondtak semmi különöset. Ćorić jobban erőlködött, és bejelentette, hogy csökkenek az üzemanyagárak, illetve megerősítette, hogy új gázmezőt kötnek be a horvát rendszerbe, de mivel ez a legjobb esetben is az éves szükségletek 2 százalékát fedezi, a közérzetjavításon túl, egyéb jelentőséget nem nagyon tulajdonítunk neki.

Miután a tudósító kisírta magát, térjünk át a lényegre!

Magyarok váltják az oroszokat

A legújabb értesülések szerint a Sberbank 44 százalékos részesedése a Fortenova (volt Agrokor) mezőgazdasági konszernben rövidesen tulajdonost cserél. Az oroszok helyébe legvalószínűbben a magyar/amerikai Indotek lép, és a Forbes által Magyarország 10. leggazdagabb emberének kikiáltott Jellinek Dániel szerzi meg a horvátországi, szerbiai és bosznia-hercegovinai érdekeltségekkel rendelkező Fortenova kicsit kevesebb mint a felét.

Itt jegyezzük meg halkan, hogy az Indotek Group, vagyis javarészt Jellinek Dániel, a Diófa Alapkezelő által nemrégiben beszállt a szlovén szállodaiparba a Sava Groupban szerzett részesedése alapján, de térjünk vissza a magyarok horvátországi szerepvállalására.

Ez bízvást megnyugtatta egy kicsit a kedélyeket Zágrábban, mert kérdéses volt, mi lesz a Fortenovával a szankciók következtében. A horvát újságírók már arról is spekulálni kezdtek, hogy a magyar beruházás következtében esetleg megváltozik a Fortenova termelési szerkezete, de ez egy olyan távoli lehetőség, hogy pillanatnyilag nem érdemes beszélni róla.

Mindenesetre az élelmiszerpiacon beálló bizonytalanság azt engedi előlegezni, hogy Jellinek ázsiója az elkövetkezőkben tovább emelkedik a Forbes-listán.

Hogy a szankciók nem csak a címzettnek, azaz Oroszországnak okoznak fejtörést, az nem titok, akárcsak az sem, hogy aki csak teheti, igyekszik mérsékelni ezek hatását a hazai iparra, gazdaságra.

A horvát megoldás, úgy tetszik, ebben az esetben az lesz, hogy az orosz tulajdonosokat a továbbiakig “jegelik”, hogy lehetővé tegyék az orosz tulajdonban lévő horvát cégek ügyvitelének zavartalan folytatását.

Jegelik az oroszokat

Az első konkrét példa a szlavónbródi Đuro Đaković TEP vállalat, amely az Alekszej Mordasov orosz oligarcha NordEnergi Grupp cégének tulajdonában van. A szlavónbródi cég egyébként szinte kizárólag az EU területén végzi üzleti tevékenységét, és 1000 alkalmazottjával egyike a vezető cégeknek a kazánházak, biomassza-feldolgozó létesítmények, villanyerőművek felszerelésének gyártása területén.

Mordasov üzleti birodalma ellen az Egyesült Államok 2018-ban szankciókat foganatosított, miután az német turbinákat szerelt fel a “visszaszerzett” Krími-félszigeten.

Horvát értesülések szerint egyelőre még nem jelentkezett senki sem, aki eléggé tőkeerős lenne a Đuro Đaković TEP megszerzéséhez, a cég projektjei ugyanis általában nagy befektetést igényelnek, mielőtt kifizetődővé válnak.

A konkrét megoldást a Zdravko Marić pénzügyminiszter által aláírt dokumentum jelentette, amelynek értelmében a cég ügyvitelét leválasztották a tulajdonosi jogokról, és lehetetlenné válik bármilyen tranzakció a tulajdonos és esetleg tulajdonában lévő egyéb vállaltok irányába. Ami új magyarra úgy fordítható le, hogy a cég működik tovább, de Mordasovot megfosztják a tulajdonosi jogoktól, és a továbbiak nem teheti zsebre a hasznot, sem személyesen, sem valamilyen más cége által.

Valószínűleg hasonló megoldást alkalmaznak az orosz tulajdonban lévő idegenforgalmi létesítmények esetében is, ahol ugyancsak tulajdonoscserék várható, vagyis ezen a téren is megnyílhat a lehetőség a magyar befektetők előtt, hogy beüljenek a putyini örökségbe.

A tudósító további siralmai

Ilyenkor mindig hálát adok a teremtőnek, hogy nem vagyok orosz oligarcha. Ennyi sorscsapás után kifordul az ember szájából az aranykanál, és cigányútra szalad a kaviár. Alig marad az embernek pár milliárd dollárja, és a kellemes Monte Carlo, vagy a mozgalmas Las Vegas helyett most kénytelen Macaóban rulettozni.

Igazán szörnyű érzés lehet, még ha nem is annyira, mintha Ukrajnában kellene szétlövetni a s*ggét az ezernyi Iván és Ványa társaságában, akiknek csak pár rubel vagy kopek jut a “hazafias kiállásért”. Hogy az önkéntes ágyútöltelékekről ne is beszéljünk.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Bulgária

CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

elobujt a bokorbol
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 1 perc

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.

A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.

Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.

Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérést, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.

– Amíg én vagyok a miniszter, addig nem biztosítunk fegyvert nekik

– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.

A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.

Bulgária a napokban szólította fel állampolgárait Oroszország elhagyására.

Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava