A Háború
AZ INDOTEK ISMÉT BESZÁLL: Kivonulnak az oroszok, bevonulnak a magyarok/amerikaiak Horvátországba

Barátaim az úrban, abban a nem várt kegyelemben volt részem, hogy a vezető horvát politikusok nem nyilatkoztak a hétvégén, de még hétfőn sem, ami igencsak kellemessé tette a tavasz első napját. Jó, jó: füllentek némileg, mert azért Davor Božinović és Tomislav Ćorić belügy-, illetve gazdaságügyi miniszter is szerepelt a tévében, de szerencsére nem mondtak semmi különöset. Ćorić jobban erőlködött, és bejelentette, hogy csökkenek az üzemanyagárak, illetve megerősítette, hogy új gázmezőt kötnek be a horvát rendszerbe, de mivel ez a legjobb esetben is az éves szükségletek 2 százalékát fedezi, a közérzetjavításon túl, egyéb jelentőséget nem nagyon tulajdonítunk neki.
Miután a tudósító kisírta magát, térjünk át a lényegre!
Magyarok váltják az oroszokat
A legújabb értesülések szerint a Sberbank 44 százalékos részesedése a Fortenova (volt Agrokor) mezőgazdasági konszernben rövidesen tulajdonost cserél. Az oroszok helyébe legvalószínűbben a magyar/amerikai Indotek lép, és a Forbes által Magyarország 10. leggazdagabb emberének kikiáltott Jellinek Dániel szerzi meg a horvátországi, szerbiai és bosznia-hercegovinai érdekeltségekkel rendelkező Fortenova kicsit kevesebb mint a felét.
Itt jegyezzük meg halkan, hogy az Indotek Group, vagyis javarészt Jellinek Dániel, a Diófa Alapkezelő által nemrégiben beszállt a szlovén szállodaiparba a Sava Groupban szerzett részesedése alapján, de térjünk vissza a magyarok horvátországi szerepvállalására.
Ez bízvást megnyugtatta egy kicsit a kedélyeket Zágrábban, mert kérdéses volt, mi lesz a Fortenovával a szankciók következtében. A horvát újságírók már arról is spekulálni kezdtek, hogy a magyar beruházás következtében esetleg megváltozik a Fortenova termelési szerkezete, de ez egy olyan távoli lehetőség, hogy pillanatnyilag nem érdemes beszélni róla.
Mindenesetre az élelmiszerpiacon beálló bizonytalanság azt engedi előlegezni, hogy Jellinek ázsiója az elkövetkezőkben tovább emelkedik a Forbes-listán.
Hogy a szankciók nem csak a címzettnek, azaz Oroszországnak okoznak fejtörést, az nem titok, akárcsak az sem, hogy aki csak teheti, igyekszik mérsékelni ezek hatását a hazai iparra, gazdaságra.
A horvát megoldás, úgy tetszik, ebben az esetben az lesz, hogy az orosz tulajdonosokat a továbbiakig “jegelik”, hogy lehetővé tegyék az orosz tulajdonban lévő horvát cégek ügyvitelének zavartalan folytatását.
Jegelik az oroszokat
Az első konkrét példa a szlavónbródi Đuro Đaković TEP vállalat, amely az Alekszej Mordasov orosz oligarcha NordEnergi Grupp cégének tulajdonában van. A szlavónbródi cég egyébként szinte kizárólag az EU területén végzi üzleti tevékenységét, és 1000 alkalmazottjával egyike a vezető cégeknek a kazánházak, biomassza-feldolgozó létesítmények, villanyerőművek felszerelésének gyártása területén.
Mordasov üzleti birodalma ellen az Egyesült Államok 2018-ban szankciókat foganatosított, miután az német turbinákat szerelt fel a “visszaszerzett” Krími-félszigeten.
Horvát értesülések szerint egyelőre még nem jelentkezett senki sem, aki eléggé tőkeerős lenne a Đuro Đaković TEP megszerzéséhez, a cég projektjei ugyanis általában nagy befektetést igényelnek, mielőtt kifizetődővé válnak.
A konkrét megoldást a Zdravko Marić pénzügyminiszter által aláírt dokumentum jelentette, amelynek értelmében a cég ügyvitelét leválasztották a tulajdonosi jogokról, és lehetetlenné válik bármilyen tranzakció a tulajdonos és esetleg tulajdonában lévő egyéb vállaltok irányába. Ami új magyarra úgy fordítható le, hogy a cég működik tovább, de Mordasovot megfosztják a tulajdonosi jogoktól, és a továbbiak nem teheti zsebre a hasznot, sem személyesen, sem valamilyen más cége által.
Valószínűleg hasonló megoldást alkalmaznak az orosz tulajdonban lévő idegenforgalmi létesítmények esetében is, ahol ugyancsak tulajdonoscserék várható, vagyis ezen a téren is megnyílhat a lehetőség a magyar befektetők előtt, hogy beüljenek a putyini örökségbe.
A tudósító további siralmai
Ilyenkor mindig hálát adok a teremtőnek, hogy nem vagyok orosz oligarcha. Ennyi sorscsapás után kifordul az ember szájából az aranykanál, és cigányútra szalad a kaviár. Alig marad az embernek pár milliárd dollárja, és a kellemes Monte Carlo, vagy a mozgalmas Las Vegas helyett most kénytelen Macaóban rulettozni.
Igazán szörnyű érzés lehet, még ha nem is annyira, mintha Ukrajnában kellene szétlövetni a s*ggét az ezernyi Iván és Ványa társaságában, akiknek csak pár rubel vagy kopek jut a “hazafias kiállásért”. Hogy az önkéntes ágyútöltelékekről ne is beszéljünk.

Bulgária
CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.
A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.
Kapcsolódó cikk
Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.
Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.
– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.
A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.
Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.
Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.
A Háború
KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.
Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.
– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.
– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.
– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.
– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.
A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, “legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint “a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.
A Háború
PUTYIN ROSSZ SZELLEME: Dugin most a Balkánt fenyegeti a szláv újjászületés jegyében

A nyugati elemzőknek több orosz könyvet kellene olvasniuk. Ha például elolvasták és komolyan vették volna a Vlagyimir Putyin államfő fő ideológusának tartott Alekszandr Dugin 1997-ben írt könyvét, alighanem más politikát folytattak volna az utóbbi 25 évben, és nem lepődtek volna meg az Ukrajna elleni invázión sem. A Geopolitika alapjai: Oroszország geopolitikai jövője című kötet ugyanis pontosan elárulja a Kreml céljait: a „dekadens Nyugat” visszaszorítását és az orosz világ kiterjesztését. Figyelem: a múlt héten „Putyin Raszputyinja” bejelentette, Moszkvának hamarosan a Balkánra is ki kell terjesztenie a szláv újjászületést.
Őrült beszéd, de van benne rendszer
– mondta egy moszkvai sajtókonferencián Alekszandr Dugin orosz filozófus politológus.
Dugint több szempontból is komolyan kell venni. Főleg azért, mert évtizedek óta hangoztatott nézetei egyre inkább visszaköszönnek a Kreml politikájában. A nacionalista, sokak által antiszemitának tartott filozófus szerint a világ két részre szakadt: a liberális, dekadens és hanyatló Nyugatra és a keresztény értékekért harcoló Oroszországra, illetve az Oroszországhoz csatolandó szláv térségégre.
A közelmúltban Dugin már arról beszélt, hogy attól függ a “lélek sorsa”, hogy jó kezekbe kerül-e Ukrajna: ha a Sátán ellenőrzi a térséget és nem a „Tiszta Szűzanya”, akkor még tovább erősödnek azok, akik el akarják pusztítani az orosz nemzetet, államiságot és kultúrát.
– írta egy közösségi oldalon megjelent posztban. Gyakorlatilag ugyanerről beszél Putyin is, aki ostromlott várként állítja be az Ukrajnában éppen klasszikus rabló- és területfoglaló háborút folytató Oroszországot, és azt hangsúlyozza, hogy a Nyugat azért akarja meggyengíteni és legyőzni hazáját, mert a liberális USA és (alárendelt) szövetségesei világuralomra törnek.
Azért is érdemes Dugint komolyan venni, mert évek óta tartó érdeklődés fűzi őt a Balkánhoz. Számtalanszor járt a térségben, és minden látogatása során azt hangsúlyozta, örök és mély barátság köti össze a szerbeket, a montenegróiakat, a macedónokat és az ugyancsak ortodox vallású oroszokat.
Még arra is hajlandó volt, hogy ostorozza a Kreml politikáját – persze, nem Putyinét, hanem elődjéét, Borisz Jelcinét, aki Dugin szerint többször is elárulta Szerbiát. Dugin szerint Szerbia egyelőre tartja magát, mert akármennyire is Nyugat-párti egy szerb politikus, Koszovó függetlenségét egyetlen szerb sem hajlandó elismerni.
– mondta Dugin, akit még hozzátette:
Délszláv turnék
Dugin mindig ott van, ahol éppen a legnagyobb az orosz érdekeket érintő veszély: mielőtt 2017-ben Montenegró hivatalosan is a NATO tagjává vált a szakállas és ezért valamelyest a XX. század elején élt és meggyilkolt Raszputyinra is hasonlító filozófus a 600 ezer lakosú volt jugoszláv tagköztársaság körül tüsténkedett.
2018-ban, amikor Macedónia megkezdte Görögországhoz fűződő kapcsolatainak a normalizálását – ennek a folyamatnak lett a vége az, hogy Athén véget vetett a macedón euróatlanti törekvések bojkottjának, a volt jugoszláv tagköztásaság pedig átnevezte magát Észak-Macedóniává – Putyin embere több alkalommal is ellátogatott Szkopjéba, ahol nagy sikerű előadásai során azt bizonygatta, hogy a nyugati liberalizmus megbukott és eljött az ideije annak, hogy Macedónia is rátérje a szláv testvériség elmélyítéséhez vezető útra.
– fogalmazta meg filozófiájának lényegét Macedóniában Dugin, majd a példamutató országok között Görögországot és Magyarországot is megemlítette.
Bár a nézőtéren sokan „Oroszország, Oroszország” kiáltozásban törtek ki, Dugin Macedóniában is kudarcot vallott: megteremtődött a görög-macedón alku, és a volt jugoszláv tagköztársaságot azóta már felvettél a NATO-ba. Dugin most Szerbia mellett Boszniában, pontosabban a boszniai szerb entitásban, a Szerb Köztársaságban aktív, és egyike azoknak, akik a Boszniából való kiválásra próbálják rávenni a helyi szerbeket.
Visszatérő befolyás
Dugin annak ellenére befolyásos és veszélyes, hogy nincs igazi rangja: kapcsolatban áll ugyan a konzervatív orosz oligarchákkal, közülük is leginkább Konsztantyin Malofejevvel, de hivatalos tanácsadói posztot sohasem kapott.
Befolyásának első fénypontja az ezredforduló környékére esett – akkor Putyin a kedvenc filozófusának nevezte őt – s most úgy tűnik, hogy eszméi ismét visszatérnek és meghatározzák a Kreml kül- és belpolitikáját.
Dugint az orosz ortodox egyház is erősíti: Kirill pátriárka, az egyház feje szintén a jó és a gonosz küzdelmének tekinti az ukrajnai háborút, s azt ismételgeti, azért próbálja Ukrajna külföldi segítséggel megsemmisíteni a kelet-ukrajnai Moszkva-párti „népköztársaságokat” mert azok nem fogadják el a liberális értékeket.
-
Horvátország5 nap telt el azóta
FAJFERICA: Zöld erdőben, zöld mezőben egy fekete disznó
-
B A Balkanac6 nap telt el azóta
Változó érzelmek: Kijevnek már nem kell Ljubljana, kitöri a Fras
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Őrizetbe vettek egy szerb férfit, mert 3 ezer euróért eladta a kiskorú lányát
-
Horvátország2 nap telt el azóta
GYÓGYSZERHIÁNY: Nincs Ozempic Horvátországban, mert mindenki slank akar lenni