A Háború
KÍNAI SZÓVIVŐ: Hogyan alakult a NATO és Oroszország/Szovjetunió viszonya?

A kínaiak egy mozgó térképen felvázolták, hogy a történelem során miként alakult a NATO és Oroszország, illetve a „jogelőd” Szovjetunió viszonya. A történelmi ismeretek kiszélesítését a kínaik ezúttal a „NATO-időszámítás” kiindulópontjától kezdték.
Ilyen térképeket bárki készíthet és feltehet az internetre, elvégre ma már „szólás- és hazugságszabadság” van, az alábbi kis videó mellett azonban azért nem szabad egy kézlegyintéssel elmenni, mert azt nem más, mint a kínai külügyi szóvivő, Csao Li-csien tette ki a Twittere, tehát könnyen elképzelő, hogy a térkép „állami megbízásra” és felhasználásra készült. De ha nem is így van, akkor is mindenképpen egy fontos beosztású kínai állami hivatalnok megnyilvánulásának, és ezáltal akár Kína hivatalos álláspontjának is tekinthető.
A videón látható térkép az európai erőviszonyok változását mutatja be az utóbbi cirka 70 évben, ami természetesen vonatkozik Közép-Európára és a Balkánra is. A térképen nem szerepel Koszovó, ami azzal magyarázható, hogy Kína nem ismeri el az amerikai és európai szponzorálással létrehozott ország függetlenségét.
Hírfolyamok
A kínai külügyi szóvivő annyira belejött a térképgyártásba, vagyis inkább térképközlésbe, hogy még eggyel megörvendeztette a világot.
Ezzel azt igyekszik bizonyítani, hogy a Nyugat mire gondol, amikor a „nemzetközi közösség” kifejezést használja. Erről a térképről viszont mintha hiányozna Dél-Korea, amely szintén amerikai befolyás alatt áll, bár lehet, hogy ezt Kína ezt sem ismeri el.
Voltak azonban megsokallták a kínai „térképgyártást” és a világ ily módon történő felosztását. Egy biztonsági szakértő ide csatolta annak a szavazásnak az eredményét, amellyel a világ országai az Ukrajna elleni agresszióról mondtak véleményt.
A szakértő szerint ennek a szavazásnak alapján a „nemzetközi közösség” sokkal tágabb fogalom, mint ahogy azt a kínai külügyi szóvivő értelmezi, és sokkal kevesebben maradnak ki belőle, mint azt a második kínai térkép sugallja. Ezért a szakértő arra kérte Csao Li-csient, hogy frissítse földrajzi és politikai ismereteit!

Az Ukrajna elleni támadással kapcsolatban tartott ENSZ-szavazás eredménye

Bulgária
CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.
A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.
Kapcsolódó cikk
Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.
Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.
– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.
A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.
Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.
Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.
A Háború
KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.
Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.
– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.
– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.
– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.
– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.
A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, „legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint „a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.
-
Oroszország4 nap telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
Montenegró6 nap telt el azóta
Nincs, aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Bosznia2 nap telt el azóta
Módosítaná a Horvátországgal közös határt a bosznia-hercegovinai államelnökség
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között