A Háború
HORVÁT TURISTÁK UKRAJNÁBAN + Jézusisten, mi lesz itten: jön a kanyaró?

Bár pár napja nem írtam semmit, az nem jelenti azt, hogy bármiképpen is megváltozott volna a világ helyzete. Horvátországból kitekintve, minden olyan, ahogy hagytam: Zágráb megszeppent egy kicsit, amikor Moszkvában a horvát katonai attasét behívták egy kis kötetlen beszélgetésre a horvát önkéntesek miatt, akik orosz értesülések szerint olyan 200-an védik a demokráciát Ukrajnában.
Horvát turisták Ukrajnában
Željko Akrap ezredes valószínűleg valaki tanácsára az orosz hadügyminisztériumban tett hétvégi látogatása folyamán elutasította átvenni az orosz tiltakozó jegyzéket. A hivatalos Zágráb véleménye szerint a jegyzék átvétele annak beismerése lett volna, hogy Horvátország küldte az önkénteseket Ukrajnába, holott a horvát állami szerveknek semmi közük sincs egyes polgárai „turisztikai jellegű” mozgásához.
Mindenesetre Igor Konashenkov, az orosz hadügyminisztérium szóvivője – aki az ukrajnai orosz hadműveletek arca – leszögezte, hogy az Ukrajnában harcoló külföldiek nem számíthatnak a genfi egyezmény védelmére, és simán zsoldosnak tekintik őket, aki a helyszínen, minden teketória nélkül kivégezhető.
A helyzet komikumát – ha ilyenről illik egyáltalán beszélni – csak növelte a BALK-on már korábban emlegetett Denis Šeler nyilatkozata, aki elutasította annak még a gondolatát is, hogy önkénteseket toborozna az ukrán hadszíntérre.
A medve halállistája
Miután az utóbbi időben mindenki valahogy jobban odafigyel arra, hogy mit mondanak a Kremlben, így a dubaji világkiállításon feszítő horvát miniszterelnök sem hagyta szó nélkül a medve halállistáját, azaz az Oroszországgal ellenséges országok névsorának megalkotásáról szóló hírt, amelyet Putyin elnök rendelt meg, jelenleg még ismeretlen céllal. Plenković higgadtan csupán annyit fűzött az esethez, hogy itt igazán nincs mit tenni, Horvátország NATO tag, EU ország, így nem tehet másként tiszteletben kell tartania a NATO és az EU által meghozott intézkedéséket.
Ezt a hozzáállást a horvát média is követi. Bár itt-ott van némi disszonáns magányvélemény sokat látott, régi motorosok részéről, mindenki szépen beállt a sorba, és a nyugati narratívát követi.
Akárcsak az EU egyéb országaiban, Horvátországból sem lehet hozzáférni az orosz háborús propagandát terjesztő orosz hírközlő szervekhez – mint erre már a BALK kitért egyik cikkében – ezt egy VPN segítségével – mindez könnyedén áthidalható.
Jómagam viszont arra jöttem rá, hogy még VPN sem kell ahhoz, ha az ember szeretné megtudni, hogy mit hazudnak a gonosz muszkák. Elég a szerb lapokat olvasni, ők szépen kivonatoljak a moszkvai híreket.
Mindegy, úgyis vissza látszanak térni a régi szép idők, amikor csak nálunk lesz szabadság, demokrácia, Big Mac® & Coca-Cola, átellenben pedig a gonosz birodalma. Ahogy Bogár László mondaná, tényleg transzcendentális derűre lesz szükségünk ahhoz, ha ezt túl akarjuk élni.
Kanyaró a Balkánon
Ha azt tetszett eddig gondolni, hogy csak a nyugati & orosz médiamunkások értenek a nagyközönség riogatásához, ki-ki a maga módján, ilyesmit mi is tudunk, csak nem szeretjük művelni.
Mindazonáltal viszont ezt már nem kár, hanem bűn lenne kihagyni: a WHO (World Health Organisation – Egészségügyi Világszervezet) szakértői szerint ugyanis a Balkánon reális a veszélye annak, hogy kanyarójárvány tör ki, mert az interneten terjedő nagy okosságok következményeképpen a Balkán egyes részein aggasztóan csökkent a gyermekek átoltottsága a MMR kombinált oltóanyaggal (Measles, Mumps, and Rubella – kanyaró, mumpsz és rózsahimlő).
Montenegróban 2020-ban a csecsemők csupán 23,8 százaléka vette fel a második oltást, Észak-Macedóniaban a gyermekek 63 százaléka lett egyszer beoltva MMR-rel, Szerbiában pedig egy kicsit több, mint 78 százalék.
Szakértők szerint azonban 95 százalékos átoltottság kell ahhoz, hogy meggátoljuk a járvány kialakulását. Anekdota számba megy egy szerb orvos idevágó kommentje, amikor pár évvel ezelőtt arról folyt az agymenés, hogy a MMR autizmust vált ki a gyermekeknél:

Bulgária
CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.
A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.
Kapcsolódó cikk
Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.
Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.
– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.
A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.
Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.
Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.
A Háború
KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.
Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.
– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.
– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.
– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.
– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.
A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, „legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint „a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.
-
Oroszország3 nap telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
Montenegró5 nap telt el azóta
Nincs, aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Szerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is