Bár pár napja nem írtam semmit, az nem jelenti azt, hogy bármiképpen is megváltozott volna a világ helyzete. Horvátországból kitekintve, minden olyan, ahogy hagytam: Zágráb megszeppent egy kicsit, amikor Moszkvában a horvát katonai attasét behívták egy kis kötetlen beszélgetésre a horvát önkéntesek miatt, akik orosz értesülések szerint olyan 200-an védik a demokráciát Ukrajnában.

Horvát turisták Ukrajnában

Željko Akrap ezredes valószínűleg valaki tanácsára az orosz hadügyminisztériumban tett hétvégi látogatása folyamán elutasította átvenni az orosz tiltakozó jegyzéket. A hivatalos Zágráb véleménye szerint a jegyzék átvétele annak beismerése lett volna, hogy Horvátország küldte az önkénteseket Ukrajnába, holott a horvát állami szerveknek semmi közük sincs egyes polgárai „turisztikai jellegű” mozgásához.

Mindenesetre Igor Konashenkov, az orosz hadügyminisztérium szóvivője – aki az ukrajnai orosz hadműveletek arca – leszögezte, hogy az Ukrajnában harcoló külföldiek nem számíthatnak a genfi egyezmény védelmére, és simán zsoldosnak tekintik őket, aki a helyszínen, minden teketória nélkül kivégezhető.

A helyzet komikumát – ha ilyenről illik egyáltalán beszélni – csak növelte a BALK-on már korábban emlegetett Denis Šeler nyilatkozata, aki elutasította annak még a gondolatát is, hogy önkénteseket toborozna az ukrán hadszíntérre.

A medve halállistája

Miután az utóbbi időben mindenki valahogy jobban odafigyel arra, hogy mit mondanak a Kremlben, így a dubaji világkiállításon feszítő horvát miniszterelnök sem hagyta szó nélkül a medve halállistáját, azaz az Oroszországgal ellenséges országok névsorának megalkotásáról szóló hírt, amelyet Putyin elnök rendelt meg, jelenleg még ismeretlen céllal. Plenković higgadtan csupán annyit fűzött az esethez, hogy itt igazán nincs mit tenni, Horvátország NATO tag, EU ország, így nem tehet másként tiszteletben kell tartania a NATO és az EU által meghozott intézkedéséket.

Ezt a hozzáállást a horvát média is követi. Bár itt-ott van némi disszonáns magányvélemény sokat látott, régi motorosok részéről, mindenki szépen beállt a sorba, és a nyugati narratívát követi.

Akárcsak az EU egyéb országaiban, Horvátországból sem lehet hozzáférni az orosz háborús propagandát terjesztő orosz hírközlő szervekhez – mint erre már a BALK kitért egyik cikkében – ezt egy VPN segítségével – mindez könnyedén áthidalható.

Jómagam viszont arra jöttem rá, hogy még VPN sem kell ahhoz, ha az ember szeretné megtudni, hogy mit hazudnak a gonosz muszkák. Elég a szerb lapokat olvasni, ők szépen kivonatoljak a moszkvai híreket.

Mindegy, úgyis vissza látszanak térni a régi szép idők, amikor csak nálunk lesz szabadság, demokrácia, Big Mac® & Coca-Cola, átellenben pedig a gonosz birodalma. Ahogy Bogár László mondaná, tényleg transzcendentális derűre lesz szükségünk ahhoz, ha ezt túl akarjuk élni.

Kanyaró a Balkánon

Ha azt tetszett eddig gondolni, hogy csak a nyugati & orosz médiamunkások értenek a nagyközönség riogatásához, ki-ki a maga módján, ilyesmit mi is tudunk, csak nem szeretjük művelni.

Mindazonáltal viszont ezt már nem kár, hanem bűn lenne kihagyni: a WHO (World Health Organisation – Egészségügyi Világszervezet) szakértői szerint ugyanis a Balkánon reális a veszélye annak, hogy kanyarójárvány tör ki, mert az interneten terjedő nagy okosságok következményeképpen a Balkán egyes részein aggasztóan csökkent a gyermekek átoltottsága a MMR kombinált oltóanyaggal (Measles, Mumps, and Rubella – kanyaró, mumpsz és rózsahimlő).

Montenegróban 2020-ban a csecsemők csupán 23,8 százaléka vette fel a második oltást, Észak-Macedóniaban a gyermekek 63 százaléka lett egyszer beoltva MMR-rel, Szerbiában pedig egy kicsit több, mint 78 százalék.

Szakértők szerint azonban 95 százalékos átoltottság kell ahhoz, hogy meggátoljuk a járvány kialakulását. Anekdota számba megy egy szerb orvos idevágó kommentje, amikor pár évvel ezelőtt arról folyt az agymenés, hogy a MMR autizmust vált ki a gyermekeknél: