Connect with us

Szerbia

SEMMI MEGLEPŐ: Ismét jelölteti magát az államfői posztra Vučić elnök
0 (0)

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Ismét indul az elnöki posztért Aleksandar Vučić szerb államfő, aki 2017 óta tölti be a tisztséget. Erről döntött a Szerb Haladó Párt (SNS) vezetése vasárnapi ülésén. A párt élén attól függetlenül Vučić áll, hogy ő az ország elnöke is. A bejelentést követően a Szerbiai Szocialista Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség vezetője azonnal aláírta a Vučić támogatására vonatkozó nyilatkozatot.

A bejelentés

A “haladó pártvezetés” ülését követően a politikai küzdelmekben egyre nagyobb szerepet vállaló Ana Brnabić szerb miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy “a tettek jelölték ki a köztársasági elnökjelöltet, és a tettek magukért beszélnek”, Aleksandar Vučić az utóbbi öt évben ugyanis kiválóan végezte munkáját, ezért ismét őt indítják.

A Szerbiai Szocialista Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség már napokkal/hetekkel ezelőtt közölte, hogy támogatja Vučić jelölését, amiben szintén nincs semmi meglepő, a két pártvezér, Ivica Dačić és Pásztor István pedig már alá is írta a Vučić támogatására vonatkozó nyilatkozatot.

Szerbiában április 3-án tartanak elnökválasztást, ezzel egyidőben pedig előrehozott parlamenti választás, és néhány helyen önkormányzati megmérettetés is lesz.

Vučić mandátuma május 31-én jár le. A köztársasági elnököt az állampolgárok közvetlen, titkos szavazással választják.

A várakozások szerint április harmadikán legalább tíz jelölt közül választhatnak a szerbiai állampolgárok. Az induláshoz egy-egy jelöltnek tízezer támogatói aláírást kell összegyűjtenie.

Korábban már többen is jelezték, hogy indulnának a megmérettetésen. Ellenzéki színekben indul Zdravko Ponoš, a szerb hadsereg egykori vezérkari főnöke, Boško Obradović, a szélsőjobboldali Dveri mozgalom vezetője, Miloš Jovanović, a szintén jobboldali Szerbiai Demokrata Párt elnöke, Srđan Škoro újságíró és Miša Vacić, a Szerb Jobboldal nevű nacionalista párt vezetője is.

Amennyiben egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok 50 százalékát plusz egy voksot, akkor második fordulót kell tartani, amelyben a két legtöbb szavazatot szerző jelölt méri össze erejét.

Az előzmények

Két évvel ezelőtt a szerbiai ellenzék bojkottálta a parlamenti választásokat, ennek megismétlődésétől tartva az Európai Parlament közvetítésbe kezdett a két fél között, aminek eredményeként január végén a pártok többsége 16 konkrét, reális, elfogadható, megvalósítható és fenntartható rendelkezésben állapodott meg.

A folyamat 2019-ben kezdődött az EP képviselők, Vladimir Bilčík, Tanja Fajon, Eduard Kukan és Knut Flackenstein közreműködésével, célja pedig a kormány és az ellenzéki pártok közötti párbeszéd, valamint az alapvető demokratikus légkör, médiaszabadság, igazságos választási mechanizmusok kialakítása volt.

Az ellenzéki részről szinte minden releváns párt részt vett a megbeszéléseken, úgy mint Dragan Đilas Szabadság és Igazság Pártja, a Vuk Jeremić által fémjelzett Néppárt, a Saša Radulović Elég volt (Dosta je bilo) elnevezésű szervezete, a Boško Obradović által vezetett Dveri, a Boris Tadić volt elnök köré gyülekező koalíció, a Nova Stranka, amelynek elnöke az örmény származású Aris Movsesijan, Velja Ilić pártja a Nova Srbija, a Szabad Polgárok Mozgalma, az Együtt Szerbiáért, stb.

A folyamat nem volt zökkenőmentes a Szabadság és Igazság Pártja, az Együtt Szerbiáért mozgalom, a Szabad Polgárok Mozgalma és a Demokrata Párt úgy döntött, hogy feláll a tárgyalóasztaltól, szerintük ugyanis a kormány elutasított minden javaslatot a választásokkal kapcsolatban, beleértve abba az ellenzék médiamegjelenését érintő követeléseket, cserében viszont nem kínált konkrét megoldásokat vagy mechanizmusokat.

A tárgyalásokról kivonuló pártok nehezményezték a közbenjáró EP-képviselőknél, hogy nem tesznek semmilyen konkrét intézkedést, és nem gyakorolnak elég nyomást a kormányra.

Erre reagálva Tanja Fajon, az Európai Parlament szlovéniai (ellenzéki) képviselője elmondta, hogy ők Szerbiának akarnak segíteni az EU felé vezető úton, amihez a pártok közötti dialógus és a demokratikus választások elengedhetetlenek, de a szerbiai ellenzék helyett nem vívhatják meg a politikai harcokat. Nekik az a dolguk, hogy megfelelő politikai légkört alakítsanak ki, amely az egymás iránti tiszteleten alapul.

Másrészről Aleksandar Vučić államelnök és Ivica Dačić házelnök kifogásolta Tanja Fajon tevékenységét és objektivitását, mondván, hogy megsérti hatásköreit, beavatkozik a belpolitikai ügyekbe és az ellenzéket favorizálja.

A kormányoldali bírálatokat valószínűleg Tanja Fajonnak az a nyilatkozata váltotta ki, amellyel bírálta a szerbiai parlament összetételét, egypártiságát, vagyis az ellenzék szinte teljes hiányát.

Összességében elmondható, hogy a tárgyalások végén kompromisszumos megoldás született, miután egyik oldal sem volt teljességgel elégedett a folyamat végeredményével. Formális szempontból elmondható, hogy történtek bizonyos előrelépések a médiaszereplés és visszaélések korlátozása terén a kampány során, de az majd csak a gyakorlat során derül ki, hogy betartják-e őket.

A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava