TESTVÉREK: Belgrádban falra kenték Putyint

A cikk meghallgatása

Az Ukrajna elleni agresszió tizedik napján Belgrád Vračar városrészében falra kenték Putyint, festménynek ugyanis nem nagyon lehet nevezni azt a mázolmányt, amellyel az orosz elnököt éltetik. Pénteken este tüntetés is volt a szerb fővárosban Putyin mellett, és Aleksandar Vučić szerb államfő ellen. Szombaton a szerb fővárosban kisebb megmozdulás volt Ukrajna mellett is.

Megelőlegezték neki

Belgrád egyik elit negyedében, a Vračaron falfestmény, vagyis inkább “felfestmény” jelent meg, amely a szerb nép barátságát hivatott jelképezni mindenki számára könnyen értelmezhető szimbólumokkal kifejezve.

A cirill betűs “felfestett falfestmény” a Njegoševa és a Kralja Milutina utcák kereszteződésében található, néhány sarokra a magyar nagykövetségtől.

Putyin hátterében egymásba olvadó orosz és a szerb zászló látható, az alkotáson, vagy mi a csodán, a “testvér” (Брат) felirat olvasható.

Ha abból indulunk ki, hogy a balkáni térségben általában, Szerbiában pedig végképp a háborús bűnösökről készülnek falfestmények, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy az ismeretlen alkotók megelőlegezték az orosz elnöknek ezt a státuszt.

Pénteken este több százan gyűltek össze Belgrádban, hogy “az orosz népet” éltessék. A megmozdulást jobboldali szélsőséges csoportok, az Obraz, valamint a migránsellenes akcióiról ismert Népi Járőrség (Narodna patrola) szervezte.

A szerbiai elnöki hivatalnál gyülekező tömeg skandálva biztosította támogatásáról a moszkvai vezetést, elhaladt a Szent Száva-templom mellett, majd az orosz nagykövetség felé vette az irányt.

Damjan Knežević, a Népi Járőrség vezetője a CNN-hez, a BBC-hez és a szerb állami televítióhoz (RTS) intézett üzenetében megjegyezte, hogy “az oroszfóbia Szerbiában a statisztikai hiba szintjén van, merthogy az oroszok minden szerb esetében testvérnek számítanak”, mint ahogy azt láthattuk, a falra kent kent mázolmány is hirdette.

Az orosz pénteket követően a szombat az ukránbarát tüntetőké volt, akik a Belgrád főutcájának számító Knez Mihailován hatalmas zászlót húztak ki, a megmozdulást azonban olyan bekiabálások övezték, hogy “le a NATO-fasisztákkal.”

A belgrádi kormánypárti média beszámolói szerint az Ukrajna melletti megmozdulást, amely igazán nem mozgatott meg hatalmas tömegeket, a “MARKS 21” elnevezésű csoport szervezte, de ott voltak a “Nők feketében” elnevezésű “békecsoport” tagjai is, akik követelték a háború befejezését.

A száz tüntető – de lehet, hogy sokat mondtunk – röplapokat osztogatott a járókelőknek, amelyeken elítélték az orosz agressziót, és a helyzet diplomáciai megoldását követelték.

Ez a megmozdulás valóban a statisztikai hiba szintjén maradt, és senkinek sem tűnt volna fel, hogy demonstrálókról van szó, ha nem lett volna náluk ukrán zászló.

A belgrádi főutcán közben megjelentek vörös zászlaikkal a kommunisták is, akik NATO-ellenes jelszavakat tartalmazó transzparensekkel és Sztálin képekkel riogatták a békés járókelőket, az ő esetükben azonban nemcsak statisztikai, hanem gerontológia hibáról is beszélhetünk.