Connect with us

Horvátország

POLITIKAI FEGYVERTÁR: Működik a pofozógép, miután Horvátország mégis haladékot kapott Brüsszeltől

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

plenki ursula
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

A jobbára papíron létező horvátországi ellenzékre ismét rájárt a rúd. Miután a kormány meghirdette több mint 5 milliárd kuna értékű (kb. 660 millió euró) segélyprogramját, amellyel a horvát állampolgárokat és a gazdaságot igyekszik megóvni az - és élelmiszerárak növekvő szökőárjától, Andrej Plenković miniszterelnök frissen elvágtatott Brüsszelbe.

A mindenható miniszterelnök

Itt seperc alatt elintézte, hogy az Európai Bizottság mégis kivételt tegyen, és meghosszabbítsa a földrengés következményeinek elhárítása érdekében Horvátországnak folyósított segély felhasználásának határidejét.

Mint ezt annak idején hírül adtuk, ez a lehetőség egyáltalában nem szerepel az EU szolidaritási alapjából származó eszközök felhasználásának szabályzatában, és nagyon úgy nézett ki, hogy Horvátországnak vissza kell adni egy rakat pénzt, ha nem sikerült időben elkölteni.

Mint ezt Ursula von der Leyen asszony, az EB elnöke a Twitteren bejelentette, a „rendkívüli körülmények” következtében a EB elfogadhatónak találja a határidő kitolását 2023 júniusáig, vagyis Horvátország kap egy év haladékot.

A Horvát Televíziónak nyilatkozva, Plenki megforgatta az ellenzék hátában a kagylóból készült markolatú kését, mondván, hogy ez – ti. a hosszabbítás – számára soha nem volt kétséges, miután azon felül, hogy valójában „vis maiorról van szó”, „mi befolyással rendelkezünk Brüsszelben”, mármint ő személyesen, csak egy kicsit királyi többesben beszélt.

Legjobb öröm a káröröm

A kormánypárt a Facebook közvetítésével még konkrétabb volt az ellenzék ostorozásában. Miután a Most (Híd) képviselői annak idején a kormány lemondását követelte az eszközök felhasználásának elmulasztása miatt, a HDZ most nem kis malíciával emlékeztetett mindenkit arra, hogy mit is mondtak akkortájt a hidasok.

Így nem minden káröröm nélkül idézték Miro Bulj szavait, aki szerint Andrej Plenković „harmadrendű játékos a nemzetközi szintéren”, illetve Marija Selak Raspudić véleményét: „Plenković, ha önnek bármilyen befolyása lenne az EU-ban, most valamit kezdeményezne! Vagy talán Ursula nem veszi fel a telefont?”

Miro Bulj volt egyébként az a képviselő, aki nemrégiben tojással érkezett a horvát parlamentbe, de félt használni ezt a „titkos politikai fegyvert”.

A szociáldemokratákra (SDP) a kormány már nem is vesztegette a szavakat, pedig szerencsétlenek megpróbáltak valamit kihozni az esetből. A párt nevében Mirela Ahmetović, politikai titkár igyekezett valamilyen módon csökkenteni a miniszterelnök, illetve a kormány sikerét, de olyan fájdalmasan kilógott a lóláb, hogy nincs értelme bármit is idézni a nyilatkozatból. A horvát baloldal jobbat érdemel.

Az ellenzéknek ingyen adok egy tanácsot: ilyen esetekben azt kell csinálni, hogy meg kell dicsérni a miniszterelnököt a sikeres brüsszeli közbenjárásért, hozzátéve, hogy a kormány remélhetőleg nem packázza el ezt az újonnan megnyíló lehetőséget, és nem kell ismét megalázkodnia Brüsszelben a saját hülyesége miatt.

Ismerve a horvátországi bürokrácia nem éppen tündöklő teljesítményét, egészen biztosan lesz valamilyen kisiklás, amikor le lehet csapni a magas labdát. Bármennyire egyszerű is a vázolt koncepció, van egy hiányossága, nevezetesen az, hogy fel kell érni ésszel. Erre azonban a komplett horvátországi ellenzék, bal- és jobboldali egyaránt, teljesen képtelen.

Amíg el nem felejtem, Milanović köztársasági elnök ismét hánykolódott, elutasítva a NATO további bővítésének lehetőségét, de ez valószínűleg még az oroszoknál sem lesz hír. Legfeljebb a Mirotvorec (Béketeremtő) ukrán nacionalista szervezet listáján kerül néhány hellyel előrébb Ukrajna megrögzött ellenségei között.

Horvátország

SZLAVÓNORSZÁG: Hétvégi csipetkék „öreganyám gerendájáról” és egyéb furcsaságokról

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

csipetke, gerenda, zöld
Babagerenda (Babina Greda) Horvátország egyik legnagyobb faluja, az onnan származó fehér lovak a "bijelci" nevet viselik (Forrás: YouTube)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A tapasztalat azt mutatja, hogy az aki nem tud egy csipetkét lazítani, az nem sok jóra számíthat az életben. A szakadatlan görcsöléstől ragad rá mindenféle nyavalya, akármilyen „egészséges” életmódnak hódol is különben. Einstein után szabadon: sokkal olcsóbb és kellemesebb pár sört legurítani a haverokkal a sarki kocsmában, mint pszichiáterhez járni. A BALK a technológia jelen fejlettségi állapotából következően még nem tud megfelelő alkoholos italokkal szolgálni kedves olvasótáborának, viszont annyit megtehetünk, hogy alkalomadtán némi komolytalansággal tegyük vidámabbá a hétvégét.

Eszéki napilap Kínában

A furcsaságok között előkelő helyen szerepel, hogy a nemrégiben az eszéki Glas Slavonije (Szlavónia Hangja) napilap kínai tudósítója Ina Stašević a pekingi China Daily napilap szerkesztőinek bemutatta a regionális napilapot, a jövőbeni együttműködés reményében.

Bármennyire furcsának tűnik is a hír, mégsem nélkülöz minden logikát, mert az Eszéki Egyetem már évek óta jó kapcsolatokat ápol a Huaweijel, és a szlavóniai üzletemberek is már egy ideje próbálkoznak a kínai piacon, például az eszéki sörgyár, vagy a Žito élelmiszeripari kombinát.

csipetke zöld gerenda

Az APM Terminals és a helyi Energia Naturalis (ENNA Logic) vállalat megkapta a koncessziót a fiumei konténerterminál kiépítésére (Forrás:
WorldCargo News)

Ha már Szlavónországnál tartunk, a vukovári gázmogul, Pavao Vujnovac Energia naturalis (ENNA) csoportosulása megkezdte az előkészületeket a tőzsdei bejegyzésre.

Hogy melyik tőzsdéről van szó, pillanatnyilag még nem tudni, de egyes híresztelések szerint akár a Zágrábi Tőzsdén is jegyezhetik az ENNA részvényeit, ami jelentős mértékben megnövelhetné a nem túl jelentős horvát tőzsde forgalmát, lévén hogy az ENNA meghirdetett befektetései meghaladják az egy milliárd eurót.

A vállalat jelentős projekteket fejleszt a megújuló energiaforrások, elsősorban a nap- és geotermikus energia szegmensében, de folytatódnak a vasúti teherszállításon és a kikötőkön keresztül történő szállítás és logisztika fejlesztésébe történő beruházások is, különösen a stratégiailag fontos Rijeka Gateway projekt révén, amelynek célja, hogy Fiume új közép-európai logisztikai csomóponttá és az Adria legfontosabb konténertermináljává váljon.

Öreganyám gerendája

A nyári székhelyemhez képest a szomszédos faluban, Babina Gredában – szó szerint fordításban Öreganyám gerendája, Google-magyarul pedig Babagerenda, de valójában a greda jelentése itt nem gerenda, hanem a környezetéhez képest magasabban fekvő területet jelenti – az ENNA Geo húsz év után feltámasztotta az itt található termálvizes furatokat.

csipetke, gerenda

Az elmondottak „képi nyelvre” lefordítva (Forrás: Županjac.net)

A HINA horvát hírügynökség jelentése szerint az ENNA Geo szakértői négy hónapos, időjárási és egyéb problémákkal való küzdelem után biztonságos munkaterületet készítettek elő a hidrodinamikai mérésekhez a Babina Greda 1 furatnál, Nikola Legčević projektmenedzser pedig megerősítette a mező nagy geotermikus potenciálját.

A HINA ugyan nem tért ki erre, de mi azzal bővítjük ki az információt, hogy a tulajdonképpeni nagy durranás a Babina Greda 2 furat, ahol 3,5 kilométeres mélységben 2002-ben 170 fokos termálvizet találtak.

Ez ugyanis kifizetődővé teszi az esetleges, akár 65-80 megawatt teljesítményű geotermális erőmű kiépítését is. A projekt ez idáig azért hevert az íróasztal fiókjában, mert a geotermális erőművek építése roppant drága, és ha nem lenne a jelenlegi európai energiaválság, valószínűleg nem is foglalkoznának vele.

Konkrétan 1 MW költsége 6-8 millió euró körül van, ami azt jelenti, hogy egy 10 MW-os erőmű kiépítése 60-80 millió euróba kerül. Viszont ez megbízható, tiszta energiaforrás és a meleg víz az energiatermelés mellett, tovább hasznosítható, lakossági, vagy gazdasági célokra értsd: lakások, melegházak fűtése. Ha már így elérkeztünk a környezetvédelemhez, leírom azt is, amin már egy ideje morfondírozom.

Zöldek-e a zöldek?

Ahogy múlik az idő, egyre inkább arra a véleményre hajlok, hogy a zöldek politikai pártként leginkább attól zöldek, hogy elképesztő zöldségekkel traktálják az embereket.

Például Németországban csakazértis leállítják az atomerőműveket, de ezerrel hajszolják a szénmel működő hőerőműveket. Meg akarják szüntetni a függőséget az orosz földgáztól, és ennek érdekében kialakítják a függőséget az egyéb helyekről származó, jóval drágább gáztól.

Valahogy senki sem veszi a fáradtságot, hogy elmagyarázza a tisztelt publikumnak, hogy miután nem rendelkezik számottevő saját energiaforrással, Európa még egy jó ideig külső forrásoktól függ, és a legtöbb amit megtehet, hogy több forrásra támaszkodik.

Ha már a zöldeknél tartunk, hogy fér össze a környezetvédelemmel a háborúság támogatása? Ha belegondolunk és miért ne gondolnánk bele, kevés olyasmi van ami jobban ártana környezetünknek, mint a harci tevékenység.

Elég csak arra gondolni, hogy a francia-belga határ mentén Verdun közelében még mindig – több mint száz évvel az I. világháború után – létezik az úgynevezett „vörös övezet” ahol a talaj annyira szennyezett az elpufogtatott robbanóanyagtól, harci gázoktól, egyéb „finomságoktól”, hogy máig is veszélyesnek számít.

Törődik ezzel Annalena Baerbock? Nem úgy néz ki.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava