EZ CSAK A KEZDET: A görög állam 15 ezer bangladesi migráns számára biztosítja, hogy idénymunkásként helyezkedjen el

Görögország 15 000, jelenleg Görögországban élő bangladesi állampolgár számára engedélyezi, hogy csatlakozzon az újonnan létrehozott idénymunkarendszerhez. Az Európába tartó bangladesiek eddig leginkább Olaszországba igyekeztek, ahol a mezőgazdaságban helyezkedtek el.

Egy oximoron; pfuj, de csúnya szó

Notisz Mitarakisz görög migrációs és menekültügyi miniszter az athéni Kathimerini című lapban annak a véleményének adott hangot, hogy az új görög bevándorlási stratégia megfogalmazása két alapfeltevésen alapul.

Az egyik szerint a görög társadalom nemhogy nem akarja az illegális bevándorlást, hanem nemegyszer fel is emelte a hangját ellene.

A miniszter szerint ugyanakkor a görög gazdaság szükségletei távol állnak a bevándorlás általános, egyoldalú megközelítésétől.

Mitarakisz ezért úgy véli, hogy fel kellene oldani ezt az oximoront, amely szerint Görögország ugyan nem akar bevándorlókat, ugyanakkor viszont idénymunkásokra van szüksége az elsődleges és a másodlagos szektorban, ahova alapvetően importálják a munkaerőt.

A görög migrációs és menekültügyi miniszter szerint az új görög stratégia ötvözi a görög gazdaság sajátosságait az illegális bevándorlás elleni küzdelemmel.

Kapnak-e állampolgárságot?

A görög migrációs és menekültügyi miniszter ilyen felvezetés után jelentette be, hogy Görögország 15 000, jelenleg Görögországban tartózkodó bangladesi állampolgár számára engedélyezi, hogy csatlakozzon az újonnan létrehozott idénymunka-engedélyrendszerhez.

És akkor jön a ráadás!

A görög állam további 4000-4000 munkaengedélyt ad ki az elkövetkező öt évben a bangladesi állampolgároknak.

– A rendelkezésre álló összesen 35 000 engedély minden kedvezményezettjének meghatározott jogai vannak, de kötelezettségei is léteznek a görög állammal szemben

– fogalmazott Mitarakisz, aki a realitásokat figyelembe véve gyakorlatilag legalizálta a migráció által előállt helyzetet, és bizonyos értelemben megnyitotta a kaput a bangladesi bevándorlók előtt.

Görögországnak körülbelül 10 millió lakosa van, Bangladesnek viszont több mint 160 millió. Ezeket a számokat bizonyára tanulmányozták Athénban is, ezért a munkaengedélyek megszerzését feltételekhez kötötték.

A legfőbb feltétel, hogy az engedély személyre szóló, és kifejezetten nincs helye a családegyesítésnek, összhangban az idénymunkára vonatkozó európai jogszabályok előírásaival.

A kedvezményezett egyedül érkezik Görögországba, évente legfeljebb kilenc hónapig tartózkodik ott, majd vissza kell térnie Bangladesbe. Ugyanaz a személy ezt ötször teheti meg, öt év után nem mehet vissza dolgozni Görögországba. Természetesen ez az engedély nem ad jogot az állampolgárság megszerzésére – csak a munkavállalásra.

Nem lesznek új kisebbségek

A miniszter a fentiekből azt a következtetést vonta le, hogy nincs állandó lakóhely, és nem áll fenn annak a veszélye sem, hogy Athénban újabb „kisebbségek” jönnek létre, ahogy azt szavai szerint egyesek sietve megállapították.

– Éppen ellenkezőleg, ez egy olyan kezdeményezés, amely ösztönzi azoknak a regisztrációját és legális beutazását az országba, akik életüket a kizárólag haszonszerzésre törekvő embercsempészek kezébe adták

– fogalmazott Mitarakisz, aki szerint ez az új modell precedenst teremthet az EU-tagállamok számára, amelyek ezáltal szabályozhatják a migránsok beáramlását, feltérképezhetik a munkaerőpiaci igényeket és fokozatosan felszámolhatják az illegális bevándorlást.

A miniszter megfogalmazása szerint a megállapodás kulcsfontosságú része, hogy Bangladesnek teljesítenie kell a Görögországba illegálisan tartózkodó vagy oda érkezők visszatérési kérelmét, amelyeket Görögország nyújtja be az Európával kötött visszafogadási megállapodás keretében.

Mitarakisz úgy véli, hogy Görögország ezzel egy új, transznacionális „visszatérési folyosót” nyit meg, és arra törekszik, hogy maga mögött hagyja az EU–Törökország között kötött megállapodásokban rejlő nehézségeket, ami nem jelent mást, mint a merkeli politika erre vonatkozó részének felszámolását.

Banglades és Pakisztán

A görögök erről már egyeztettek a bangladesiekkel, és hasonló ügyben tárgyalnak a pakisztániakkal is. Ha ugyanezt a kvótát követik, akkor 70 ezer munkaengedély adnak ki a migránsoknak.

Ez nem sok, ha azt veszzük figyelembe, hogy a jóval kisebb Horvátország tavaly ugyanennyi munkaengedélyt adott ki a horvát gazdaság működtetése érdekében.

Szerbiában is vannak bangladesi migránsok, akik a nagykikindai befogadó központban tartózkodnak, jelenleg mintegy ötszáz főről van szó, évek során azonban ezen a táboron keresztül mintegy 50 ezer bangladesi migráns haladt át.

A bangladesiek többsége Olaszországba tart, ahol általában a mezőgazdaságban helyezkednek el, és ahol legtöbb esetben vannak rokonaik. Egy bangladesi férfi elmondtak a BALK-nak, hogy kilenc tagú családját és két gyermekét szeretné eltartani, és ezért indult Olaszországba.

A görög kezdeményezésre egyelőre hivatalosan senki sem reagált, az elképzelésnek azonban van egy hiányossága: mi lesz azokkal a migránsokkal, akik nem bangladesiek, és netalán nem pakisztániak?

Nem zárom ki, hogy hirtelen minden migráns bangladesi lesz, mint ahogy 2015-ben minden menekült & migráns szíriai volt.