Görögország
EZ CSAK A KEZDET: A görög állam 15 ezer bangladesi migráns számára biztosítja, hogy idénymunkásként helyezkedjen el

Görögország 15 000, jelenleg Görögországban élő bangladesi állampolgár számára engedélyezi, hogy csatlakozzon az újonnan létrehozott idénymunkarendszerhez. Az Európába tartó bangladesiek eddig leginkább Olaszországba igyekeztek, ahol a mezőgazdaságban helyezkedtek el.
Egy oximoron; pfuj, de csúnya szó
Notisz Mitarakisz görög migrációs és menekültügyi miniszter az athéni Kathimerini című lapban annak a véleményének adott hangot, hogy az új görög bevándorlási stratégia megfogalmazása két alapfeltevésen alapul.
Az egyik szerint a görög társadalom nemhogy nem akarja az illegális bevándorlást, hanem nemegyszer fel is emelte a hangját ellene.
A miniszter szerint ugyanakkor a görög gazdaság szükségletei távol állnak a bevándorlás általános, egyoldalú megközelítésétől.
Mitarakisz ezért úgy véli, hogy fel kellene oldani ezt az oximoront, amely szerint Görögország ugyan nem akar bevándorlókat, ugyanakkor viszont idénymunkásokra van szüksége az elsődleges és a másodlagos szektorban, ahova alapvetően importálják a munkaerőt.
A görög migrációs és menekültügyi miniszter szerint az új görög stratégia ötvözi a görög gazdaság sajátosságait az illegális bevándorlás elleni küzdelemmel.
Kapnak-e állampolgárságot?
A görög migrációs és menekültügyi miniszter ilyen felvezetés után jelentette be, hogy Görögország 15 000, jelenleg Görögországban tartózkodó bangladesi állampolgár számára engedélyezi, hogy csatlakozzon az újonnan létrehozott idénymunka-engedélyrendszerhez.
És akkor jön a ráadás!
A görög állam további 4000-4000 munkaengedélyt ad ki az elkövetkező öt évben a bangladesi állampolgároknak.
– fogalmazott Mitarakisz, aki a realitásokat figyelembe véve gyakorlatilag legalizálta a migráció által előállt helyzetet, és bizonyos értelemben megnyitotta a kaput a bangladesi bevándorlók előtt.
Görögországnak körülbelül 10 millió lakosa van, Bangladesnek viszont több mint 160 millió. Ezeket a számokat bizonyára tanulmányozták Athénban is, ezért a munkaengedélyek megszerzését feltételekhez kötötték.
A legfőbb feltétel, hogy az engedély személyre szóló, és kifejezetten nincs helye a családegyesítésnek, összhangban az idénymunkára vonatkozó európai jogszabályok előírásaival.
A kedvezményezett egyedül érkezik Görögországba, évente legfeljebb kilenc hónapig tartózkodik ott, majd vissza kell térnie Bangladesbe. Ugyanaz a személy ezt ötször teheti meg, öt év után nem mehet vissza dolgozni Görögországba. Természetesen ez az engedély nem ad jogot az állampolgárság megszerzésére – csak a munkavállalásra.
Nem lesznek új kisebbségek
A miniszter a fentiekből azt a következtetést vonta le, hogy nincs állandó lakóhely, és nem áll fenn annak a veszélye sem, hogy Athénban újabb „kisebbségek” jönnek létre, ahogy azt szavai szerint egyesek sietve megállapították.
– fogalmazott Mitarakisz, aki szerint ez az új modell precedenst teremthet az EU-tagállamok számára, amelyek ezáltal szabályozhatják a migránsok beáramlását, feltérképezhetik a munkaerőpiaci igényeket és fokozatosan felszámolhatják az illegális bevándorlást.
A miniszter megfogalmazása szerint a megállapodás kulcsfontosságú része, hogy Bangladesnek teljesítenie kell a Görögországba illegálisan tartózkodó vagy oda érkezők visszatérési kérelmét, amelyeket Görögország nyújtja be az Európával kötött visszafogadási megállapodás keretében.
Mitarakisz úgy véli, hogy Görögország ezzel egy új, transznacionális „visszatérési folyosót” nyit meg, és arra törekszik, hogy maga mögött hagyja az EU–Törökország között kötött megállapodásokban rejlő nehézségeket, ami nem jelent mást, mint a merkeli politika erre vonatkozó részének felszámolását.
Banglades és Pakisztán
A görögök erről már egyeztettek a bangladesiekkel, és hasonló ügyben tárgyalnak a pakisztániakkal is. Ha ugyanezt a kvótát követik, akkor 70 ezer munkaengedély adnak ki a migránsoknak.
Ez nem sok, ha azt veszzük figyelembe, hogy a jóval kisebb Horvátország tavaly ugyanennyi munkaengedélyt adott ki a horvát gazdaság működtetése érdekében.
Szerbiában is vannak bangladesi migránsok, akik a nagykikindai befogadó központban tartózkodnak, jelenleg mintegy ötszáz főről van szó, évek során azonban ezen a táboron keresztül mintegy 50 ezer bangladesi migráns haladt át.
A bangladesiek többsége Olaszországba tart, ahol általában a mezőgazdaságban helyezkednek el, és ahol legtöbb esetben vannak rokonaik. Egy bangladesi férfi elmondtak a BALK-nak, hogy kilenc tagú családját és két gyermekét szeretné eltartani, és ezért indult Olaszországba.
A görög kezdeményezésre egyelőre hivatalosan senki sem reagált, az elképzelésnek azonban van egy hiányossága: mi lesz azokkal a migránsokkal, akik nem bangladesiek, és netalán nem pakisztániak?
Nem zárom ki, hogy hirtelen minden migráns bangladesi lesz, mint ahogy 2015-ben minden menekült & migráns szíriai volt.

Szerbia
Szerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is

A Görögországból érkezett Katerina Szakellaropoulou államfő kétnapos látogatás kivitelezésébe kezdett a baráti & testvéri Szerbiában. Ennek során vendéglátójával, Aleksandar Vučić szerb elnökkel közösen hitet tettek egymás területi integritásának tiszteletben tartása mellett. Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy a görög államfő biztosította Szerbiát, hogy Görögország a nyilvánvaló amerikai nyomás ellenére sem ismeri el Koszovó függetlenségét, a szerb elnök pedig a maga részéről megtámogatta a görögök területi épségét a török követelésekkel szemben.
Kölcsönös integritás
Szakellaropoulou a görög-szerb csúcstalálkozót követően félreérthetetlenül kijelentette, hogy hazájának az álláspontja változatlan és szilárd maradt Koszovó el nem ismerését illetően, bár a görög elnök nem tagadta, hogy van nyomás Athénra, de az nem befolyásolja a görög álláspontot.
– jegyezte meg a görög elnök, aki szerint Görögország pragmatikus és konstruktív megközelítést követ Koszovóval kapcsolatban, amelynek célja a stabilitás és a biztonság megerősítése, valamint az egész régió uniós integrációja.
– mondta Szakellaropoulou, aki egy olyan ország elnöke, amelyre Vučić úgy tekint, mint Szerbia igazi és őszinte barátjára, és ezért abban bízik, hogy a két ország még sok jelentős lépést tehet előre az együttműködés területén.
Mindez azt jelzi, hogy Szerbiában a barátságot gyakran „Koszovóban” mérik, bár Magyarország estében a szerbek mintha kerülnék ennek a mértékegységnek a használatát.

Leültek tárgyalni (Forrás: szerb elnöki Instagram)
Szerbia is támogatja Görögországot
Szerbia cserében ugyancsak támogatta a görög állam területi egységét szárazföldön, vízen és levegőben egyaránt, vagyis kicsit kifordítva a nyilatkozatot, Szerbia elutasította a török követeléseket Görögországgal szemben a szigeteket vagy a szárazföldi és tengeri határvonalat illetően.
– jelentette ki Vučić, aki megbecsüléssel beszélt a szerb integritás görög részről történő támogatást illetően, és miután így „körbe integrálták, és körbe támogatták egymást”, „rá is fordultak az „európai útra”.
A szerb elnök egy újabb közhelyes hajbóklás közepette „hálát rebegett” Görögországnak azért, hogy akkor is Szerbia segítségére sietett, amikor az nem volt könnyű, bár konkrétan ezzel kapcsolatban nem mondott semmit, pedig mondhatott volna bármit, mert Szerbiának „szinte sohasem könnyű”.
A maga elé révedő szerb elnök annak a reményének adott hangot, hogy Szerbia még idén előrébb lép az uniós csatlakozás terén, arról azonban nem beszélt, hogy ezt a véleményét mire alapozza.
A szerb gyorsvasút, görög LNG
A szerb elnök itt arra is kitért, hogy két év sem kell ahhoz, hogy Szerbia (szélsebesen) megépítse a gyorsvasutat a magyar határig, és felhívta a figyelmet arra is, hogy megkezdődik a Niš irányába vezető szakasz kivitelezése, és ezt később Észak-Macedónia irányába folytatják.
– nyilatkozta a szerb elnök, aki „dupla gyakorisággal” szokott Görögországba látogatni, hol az athéni vezetést keresi fel, hol pedig a Athos-hegyi Hilandar kolostort, ahova legutóbb a fiát is elvitte.

Legutóbb a fiát is elvitte az Athosz-hegyre (Forrás: szerb elnöki Instagram)
A görög elnökasszonnyal folytatott megbeszélés másik, illetve harmadik fontos témájaként a két ország között energetikai kapcsolatokat, ezen belül pedig az energetikai összeköttetés megteremtését nevezte meg, beleértve a cseppfolyós gáz vásárlását Alexandroupoliszon, vagyis az ott lévő LNG-terminálon keresztül.
Néhány nappal ezelőtt a belgrádi Demostat kutató központ azt írta a szerbiai bányászati és energiaügyi minisztériumra hivatkozva, hogy a szerbek gázkapacitásokat foglalhatnak le az említett görög terminálban, amit a horvát krki terminál esetében korábban nem kívántak megtenni.
Belgrádban akkor azt állították, hogy a Krk feklől érkező gáz Szerbia számára túl drága, legalábbis a különböző szakemberek erről győzködték a szerb közvéleményt a kormányközeli sajtóban.
Nyilván ennek politikai okai is voltak, mert sem a horvátok, sem a bizonyos értelemben közvetítőként fellépő Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter sem említette, hogy honnan származik majd a Krk szigetén keresztük érkező földgáz, ki szállítja a horvát terminálig, és azt sem taglalták, hogy ez mennyivel lesz drágább, mint a csővezetéken keresztül érkező (orosz) gáz.
Azóta azonban változtak a geopolitikai körülmények, Szerbia viszont továbbra is szinte teljesen az orosz gáztól függ, amelyet a Török Áramlaton keresztül szállítanak Oroszországból, a Fekete-tenger alatt. Amíg valaki fel nem robbantja a vezetéket, mint az például kicsit északabbra történt.
A szerb és a görög elnök találkozóját követően elhangzott bejelentés ugyanakkor arra utal, hogy Szerbia mindezek után mégsem veti el eleve a cseppfolyóst gázt, ha az nem Horvátországon keresztül érkezik, és még az sem kizárt, hogy Vučić Katarban tett nemrégi látogatása alkalmával erről erről is beszélt az ottani vezetőkkel.
Görögország
A görög légierő a francia Rafale után amerikai F-35 típusú vadászgépeket is beszerez

Görögország megkapta az amerikai szenátus jóváhagyását az F-35 típusú vadászgépek beszerzéséhez. A görög kormány a most megrendelt 20 db gép mellé egy ugyanekkora kontingens jövőbeli beszerzése mellett is döntött. A törökök eközben pénzt és energiát nem kímélve a saját TF-X jelzésű ötödik generációs vadászgép projektjüket erőltetik, azonban a hírek szerint a típus 2025-re tervezett első repülése legalább három évet késik.
Amerika vadászgépekkel segít
Nikosz Panajótopulosz görög védelmi miniszter tájékoztatása alapján Görögország 20 db F-35 Lightning II típusú vadászgép vásárlására adott ajánlatot az amerikai gyártónak. Az első darabot az ötödik generációs vadászgép típusból 2028-ban veszi át a görög légierő.
A miniszter nyilatkozata alapján a görög fél összesen 40 db F-35 gépből álló egység felállítását tervezi, a második 20-as kontingens konkrét megrendelése azonban még várat magára.
Az USA kormánya február 8-án tájékoztatta az athéni vezetést, hogy az amerikai szenátus jóváhagyta a görög vételi ajánlatot.
A hellén légierő már a nyolcvanas évek eleje óta nagyrészt az USA által fejlesztett eszközökre támaszkodva próbálja ellensúlyozni a török irányból érkező fenyegetést.
Az elmúlt három évtizedben a görögök az F-16 típusú vadászbombázóra támaszkodva védték a honi légteret. A világszerte alkalmazott F-16 utolsó megrendelt példányát 2008-ban vette át a görög légierő.
Görög légifölény a Balkánon
A most bejelentett beszerzés mellett a görög fél komoly lépéseket tett a légi erejének fejlesztésére. Legutóbb 2021 januárjában kötöttek szerződést a francia kormánnyal Dassault Rafale vadászrepülők beszerzésére.
Akkor a szerződést több kritika érte, mert a fokozódó török fegyverkezés mellett meglehetősen „kényszer szülte” megoldásnak mutatkozott a 18 db „gall kakas” megvásárlása.
A görög kormány végül 6 további Rafale megvásárlása mellett határozta el magát a növekvő társadalmi nyomás, illetve az orosz-ukrán háború miatt megnövekedett regionális feszültség hatására.

Egy F-16-os vadászgép Houston felett női pilótával (Forrás: YouTube)
Az athéni kormány az F-35 gépek beszerzése előtt 2021-ben szerződést kötött az amerikai Lockheed Martin céggel a 83 darab görög F-16 repülőgép „Viper” altípussá történő modernizálására. Az első Viper már Athénban van, a maradékra pedig a jelenlegi tervek szerint körülbelül egy évet kell várni.
A görög védelmi minisztérium nem titkolt célja, hogy a közös NATO tagság ellenére a török légierő érdemi ellenfeleinek bizonyuljanak. A jelenleg zajló beszerzések alapján 2030-ba ténylegesen a görög légierő lesz a legmodernebb a Balkánon.
Törökország lassított
A legfeljebb kutya–macska barátsághoz hasonlító görög-török NATO szövetségesi viszonyt kellő fenntartással kezelik Athénban.
Így fellélegezhettek a görög védelmi minisztériumban, amikor a törökök és az USA között hosszas diplomáciai adok-kapok eredményeként kenyértörésre került sor, és megszakadtak a tárgyalások az F-35 beszerzésről 2019-ben.
Akkor a török vezetés által képviselt külpolitikai irányvonal miatt az USA elzárkózott attól, hogy Ankara is vásárolhasson az egyre nagyobb hírnévnek örvendő F-35 típusból.
A törökök évekkel ezelőtt mintegy 100 db F-35 vadászgép megvásárlását próbálták nyélbe ütni Washingtonban, az Erdoğan-rezsim és az amerikai külügyminisztérium között a gülenista csoportokkal szembeni török fellépés, valamint az orosz irányú török közeledés érdemi elhidegüléshez vezetett, az évek óta diplomáciai viták miatt húzódó repülőgép-beszerzésnek pedig az orosz S-400 típusú légvédelmi rakétarendszer vásárlása adta meg a kegyelemdöfést.
Az elnehezült diplomáciai kapcsolatok miatt a török fél maga kezdete meg az F-16 repülőgépek modernizációját.
Ennek egyik legkomolyabb eredménye, hogy az amerikai típusban lévő korábbi radart török cégek által kifejlesztett új radarberendezéssel váltották fel.

A török T-FX vadászgép (Forrás: YouTube, animációs videó)
Ez azonban még mindig nem oldotta meg a török vezetésnek az ötödik generációs vadászgép beszerzése kapcsán kialakult problémáját. A helyzet áthidalására a török légierő saját típus fejlesztésébe kezdett T-FX elnevezéssel.
A teljesen honi gyártású ötödik generációs török vadászgép a tervek szerint az első repülését 2025-ben tette volna meg. Mostanra ez a céldátum 2028-ra változott, mert a műszaki kihívások mellett a török gazdaság problémái is lassításra kényszerítették a fejlesztőket.
A teljesen hazai gyártmányú gép melletti politikai elhatározás miatt Törökország lemaradhat a görögöktől a légierő fejlesztése terén, mert a TF-X első repülésének idejére a görög légierő már rendelkezni fog F-35 típussal és a francia Rafale-okkal.
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Oroszország1 nap telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között