Connect with us

Horvátország

AZ OTP ODAHAGYTA SMOKVICÁT: Kivonultunk az Adriáról, a magyar hadiflotta ismét támaszpont nélkül maradt

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

2022 02 09 213726
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 2 perc

Fájdalomtól megtört szívvel jelentem, hogy a leghíresebb magyar cirkáló orrát ismét Surabaya felé kellett fordítani – a Radzeert utoljára Kréta mellett látták, ahogy teljes gőzzel hajózott Szuez irányába. Mindenkit üdvözöl, Netuddkki!

Bár alig egy hónappal ezelőtt adtuk hírül a BALK-on, hogy ismét tengeri hatalommá avanzsáltunk, a múlt héten a Slobodna Dalmacija kiszagolta, hogy feladtuk Smokvica szigetét, és ezzel a a magyar tengeri bázis is odaveszett.

Hogy pontosan miként történt a dicstelen kivonulás, azt nem tudni, mert sem a horvát állami ingatlankezelő, sem az OTP-féle Balansz Zártkörű Nyíltvégű Intézményi Ingatlan Alap, azaz ennek horvátországi cége, a Zöld Ingatlan (Zelena nekretnina) Kft. nem volt hajlandó szóba állni az újságírókkal, az előbbi csupán annyit volt hajlandó elárulni, hogy felbontották a szerződést “a magyarokkal”, és hogy ezek elhagyták a szigetet.

Az állami ingatlankezelő nyilatkozata értelmében a szigetet valakik őrzik, de ezt a Slobodna azon nyomban meghazudtolta, mivel a stáb minden ellenállás nélkül partra szállt a magyarok által feladott kis szigeten.

A derék dalmaták lamentáltak egy kicsit a rendetlenség miatt, amit a “magyarok” hagytak maguk után.

Érzésünk szerint azonban a rendetlenség sokkal nagyobb lett volna, ha a Zöld Ingatlan nem bérli pár évig a szigetet, mert a horvát hadsereg nem igazán arról híres, hogy példásan tartja karban leírásra került létesítményeit – a használatban lévőket is alig tudja fenntartani – de mindegy is, ezen már nem érdemes lamentálni. Ezt csak a magyar haza védelmében mondjuk.

Az OTP kivonulása valószínűleg azzal van kapcsolatban, hogy a szigetet nem lehet fejleszteni, és megunták a huzakodást a horvát bürokráciával, amely a mai napig sem tudja eldönteni, hogy a sziget a hadsereg érdekeltsége-e, vagy sem.

A még 1932-ben elit nyaralónak indult Smokvica 90 év után, illetve a hadsereg, Ivica Todorić volt horvát agrárbáró és a Zöld Ingatlan távozását követően ismét át lett adva az enyészetnek.

Vajon lesz-e új bérlő, vagy megvárják, amíg minden összedől, ez a kérdés mostan. Mészáros Lőrinc ugyan megmutathatná mi a magyar virtus, de ez most, a választások előtt több, mint valószínűtlen. Estleg Diófát is lehetne ott ültetni.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Horvátország

Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

anyuci mm
Ursula és anyuci kedvenc Mikimausza (Forrás: X-platform, Andrej Plenković)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.

Már nem illúzió a kínai út

Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.

A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.

A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.

A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.

Új szelek fújnak

Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.

A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.

Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.

illúziók kínai

A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)

Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.

Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.

Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.

Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.

Hétvégi csemege

Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.

Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.

illúziók kínai

A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)

Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.

Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.

Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.

Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.

Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.

Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava