Connect with us

Románia

DIPLOMAGYÁR KÖRVONALAZÓDIK: A róka fogta Ciucă

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

parpac
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

Másfél hónapos viszonylagos stabilitást követően újabb politikai válság fenyegeti a román végrehajtást. Tavaly november végén a koalíciós kormány élére megválasztott Nicolae Ciucă tábornok – a hadtudományok doktora- csúnya plágiumbotrányba keveredett, ami pedig előreláthatóan erodálja belpolitikai (és nemcsak belpolitikai) támogatottságát, tekintélyét. A bukás azonban nem magától értetődő, hiszen a bukaresti boszorkánykonyhákban az intellektuális lopás bűnétől még nem válnak alkalmatlanná a honfiak a magas rangú, felelős pozíció betöltésére. Tíz év alatt Ciucă 3. a sorban a plágiumvádba bonyolódott miniszterelnökök között, s akárcsak elődjei – Victor Ponta vagy Mihai Tudose, egyelőre neki sem áll szándékában távozni emiatt a politikai szcénáról.

Diplomagyár körvonalazódik

A botrányt Emilia Șercan, a PressOne újságírónőjének oknyomozó cikke robbantotta be, aki szakavatott ismerője és kutatója a romániai politikai, katonai, de bírákat és ügyészeket, sőt az egyházi elitet egyaránt behálózó plágiumügyeknek.

Eszerint Ciucă az I. Károly Nemzetvédelmi Egyetemen (UNAP) szerezte meg tudományos fokozatát “Románia hadseregének részvétele a többnemzeti műveletekben” című (“Dimensiunea angajării armatei României în operațiuni întrunite multinaționale”) disszertációjával, még 2003-ban. Az alaposan dokumentált vád szerint a 138 oldalas dolgozatban önálló kutatást nem találni, de legkevesebb 42 oldalnyi idézőjel és hivatkozás nélküli, más szerzőktől átemelt szöveget viszont igen.

Ráadásul, Șercan elemzéséből egy intézményesített és önálló módszerrel, “szövegbújtató” technikákkal bejáratott diplomagyár körvonalazódik az ország védelméről gondoskodó erőszakszervezet szellemi műhelyében: a tudományos munkát vezető magas rangú oktatótisztek felügyeletében a tanítványok amolyan kollektív intellektuális tulajdonként kezelik a már elkészült szakmunkákat, forrásmegjelölés nélkül, tetszés szerint átemelve-másolva a szövegrészeket – olykor a lábjegyzettel együtt.

A működési elv kísértetiesen hasonlít a pár éve nyilvánosságra került, ugyancsak magas rangú politikusokat is érintő plágium-botrányhoz, amely a román hírszerző szolgálat és a rendőrakadémia doktori képzéseit érintette, s minek folyományaként az utóbbit fel is számolták.

Mindegy is, hogy a jelenségnek a címmel járó tekintély és elismerés, a megnyíló karrierlehetőségek, vagy pusztán az anyagi haszon a mozgatórugója, a román állam fegyveres testületeinek káderképzőiben leleplezett, de az elitképzés más színterein is felbukkanó, a nemzetközi akadémiai szféra normáit semmibe vető autochton tudományművelő habitus komoly problémává nőtte ki magát a fiatal román demokrácia számára.

Ciucă úr ugyanis nincs egyedül, és az elmúlt 10 év belpolitikai viharai során számos magas rangú választott politikusról, ügyészről, köztisztviselőkről, egyházi vezetőkről, katonáról és üzletemberről bizonyosodott be a plágiumvád. A teljesség igénye nélkül íme néhány név és tisztség: Victor Ponta és Mihai Tudose miniszterelnökök, Gabriel Oprea és Petre Tobă belügyminiszterek, Bogdan Licu és Daniela Danielescu ügyészek, Dumitru Dumbravă és Gabriel Naghi tábornokok, s a sor folyatódik, hiszen a tavaly november végén megalakult Ciucă-kormány frissen kinevezett digitalizációért felelős minisztere, Florin Roman, a vele szemben megfogalmazott plágiumvád okozataként azon nyomban, még decemberben lemondott megbízatásáról.

Különös és mókás iróniája a sorsnak, hogy lemondását a jelenlegi botrány főhőse, Nicolae Ciucă miniszterelnök kérte, mivel Roman nem tudta tisztázni magát a vádak alól.

Ponta és a plágiumügyek méregfoga

Mivel a sorozatos botrányok ugyancsak erodálják az elitek kompetenciájában és hitelességében vetett társadalmi bizalmat, az oktatás óvatos átszervezésén túl a maga nemében egészen egyedülálló kísérlet történt Romániában az elitek plágiumügyekkel kapcsolatos presztízsveszteségeinek tompítására.

Sorin Câmpeanu, a szociáldemokrata (PSD) Victor Ponta 4. kormányának oktatásért és a tudományos kutatásért felelős miniszterének indítványára – még 2014-ben, főnöke, a jogtudományok egykori doktora, Ponta úr plágiumügyére való tekintettel kormányhatározattal módosították is az oktatási törvényt, miszerint a doktori cím birtokosai önként lemondhatnak tudományos fokozatukról.

Az előterjesztők érvelése meglehetősen innovatív volt: a doktori fokozat nem a tudományos teljesítmény mérőfoka, hanem inkább jog, vagy rang, de leginkább titulusként értendő, amitől akár önként is meg lehet válni.

A cél nyilván egy gyors és csökkentett arcvesztéssel járó egérút kialakítása volt a plágiumvád hosszadalmas és kínos vizsgálódásai elől menekülő Ponta miniszterelnök és – néhány év távlatából szólva – az ő nyomában haladók számára.

A közvélemény és a törvényhozás ellenállásának köszönhetően végül a kísérlet elbukott, a jogszabályt pedig tavaly eltörölték, de a 7 éves hatályideje alatt akadtak páran, akik így is éltek a felkínált lehetőséggel.

A róka fogta Ciucă

Így jogi kibúvó nélkül, Ciucă úrnak is végig kell menetelni a kompetenciáját és szakmai hitelességét vitató vizsgálati procedúrán. Mivel a bonyolult belpolitikai és nemzetközi konstellációban több gondot okozna a távozása nyomán keletkező hatalmi űrrel, mint miniszterelnökként a hírtelevíziók stúdiójában a nyilvánvalóan lopott disszertációja lábjegyzeteinek magyarázatával.

A miniszterelnök nagyvonalúan vizsgálatot kért maga ellen a nemzetvédelmi egyetem etikai bizottságától, amit persze, egy bizalmi embere, kormányfői kinevezése óta az egyetem rektorává avanzsált korábbi beosztottja felügyel.

A gesztust a nagy koalíciós pártok vezérei és az államfő is helyeselte, egyetértve abban: a miniszterelnöknek meg kell adni a lehetőséget, hogy tisztázza az ellene felhozott vádat. Ciucă úgy érvel, hogy tudományos módszerességgel nem lehet bizonyítani a plágium vádját, disszertációja pedig megfelelt a kor törvényes követelményeinek, és amúgy is, egy olyan szigorú tudományos szakterületen, mint a biztonságpolitika, elkerülhetetlen a fogalmi készlet és kifejezésvilág hasonlatossága.

Időközben a plágiumot feltáró újságírónő felhívta a közvélemény figyelmét, hogy a kérdésben nem a miniszterelnök által felkért etikai bizottság, hanem az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács az illetékes ítéletet hozni, ez Ciucă-t nem hozta zavarba. Igaz, az ellenzékben politizáló Mentsétek meg Romániát! (USR) már föl is tolta miniszterelnököt a testületnél, s Dacian Cioloș pártelnök lemondásra szólította fel a miniszterelnököt.

Amit azonban meglehetősen kevesen valószínűsítenek, ahogy a menesztését sem egyelőre, tekintettel arra, hogy a miniszterelnök-csere alkotmányos procedúrája feldúlná a nehezen kialkudott koalíciós egyezség nyugalmát, és egy senki által nem óhajtott újabb politikai válságba taszíthatná az országot az elszabadult energiaárak, a Covid-járvány és az Ukrajna keleti határainál zajló orosz-amerikai tárgyalások konjunktúrájában.

Ciucă úr biztonságpolitikai tárgyú disszertációja tehát nem veszélyeztetheti országa biztonságát, ahogy az általa vezetett koalíciós kormány stabilitását sem. Mivel azok a legkevésbé sem függenek személyes karizmájától vagy rátermettségétől (ez utóbbiról sokat elárul az energiadíjak állami kompenzációjának csődje). A koalíciót az államfő és a két nagy párt érdekazonossága tartja egyben, s a felek egyelőre a politikai stabilitásban érdekeltek.

Néhány éve, még Victor Ponta plágiumügyének kapcsán Traian Băsescu egykori államfő arról mesélt a sajtó képviselőinek, hogy elnöki ambícióinak hajnalán “egyesek” őt is megpróbálták rávenni a doktori cím megszerzésére egy “kulcsra kész” diploma ígéretével.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Románia

KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Románia Neptun
Egy környezetvédő csoport szerint abszurdum, hogy az éghajlati viszonyok összeomlásának ebben a kritikus szakaszában egyáltalán szóba jöhet egy új fosszilis tüzelőanyag-projekt - különösen egy olyan, mint a romániai Neptun Deep, amely csak az évtized végén, a tervek szerint 2027-ben kezdené meg a működését (Forrás: X-platform, Gastivists Network)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Minden egyes év vége felé visszatérő téma, hogy Bulgária és Románia mikor csatlakozhat a schengeni térséghez, illetve hogy egyes országok – ebben az esetben Ausztria és Hollandia – ezt meddig blokkolják még. Idén úgy tűnik, Románia eltökélt szándéka, hogy a “gazdasági diplomácia” segítségével megszüntesse az osztrák vétót, a román G4Media beszámolója szerint ugyanis Marcel Ciolacu román miniszterelnök elutasította az offshore törvény tisztázására vonatkozó osztrák kérést, amíg az osztrákok vétóznak a schengeni csatlakozást illetően.

Románia visszavág

A románok a jelek szerint már nem várnak az osztrákok jóindulatára, és felveszik a harcot az osztrákokkal, akik akadályozzák Románia csatlakozását a schengeni övezethez.

A hétfői kormányülésen Marcel Ciolacu miniszterelnök elutasította az OMV vezetőjének, Alfred Sternnek a kérését, hogy Románia tisztázza a fekete-tengeri gázról szóló offshore törvény egyik cikkelyét.

Ciolacu állítólag azt mondta az osztrák vállalat képviselőinek, hogy “ez egy legitim téma”, de most nem tud tárgyalni az offshore törvény módosításáról a Románia schengeni csatlakozásával szemben emelt osztrák vétót követően kialakult légkör miatt.

A kormányülés egyik résztvevője név nélkül úgy nyilatkozott a G4Mediának, hogy Marcel Ciolacu személyes közbenjárásra kérte az OMV vezetőit, akiknek a “gazdasági diplomácia eszközeivel” kellene elérniük Karl Nehammer osztrák kancellárnál, hogy változtassa meg álláspontját Románia schengeni csatlakozásával kapcsolatban.

A román hírportál forrása szerint Ciolacu a Horvátországgal szembeni pozitív diszkriminációra hivatkozott, aminek eredményeként Nehammer beleegyezett a horvátok schengeni csatlakozásba.

– Nem lehetünk álszentek. Nem mondhatjuk, hogy nincs semmi bajunk Romániával, és hogy a schengeni térség elavult. Ebben az esetben miért szavazta meg Ausztria tavaly Horvátország csatlakozását?

– kérdezte Marcel Ciolacu, aki azt javasolta az osztrák kancellárnak, hogy léptesse ki Ausztriát a schengeni övezetből, ha azt annyira elavultnak tartja.

Az osztrák kifogások

Az OMV már két évvel ezelőtt kilátásba helyezte, hogy kilép a Fekete-tengeri Neptun Deep projektből, ha a román kormány nem kezdeményezi az offshore-törvény módosítását, és ezáltal nem biztosít kedvezőbb feltételeket a befektetők számára.

– Románia földgáztermelésének növelése érdekében elengedhetetlen a Neptun mélységi peremvidék gázkészleteinek fejlesztése. Üdvözöljük a tengeri törvény módosításait, de számos pontosításra van szükség a hatóságok részéről. Ha minden előfeltétel teljesül, a végleges beruházási döntés várhatóan 2023 közepén születik meg

– jelentette ki Christina Verchere, az OMV Petrom vezérigazgatója két évvel ezelőtt, aki akkor azt is elmondta, hogy a PSD-PNL-UDMR koalíció által annak idején támogatott törvény javulást hozott ugyan, de a szabad piaci elvek érvényesítésének terén további tisztázásra van szükség.

roma onv

Marcel Ciolacu román miniszterelnök hétfőn megbeszélést folytatott az OMV vezérigazgatója, Alfred Stern által vezetett küldöttséggel a Neptun Deep projektről (Forrás: román kormány)

Az osztrákok a román offshore törvénynek azt a pontját szeretnék módosítani, amely kimondja, hogy a kormány “átmeneti ár- és értékesítési korlátozásokat vezethet be a Fekete-tengerből kitermelt gáz bizonyos mennyiségeire, de nem részletezi, hogy pontosan milyen feltételek mellett vezethetők be ezek a korlátozások.

Rossz az OMV megítélése Romániában

A román kormány a fekete-tengeri gázkitermeléssel kapcsolatos törvényi akadályokat most politikai nyomásgyakorlásként használja Ausztriával szemben a schengeni holtpontról történő elmozdulás érdekében.

A követeléssel a román miniszterelnök könnyen “populista vizekre tévedhet”, amikor zöld utat kér Bécstől Schengenre, és amikor ennek fejében zöld utat ígér a fekete-tengeri gázra, mindezt pedig azért teheti meg, mert Nehammer vétója miatt az osztrák cégnek rossz a megítélése Romániában.

Ráadásul az OMV panaszt nyújtott be a román állam ellen a párizsi Nemzetközi Választottbírósághoz a Fekete-tengerből származó gáz értékesítésére vonatkozó szabályozás miatt. Ezzel kapcsolatban Ciolacu arra kérte az osztrák cég vezetőit, hogy vonják vissza a panaszukat.

A párizsi Nemzetközi Választottbírósághoz benyújtott panasz a Romgaz Black Sea Limited ellen is irányul, amely az ExxonMobiltól megvásárolt Romgaz leányvállalat, és az OMV Petrommal együtt üzemelteti a fekete-tengeri gázmezőt.

Ha Bécs decemberben ismét Románia schengeni övezethez való csatlakozása ellen szavaz, akkor Bukarest az ügyet az Európai Unió Bírósága (EUB) elé viszi, azt remélve, hogy az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság is követi a példáját Ausztria megregulázása érdekében.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava