...
Connect with us

Románia

DIPLOMAGYÁR KÖRVONALAZÓDIK: A róka fogta Ciucă

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

parpac
Olvasási idő: 4 perc

Másfél hónapos viszonylagos stabilitást követően újabb politikai válság fenyegeti a román végrehajtást. Tavaly november végén a koalíciós kormány élére megválasztott Nicolae Ciucă tábornok – a hadtudományok doktora- csúnya plágiumbotrányba keveredett, ami pedig előreláthatóan erodálja belpolitikai (és nemcsak belpolitikai) támogatottságát, tekintélyét. A bukás azonban nem magától értetődő, hiszen a bukaresti boszorkánykonyhákban az intellektuális lopás bűnétől még nem válnak alkalmatlanná a honfiak a magas rangú, felelős pozíció betöltésére. Tíz év alatt Ciucă 3. a sorban a plágiumvádba bonyolódott miniszterelnökök között, s akárcsak elődjei – Victor Ponta vagy Mihai Tudose, egyelőre neki sem áll szándékában távozni emiatt a politikai szcénáról.

Diplomagyár körvonalazódik

A botrányt Emilia Șercan, a PressOne újságírónőjének oknyomozó cikke robbantotta be, aki szakavatott ismerője és kutatója a romániai politikai, katonai, de bírákat és ügyészeket, sőt az egyházi elitet egyaránt behálózó plágiumügyeknek.

Eszerint Ciucă az I. Károly Nemzetvédelmi Egyetemen (UNAP) szerezte meg tudományos fokozatát „Románia hadseregének részvétele a többnemzeti műveletekben” című („Dimensiunea angajării armatei României în operațiuni întrunite multinaționale”) disszertációjával, még 2003-ban. Az alaposan dokumentált vád szerint a 138 oldalas dolgozatban önálló kutatást nem találni, de legkevesebb 42 oldalnyi idézőjel és hivatkozás nélküli, más szerzőktől átemelt szöveget viszont igen.

Ráadásul, Șercan elemzéséből egy intézményesített és önálló módszerrel, „szövegbújtató” technikákkal bejáratott diplomagyár körvonalazódik az ország védelméről gondoskodó erőszakszervezet szellemi műhelyében: a tudományos munkát vezető magas rangú oktatótisztek felügyeletében a tanítványok amolyan kollektív intellektuális tulajdonként kezelik a már elkészült szakmunkákat, forrásmegjelölés nélkül, tetszés szerint átemelve-másolva a szövegrészeket – olykor a lábjegyzettel együtt.

A működési elv kísértetiesen hasonlít a pár éve nyilvánosságra került, ugyancsak magas rangú politikusokat is érintő plágium-botrányhoz, amely a román hírszerző szolgálat és a rendőrakadémia doktori képzéseit érintette, s minek folyományaként az utóbbit fel is számolták.

Mindegy is, hogy a jelenségnek a címmel járó tekintély és elismerés, a megnyíló karrierlehetőségek, vagy pusztán az anyagi haszon a mozgatórugója, a román állam fegyveres testületeinek káderképzőiben leleplezett, de az elitképzés más színterein is felbukkanó, a nemzetközi akadémiai szféra normáit semmibe vető autochton tudományművelő habitus komoly problémává nőtte ki magát a fiatal román demokrácia számára.

Ciucă úr ugyanis nincs egyedül, és az elmúlt 10 év belpolitikai viharai során számos magas rangú választott politikusról, ügyészről, köztisztviselőkről, egyházi vezetőkről, katonáról és üzletemberről bizonyosodott be a plágiumvád. A teljesség igénye nélkül íme néhány név és tisztség: Victor Ponta és Mihai Tudose miniszterelnökök, Gabriel Oprea és Petre Tobă belügyminiszterek, Bogdan Licu és Daniela Danielescu ügyészek, Dumitru Dumbravă és Gabriel Naghi tábornokok, s a sor folyatódik, hiszen a tavaly november végén megalakult Ciucă-kormány frissen kinevezett digitalizációért felelős minisztere, Florin Roman, a vele szemben megfogalmazott plágiumvád okozataként azon nyomban, még decemberben lemondott megbízatásáról.

Különös és mókás iróniája a sorsnak, hogy lemondását a jelenlegi botrány főhőse, Nicolae Ciucă miniszterelnök kérte, mivel Roman nem tudta tisztázni magát a vádak alól.

Ponta és a plágiumügyek méregfoga

Mivel a sorozatos botrányok ugyancsak erodálják az elitek kompetenciájában és hitelességében vetett társadalmi bizalmat, az oktatás óvatos átszervezésén túl a maga nemében egészen egyedülálló kísérlet történt Romániában az elitek plágiumügyekkel kapcsolatos presztízsveszteségeinek tompítására.

Sorin Câmpeanu, a szociáldemokrata (PSD) Victor Ponta 4. kormányának oktatásért és a tudományos kutatásért felelős miniszterének indítványára – még 2014-ben, főnöke, a jogtudományok egykori doktora, Ponta úr plágiumügyére való tekintettel kormányhatározattal módosították is az oktatási törvényt, miszerint a doktori cím birtokosai önként lemondhatnak tudományos fokozatukról.

Az előterjesztők érvelése meglehetősen innovatív volt: a doktori fokozat nem a tudományos teljesítmény mérőfoka, hanem inkább jog, vagy rang, de leginkább titulusként értendő, amitől akár önként is meg lehet válni.

A cél nyilván egy gyors és csökkentett arcvesztéssel járó egérút kialakítása volt a plágiumvád hosszadalmas és kínos vizsgálódásai elől menekülő Ponta miniszterelnök és – néhány év távlatából szólva – az ő nyomában haladók számára.

A közvélemény és a törvényhozás ellenállásának köszönhetően végül a kísérlet elbukott, a jogszabályt pedig tavaly eltörölték, de a 7 éves hatályideje alatt akadtak páran, akik így is éltek a felkínált lehetőséggel.

A róka fogta Ciucă

Így jogi kibúvó nélkül, Ciucă úrnak is végig kell menetelni a kompetenciáját és szakmai hitelességét vitató vizsgálati procedúrán. Mivel a bonyolult belpolitikai és nemzetközi konstellációban több gondot okozna a távozása nyomán keletkező hatalmi űrrel, mint miniszterelnökként a hírtelevíziók stúdiójában a nyilvánvalóan lopott disszertációja lábjegyzeteinek magyarázatával.

A miniszterelnök nagyvonalúan vizsgálatot kért maga ellen a nemzetvédelmi egyetem etikai bizottságától, amit persze, egy bizalmi embere, kormányfői kinevezése óta az egyetem rektorává avanzsált korábbi beosztottja felügyel.

A gesztust a nagy koalíciós pártok vezérei és az államfő is helyeselte, egyetértve abban: a miniszterelnöknek meg kell adni a lehetőséget, hogy tisztázza az ellene felhozott vádat. Ciucă úgy érvel, hogy tudományos módszerességgel nem lehet bizonyítani a plágium vádját, disszertációja pedig megfelelt a kor törvényes követelményeinek, és amúgy is, egy olyan szigorú tudományos szakterületen, mint a biztonságpolitika, elkerülhetetlen a fogalmi készlet és kifejezésvilág hasonlatossága.

Időközben a plágiumot feltáró újságírónő felhívta a közvélemény figyelmét, hogy a kérdésben nem a miniszterelnök által felkért etikai bizottság, hanem az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács az illetékes ítéletet hozni, ez Ciucă-t nem hozta zavarba. Igaz, az ellenzékben politizáló Mentsétek meg Romániát! (USR) már föl is tolta miniszterelnököt a testületnél, s Dacian Cioloș pártelnök lemondásra szólította fel a miniszterelnököt.

Amit azonban meglehetősen kevesen valószínűsítenek, ahogy a menesztését sem egyelőre, tekintettel arra, hogy a miniszterelnök-csere alkotmányos procedúrája feldúlná a nehezen kialkudott koalíciós egyezség nyugalmát, és egy senki által nem óhajtott újabb politikai válságba taszíthatná az országot az elszabadult energiaárak, a Covid-járvány és az Ukrajna keleti határainál zajló orosz-amerikai tárgyalások konjunktúrájában.

Ciucă úr biztonságpolitikai tárgyú disszertációja tehát nem veszélyeztetheti országa biztonságát, ahogy az általa vezetett koalíciós kormány stabilitását sem. Mivel azok a legkevésbé sem függenek személyes karizmájától vagy rátermettségétől (ez utóbbiról sokat elárul az energiadíjak állami kompenzációjának csődje). A koalíciót az államfő és a két nagy párt érdekazonossága tartja egyben, s a felek egyelőre a politikai stabilitásban érdekeltek.

Néhány éve, még Victor Ponta plágiumügyének kapcsán Traian Băsescu egykori államfő arról mesélt a sajtó képviselőinek, hogy elnöki ambícióinak hajnalán „egyesek” őt is megpróbálták rávenni a doktori cím megszerzésére egy „kulcsra kész” diploma ígéretével.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html




Románia

SEA SHIELD 2023: Nagyszabású NATO-hadgyakorlat a Dunán és a Fekete-tengeren

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Hadgyakorlat
NATO-hadihajók hadgyakorlat közben az Északi-tengeren (Forrás: Twitter, NATO)
Olvasási idő: 1 perc

Konstanca kikötőjében délelőtt tartották meg a „Sea Shield 2023” multinacionális hadgyakorlat nyitóünnepségét. A Duna deltájában és a Fekete-tengeren zajló katonai manővereket Románia szervezte, és további tíz NATO-tagállam vesz részt rajtuk, úgymint Törökország, Bulgária, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Portugália, Nagy-Britannia, Hollandia, Észak-Írország, valamint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, de meghívót kapott rá Moldova és Grúzia (Georgia) is.

A hadgyakorlat résztvevői

A román haditengerészet közleménye szerint a műveletek április 2-ig tartanak, és 3400 katona érintett bennük.

A gyakorlat során Románia 30, Bulgária pedig 2 hadihajójót vonultat fel, Franciaország, ezenkívül Románia, az Egyesült Államok és Törökország 14 repülőgépe és helikoptere is bekapcsolódik a feladatok végrehajtásába.

Bevonják a hadgyakorlatba a román nemzetvédelmi intézmények 15 gyorsnaszádját, de részt vesz rajta 57 szárazföldi katonai jármű, és tüzérségi eszközöket is felvonultatnak.

A gyakorlatra katonai búvárokat, valamint nukleáris, biológiai és vegyvédelmi erőket is mozgósítottak.

A végrehajtásra kerülő feladatok

Szerdán a román, lengyel és moldovai tengerészgyalogosok, valamint a román szárazföldi egységek éleslövészetet tartanak a Konstancától erősen északra lévő babadagi lőtéren.

Jövő héten a polgári lakosság vízi úton történő kimenekítését gyakorolják a Dunán, a még északabbra lévő Mahmudiában, illetve a Fekete-tengeren, a konstancai katonai kikötőben.

A hadgyakorlat során a Duna-deltában nyilvános bemutatót is rendeznek, amelynek forgatókönyve szerint a katonáknak egy – már partot ért – ellenséges légideszant egységet kell ártalmatlanná tenniük.

A rendszeres Sea Shield hadgyakorlatokkal Románia a 2016-os varsói NATO-csúcson tett javaslatot, amivel a katonai szövetség délkeleti szárnyának megerősítéséhez, valamint a NATO fekete-tengeri jelenlétének folyamatossá tételéhez kíván hozzájárulni.

Az idei, eddigi legnagyobb román szervezésű haditengerészeti gyakorlatot egy év kihagyás után rendezték meg, miután tavaly – az ukrajnai háború kitörése miatt – nem tartották meg a hadgyakorlatot.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Románia

EGY HARGITÁVAL KEVESEBB: Drámai az erdélyi magyarság számának csökkenése

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Fogy az erdélyi magyarság (Forrás: EMSZ)
ERDÉLY IS ELVESZIK: Három évtized alatt közel 40 százalékkal csökkent a romániai magyarság lélekszáma (Forrás: EMSZ)
Olvasási idő: 2 perc

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) Országos Elnöksége a romániai népszámlálás előzetes eredményeinek ismeretében megállapította, hogy drámai méretű az erdélyi magyarság lélekszámvesztése. Az EMSZ vezetése a fogyás mértékét igen erős szavakkal igyekezett érzékeltetni, szerintük ugyanis a számok jól mutatják „a magyarság ellen békeidőben folytatott csendes genocídium eredményességét”.

Már csak egymillió erdélyi magyar

Az EMSZ közleménye arra emlékeztet, hogy a legutóbbi, 2011-es cenzushoz képest a Romániában élő magyarság száma 225 ezer fővel, alig egymilliónyira csökkent. Ez azt jelenti, hogy egy évtized alatt az erdélyi magyar nemzetrész elvesztette lélekszámának egyötödét.

Hogy jobban érzékeltessük a helyzet súlyosságát, a népességfogyás közel annyi, mintha a legnagyobb magyar lakosságszámmal rendelkező Hargita megye teljes magyar lakossága eltűnt volna

– olvasható a közleményben, amelyet az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt összeolvadásából létrejött EMSZ országos elnöksége írt alá.

Aláhúzták, hogy a fogyás mértéke és aránya az elmúlt három évtizedben folyamatosan gyorsult, összességében pedig a rendszerváltás utáni első, 1992-es népszámláláshoz viszonyítva több mint 620 ezerrel csökkent a romániai magyarság lélekszáma.

Ez azt jelenti, hogy három évtized alatt elvesztettük közösségünk közel 40 százalékát, és ezzel az erdélyi és partiumi magyarság száma az 1850-es évek szintjére esett vissza

– közölte az EMSZ, amely arra figyelmeztet, hogy amennyiben nem változik semmi, az egykor államalkotó erdélyi magyarság még ebben a században több mint egy évezredes történelme végére érhet.

Drámai népességvesztés

Az EMSZ országos elnöksége úgy véli, hogy ebben a súlyos helyzetben a közösséggel szemben elkövetett bűn minden olyan magyarázkodás, amely kisebbíti a bajt, vagy részsikerként próbálja tálalni az eredményt.

Ha ezen a negatív trenden nem sikerül változtatni, a század végére az erdélyi magyar nemzetrész szinte teljesen eljelentéktelenedik, és a fél évszázaddal ezelőtt még erős és életképes, mára szinte teljesen elenyészett erdélyi szászok vagy zsidók sorsára jut

– szögezte le az EMSZ, amely szerint egyenesen ki kell mondani, hogy maga az a tény, miszerint a három évtized alatt több mint hatszázezer fővel zsugorodott romániai magyarság 2022-ben még egymillió főt számlált, ám ez nem eredmény, nem siker, nem ok az örömre, hanem „súlyos és riasztó népesedési katasztrófa”.

Nem létezhet olyan politikai haszon és pártérdek, amely miatt a népszámlálási eredményt akár csak részsikerként is lehetne közölni, ezért arra szólítunk valamennyi magyar politikai szereplőt, hogy a saját kommunikációs szempontjaikat legalább ebben a kérdésben szorítsák a közösségi érdek mögé

– olvasható a közleményben, amely szerint szembe kell nézni azzal, hogy „az elmúlt három évtized viszonylagos szabadsága és jóléte több szempontból is többet rombolt a romániai magyar közösségen, mint a megelőző hetven év nagyromán és nacionálkommunista totalitárius rendszerei együtt”.

Az EMSZ szerint a drámai népességvesztésnek nem csupán a magyarságnak az országos átlaghoz képest rossz gazdasági helyzete vagy alulképzettsége az oka, hanem legalább annyira közrejátszik az az általános értékválság is, amely abból a hibás politikai gyakorlatból származik, amely valamennyi – a közösségi identitásmegőrzés szempontjából maghatározó – helyi és országos ügyet a bukaresti parlamenti választási eredményességnek és a folyamatos kampánykommunikáció szempontjainak rendeli alá.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi




Az olvasás folytatása

Magyarország

MEGKÖNNYÍTI A TURIZMUST: Januártól megszűnik a határellenőrzés a magyar-horvát határon, miután Horvátországot felvették a schengeni övezetbe

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

nyaralok
Olvasási idő: 3 perc

Az európai uniós tagállamok belügyminiszteri tanácsa csütörtökön jóváhagyta Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez, nem született viszont döntés arról, hogy Bulgária és Románia mikor csatlakozhat a személyek szabad mozgását is garantáló nemzetközi zónához. Korábban Hollandia és Ausztria ellenezte a román és a bolgár csatlakozást, Hollandia később azonban már csak Bulgária belépésével szemben volt elutasító.

A döntés

A döntés értelmében 2023. január 1-jétől megszűnik a Horvátország és a schengeni térség más országai között a személyek ellenőrzése a belső szárazföldi és a tengeri határokon. A belső légi határokon az ellenőrzéseket 2023. március 26-tól szüntetik meg. Horvátország 2023. január 1-jétől megkezdi az egész övezetre érvényes schengeni vízumok kiadását is.

Az utolsó lépés kész! A Tanács határozatát elfogadták, immár hivatalosan is megerősítették, hogy Horvátország 2023. január 1-jétől csatlakozik a schengeni övezethez

– jelentette be Ylva Johansson az Európai Unió belügyi biztosa. A cseh elnökség szerint ez azt jelenti, hogy a schengeni övezet több mint egy évtized elmultával most először bővül, viszont felmerülhet a kérdés, hogy erre mikor kerülhet ismét sor Románia és Bulgária esetében.

Az Európai Bizottság november közepén állapította meg: hogy mindhárom ország készen áll a teljes jogú tagságra, ám a belügyminiszteri tanács nem hagyta jóvá Románia és Bulgária kérelmét.

Hollandia ugyan támogatta Románia felvételét, ám a bolgár kérelemre nemet mondott, mert a holland kormánynak továbbra is aggályai vannak a korrupció elleni küzdelem és a jogállamiság terén elért bolgár „eredményekkel” kapcsolatban, ezenkívül az ország – Hága megítélése szerint – Bulgária a csatlakozás technikai feltételeinek sem felel meg.

Ausztria ugyanakkor jelezte, hogy a migrációs válságból fakadó határellenőrzési szigor miatt nem csak Bulgária, hanem Románia felvételét sem támogatja. Lucian Bode román belügyminiszter azzal utasította el Ausztria állítását, hogy a migránsok nem Románián, hanem főleg Szerbián keresztül haladnak át.

Nicolae Ciuca román miniszterelnök televíziós nyilatkozatában megjegyezte, hogy az Európai Unió bel- és igazságügyi tanácsa Ausztria vétója miatt utasította el Románia csatlakozását a határellenőrzés nélküli schengeni térséghez. Kijelentette: „a mai döntést nem érdemelták meg, és sajnálják, ami törént, de ez motiválja őket az erőfeszítések folytatására”.

Klaus Iohannis, Románia elnöke ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a kudarc „nem opció”, és óva intett attól, hogy országában „az euroszkepticizmus erősödjön fel”.

A bolgár véleményeket a holland elutasítás vonatkozásában a kapcsolódó cikkben ismertettük.

A fent már említett uniós belügyi biztos sajnálatát fejezte ki Bulgária és Románia kívül maradása miatt, és mindkét ország állampolgáraihoz fordulva azt hangsúlyozta, hogy megérdemlik a csatlakozást Schengenhez, amit szinte minden tagállam és az uniós bizottság is határozottan támogat.

A negatív eredmény mindenképpen „fájdalmas politikai vereség” Románia és Bulgária számára, amely hat évvel Horvátország előtt csatlakozott az Európai Unióhoz.

A schengeni övezetnek jelenleg 22 uniós ország tagja, köztük Magyarország is, amely a Transparency International korrupciós listáján 2 ponttal Románia mögött van, és csak egy ponttal előzi meg Bulgáriát, így akár bajba is kerülhetne, ha a magyar schengeni övezeti tagságról most döntenének.

A következmény

Rétvári Bence a magyar belügyminisztérium parlamenti államtitkára a döntést követően közölte, hogy január elsejétől megszűnik a határellenőrzés a Magyarország és a Horvátország közötti 344 kilométer hosszú határszakaszon.

Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy Horvátország schengeni csatlakozásával élénkebbé válhat a két ország közötti közlekedés, és Horvátország schengeni csatlakozása megkönnyíti a turizmust is.

Rétvári kijelentette, hogy Horvátország mellett Magyarország mindvégig nagyon hangsúlyozottan támogatta Románia és Bulgária schengeni csatlakozását is, Magyarország ugyanis azt szeretné, hogy ez a két ország is mihamarabb az unión belüli szabad mozgást biztosító övezet része legyen.

Az államtitkár egyúttal hangsúlyozta, hogy Magyarország szempontjából ez nemzetpolitikai szempontból is, hiszen a magyar-román határ két oldalán élő magyarok számára könnyebbé válna az átjárás.

A tanácskozás migrációról szóló vitájával összefüggésben Rétvári azt mondta, hogy Magyarország továbbra is elutasít – és a későbbiekben sem fog támogatni – olyan javaslatot, mely a migránsokat kvóták alapján osztaná el a tagországok között.

Amikor a migráció tekintetében más tagországok kapacitásai is kimerülőben vannak, akkor nem a migráció serkentésén, nem a határok megnyitásán, nem a migránsok kvóták szerinti elosztásán, hanem a migráció megállításán kell dolgozni

– jelentette ki a belügyminisztérium parlamenti államtitkára, aki szerint e tekintetben Olaszország a visegrádi országok szövetségesévé vált, Róma ugyanis világosság tette, hogy nem csak a szárazföldön, hanem a tengereken is meg lehet fékezni az illegális migrációt.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

Vámos Miklós: Visz a vonat

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.