A cikk meghallgatása

Másfél hónapos viszonylagos stabilitást követően újabb politikai válság fenyegeti a román végrehajtást. Tavaly november végén a koalíciós kormány élére megválasztott Nicolae Ciucă tábornok – a hadtudományok doktora- csúnya plágiumbotrányba keveredett, ami pedig előreláthatóan erodálja belpolitikai (és nemcsak belpolitikai) támogatottságát, tekintélyét. A bukás azonban nem magától értetődő, hiszen a bukaresti boszorkánykonyhákban az intellektuális lopás bűnétől még nem válnak alkalmatlanná a honfiak a magas rangú, felelős pozíció betöltésére. Tíz év alatt Ciucă 3. a sorban a plágiumvádba bonyolódott miniszterelnökök között, s akárcsak elődjei – Victor Ponta vagy Mihai Tudose, egyelőre neki sem áll szándékában távozni emiatt a politikai szcénáról.

Diplomagyár körvonalazódik

A botrányt Emilia Șercan, a PressOne újságírónőjének oknyomozó cikke robbantotta be, aki szakavatott ismerője és kutatója a romániai politikai, katonai, de bírákat és ügyészeket, sőt az egyházi elitet egyaránt behálózó plágiumügyeknek.

Eszerint Ciucă az I. Károly Nemzetvédelmi Egyetemen (UNAP) szerezte meg tudományos fokozatát “Románia hadseregének részvétele a többnemzeti műveletekben” című (“Dimensiunea angajării armatei României în operațiuni întrunite multinaționale”) disszertációjával, még 2003-ban. Az alaposan dokumentált vád szerint a 138 oldalas dolgozatban önálló kutatást nem találni, de legkevesebb 42 oldalnyi idézőjel és hivatkozás nélküli, más szerzőktől átemelt szöveget viszont igen.

Ráadásul, Șercan elemzéséből egy intézményesített és önálló módszerrel, “szövegbújtató” technikákkal bejáratott diplomagyár körvonalazódik az ország védelméről gondoskodó erőszakszervezet szellemi műhelyében: a tudományos munkát vezető magas rangú oktatótisztek felügyeletében a tanítványok amolyan kollektív intellektuális tulajdonként kezelik a már elkészült szakmunkákat, forrásmegjelölés nélkül, tetszés szerint átemelve-másolva a szövegrészeket – olykor a lábjegyzettel együtt.

A működési elv kísértetiesen hasonlít a pár éve nyilvánosságra került, ugyancsak magas rangú politikusokat is érintő plágium-botrányhoz, amely a román hírszerző szolgálat és a rendőrakadémia doktori képzéseit érintette, s minek folyományaként az utóbbit fel is számolták.

Mindegy is, hogy a jelenségnek a címmel járó tekintély és elismerés, a megnyíló karrierlehetőségek, vagy pusztán az anyagi haszon a mozgatórugója, a román állam fegyveres testületeinek káderképzőiben leleplezett, de az elitképzés más színterein is felbukkanó, a nemzetközi akadémiai szféra normáit semmibe vető autochton tudományművelő habitus komoly problémává nőtte ki magát a fiatal román demokrácia számára.

Ciucă úr ugyanis nincs egyedül, és az elmúlt 10 év belpolitikai viharai során számos magas rangú választott politikusról, ügyészről, köztisztviselőkről, egyházi vezetőkről, katonáról és üzletemberről bizonyosodott be a plágiumvád. A teljesség igénye nélkül íme néhány név és tisztség: Victor Ponta és Mihai Tudose miniszterelnökök, Gabriel Oprea és Petre Tobă belügyminiszterek, Bogdan Licu és Daniela Danielescu ügyészek, Dumitru Dumbravă és Gabriel Naghi tábornokok, s a sor folyatódik, hiszen a tavaly november végén megalakult Ciucă-kormány frissen kinevezett digitalizációért felelős minisztere, Florin Roman, a vele szemben megfogalmazott plágiumvád okozataként azon nyomban, még decemberben lemondott megbízatásáról.

Különös és mókás iróniája a sorsnak, hogy lemondását a jelenlegi botrány főhőse, Nicolae Ciucă miniszterelnök kérte, mivel Roman nem tudta tisztázni magát a vádak alól.

Ponta és a plágiumügyek méregfoga

Mivel a sorozatos botrányok ugyancsak erodálják az elitek kompetenciájában és hitelességében vetett társadalmi bizalmat, az oktatás óvatos átszervezésén túl a maga nemében egészen egyedülálló kísérlet történt Romániában az elitek plágiumügyekkel kapcsolatos presztízsveszteségeinek tompítására.

Sorin Câmpeanu, a szociáldemokrata (PSD) Victor Ponta 4. kormányának oktatásért és a tudományos kutatásért felelős miniszterének indítványára – még 2014-ben, főnöke, a jogtudományok egykori doktora, Ponta úr plágiumügyére való tekintettel kormányhatározattal módosították is az oktatási törvényt, miszerint a doktori cím birtokosai önként lemondhatnak tudományos fokozatukról.

Az előterjesztők érvelése meglehetősen innovatív volt: a doktori fokozat nem a tudományos teljesítmény mérőfoka, hanem inkább jog, vagy rang, de leginkább titulusként értendő, amitől akár önként is meg lehet válni.

A cél nyilván egy gyors és csökkentett arcvesztéssel járó egérút kialakítása volt a plágiumvád hosszadalmas és kínos vizsgálódásai elől menekülő Ponta miniszterelnök és – néhány év távlatából szólva – az ő nyomában haladók számára.

A közvélemény és a törvényhozás ellenállásának köszönhetően végül a kísérlet elbukott, a jogszabályt pedig tavaly eltörölték, de a 7 éves hatályideje alatt akadtak páran, akik így is éltek a felkínált lehetőséggel.

A róka fogta Ciucă

Így jogi kibúvó nélkül, Ciucă úrnak is végig kell menetelni a kompetenciáját és szakmai hitelességét vitató vizsgálati procedúrán. Mivel a bonyolult belpolitikai és nemzetközi konstellációban több gondot okozna a távozása nyomán keletkező hatalmi űrrel, mint miniszterelnökként a hírtelevíziók stúdiójában a nyilvánvalóan lopott disszertációja lábjegyzeteinek magyarázatával.

A miniszterelnök nagyvonalúan vizsgálatot kért maga ellen a nemzetvédelmi egyetem etikai bizottságától, amit persze, egy bizalmi embere, kormányfői kinevezése óta az egyetem rektorává avanzsált korábbi beosztottja felügyel.

A gesztust a nagy koalíciós pártok vezérei és az államfő is helyeselte, egyetértve abban: a miniszterelnöknek meg kell adni a lehetőséget, hogy tisztázza az ellene felhozott vádat. Ciucă úgy érvel, hogy tudományos módszerességgel nem lehet bizonyítani a plágium vádját, disszertációja pedig megfelelt a kor törvényes követelményeinek, és amúgy is, egy olyan szigorú tudományos szakterületen, mint a biztonságpolitika, elkerülhetetlen a fogalmi készlet és kifejezésvilág hasonlatossága.

Időközben a plágiumot feltáró újságírónő felhívta a közvélemény figyelmét, hogy a kérdésben nem a miniszterelnök által felkért etikai bizottság, hanem az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács az illetékes ítéletet hozni, ez Ciucă-t nem hozta zavarba. Igaz, az ellenzékben politizáló Mentsétek meg Romániát! (USR) már föl is tolta miniszterelnököt a testületnél, s Dacian Cioloș pártelnök lemondásra szólította fel a miniszterelnököt.

Amit azonban meglehetősen kevesen valószínűsítenek, ahogy a menesztését sem egyelőre, tekintettel arra, hogy a miniszterelnök-csere alkotmányos procedúrája feldúlná a nehezen kialkudott koalíciós egyezség nyugalmát, és egy senki által nem óhajtott újabb politikai válságba taszíthatná az országot az elszabadult energiaárak, a Covid-járvány és az Ukrajna keleti határainál zajló orosz-amerikai tárgyalások konjunktúrájában.

Ciucă úr biztonságpolitikai tárgyú disszertációja tehát nem veszélyeztetheti országa biztonságát, ahogy az általa vezetett koalíciós kormány stabilitását sem. Mivel azok a legkevésbé sem függenek személyes karizmájától vagy rátermettségétől (ez utóbbiról sokat elárul az energiadíjak állami kompenzációjának csődje). A koalíciót az államfő és a két nagy párt érdekazonossága tartja egyben, s a felek egyelőre a politikai stabilitásban érdekeltek.

Néhány éve, még Victor Ponta plágiumügyének kapcsán Traian Băsescu egykori államfő arról mesélt a sajtó képviselőinek, hogy elnöki ambícióinak hajnalán “egyesek” őt is megpróbálták rávenni a doktori cím megszerzésére egy “kulcsra kész” diploma ígéretével.