DURVA VICCEK: Energiaválság, infláció, Horvátországban is gáz van – április elseje után pedig bármi jöhet

Horvátországban az üzemanyagárak keddtől ismét emelkedtek, a benzin átlagban 24 lipával (kicsit több mint 3 eurocent) a gázolaj 21 lipával (kicsit kevesebb mint 3 eurocent), míg az autógáz és a gazdasági dízel, ún. kék dízel minimális ármódosításokon esett át. A helyzet az, hogy ezzel a eurosuper 95 ára közelíteni kezdett a 12 kunás lélektani határhoz (átlagban 11,37 kunába kerül literje, azaz megközelítőleg 1,5 euróba), míg az eurosuper 100 szinte már ott is van 11,97 kunával. Tomislav Ćorić energiaügyi miniszter nem tartja kizártnak, hogy a kormány ismét befagyasztja az üzemanyagárakat, a prémium üzemanyag kivételével.

Közeleg az áprilili

Andrej Plenković miniszterelnök szerdán, a parlamenti képviselők kérdésére válaszolva elmondta, hogy a kormány intézkedéscsomagot készít az üzemanyag, gáz és elektromos energia drágulásának ellensúlyozására.

Plenković így azt is közölte, hogy az üzemanyag árának befagyasztása mellett a kormány növeli a veszélyeztetett háztartások számára kibocsátott, villanyenergia vásárlásra szolgáló utalványok értékét.

A miniszterelnök szerint a lakosság egyéb kategóriái számára a Horvát Villanygazdaság (HEP) részben amortizálni kívánja a villanyenergia és a gáz árának növekedését, de a kormány egyben fontolgatja az elektromos energiára és a gázra kivetett ÁFA csökkentését is.

Ez jelenleg 13 százalék a villanyenergia, míg 25 százalék a gáz esetében. Az áprilisban lejáró gázbeszerzési szerződés után várható drágulást a kormány akár az ÁFA teljes összegének elengedésével is kompenzálhatja.

A kormányfő egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a horvát háztartások ez idáig nem szembesültek a villanyenergia, illetve gázárak növekedésével, és ezen a téren nem is várható változás április 1-ig.

Hogy mire számíthatnak a horvátok a közelgő április elsejei tréfával, még nem tudni, de a polgárok attól tartanak, hogy viccnek durva lesz.

Kulturális lopás

Nina Obuljen Koržinek horvát kulturális miniszter közben arra hívta fel a figyelmet a horvát televízióban, hogy a múlt év végén – december 23-án – meghozott szerb kulturális örökségről szóló törvény is meglehetősen durva viccnek bizonyult, miután a szerb honatyák a szerb kulturális örökségbe sorolták be az 1867 előtti dubrovniki irodalmat.

A miniszter asszony kilátásba helyezte, hogy a külügyminisztérium közvetítésével tiltakozni fognak, és a törvény sürgős módosítására szólítják fel Belgrádot.

A horvát kulturális örökség ilyen módon történt eltulajdonítása ellen a napokban számos egyén és intézmény tiltakozott.

A horvát művészeti és tudományos akadémia dubrovniki történelmi intézete így azt is megállapította, hogy a szomszédok nem végeztek félmunkát, a szerb könyvek közé sorolták ugyanis a városállam területén működő Occhi és Martecchini nyomdászok kiadványait, valamint Marin Držić 16. és 17. századi műveinek első velencei kiadásait is.

A dubrovnikiak nem rejtették véka alá felháborodásukat, mondván, hogy a dubrovniki irodalom kiadványai elsősorban a dubrovniki kultúra emlékei, illetve ezen túl a horvát, európai és világirodalomhoz tartoznak, de a szerb kultúrához és irodalomhoz semmiképpen.

Az esetnek nyilván lesz folytatása is. Mondjuk nem elképzelhetetlen, hogy a napokban a horvát köztársasági elnök is elereszt néhány “zokibondos” megjegyzést a témában.

Viszont, lehet hogy valakinek feltűnt az is, hogy a horvát fél csak három hét után reagált a pimaszkodásra. Mi ennek az oka? A magyarázat igen egyszerű, s már említettük is nemegyszer: Horvátországban létezik egy karácsonyi/újévi blackout, amikor már pár nappal karácsony előtt illetve Három Királyokig a fű sem nő, és a hó sem esik, vagy ha igen, akkor csak túlórázik.

Ami a horvátokat illeti, ilyenkor összedőlhet a világ, ők ünnepléssel, pihenéssel vannak elfoglalva. Kivéve a szerencsétlen miniszterelnököt (szakadj meg szív!), aki jó példát igyekszik mutatni a sok henyélőnek, de mint láttuk, mindhiába.