Horvátország
DURVA VICCEK: Energiaválság, infláció, Horvátországban is gáz van – április elseje után pedig bármi jöhet

Horvátországban az üzemanyagárak keddtől ismét emelkedtek, a benzin átlagban 24 lipával (kicsit több mint 3 eurocent) a gázolaj 21 lipával (kicsit kevesebb mint 3 eurocent), míg az autógáz és a gazdasági dízel, ún. kék dízel minimális ármódosításokon esett át. A helyzet az, hogy ezzel a eurosuper 95 ára közelíteni kezdett a 12 kunás lélektani határhoz (átlagban 11,37 kunába kerül literje, azaz megközelítőleg 1,5 euróba), míg az eurosuper 100 szinte már ott is van 11,97 kunával. Tomislav Ćorić energiaügyi miniszter nem tartja kizártnak, hogy a kormány ismét befagyasztja az üzemanyagárakat, a prémium üzemanyag kivételével.
Közeleg az áprilili
Andrej Plenković miniszterelnök szerdán, a parlamenti képviselők kérdésére válaszolva elmondta, hogy a kormány intézkedéscsomagot készít az üzemanyag, gáz és elektromos energia drágulásának ellensúlyozására.
Plenković így azt is közölte, hogy az üzemanyag árának befagyasztása mellett a kormány növeli a veszélyeztetett háztartások számára kibocsátott, villanyenergia vásárlásra szolgáló utalványok értékét.
A miniszterelnök szerint a lakosság egyéb kategóriái számára a Horvát Villanygazdaság (HEP) részben amortizálni kívánja a villanyenergia és a gáz árának növekedését, de a kormány egyben fontolgatja az elektromos energiára és a gázra kivetett ÁFA csökkentését is.
Ez jelenleg 13 százalék a villanyenergia, míg 25 százalék a gáz esetében. Az áprilisban lejáró gázbeszerzési szerződés után várható drágulást a kormány akár az ÁFA teljes összegének elengedésével is kompenzálhatja.
A kormányfő egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a horvát háztartások ez idáig nem szembesültek a villanyenergia, illetve gázárak növekedésével, és ezen a téren nem is várható változás április 1-ig.
Hogy mire számíthatnak a horvátok a közelgő április elsejei tréfával, még nem tudni, de a polgárok attól tartanak, hogy viccnek durva lesz.
Kulturális lopás
Nina Obuljen Koržinek horvát kulturális miniszter közben arra hívta fel a figyelmet a horvát televízióban, hogy a múlt év végén – december 23-án – meghozott szerb kulturális örökségről szóló törvény is meglehetősen durva viccnek bizonyult, miután a szerb honatyák a szerb kulturális örökségbe sorolták be az 1867 előtti dubrovniki irodalmat.
A miniszter asszony kilátásba helyezte, hogy a külügyminisztérium közvetítésével tiltakozni fognak, és a törvény sürgős módosítására szólítják fel Belgrádot.
A horvát kulturális örökség ilyen módon történt eltulajdonítása ellen a napokban számos egyén és intézmény tiltakozott.
A horvát művészeti és tudományos akadémia dubrovniki történelmi intézete így azt is megállapította, hogy a szomszédok nem végeztek félmunkát, a szerb könyvek közé sorolták ugyanis a városállam területén működő Occhi és Martecchini nyomdászok kiadványait, valamint Marin Držić 16. és 17. századi műveinek első velencei kiadásait is.
A dubrovnikiak nem rejtették véka alá felháborodásukat, mondván, hogy a dubrovniki irodalom kiadványai elsősorban a dubrovniki kultúra emlékei, illetve ezen túl a horvát, európai és világirodalomhoz tartoznak, de a szerb kultúrához és irodalomhoz semmiképpen.
Az esetnek nyilván lesz folytatása is. Mondjuk nem elképzelhetetlen, hogy a napokban a horvát köztársasági elnök is elereszt néhány „zokibondos” megjegyzést a témában.
Viszont, lehet hogy valakinek feltűnt az is, hogy a horvát fél csak három hét után reagált a pimaszkodásra. Mi ennek az oka? A magyarázat igen egyszerű, s már említettük is nemegyszer: Horvátországban létezik egy karácsonyi/újévi blackout, amikor már pár nappal karácsony előtt illetve Három Királyokig a fű sem nő, és a hó sem esik, vagy ha igen, akkor csak túlórázik.
Ami a horvátokat illeti, ilyenkor összedőlhet a világ, ők ünnepléssel, pihenéssel vannak elfoglalva. Kivéve a szerencsétlen miniszterelnököt (szakadj meg szív!), aki jó példát igyekszik mutatni a sok henyélőnek, de mint láttuk, mindhiába.

Horvátország
Sztrájkügyben a bíróság a kormány ellen döntött, új multiplex mozi nyílt Koszovóban

Hétfőn Horvátországban azzal kezdődött a nap, hogy tíz óra tájban a zágrábi Megyei Bíróság bejelentette a döntését, amely lehetővé teszi a köztisztviselők és közalkalmazottak sztrájkját az igazságszolgáltatásban. Tehát az összes bírósági tisztviselő, gyorsíró, sofőr, takarítónő és más alkalmazott, aki ma reggel 7 órakor kezdte meg a sztrájkot, immár legálisan folytathatja a megmozdulást. Ezzel a bíróság lényegében a kormány ellen döntött, mert a kabinet a sztrájk betiltását követelte.
Szabad sztrájkolni
Történelmi nap ez a szakszervezetek, különösen a „nem reprezentatívak” számára, mert a bíróság kimondta, hogy törvényes a munkavállalók sztrájkja a bíróságokon és az ügyészségeken.
– Délelőtt 10 órakor ott voltunk a megyei bíróságon a sztrájkot jogszerűnek nyilvánító ítélethirdetésen, 10 óra 5 perckor pedig meghívást kaptunk Ivan Malenica igazságügyi minisztertől, hogy ma fél háromkor menjünk be tárgyalni. Nos, ez a megmozdulás legalább arra jó volt, hogy létrejöjjön a találkozó
– mondta Iva Sušković, az Állami és Helyi Alkalmazottak Szakszervezetének (SDLS) elnöke a zágrábi városi polgári bíróság előtt röviddel déli 12 óra előtt tartott tüntetésen.
Salamoni döntés
A kormány „tartalék főhadiszállásán”, a zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban Andrej Plenković miniszterelnök fél tízkor találkozott a közszolgálati szakszervezetek képviselőivel.
A találkozón a miniszterelnök mellett részt vett Oleg Butković miniszterelnök-helyettes és tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter, Marko Primorac pénzügyminiszter, Ivan Malenica igazságügyi és közigazgatási miniszter, Davor Filipović gazdasági és fenntartható fejlődési miniszter, Marin Piletić a munkaügyi kérdésekért és a nyugdíjrendszerért, valamint a család- és szociálpolitikáért felelős miniszter, Vili Beroš egészségügyi miniszter, valamint Radovan Fuchs tudományos és oktatási miniszter.

Andrej Plenković miniszterelnök és Sanja Šprem a Horvát Pedagógus Szakszervezetek képviselője (Forrás: Twitter, Andrej Plenković)
Nem sokkal 11 óra után véget ért a találkozó, amelyet követően Plenković miniszterelnök és Sanja Šprem a Horvát Pedagógus Szakszervezetek képviselője állt ki a sajtó munkatársai elé.
– A párbeszéd keretében arra jutottunk, hogy a következő napokban egyetértési megállapodást kötünk, amely megelőlegezi a kormány döntését az állami alkalmazottak és a köztisztviselők ideiglenes illetménykiegészítésének kifizetéséről
– jelentették be a találkozót követően tartott sajtótájékoztatón.
– Ezt a köz- és állami alkalmazottak fizetéséről szóló új törvény kidolgozásával összefüggésében kell érteni
– nyilatkozta Plenković miniszterelnök, hozzátéve, hogy a törvénynek január 1-jéig hatályba kell lépnie, és hozzátette, hogy két különböző rendeletet fogadnak el, egyet az állami tisztviselők, és egyet a köztisztviselők vonatkozásában.
Plenković szerint a közös döntések 219 000 alkalmazott bérét érintik, és bejelentette, hogy a legalacsonyabb bérek 100 euróval emelkednek.
Azok, akiknek valamivel magasabb fizetésük van, 80 vagy 60 euró növekedéssel számolhatnak. Ugyanakkor a kormányfő azt is közölte, hogy a nyaralási pótlék mindenki számára azonos lesz, azaz 300 euró.
Új mozi Koszovóban
Amíg Európa döntő többsége egy újabb háború kirobbanásával ijesztgeti magát Szerbia és Koszovó között, a német-horvát Blitz Cinestar, amely a régió legnagyobb filmszínházhálózatát működteti, bejelentette, hogy június 2-án, pénteken megnyitotta eddigi legnagyobb, 15 moziteremmel büszkélkedő megaplexét Koszovó fővárosában, Prištinában.

Fő a kényelem, a pristinai megamozi egyik terme a tizenötből (Forrás: Cineuropa)
A megamozi Európa azon részének legnagyobb bevásárlóközpontjában, a Prishtina Mallban működik, fittyet hányva mindenféle vérgőzös jóslatnak.

Kapcsolódó cikk
A HÁBORÚ JELEI: Az oroszok tovább nyomatják a tézist, hogy háború lesz Koszovó és Szerbia között
A prištinai CineStar Megaplex a legnagyobb, legmodernebb, és egyben a legszebb mozi Koszovóban.
A Wall-to-wall Harkness vásznakat, a Barco 4K RGB lézerprojektorokat, a Real D Ultimate 3D-t, a JBL hangszórókat és a Crown audioerősítőket magában foglaló technológia mellett a prištinai CineStar belső berendezése, a zágrábi Franić & Šekoranja tervezőiroda munkáját dicséri.
A zágrábi tervezőiroda más, díjnyertes CineStar mozik belső berendezéséért is felelős, köztük a 2018-as Európa legjobb új építésű mozijának díjával büszkelkedő CineStar Split belső berendezése is az ő terveik után készült.
Körülbelül ennyit a háborúról, ami körül szakértők sora aggodalmaskodik Belfasttól České Budějovicéig.
Addig amíg nem zárják be a Ferizaj (szerbül Uroševac) melletti Camp Bondsteelt, illetve az amerikaiak nem vonulnak ki Koszovóból, nyugodtan lehet fagyizni és moziba járni, főleg most, hogy már van hova a CineStar jóvoltából.
-
Koszovó5 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság3 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia5 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt