Románia
ÖTÖDIK HULLÁM: Romániában egyelőre nem merült fel az online oktatásra történő áttérés, kötelezővé vált a maszkviselés
Romániában a koronavírus-járvány meredeken felívelő ötödik hulláma közepette, a téli szünet lejárta után hétfőn jelenléti oktatással folytatódott a tanév, az iskolás diákok és tanáraik számára azonban kötelezővé vált a védőmaszk viselése. Egyelőre nem merült fel az online oktatásra történő áttérés. Romániában csaknem négyszer annyi új koronavírusos megfertőződést jegyeztek a múlt a héten, mint az azt megelőző hét napban.
A bukaresti kormány múlt héten ismét kötelezővé tette a védőmaszkok viselését a nyílt és zárt közterületeken, kivételt csak az öt évesnél kisebb gyermekek jelentenek. A textilből vagy műanyagból készült maszkokat már nem fogadják el, kizárólag a sebészeti maszkok vagy az FFP-2-es szűrővel ellátott, orrot és szájat eltakaró, légzésvédő maszkok használatát engedélyezik.
Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter a Digi 24 hírtelevízióban azt mondta: vasárnap egymillió védőmaszkot küldtek szét az iskoláknak a rászoruló diákok számára, ugyanakkor elismerte, hogy a tavaly év végén megkezdett rendszeres tesztelés egyelőre elakadt, ugyanis a közbeszerzési eljárás szabályosságát megkérdőjelező óvások miatt az iskolákba nem jutott el a szükséges mennyiségű antigénteszt.
A tárcavezető szerint nem merül fel az online oktatásra történő áttérés, ha nem emelkedik meg jelentősen a kórházi kezelésre szoruló súlyos esetek száma.
A miniszter hozzátette: a beoltható – 12 év feletti – diákok csaknem 40 százaléka már felvette a vakcinát, ami szerinte fontos jelzés, tekintettel arra, hogy a kiskorúak oltása a felnőttekénél jóval később kezdődött.
Cîmpeanu elégedetten nyilatkozott a tanárok 70 százalékot meghaladó immunizálási szintjéről is, amely szerinte csaknem kétszerese az országos átlagnak.
Romániában tavaly novemberben, a járvány negyedik hullámának tetőzését követően, csakis azokban a tanintézetekben engedélyezték a jelenléti oktatást, ahol a tanári kar legalább 60 százaléka beoltatta magát.
Ötödik sebesség
A vasárnap délután közölt hivatalos adatok szerint a legtöbb új esetet Bukarestben, Kolozs, Szucsáva (románul Suceava) és Temes megyében jegyezték fel.
Most azonban ismét rohamosan emelkednek az esetszámok, a fertőzöttségi ráta (az elmúlt 14 napban jegyzett új esetek ezer lakosra vetített száma) országos átlaga vasárnap az 1,4 ezrelékhez közelített, de több faluban és kisvárosban már meghaladta a 3 ezrelékes küszöböt, amely felett az óralátogatás engedélyezése elvileg már a tanárok átoltottságától függ.
A 19,3 milliós Romániában eddig 7 millió 988 ezer ember, a beoltható lakosság 47,2 százaléka kapott legalább egy adag, koronavírus elleni oltást.
Románia
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
Minden egyes év vége felé visszatérő téma, hogy Bulgária és Románia mikor csatlakozhat a schengeni térséghez, illetve hogy egyes országok – ebben az esetben Ausztria és Hollandia – ezt meddig blokkolják még. Idén úgy tűnik, Románia eltökélt szándéka, hogy a “gazdasági diplomácia” segítségével megszüntesse az osztrák vétót, a román G4Media beszámolója szerint ugyanis Marcel Ciolacu román miniszterelnök elutasította az offshore törvény tisztázására vonatkozó osztrák kérést, amíg az osztrákok vétóznak a schengeni csatlakozást illetően.
Románia visszavág
A románok a jelek szerint már nem várnak az osztrákok jóindulatára, és felveszik a harcot az osztrákokkal, akik akadályozzák Románia csatlakozását a schengeni övezethez.
A hétfői kormányülésen Marcel Ciolacu miniszterelnök elutasította az OMV vezetőjének, Alfred Sternnek a kérését, hogy Románia tisztázza a fekete-tengeri gázról szóló offshore törvény egyik cikkelyét.
Ciolacu állítólag azt mondta az osztrák vállalat képviselőinek, hogy “ez egy legitim téma”, de most nem tud tárgyalni az offshore törvény módosításáról a Románia schengeni csatlakozásával szemben emelt osztrák vétót követően kialakult légkör miatt.
A kormányülés egyik résztvevője név nélkül úgy nyilatkozott a G4Mediának, hogy Marcel Ciolacu személyes közbenjárásra kérte az OMV vezetőit, akiknek a “gazdasági diplomácia eszközeivel” kellene elérniük Karl Nehammer osztrák kancellárnál, hogy változtassa meg álláspontját Románia schengeni csatlakozásával kapcsolatban.
A román hírportál forrása szerint Ciolacu a Horvátországgal szembeni pozitív diszkriminációra hivatkozott, aminek eredményeként Nehammer beleegyezett a horvátok schengeni csatlakozásba.
– Nem lehetünk álszentek. Nem mondhatjuk, hogy nincs semmi bajunk Romániával, és hogy a schengeni térség elavult. Ebben az esetben miért szavazta meg Ausztria tavaly Horvátország csatlakozását?
– kérdezte Marcel Ciolacu, aki azt javasolta az osztrák kancellárnak, hogy léptesse ki Ausztriát a schengeni övezetből, ha azt annyira elavultnak tartja.
Az osztrák kifogások
Az OMV már két évvel ezelőtt kilátásba helyezte, hogy kilép a Fekete-tengeri Neptun Deep projektből, ha a román kormány nem kezdeményezi az offshore-törvény módosítását, és ezáltal nem biztosít kedvezőbb feltételeket a befektetők számára.
– Románia földgáztermelésének növelése érdekében elengedhetetlen a Neptun mélységi peremvidék gázkészleteinek fejlesztése. Üdvözöljük a tengeri törvény módosításait, de számos pontosításra van szükség a hatóságok részéről. Ha minden előfeltétel teljesül, a végleges beruházási döntés várhatóan 2023 közepén születik meg
– jelentette ki Christina Verchere, az OMV Petrom vezérigazgatója két évvel ezelőtt, aki akkor azt is elmondta, hogy a PSD-PNL-UDMR koalíció által annak idején támogatott törvény javulást hozott ugyan, de a szabad piaci elvek érvényesítésének terén további tisztázásra van szükség.
Marcel Ciolacu román miniszterelnök hétfőn megbeszélést folytatott az OMV vezérigazgatója, Alfred Stern által vezetett küldöttséggel a Neptun Deep projektről (Forrás: román kormány)
Az osztrákok a román offshore törvénynek azt a pontját szeretnék módosítani, amely kimondja, hogy a kormány “átmeneti ár- és értékesítési korlátozásokat vezethet be a Fekete-tengerből kitermelt gáz bizonyos mennyiségeire, de nem részletezi, hogy pontosan milyen feltételek mellett vezethetők be ezek a korlátozások.
Rossz az OMV megítélése Romániában
A román kormány a fekete-tengeri gázkitermeléssel kapcsolatos törvényi akadályokat most politikai nyomásgyakorlásként használja Ausztriával szemben a schengeni holtpontról történő elmozdulás érdekében.
A követeléssel a román miniszterelnök könnyen “populista vizekre tévedhet”, amikor zöld utat kér Bécstől Schengenre, és amikor ennek fejében zöld utat ígér a fekete-tengeri gázra, mindezt pedig azért teheti meg, mert Nehammer vétója miatt az osztrák cégnek rossz a megítélése Romániában.
Kapcsolódó cikk
Ráadásul az OMV panaszt nyújtott be a román állam ellen a párizsi Nemzetközi Választottbírósághoz a Fekete-tengerből származó gáz értékesítésére vonatkozó szabályozás miatt. Ezzel kapcsolatban Ciolacu arra kérte az osztrák cég vezetőit, hogy vonják vissza a panaszukat.
A párizsi Nemzetközi Választottbírósághoz benyújtott panasz a Romgaz Black Sea Limited ellen is irányul, amely az ExxonMobiltól megvásárolt Romgaz leányvállalat, és az OMV Petrommal együtt üzemelteti a fekete-tengeri gázmezőt.
Ha Bécs decemberben ismét Románia schengeni övezethez való csatlakozása ellen szavaz, akkor Bukarest az ügyet az Európai Unió Bírósága (EUB) elé viszi, azt remélve, hogy az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság is követi a példáját Ausztria megregulázása érdekében.
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is