Connect with us

Törökország

FAGYHALÁL: Tovább épül a betonfal az iráni határon, miközben sok menekült veszti életét (megrázó fotók)

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

falaznak
A cikk meghallgatása

Törökország nem zárt könnyű évet migrációs szempontból, annak ellenére, hogy szorgalmasan építette a három méter magas betonfalat az iráni határszakaszon. A rohamlépték eredményeképp már közel 300 kilométer biztosítva van a határon, azonban ez nem jelenti azt, hogy megszűnt volna a migrációs nyomás.

Növekedett az embercsempészet

A tavalyi év folyamán hivatalos adatok szerint több mint 162 ezer ember lépte át illegálisan a határokat, amiből közel a fele, több mint 70 ezer ember afgán volt.

A 2021-es év az embercsempészetben is látványos növekedést hozott: 7762 embert fogtak el, míg egy évvel korábban 4282-őt.

A növekvő tendencia 2018-ban kezdődött, az akkor problémássá forduló afganisztáni helyzet miatt százezer afgán hagyta el az országot, s az akkor még kevésbé kiépített határvédelem miatt 2019-ben több mint 200 ezer jutott be illegálisan a keleti tartományokba.

Az erőteljes fellépésnek köszönhetően 2020-ban 50 ezerre szorították vissza ezt a számot, hogy aztán 2021-ben, különösen az őszi hónapokban újfent növekedjen. Az idő jobbra fordulásával, tavasszal, várhatóan újra növekedni fog a keleti török határokra irányuló nyomás, ahol az afgánok mellett bangladesiek, pakisztániak is próbálkoznak.

A török hatóságok mindent elkövettek, hogy hazaküldjék az ország területén elfogott embereket – a visszatoloncolás 2021 nyaráig tartható volt, azonban a tálib hatalomátvétel miatt a török csapatok is kivonultak Afganisztánból, s Katarral együtt jelenleg is tartanak a tárgyalások, hogy a kabuli nemzetközi reptérre esetlegesen visszatérhessenek a törökök.

A jelenlegi helyzetben, akiket elfognak a határ közeli tartományokban, azokat előbb-utóbb visszaküldik Iránba. Inkább előbb: vannak olyan afgánok, akik gyakorlatilag a határzónában élnek, s többszöri kitoloncolás után is újra próbálkoznak, mivel egyszerűen nem akarnak hazatérni Afganisztánba, így nincs más választásuk.

Az embercsempészet és a határátlépések központja tradicionálisan a keleti Van tartomány. A helyi embercsempészek kiválóan ismerik a határ mindkét oldalát, s van tapasztalatuk a hatóságok kijátszására is, különösen a nehezebben járható szakaszokon.

Afgán pásztorokat keresnek

Az afgánok – mivel a jelenlegi törvények szerint nem jogosultak menekültstátuszra – alapvetően tranzitországként tekintenek Törökországra.

A 2020 márciusi menekültválság idején a görög-török határon zajló incidensekben is a legnagyobb csoportot ők tették ki.

Megrázó fotók

maszatolt fagyhalalEgy iráni újságíró arról számolt be a Twitteren, hogy fagyhalált halt egy afgán menekült nő, aki két gyermekével próbált bejutni Törökországba az iráni határon. Helyszíni jelentések szerint a nő levette mindkét zokniját, és gyermekei kezére húzta azokat. Az anya megdermedt és meghalt, a gyerekek túlélték.


Az afgánoknak ugyan az a szándékuk, hogy tovább álljanak, viszont még mindig jobb a helyzet Kis-Ázsiában, mint odahaza. A munkaerőpiacon is el tudnak helyezkedni – jellemzően illegálisan, kevés képzettséget igénylő szakmákban, jóval olcsóbban, mint a helyiek.  Kelet- Anatóliában fogalommá váltak az “afgán pásztort keresek” jellegű hirdetések .

A tálibok miatt érthető, hogy a veszélyes útra vállalkozók nem akarnak visszatérni.

Ha sikerül kijutniuk Afganisztánból, Iránon kell átverekedniük magukat. S maga a török-iráni határ is rendkívül nehéz: ahol nincs határfal, ott jellemzően hegyes, nehezen járható területeken kell átjutniuk: a rossz utak (vagy az utak hiánya), a hideg időjárás, esetleg a vadállatok támadásai miatt sokan veszítik életüket.

Török szakértői becslés szerint az afgánok 70 százaléka nem tudja átlépni a határt, a sikeresen átjutók többségét elfogják, a 26 visszatoloncolási központ egyikébe rakják, majd visszaküldik Iránba. A török földre lépők talán 10-15 százaléka jut el a nagyobb városokba.

Hányan vannak?

A fent vázolt folyamat miatt nem lehet megmondani, hogy Törökországban pontosan hány afgán menekült van.

A hatóság szerint nagyjából 300 ezer afgán beszélhetünk, ami a 84 milliós lakosságszámhoz képest nem is lenne túl nagy szám, azonban a (hivatalos statisztikák szerint) közel 3 millió 750 ezres szíriai (a törökök inkább 4-5 millió emberről beszélnek) már komoly tehertételt jelent a valutaválságba csúszó ország elégedetlen lakosságának.

A szíriaiak, vagy úgy általában a menekültek kérdése politikai üggyé vált Törökországban (is), amit a kormány nem szívesen vesz elő, annál is inkább, mert ezen emberek (menekültek/migránsok) jelenlétét egyértelműen Recep Tayyip Erdoğannak azzal a döntésével azonosítja a közvélemény, hogy 2011-tél kezdve beengedte őket az országba.

Emiatt a török kormány nem kíván újabb menekülthullámot látni, ezért már nyáron jelezte a vezetés, hogy helyesebb, ha az afgánok inkább otthon maradnak. Mint láttuk a statisztikákból, ezt sokan nem fogadták meg.

Az afganisztáni helyzet súlyosbodása – éhínség stb. – miatt a jövőben is újabb hullámok várhatók, így Törökország továbbra is fontos szereplő lesz az Európa felé áramló menekülthullámok kezelését illetően.

Míg azonban a 2010-es években Ankara általában nyitottan állt a kérdéshez, elsősorban a szíriaiak miatt, újabban már zárja a határait. S ha lehet, Szíriában épít városokat, hogy a belső menekültek ne akarják átlépni a török határokat.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava