Törökország
FAGYHALÁL: Tovább épül a betonfal az iráni határon, miközben sok menekült veszti életét (megrázó fotók)
Törökország nem zárt könnyű évet migrációs szempontból, annak ellenére, hogy szorgalmasan építette a három méter magas betonfalat az iráni határszakaszon. A rohamlépték eredményeképp már közel 300 kilométer biztosítva van a határon, azonban ez nem jelenti azt, hogy megszűnt volna a migrációs nyomás.
Növekedett az embercsempészet
A tavalyi év folyamán hivatalos adatok szerint több mint 162 ezer ember lépte át illegálisan a határokat, amiből közel a fele, több mint 70 ezer ember afgán volt.
A 2021-es év az embercsempészetben is látványos növekedést hozott: 7762 embert fogtak el, míg egy évvel korábban 4282-őt.
A növekvő tendencia 2018-ban kezdődött, az akkor problémássá forduló afganisztáni helyzet miatt százezer afgán hagyta el az országot, s az akkor még kevésbé kiépített határvédelem miatt 2019-ben több mint 200 ezer jutott be illegálisan a keleti tartományokba.
Az erőteljes fellépésnek köszönhetően 2020-ban 50 ezerre szorították vissza ezt a számot, hogy aztán 2021-ben, különösen az őszi hónapokban újfent növekedjen. Az idő jobbra fordulásával, tavasszal, várhatóan újra növekedni fog a keleti török határokra irányuló nyomás, ahol az afgánok mellett bangladesiek, pakisztániak is próbálkoznak.
A török hatóságok mindent elkövettek, hogy hazaküldjék az ország területén elfogott embereket – a visszatoloncolás 2021 nyaráig tartható volt, azonban a tálib hatalomátvétel miatt a török csapatok is kivonultak Afganisztánból, s Katarral együtt jelenleg is tartanak a tárgyalások, hogy a kabuli nemzetközi reptérre esetlegesen visszatérhessenek a törökök.
A jelenlegi helyzetben, akiket elfognak a határ közeli tartományokban, azokat előbb-utóbb visszaküldik Iránba. Inkább előbb: vannak olyan afgánok, akik gyakorlatilag a határzónában élnek, s többszöri kitoloncolás után is újra próbálkoznak, mivel egyszerűen nem akarnak hazatérni Afganisztánba, így nincs más választásuk.
Az embercsempészet és a határátlépések központja tradicionálisan a keleti Van tartomány. A helyi embercsempészek kiválóan ismerik a határ mindkét oldalát, s van tapasztalatuk a hatóságok kijátszására is, különösen a nehezebben járható szakaszokon.
Afgán pásztorokat keresnek
Az afgánok – mivel a jelenlegi törvények szerint nem jogosultak menekültstátuszra – alapvetően tranzitországként tekintenek Törökországra.
A 2020 márciusi menekültválság idején a görög-török határon zajló incidensekben is a legnagyobb csoportot ők tették ki.
Megrázó fotók
Egy iráni újságíró arról számolt be a Twitteren, hogy fagyhalált halt egy afgán menekült nő, aki két gyermekével próbált bejutni Törökországba az iráni határon. Helyszíni jelentések szerint a nő levette mindkét zokniját, és gyermekei kezére húzta azokat. Az anya megdermedt és meghalt, a gyerekek túlélték.
A tálibok miatt érthető, hogy a veszélyes útra vállalkozók nem akarnak visszatérni.
Ha sikerül kijutniuk Afganisztánból, Iránon kell átverekedniük magukat. S maga a török-iráni határ is rendkívül nehéz: ahol nincs határfal, ott jellemzően hegyes, nehezen járható területeken kell átjutniuk: a rossz utak (vagy az utak hiánya), a hideg időjárás, esetleg a vadállatok támadásai miatt sokan veszítik életüket.
Török szakértői becslés szerint az afgánok 70 százaléka nem tudja átlépni a határt, a sikeresen átjutók többségét elfogják, a 26 visszatoloncolási központ egyikébe rakják, majd visszaküldik Iránba. A török földre lépők talán 10-15 százaléka jut el a nagyobb városokba.
Hányan vannak?
A fent vázolt folyamat miatt nem lehet megmondani, hogy Törökországban pontosan hány afgán menekült van.
A hatóság szerint nagyjából 300 ezer afgán beszélhetünk, ami a 84 milliós lakosságszámhoz képest nem is lenne túl nagy szám, azonban a (hivatalos statisztikák szerint) közel 3 millió 750 ezres szíriai (a törökök inkább 4-5 millió emberről beszélnek) már komoly tehertételt jelent a valutaválságba csúszó ország elégedetlen lakosságának.
A szíriaiak, vagy úgy általában a menekültek kérdése politikai üggyé vált Törökországban (is), amit a kormány nem szívesen vesz elő, annál is inkább, mert ezen emberek (menekültek/migránsok) jelenlétét egyértelműen Recep Tayyip Erdoğannak azzal a döntésével azonosítja a közvélemény, hogy 2011-tél kezdve beengedte őket az országba.
Emiatt a török kormány nem kíván újabb menekülthullámot látni, ezért már nyáron jelezte a vezetés, hogy helyesebb, ha az afgánok inkább otthon maradnak. Mint láttuk a statisztikákból, ezt sokan nem fogadták meg.
Az afganisztáni helyzet súlyosbodása – éhínség stb. – miatt a jövőben is újabb hullámok várhatók, így Törökország továbbra is fontos szereplő lesz az Európa felé áramló menekülthullámok kezelését illetően.
Míg azonban a 2010-es években Ankara általában nyitottan állt a kérdéshez, elsősorban a szíriaiak miatt, újabban már zárja a határait. S ha lehet, Szíriában épít városokat, hogy a belső menekültek ne akarják átlépni a török határokat.
- Szerbia4 nap telt el azóta
Belgrádban bemutatkozott a titkosrendőrség, miután a feladatok ki lettek osztva
- Szerbia5 nap telt el azóta
Féláron vette meg a Jugoslavija szállodát a szerb pénzügyminiszter köre
- Szerbia2 nap telt el azóta
“Sok jó kis helyen”: a praktikus fantomszavazók és a szerbiai nullás házszámok
- Szerbia7 nap telt el azóta
A szerb elnök szerint az ellenzék lopja a WC-papírt a képviselőházban