Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Európai Parlament

LEJÁRÓ ELNÖKSÉG ÉS A “PRESSTITUÁLTAK”: Az Európai Parlament “megdorgálta” Szlovéniát a médiaszabadság hiánya miatt

1janez macron 7
Figyelj, Janez! Most én következem - hangozhatott el a francia elnök és szlovén miniszterelnök beszélgetésén a legutóbbi uniós tanácsülés szünetében. Január elsejétől Franciaország veszi át az uniós elnökséget Szlovéniától. (Forrás: Twitter)
Olvasási idő: 3 perc

Az Európai Parlament a karácsonyi zárás előtt megdorgálta a szlovén kormányt az újságírók és a kabinetet bírálók elleni „támadások és rágalomkampányok” miatt. A képviselők támogatták azt a határozatot, amely elítéli a szlovén kormányt “az ellenségesség, a bizalmatlanság és mély megosztottság klímájának megteremtése miatt”. A brit balolali Guardian beszámolója szerint az uniós képviselőket aggasztja, hogy a szlovén kormány gyengíti az ügyészek függetlenségét, és befolyást gyakorol az államilag finanszírozott (köz)médiára.

Guardian: Orbán tanítványa

Az uniós képviselők nem nevezték néven Janez Janša miniszterelnököt, de a brit lap szerint egyértelmű, hogy az állásfoglalás a Guradian által “jobboldali nacionalista politikusnak” nevezett szlovén kormányfő ellen irányul, aki hazugnak és “presstituáltaknak” nevezte az újságírókat.

A Guardian beszámolója szerint az egyik legerősebb aggály a sajtószabadság miatt fogalmazódott meg, miután a kormány nyomást gyakorolt ​​a Szlovéniai Hírügynökségre (STA). Janša kormánya 2021 nagy részében visszatartotta a törvényileg előírt állami támogatást, így az hírügynökség csődbe jutott. A pénz nagy részét azóta kifizették, de az Európai Parlament szerint legalább 507 000 euró átutalása elmaradt.

A képviselők egyúttal felszólították Szlovénia kormányát, hogy biztosítson „elegendő finanszírozást”, és „szüntessen be minden politikai beavatkozást és nyomást” az RTV Slovenia közszolgálati televízióra.

A brit baloldali lap úgy fogalmaz, hogy Orbán Viktor magyarországi kormányának mintájára Janez Janša szlovén miniszterelnök a közfinanszírozott média függetlenségének visszaszorítására törekedett. Nemzeti szégyennek nevezte a szlovén hírügynökséget, és megpróbálta leváltani főigazgatóját.

Ha a számokat nézzük, akkor kiderül, hogy a kérdésben az Európai Parlament megosztott volt, a határozat 356 igen szavazattal, 284 ellenében és 40 tartózkodás mellett ment át az uniós testületen, a balközép, a liberális, a radikális baloldal és a zöld csoportok támogatásával.

Ennek fényében az sem csoda, hogy nem nyert támogatást az egyik belga nacionalista EP-képviselő által benyújtott módosítás, amely gratulált Szlovéniának az EU Tanács „sikeres” elnöki posztjához, és megjegyzezte, hogy az ország intézményei jól működnek.

Az Európai Parlament egyúttal vizsgálatot indított amiatt, hogy Szlovénia késedelmesen jelöl ki ügyészeket az Európai Ügyészséghez, amelynek feladata az uniós költségvetés elleni csalások kivizsgálása. Novemberben két személyt jelöltek ki, de a kormány azóta ideiglenesnek minősítette ezeket, és igyekeztek megváltoztatni az ügyészek kinevezésére vonatkozó szabályokat, ami lehetővé teszi a leváltásukat.

Bár az Európai Parlament állásfoglalása nem kötelező érvényű, kellemetlen reflektorfénybe helyezi Szlovéniát a hat hónapos EU-s elnökség utolsó heteiben, amire viszont nem csak a kormányfő, hanem a szlovén államfő is büszke.



kis festett kabatok222kis festett kabatok

Lejáró elnökség

Borut Pahor szlovén államfő az uniós parlamenti határozat elfogadásával párhuzamosan úgy fogalmazott, hogy sikeres volt Szlovénia hamarosan befejeződő soros elnöksége az Európai Unió Tanácsának élén, egyebek között a Nyugat-Balkán vonatkozásában.

Pahor ugyanakkor nem tagadta, hogy Szlovéniának nem sikerült áttörést elérnie Észak-Macedónia ügyében, mert az ország európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését Szófia továbbra is gátolja.

Az EU ebben az ügyben nem tehet semmit, bár ez veszélyezteti a hitelességét

– jelentette ki Pahor a szlovén közszolgálati rádiónak adott interjújában, amelyben ennek ellenére úgy vélte, hogy Ljubljana jó munkát végzett a nyugat-balkáni bővítési folyamatban.

Pahor egyúttal támogatta a schengeni övezet kiterjesztését Horvátországra, ami szerinte lehetővé tenné Szlovénia számára, hogy eltávolítsa a kerítést a horvát határszakaszról.

Az szlovén elnök reagált az Európai Parlamentben szavazásra bocsátott fent említett állásfoglalásra is, és elismerte, hogy a Janša-kormány közel egy évig visszatartotta a szlovén állami hírügynökség (STA) finanszírozását, és késett a két szlovén ügyész európai ügyészségi (EPPO) kinevezésével, ami megtépázta Szlovénia hírnevét, ám ugyanakkor hozzátette, hogy a hírnév helyreállítható.


Szlovénia a 36. helyen áll a Riporterek Határok Nélkül szervezet által összeállított sajtószabadság-indexen, négy hellyel lejjebb a 2020-as rangsorhoz képest. A civil szervezet aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a helyzet tovább romlott, miután Janša 2020 márciusában (ismét) miniszterelnök lett.

Az Európai Unióhoz 2004 májusában csatlakozott Szlovénia július 1-jén vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, amelyet január 1-jétől Franciaországnak ad át.

Napi hírlevél


Mi munkát teszünk bele, legyen a megosztás a fizetség!


Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: