Európai Parlament
LEJÁRÓ ELNÖKSÉG ÉS A „PRESSTITUÁLTAK”: Az Európai Parlament „megdorgálta” Szlovéniát a médiaszabadság hiánya miatt

Az Európai Parlament a karácsonyi zárás előtt megdorgálta a szlovén kormányt az újságírók és a kabinetet bírálók elleni „támadások és rágalomkampányok” miatt. A képviselők támogatták azt a határozatot, amely elítéli a szlovén kormányt „az ellenségesség, a bizalmatlanság és mély megosztottság klímájának megteremtése miatt”. A brit balolali Guardian beszámolója szerint az uniós képviselőket aggasztja, hogy a szlovén kormány gyengíti az ügyészek függetlenségét, és befolyást gyakorol az államilag finanszírozott (köz)médiára.
Guardian: Orbán tanítványa
Az uniós képviselők nem nevezték néven Janez Janša miniszterelnököt, de a brit lap szerint egyértelmű, hogy az állásfoglalás a Guradian által „jobboldali nacionalista politikusnak” nevezett szlovén kormányfő ellen irányul, aki hazugnak és „presstituáltaknak” nevezte az újságírókat.
A Guardian beszámolója szerint az egyik legerősebb aggály a sajtószabadság miatt fogalmazódott meg, miután a kormány nyomást gyakorolt a Szlovéniai Hírügynökségre (STA). Janša kormánya 2021 nagy részében visszatartotta a törvényileg előírt állami támogatást, így az hírügynökség csődbe jutott. A pénz nagy részét azóta kifizették, de az Európai Parlament szerint legalább 507 000 euró átutalása elmaradt.
A képviselők egyúttal felszólították Szlovénia kormányát, hogy biztosítson „elegendő finanszírozást”, és „szüntessen be minden politikai beavatkozást és nyomást” az RTV Slovenia közszolgálati televízióra.
A brit baloldali lap úgy fogalmaz, hogy Orbán Viktor magyarországi kormányának mintájára Janez Janša szlovén miniszterelnök a közfinanszírozott média függetlenségének visszaszorítására törekedett. Nemzeti szégyennek nevezte a szlovén hírügynökséget, és megpróbálta leváltani főigazgatóját.
Ha a számokat nézzük, akkor kiderül, hogy a kérdésben az Európai Parlament megosztott volt, a határozat 356 igen szavazattal, 284 ellenében és 40 tartózkodás mellett ment át az uniós testületen, a balközép, a liberális, a radikális baloldal és a zöld csoportok támogatásával.
Ennek fényében az sem csoda, hogy nem nyert támogatást az egyik belga nacionalista EP-képviselő által benyújtott módosítás, amely gratulált Szlovéniának az EU Tanács „sikeres” elnöki posztjához, és megjegyzezte, hogy az ország intézményei jól működnek.
Az Európai Parlament egyúttal vizsgálatot indított amiatt, hogy Szlovénia késedelmesen jelöl ki ügyészeket az Európai Ügyészséghez, amelynek feladata az uniós költségvetés elleni csalások kivizsgálása. Novemberben két személyt jelöltek ki, de a kormány azóta ideiglenesnek minősítette ezeket, és igyekeztek megváltoztatni az ügyészek kinevezésére vonatkozó szabályokat, ami lehetővé teszi a leváltásukat.
Bár az Európai Parlament állásfoglalása nem kötelező érvényű, kellemetlen reflektorfénybe helyezi Szlovéniát a hat hónapos EU-s elnökség utolsó heteiben, amire viszont nem csak a kormányfő, hanem a szlovén államfő is büszke.
Lejáró elnökség
Borut Pahor szlovén államfő az uniós parlamenti határozat elfogadásával párhuzamosan úgy fogalmazott, hogy sikeres volt Szlovénia hamarosan befejeződő soros elnöksége az Európai Unió Tanácsának élén, egyebek között a Nyugat- Balkán vonatkozásában.
Pahor ugyanakkor nem tagadta, hogy Szlovéniának nem sikerült áttörést elérnie Észak- Macedónia ügyében, mert az ország európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését Szófia továbbra is gátolja.
– Az EU ebben az ügyben nem tehet semmit, bár ez veszélyezteti a hitelességét
– jelentette ki Pahor a szlovén közszolgálati rádiónak adott interjújában, amelyben ennek ellenére úgy vélte, hogy Ljubljana jó munkát végzett a nyugat-balkáni bővítési folyamatban.
Pahor egyúttal támogatta a schengeni övezet kiterjesztését Horvátországra, ami szerinte lehetővé tenné Szlovénia számára, hogy eltávolítsa a kerítést a horvát határszakaszról.
Az szlovén elnök reagált az Európai Parlamentben szavazásra bocsátott fent említett állásfoglalásra is, és elismerte, hogy a Janša-kormány közel egy évig visszatartotta a szlovén állami hírügynökség (STA) finanszírozását, és késett a két szlovén ügyész európai ügyészségi (EPPO) kinevezésével, ami megtépázta Szlovénia hírnevét, ám ugyanakkor hozzátette, hogy a hírnév helyreállítható.
Szlovénia a 36. helyen áll a Riporterek Határok Nélkül szervezet által összeállított sajtószabadság-indexen, négy hellyel lejjebb a 2020-as rangsorhoz képest. A civil szervezet aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a helyzet tovább romlott, miután Janša 2020 márciusában (ismét) miniszterelnök lett.
Az Európai Unióhoz 2004 májusában csatlakozott Szlovénia július 1-jén vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, amelyet január 1-jétől Franciaországnak ad át.

Koszovó
Az európai parlamenti képviselők jóváhagyták a vízummentességet Koszovó számára

Az Európai Parlament jóváhagyta a Koszovóval kötött vízummentességi megállapodást, ami kölcsönösen három hónapos tartózkodásra jogosít fel. Ennek alapján a koszovói állampolgárok hamarosan vízum nélkül utazhatnak az EU-ba, az uniós állampolgárok pedig vízum nélkül léphetnek be Koszovóba.
Szavazás nélkül fogadták el
A törvény hatályba lépését követően a koszovói állampolgárok a többi nyugat-balkáni országból származó társaikhoz hasonlóan bármely 180 napos időszakon belül 90 napig tartózkodhatnak az Európai Unióban, illetve a schengeni térségben.
Kapcsolódó cikk
ALKU: A jövő év végétől a koszovói állampolgárok is vízum nélkül utazhatnak az EU-ba
A vízummentesség akkor lép életbe, amikor az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) működni kezd, de legkésőbb 2024-ig mindenképpen.
Thijs Reuten, az Európai Parlament külügyi bizottságának tagja a döntéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: ez végre lehetővé teszi a koszovóiak számára, hogy könnyedén felkereshessék az Európai Uniót, meglátogathassák rokonaikat és üzleteket kössenek az unió területén.
– Több éves várakozás után Koszovó a nyugat-balkáni régióból utolsóként csatlakozott a vízummentességi rendszerünkhöz. Ez mérföldkő az Európai Unió és a Koszovó közötti kapcsolatokban, ami lehetővé teszi az egyre szorosabb együttműködést
– jelentette ki a holland szociáldemokrata politikus az Európai Parlament honlapja szerint.
A döntés szavazás nélkül született meg, miután senki sem emelt ellene kifogást.
A Koszovóval kapcsolatos jogszabályt április 19-én, szerdán Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke és a svéd elnökség képviselője írja alá Strasbourgban, az aláíráson Koszovót Besnik Bislimi miniszterelnök-helyettes képviseli.
Koszovó üdvözölte a döntést
Albin Kurti koszovói miniszterelnök az Európai Parlament döntésére reagálva a Twitteren azt írta, hogy nagyszerű hírek érkeztek Koszovó számára.
– Az Európai Parlament jóváhagyta a vízummentes utazást állampolgáraink számára 2024. január 1-jétől

Vjosa Osmani koszovói elnök szerint a vízummentesség bevezetéséve a Koszovói nép, a demokrácia és az európai egység győzelme. (Forrás: Twitter, Vjosa Osmani)
– közölte a koszovói miniszterelnök, aki szerint hazája egy fontos lépéssel közelebb került az Európai Unióhoz.
Vjosa Osmani koszovói elnök szintén a Twittert ragadta magához az Európai Parlament döntését követően, hogy gratuláljon a Koszovói Köztársaság állampolgárainak!
– Az Európai Parlament vízumliberalizációról szóló döntése a koszovói nép, a demokrácia és az európai egység győzelme
– szögezte le Osmani, aki hozzátette, hogy a koszovóiak hálásak az uniós parlamenti képviselők és az európai szövetségesek következetes támogatásáért.
Egy kis történelem
Az Európai Parlament honlapján megjegyzi, hogy Koszovó az Európai Unió potenciális tagjelöltje, amely 2008 februárjában egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét (Szerbiától).
Koszovó függetlenségét jelenleg öt uniós tagállam (Ciprus, Görögország, Románia, Szlovákia, Spanyolország és Görögország) nem ismeri el.
Az Európai Parlament 2016 óta támogatja a vízumliberalizációt Koszovóval, miután a brüsszeli bizottság kijelentette, hogy Koszovó teljesítette az erre vonatkozó ütemtervben foglalt kritériumokat.
Koszovó jelenleg a nyugat-balkáni régió egyetlen olyan része, amely nem élvez vízummentességet a schengeni térségben való rövid tartózkodások esetén.

Ursula és Vjosa a bizottsági elnök koszovói látogatása alkalmával (Forrás: Screenshot)
Az Európai Parlament ezzel gyakorlatilag azt a megállapodást hagyta jóvá, amelyet Koszovó még a cseh elnökség alatt, december közepén kötött az Európai Unióval.
Ez azzal összefüggésben történt, hogy Pristinában a három legfőbb közjogi méltóság aláírta Koszovó csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök tavaly, vagyis 2020 októberének végén járt Koszovóban, ahol látogatása alkalmával bejelentette, hogy újrakezdődnek a tárgyalások a koszovói vízummenteségről, és arról biztosította a vendéglátókat, hogy a bizottság „minden eszközzel támogatja” a erre vonatkozó kérésüket.
A brüsszeli vendég egyúttal arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió a vízumliberalizációt követően is aktívan nyomon követi a vízummentesség fenntartásához szükséges követelmények végrehajtását, illetve betartását.
-
English5 nap telt el azóta
Hungary to participate in 11 Serbian hydroelectric power plants, causing a significant uproar in Serbia
-
B A Balkanac5 nap telt el azóta
Lábakelt Piroska és az ő színes társasága
-
Szerb Köztársaság6 nap telt el azóta
Dodik szerint Putyin nem a háború barátja, a szerbeknek ad templomot és konzulátust
-
Szerbia3 nap telt el azóta
VUČIĆ THE GREAT: A koszovói miniszterelnök elrontotta a szerb államfő játékát