Connect with us

Európai Parlament

LEJÁRÓ ELNÖKSÉG ÉS A “PRESSTITUÁLTAK”: Az Európai Parlament “megdorgálta” Szlovéniát a médiaszabadság hiánya miatt

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

1janez macron 7
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Az Európai Parlament a karácsonyi zárás előtt megdorgálta a szlovén kormányt az újságírók és a kabinetet bírálók elleni „támadások és rágalomkampányok” miatt. A képviselők támogatták azt a határozatot, amely elítéli a szlovén kormányt “az ellenségesség, a bizalmatlanság és mély megosztottság klímájának megteremtése miatt”. A brit balolali Guardian beszámolója szerint az uniós képviselőket aggasztja, hogy a szlovén kormány gyengíti az ügyészek függetlenségét, és befolyást gyakorol az államilag finanszírozott (köz)médiára.

Guardian: Orbán tanítványa

Az uniós képviselők nem nevezték néven Janez Janša miniszterelnököt, de a brit lap szerint egyértelmű, hogy az állásfoglalás a Guradian által “jobboldali nacionalista politikusnak” nevezett szlovén kormányfő ellen irányul, aki hazugnak és “presstituáltaknak” nevezte az újságírókat.

A Guardian beszámolója szerint az egyik legerősebb aggály a sajtószabadság miatt fogalmazódott meg, miután a kormány nyomást gyakorolt ​​a Szlovéniai Hírügynökségre (STA). Janša kormánya 2021 nagy részében visszatartotta a törvényileg előírt állami támogatást, így az hírügynökség csődbe jutott. A pénz nagy részét azóta kifizették, de az Európai Parlament szerint legalább 507 000 euró átutalása elmaradt.

A képviselők egyúttal felszólították Szlovénia kormányát, hogy biztosítson „elegendő finanszírozást”, és „szüntessen be minden politikai beavatkozást és nyomást” az RTV Slovenia közszolgálati televízióra.

A brit baloldali lap úgy fogalmaz, hogy Orbán Viktor magyarországi kormányának mintájára Janez Janša szlovén miniszterelnök a közfinanszírozott média függetlenségének visszaszorítására törekedett. Nemzeti szégyennek nevezte a szlovén hírügynökséget, és megpróbálta leváltani főigazgatóját.

Ha a számokat nézzük, akkor kiderül, hogy a kérdésben az Európai Parlament megosztott volt, a határozat 356 igen szavazattal, 284 ellenében és 40 tartózkodás mellett ment át az uniós testületen, a balközép, a liberális, a radikális baloldal és a zöld csoportok támogatásával.

Ennek fényében az sem csoda, hogy nem nyert támogatást az egyik belga nacionalista EP-képviselő által benyújtott módosítás, amely gratulált Szlovéniának az EU Tanács „sikeres” elnöki posztjához, és megjegyzezte, hogy az ország intézményei jól működnek.

Az Európai Parlament egyúttal vizsgálatot indított amiatt, hogy Szlovénia késedelmesen jelöl ki ügyészeket az Európai Ügyészséghez, amelynek feladata az uniós költségvetés elleni csalások kivizsgálása. Novemberben két személyt jelöltek ki, de a kormány azóta ideiglenesnek minősítette ezeket, és igyekeztek megváltoztatni az ügyészek kinevezésére vonatkozó szabályokat, ami lehetővé teszi a leváltásukat.

Bár az Európai Parlament állásfoglalása nem kötelező érvényű, kellemetlen reflektorfénybe helyezi Szlovéniát a hat hónapos EU-s elnökség utolsó heteiben, amire viszont nem csak a kormányfő, hanem a szlovén államfő is büszke.

Lejáró elnökség

Borut Pahor szlovén államfő az uniós parlamenti határozat elfogadásával párhuzamosan úgy fogalmazott, hogy sikeres volt Szlovénia hamarosan befejeződő soros elnöksége az Európai Unió Tanácsának élén, egyebek között a Nyugat-Balkán vonatkozásában.

Pahor ugyanakkor nem tagadta, hogy Szlovéniának nem sikerült áttörést elérnie Észak-Macedónia ügyében, mert az ország európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését továbbra is gátolja.

Az EU ebben az ügyben nem tehet semmit, bár ez veszélyezteti a hitelességét

– jelentette ki Pahor a szlovén közszolgálati rádiónak adott interjújában, amelyben ennek ellenére úgy vélte, hogy Ljubljana jó munkát végzett a nyugat-balkáni bővítési folyamatban.

Pahor egyúttal támogatta a schengeni övezet kiterjesztését Horvátországra, ami szerinte lehetővé tenné Szlovénia számára, hogy eltávolítsa a kerítést a horvát határszakaszról.

Az szlovén elnök reagált az Európai Parlamentben szavazásra bocsátott fent említett állásfoglalásra is, és elismerte, hogy a Janša-kormány közel egy évig visszatartotta a szlovén állami hírügynökség (STA) finanszírozását, és késett a két szlovén ügyész európai ügyészségi (EPPO) kinevezésével, ami megtépázta Szlovénia hírnevét, ám ugyanakkor hozzátette, hogy a hírnév helyreállítható.

Szlovénia a 36. helyen áll a Riporterek Határok Nélkül szervezet által összeállított sajtószabadság-indexen, négy hellyel lejjebb a 2020-as rangsorhoz képest. A civil szervezet aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a helyzet tovább romlott, miután Janša 2020 márciusában (ismét) miniszterelnök lett.

Az Európai Unióhoz 2004 májusában csatlakozott Szlovénia július 1-jén vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, amelyet január 1-jétől Franciaországnak ad át.

ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi

Migráció

BALKÁNI KERÍTÉS, EURÓPAI NAGY FAL: Zöldre van a, zöldre van a szárnyas kapu festve

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Balkáni kerítést építene az osztrák kancellár, az uniós biztos szerint másra kell a pénz
A SVÉD ELNÖKSÉG NEM SVÉD ASZTAL: Balkáni kerítést építene az osztrák kancellár, a svéd uniós biztos szerint másra kell a pénz
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Egyre komolyabbá válnak a balkáni kerítéssel kapcsolatos elképzelések. Tegnap (csütörtökön, január 26-án) az Európai Unió belügyminisztereinek nem formális stockholmi találkozóján megvitatták Karl Nehammer osztrák kancellár javaslatát, hogy az EU mintegy két milliárd euróval támogassa a balkáni giga-szárnyaskapu, azaz magyarul: az előző mondatban már nevén nevezett kerítés építését. A kerítést előbb a bolgár-török határon húznák fel, később Macedónia, amelyet északinak mondanak, és lehet, hogy még Románia is sorra kerülne.

A kerítő kancellár

A zágrábi Jutarnji list tudósítása értelmében Nehammer azt mondta, hogy a kerítések hatékonyak.

A kerítések felhasználhatók az illegális bevándorlás irányítására, az ellenőrzések szigorítására, és az illegális határátlépések megelőzésére. De a kerítésnek rendelkeznie kell felügyelettel, személyzettel és műszaki felszereléssel is

Lesz-e balkáni kerítés, mit szól ehhez a svéd elnökség?

– mondta az osztrák kancellár, aki annak a véleményének is hangot adott, hogy az Európai Unió külső határainak védelme európai kötelesség, és a külső határainkon fekvő országokat nem szabad magukra hagyni.

Az osztrákoknál ebben a témában teljesen új szelek fújnak, és a közbeszédből is eltűnt a legendás szárnyas kapu. Az osztrákok nemcsak hogy kerek perec kerítést emlegetnek, hanem még Románia és Bulgária schengeni csatlakozását is meggátolták az illegális migrációra hivatkozva. De miért is?

A sógoroknál betelt a pohár

A pálfordulás nyilván gyakorlati okokra vezethető vissza. Az osztrákok azt állítják, hogy csak 2022-ben több mint 100 000 illegális bevándorlót tartóztattak le, akiknek 40 százaléka Bulgárián keresztül érkezett Törökország irányából.

Többnyire afganisztáni, szíriai, marokkói, egyiptomi és szomáliai migránsokról van szó.

Nehammer szerint a kerítés megváltoztathatja ezt a helyzetet. Azt is hangsúlyozta, hogy kerítésekre szükség van “olyan országok támogatása esetében, mint Bulgária, Románia, Szerbia és Magyarország”.

Az osztrák kancellár javaslatával lényegében támogatta Rumen Radev bolgár elnököt, aki már ezt megelőzően 2 milliárd eurót kért az EU-tól a kerítés a Törökország felé létesített “balkáni kerítés” kibővítésére, “hogy valódi védelmet biztosítson az Európai Unió és annak polgárai számára”.

Ylva Johansson a balkáni kerítésekről

Ylva Johansson, uniós belügyi biztos (Screenshot)

Ezzel, úgy tűnik, ismét nagy vita nyílik/nyílott meg az Unión belül, mert ugyancsak csütörtökön Ylva Johansson, az uniós belügyekért felelős biztos elutasította Nehammer kérését, hogy finanszírozza a bolgár-török határ mentén építendő kerítés további építését.

Szerinte az Európai Uniónak nincs pénze egy ilyen projektre.

Ha falakra és kerítésekre költjük a pénzt, akkor más dolgokra nem marad

– hangsúlyozta Ylva asszony, aki ezzel lényégében csak megismételte az Európai Bizottság hivatalos álláspontját, hogy nem fogja anyagilag támogatni a falak és kerítések építését.

A balkáni kerítés mellett a lengyel kerítés az "európai nagy fal része lesz"

– Új határkerítés épült Lengyelországban. Lengyelország fehérorosz határa nagyon jól őrzött. A Fehéroroszország és Lengyelország közötti határ illegális átlépése nehezebb lesz, mint korábban – írta a képhez fűzött Twitter-bejegyzésében Stanisław Żaryn, a lengyel miniszterelnöki kancellária államtitkára. A balkáni kerítés mellett a lengyel kerítés is az “európai nagy fal része lesz”.

Az európai nagy fal

Az Európai Bizottságtól és az Európai Parlament többségi holdkórosaitól függetlenül, fokozatosan kezd formát ölteni a Baltikumtól az Égei-tengerig húzódó nagy európai falról vallott elképzelés.

A lengyelek és a baltiak a beloruszból “áttolt” migránsokat szeretnék akkurátusan felhúzott kerítésekkel kívül tartani, a szlovákok nem szeretnék ha feléjük fordulna a forgalom, a magyarok már régen megmondták, hogyan vélekednek a dolgokról és, valószínűleg a románok is valamit lépni fognak, ha be szeretnének bekerülni a schengeni térségbe.

A (ma már) nem ellenzik az ötletet, sőt, de legszívesebben más pénzéből húznák fel a műszaki határzárat. A macedónok már építkeznek egy ideje, akárcsak a görögök.

A görögországi kerítés – amelyet a héten meglátogatott az EU 26 országának küldöttsége, plusz Svájc és Nagy Britannia – Donald Trump texasi falának mintájára épül: az öt méter magas, acélidomokból kialakított fal, tetején pengés dróttal “habosítva”. Jelenleg 27 kilométer hosszúságban húzódik, de mint ezt a házigazda, Takisz Teodorikakosz görög belügyminiszter elmondta, 2023-ban még 140 kilométer hosszúságban számítják meghosszabbítani.

A Stockholmban ismét fellángoló vita, tulajdonképpen már 2021 óta folyik, amikor tizenkét uniós ország (Ausztria, Bulgária, Ciprus, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia) kérte Brüsszeltől a határzárak finanszírozását.

Az ukrajnai háború miatt rohamosan romló biztonsági helyzet lehet az apropó, hogy végül is rákényszeríti a brüsszeli bizottságot és a rózsaszín pónikon rohangászó EP-képviselőket a határvédelem hatékony megerősítésre.

Mert végeredményben csak egy túlméretezett szárnyas kapuról van szó, nem kerítésről. Tekintettel az Európai Unió költségvetésére, nem is olyan nagy összegről van szó, Ylva Johansson megnyugodhat, bőven marad pénz tankra, rakétára és egyéb hadfelszerelésre.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Bosznia

NAGYÜZEM: Az EP szankciók bevezetését kezdeményezte Milorad Dodik ellen

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Milorad Dodik
Milorad Dodik visszaszólt (Forrás: Milorad Dodik elnöki honlapja)
orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Mire lecsengett a boszniai közéletben a boszniai Szerb Köztársaság félhivatalos január 9-i napja kapcsán kibontakozott adok-kapok, az Európai Parlament határozatot fogadott el annak kapcsán, amelyben javasolta az EU Bizottságnak Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke elleni szankciók bevezetését.

Ismét Milorad Dodikot szankcionálnák

Bár a bosznia-hercegovinai médiában több napig uralkodó téma volt a boszniai Szerb Köztársaság félhivatalos ünnepeként idén is megrendezett “köztársaság napja”, a várakozásokkal ellentétben a január 9-i díszment nemzetközi szinten is felkorbácsolta a hullámokat. Korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaság vezetés annak ellenére megrendezte az ünnepséget, hogy az alkotmánybíróság azt ellentétesnek nyilvánította az ország alkotmányával.

A komoly biztonsági intézkedések mellett megtartott rendezvényen a boszniai szerb politika legfontosabb képviselői mellett Igor Kalabuhov, Oroszország boszniai nagykövete is jelen volt.

Elnöki nagyzás: Milorad Dodik

Boldog Boszniai Szerb Köztársaság napot, kedves polgárok! (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)

A szerb kormány egyes tagjai mellett pedig maga Danilo Vučić jelent meg a szerb elnök, Aleksandar Vučić informális, de látványos képviseletében, ami miatt Szerbiában azóta is áll a bál.

A boszniai média pro-bosnyák és multietnikus harsonái a nagyszerb gondolat propagálását, elszakadási törekvést és erődemonstrációt zengve tájékoztatták a nyugati partnereket arról, hogy a boszniai szerb politikai kurzus a decemberi kormányalakítási tárgyalások lezárultával feltette a régi nacionalista lemezt, és továbbra is feszegeti a Daytoni Egyezményben meghatározott alkotmányos kereteket.

Egy hetet kellett várni a nyugati partnerektől a leginkább gesztusértékkel bíró válaszreakcióra.

Az Európai Parlament január 18-án 407 tagjának támogatásával, 92 ellenszavazattal, 142 képviselő tartózkodása mellett határozatot fogadott el a január 9-i kelet-szarajevói felvonulásról, amiben javaslatot fogalmazott meg az Európai Bizottságnak Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke elleni szankciók életbe léptetésére.

Schmidtet is kritizálták

Az Európai Bizottságra kötelező erővel nem bíró EP határozat alapjául szolgáló javaslatot a skót-norvég származású David McAllister (Európai Néppárt) egyébként német állampolgárságú EP képviselő nyújtotta be.

A szavazás előtti felszólalásában McAllister arra hívta fel a képviselőtársai figyelmét, hogy az EU kötelessége, hogy aktív legyen a nyugat-balkáni régióban, és szembe kell szállnia az Oroszországból érkező destabilizációs kísérletekkel.

Az Európai Parlament Milorad Dodik ellen szankciókat rendelne el

Az Európai Parlament Milorad Dodik ellen szankciókat rendelne el

Így McAllister összekötötte a boszniai Szerb Köztársaság január 9-i alkotmányellenes ünnepét az orosz- háborúval, és Oroszország esetleges eszkalációs törekvéseivel.

McAllister az erős kezdés után sem állt meg, és pellengérre állította honfitársát, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjét, Christian Schmidtet, amiért az egyoldalúan és meglehetősen rendhagyó módon a szavazatok összeszámolása alatt jelentette be a boszniai választási törvény módosítását.

McAllister szerint a módosítás csak nagyobb teret adott az etnikai alapú elkülönülésnek a boszniai politikai palettán, és nem oldotta meg a népképiviselet kapcsán korábbi strassbourgi ítéletekben taglalt deficitet.

A boszniai viszonyokkal hosszabb ideje aktívan foglalkozó EP-képviselő zárszóként hangsúlyozta, hogy az EP-nek a következő alkalommal is támogatnia kell az EUFOR katonai misszió mandátumának meghosszabbítását. Utóbbi kiemelése amiatt kérdéses, mert arra minden év októberében kerül sor, és addig még lefolyik pár liter víz a Drinán.

Milorad Dodik, mint mártír

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke a tőle megszokott bárdolatlan stílusban osztotta ki az őt szankciókkal fenyegető összeurópai testületet. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az EP-ben is a szankciós politika váltja fel újabban a párbeszédet. Magát a szankciók bármely helyzetben való alkalmazását a gyengeség jeleként értelmezte.

A saját politikai szerepe kapcsán kiemelte, hogy az általa végzett munka eredményeként senki sem halt meg, míg Bosznia-Hercegovina az uniós integráció irányába haladt, és annak területi integritását sem kérdőjelezte meg senki.

Így értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy mi alapján tartották indokoltnak az EP-képviselők a határozat elfogadását. Ehhez kötődően előadta, hogy a korábbi években mindig tiszteletben tartott a Bosznia-Hercegovinában és a boszniai Szerb Köztársaságban érvényes jogszabályokat.

Végül magát mártír szerepbe helyezve felszólította az EU vezetőit, hogy büntessék meg, ha akarják, azonban akkor mondják is ki, hogy mindez azért történt, mert önállóan döntött, nemzeti érdekek mentén, tisztelve az alkotmányt.

Utóbbit kapcsán meg kell jegyezzük, mielőtt elveszünk a politikusi önsajnálat dzsungelében, hogy a már említettek szerint érvényes alkotmánybírósági döntés mondta ki a január 9-i ünnep alkotmányellenességét, így nem tudjuk melyik alkotmányra gondolt Milorad Dodik.

orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Az olvasás folytatása

Magyarország

BALOLDALI INTIFÁDA: Orbán viccnek tekinti az Európai Parlament legújabb jelentését

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

orban szerbia
ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

A Belgrádba látogató magyar miniszterelnök Aleksandar Vučić szerb elnökkel találkozott, és átvette tőle a Szerb Köztársaság Érdemrendje kitüntetést a két ország együttműködésének, kapcsolatainak fejlesztése érdekében nyújtott szolgálataiért. Orbán Viktor ezt követően annak a kívánságának adott hangot, hogy helyezzék észszerűbb alapokra az uniós politikát, vagyis annak módosítása mellett “tette le a garast”.

Magyarország és a szankciók

A szerb elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor kijelentette, hogy a szankcióknak “az a természetük, hogy általában olyan helyeken döntenek róluk, amelyek biztonságosak és messze esnek attól az országtól, amellyel szemben kivetik őket”.

Könnyű szankciós politikát csinálni Párizsból, Brüsszelből, Madridból, de talán még Berlinből is

– fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarország azonban a szankcionált országhoz, Oroszországhoz közelebb van, mint az említett nyugati centrumok. Szerint pedig aki közelebb van, “mindig többet is szenved”, ezért semmi meglepő nincs abban, ha a magyar nézőpont radikálisan eltér a brüsszelitől.

Mi, európaiak, akik energetikai törpék vagyunk, vetünk ki szankciót egy energetikai óriással szemben, ez teljesen szokatlan jelenség a történelemben

– magyarázta a magyar miniszterelnök, aki szerint Magyarországnak nagyon komoly károkat okoznak a szankciók.

Ezek nekünk rosszak, fájdalmasak, rengeteg pénzbe kerülnek, és azzal fenyegetnek, hogy a sikereink egy tekintélyes részét, amit az elmúlt tíz évben elértünk, felemésztik, ugyanis azzal, hogy az energia ára az égbe szökött, a külkereskedelmi mérlegünk elromlik, és akkor elromlik a fizetési mérleg is

– mutatott rá a magyar miniszterelnök, amiből már logikusan következett a megállapítás, hogy “az a szankció, amit ma “a nyugatiak kitaláltak”, nem szolgálja Magyarország érdekét, sőt – mint mondta – “rendkívül súlyos veszedelmet jelent” Magyarország számára.

A magyar miniszterelnök szerint az a leginkább aggasztó, hogy “miközben megyünk bele az egyre súlyosabb gazdasági válságba”, teljesen nyilvánvaló, hogyha a szankciókat hatályon kívül helyeznék, a helyzet azonnal javulna .

Tehát nemcsak arról van szó, hogy egy nagy, fájdalmas intézkedéssorozatot szenvedünk el, hanem, hogy egyetlen mozdulattal ezt vissza lehetne csinálni

– vélekedett a magyar miniszterelnök, aki saját elmondása szerint ezért mindig amellett fog érvelni, hogy olyan szankciókat ne alkalmazzon az Európai Unió, amelyek itt, Közép-Európában, jobban fájnak, mint annak, akivel szemben alkalmazzák.

Orbán unja

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadott, Magyarországról szóló jelentéséről a miniszterelnök kérdésre azt mondta: “csak azért nem nevetünk rajta, mert már unjuk; ez egy unalmas vicc, harmadszor vagy negyedszer csinálják, hogy elfogadnak az Európai Parlamentben Magyarországot elítélő határozatot”.

Először még azt hittük, hogy ennek van jelentősége, de most már csak viccnek tekintjük

– jelentette ki Orbán “az európai baloldal elfoglalta az Európai Parlamentet”, és “a mi egykori pártszövetségünk”, az Európai Néppárt is folyamatosan balra csúszik. A szavazati arányok pontosan mutatják ezt: a jobboldali pártok Magyarország mellett szavaztak, a baloldali pártok meg ellene.

A magyar miniszterelnök úgy látja, hogy itt nem objektív ítéletalkotásról, hanem pártpolitikai támadásról van szó, amely nem az első Magyarország ellen.

Az elfogadott dokumentum színvonalát pedig egyszerűen csak politikai propagandának vagy pamfletnek minősítjük

– mondta Orbán, majd közölte, hogy “Magyarországon választások szoktak lenni, kialakul egy parlamenti többség, és ha a többség jobboldali, akkor az nem tetszik a baloldalnak, és “akkor intifádákat rendeznek az Európai Parlamentben”.

A kitüntetés átvételekor Orbán Viktor arról beszélt, hogy az elismerést biztatásnak tekinti azért, amit ezután fog tenni a magyar-szerb barátság érdekében.

Már Széchenyi István is megállapította, hogy Szerbia és Magyarország érdeke olyan szorosan összefonódik, hogy barátokká kell lenniük, amikor tehát a mostani magyar kormány a szerb-magyar barátságért dolgozik, egy nagyon régi magyar felismerést teljesít

– hangsúlyozta a magyar miniszterelnök, aki az MTI jelentése szerint még hozzátette, hogy “Magyarország egy olyan ország, amelynek Szerbiával barátságban kell lennie. Van egy közös ügyük is, együtt kell megvédeniük déli kapuját, ez egyszerre küldetése és felelőssége a két országnak”.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: