Fegyverzet
HELIKOPTERES KISHATALOM: Szerbia gyors ütemben fegyverkezik, most rakétákat és helikoptereket vesz, katona viszont nincs elegendő
Szerbiában fegyver már van “csőstül”, viszont lassan az nem lesz, aki meghúzza a ravaszt. Az utóbbi napok elnöki nyilatkozataiból kiderül, hogy Szerbia önti a pénzt a hadseregbe, főleg fegyverek vásárlásába, viszont nincs elegendő, és megfelelően képzett katona, hogy kezelje a fegyvereket, vagy vezesse a helikoptereket, amelyeket Szerbia ezúttal nem csak Oroszországtól, hanem részben egy uniós országtól szerez be. A változatosság kedvéért.
A helyzet fokozódik
Szerbia lapátolja a pénzt a hadseregbe, erről Aleksandar Vučić hétvégi nyilatkozatai vallanak leginkább. A szerb államfő az utóbbi napokban az ország délkeleti részében lévő niši körzetben járt, jobbján a védelmi miniszterrel, balján a vezérkari főnökkel (lásd a fenti képet!). Ez önmagában előre vetítette, hogy a szerb elnök nem környezetvédelmi témákra összpontosított, miután sikerült megosztani a zöld erőket és az “ökológiai felkelést”, a szerb kormány ugyanis а “nép nyomására” és Vučić kérésére visszavonta a kisajátításról szóló törvényt, amelyet legtöbben a lítium kiaknázásával és a Rio Tintóval multinacionális bányászati céggel hoztak összefüggésbe.
Tüntetőkre most egyébként sincs szükség, a “piszkos munkát” ezúttal elvégzi helyettük az időjárás, az országban ugyanis annyi hó esett, hogy demonstrálók nélkülük is járhatatlanná váltak az utak.
Aleksandar Vučić és kísérete azonban még a havazás előtt megérkezett a niši körzetbe, ahol több katonai bemutatón is részt vett, szombaton egy tüzérségi, vasárnap pedig egy helikopteres gyakorlatot tekintetett meg, az egyik jobban sikerült, mint a másik, elégedett is volt az államfő, neki ilyen esetekben ez a dolga.
A szerb vezető ebből az alkalomból többször is hosszasan nyilatkozott, és megállapította, hogy egyre bonyolultabb a helyzet a világban, valamint a régióban, ezért Szerbiának “erősíteni kell katonai kapacitásait”, de arra is jutott ideje, hogy áttekintse a szerb hadsereg fejlesztésére kidolgozott öt éves tervet, amely a 2002-től 2007-ig terjedő időszakot öleli fel.
– Az már most teljesen világos, hogy éves szinte legalább 500 millió euróval növelni kell katonai kiadásainkat, mivel a hadsereg szükségletei és igényei idén 700 millió euróval nagyobbak, mint a tavalyi és tavaly előtti évben, ez “de facto” egy második katonai költségvetésnek felel meg
– nyilatkozta a szerb államfő, aki jelezte, hogy a szárazföldi hadseregtest minden szegmensét fejleszteni kívánják, és ebben nem csak a külföldi beszerzésekre, hanem a haza hadiiparra is támaszkodnak, ami vonatkozik a szerbiai fejlesztésű önjáró tarackfegyverre, a 155 mm-es Nora B-52-re is.
Helikopteres nagy/kishatalom
A szerb elnöknek a hét utolsó napján helikopteres napja volt, és megtekintette az egy helikopteres elitegység bemutató deszantakcióját, hogy ismételten elégedetten nyugtázhassa, milyen erős a szerb hadsereg, még rossz időjárási körülmények között is “bemutatózik”.
– Nagyméretű helikopterbeszerzésbe kezdünk, jövőre és az azt követő esztendőben pontosan 30 helikoptert szerzünk be: tizenegy H145-öst, négy Mi-35-öst, négy Mi-17-est, és további 11 Mi-35-öst használt állapotban az egyik európai uniós országtól
– sorolta a vasárnapi ebéd előtt a szerb államfő, majd odafordult Milan Mojsilović vezérkari főnökhöz, akitől megkérdezte: ennek alapján kimondható-e, hogy Szerbia “helikopteres nagyhatalom” lesz a régióban.
Vučić azt viszont nem említette meg, hogy a tizenegy használt Mi-35-ös helikoptert melyik európai országtól szerzi be Szerbia, és hogy milyen feltételek között.
Nincs elég katona
Vučić arról is beszélt, hogy egyelőre nem született döntés a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetéséről, habár tisztában van vele, hogy a lakosság többsége ezt szeretné, azonban még nem született döntés arról, hogy a két rendelkezésére álló lehetőség közül melyik mellett döntsenek.
– Millió problémát át kell hidalni, és a kötelező szolgálat újbóli bevezetése mellett azon töprengünk, hogy esetleg jelentősen megnöveljük az önkétes katonai szolgálatot teljesítők fizetését, hogy bevonzzuk azt az 5000 embert, akire a hadseregnek szüksége van, most éppen azt mérlegeljük, hogy a két lehetőség közül melyiket válasszuk
– vázolta fel a helyzetet a szerb államfő, aki nyomatékosan is kiemelte, hogy nem kevesebb, mint ötezer emberre van szükség a hadsereg megerősítéséhez.
– Emberek, mi gépeket veszünk, valakinek repülnie kell a helikopterekkel, és pilótákra is szükség van, mert nincs több pilótánk. A helikopterekre még lenne is, de a harci gépekre már nincs. Ezért újakat kell kiképzésre küldenünk Oroszországra, vagy ha máshonnan szerzünk be gépeket, akkor oda
– jegyezte meg a szerb elnök, aki megerősítette, hogy Szerbia az év végéig megkapja Oroszországtól a Kornet- E hordozható páncéltörő rakétarendszert, amiről Vučić azt követően tett említést, hogy Szocsiban olcsó gázt kapott orosz kollégájától, Vlagyimir Putyintól. Az üzlet értékét sem akkor, sem most nem fedte fel, az viszont biztos, hogy a rakéták eddig nem érkeztek meg, de mivel az ortodox karácsony januárban van, ebben az esetben nem zavarnak be az ünnepek.
A szerb államfő tárgyalt a szerbiai hadiipar vezetőivel is, akiknek körülbelül 145 millió eurós gyorssegélyt ígért, ami azáltal valósul meg, hogy a szerb védelmi minisztérium szigorú felügyelete alatt új gyártósorok és üzemek vásárlásába, illetve felszerelésébe kezdenek, hogy modernizálják a fegyvergyárakat és serkentsék a termelést.
Ezt szolgálja majd az is, hogy a következő öt évben a szerb hadsereg 1,25 milliárd euró értékben hazai fegyvereket, lőszereket és egyéb katonai eszközöket vásárol.
Szerbia
Az amerikaiak és az ukránok nem tudnak szerb fegyverszállításról, magyar-szerb együttműködés
Az amerikaiaknak és az ukránoknak nincsenek értesüléseik arról, hogy szerb fegyverszállítás történt volna Ukrajnába, legalábbis hivatalosan és közvetlenül. Március 12-én a Reuters brit hírügynökség röpítette világgá a szerb fegyverszállítási hajlamra vonatkozó hírt egy állítólag kiszivárogtatott Pentagon-dokumentumra hivatkozva, magát a dokumentumot azonban nem közölte, és másoknak sem sikerült a nyomára jutniuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem létezett, mert a kiszivárogtatást követően a dokumentumok egy része eltűnt a világhálóról.
Magyar-szerb fegyverbarátság
Miloš Vučević szerb védelmi miniszter “újabb hazugságnak” nevezte a Reuters állítását, és közölte, hogy Szerbia nem adott el, és ezután sem ad el fegyvereket az ukránoknak és az oroszoknak, de még a velük szomszédos országoknak sem.
Ebből következik, hogy Magyarországnak sem, habár Magyarország és Szerbia között védelmi téren folyik a kommunikáció, és kifejezetten jónak mondhatók a kapcsolatok, legalábbis erre a következtetésre lehet jutni Szalay- Bobrovniczky Kristóf magyar védelmi miniszter januári belgrádi látogatását felidézve.
Szalay- Bobrovniczky éppen az említett Vučević vendége volt.
Az MTI hírügynökség akkori jelentése szerint a magyar tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy szerb kollégájával érintették a két ország közötti katonai együttműködést, amely mindeddig “sokrétű volt és jól működött”, jelentsen ez bármit is.
Szavai szerint arra is kitértek, hogy milyen további, a védelmi ipart érintő együttműködést lehetne megvalósítani, mert – mint mondta – “Magyarország haderőfejlesztésének folyamatában kifejezetten nagy hangsúlyt fektetnek a védelmi ipari építkezésre, és egyúttal a környező országok hasonló tevékenységeit is figyelemmel kísérik”.
A magyar védelmi miniszter januárban szerb kollégájának a vendége volt Belgrádban (Forrás: Instagaram, Miloš Vučević)
A szerbiai állami média beszámolója szerint Szalay- Bobrovniczky akkor arról is beszélt, hogy Magyarország és Szerbia katonai együttműködése kimondottan magas szinten van, és különböző formákban folytatódik.
– Együttműködés várható védelmi ipari téren, mert nagyon fontos az ipari kapacitások kiépítése a biztonság fokozása érdekében
– mondta a magyar védelmi miniszter Belgrádban.
Szerb jelentések szerint Vučević januárban azt hangsúlyozta, hogy meggyőződése szerint “a Magyarország és Szerbia közötti védelmi együttműködés új fejezete kezdődik”, ennek részleteire azonban – legalábbis a jelentések szerint – nem tért ki.
Bizonyos értelemben Szalay- Bobrovniczky januári látogatása mindenképpen a szorosabb katonai együttműködés kezdetét jelenti Szerbia és Magyarország között, az aktuális magyar védelmi miniszter ugyanis először járt hivatalos látogatáson Szerbiában, amihez kétségkívül hozzájárult az Aleksandar Vučić szerb elnök és az Orbán Viktor magyar miniszterelnök közötti kapcsolatok erősödése.
A nagykövetségek nem tudnak róla
Ami a Reuters jelentését illeti, az Egyesült Államok és Ukrajna is reagált a brit hírügynökség állításaira, miszerint Szerbia állítólag beleegyezett abba, hogy fegyvereket szállítson a hadban álló Kijevnek, és lehet, hogy ezt már meg is tette.
A két nagykövetség közlése azonban nem került annyira a figyelem középpontjába, mint a szerb “fegyverszállítási hajlam”, amelyet a Reuters egy általa sem prezentált állítólagos dokumentum tartalmára hivatkozva feltételezett. Tudomásunk szerint maga a Reuters sem számolt be a nagykövetségi álláspontokról, pedig a fegyverszállításról szóló tudósításában külön megjegyezte, hogy Ukrajna belgrádi nagykövetsége nem reagált azonnal a kérdéssel kapcsolatos megkeresésre.
Ezek után illett volna legalább a belgrádi ukrán nagykövetség álláspontját megemlíteni a csütörtök (április 13-i) reggeli “háborús összefoglalóban”, amelyben a Reuters visszaidézte saját állítását, miszerint “Szerbia beleegyezett abba, hogy fegyvereket szállít Kijevnek”.
Ugyanebben az összefoglalóban szerepel az is, hogy Washington aggodalmának adott hangot amiatt, hogy “Magyarország továbbra is az Oroszországgal való kapcsolatok ápolására törekszik”.
A szerb elnök néhány órával a feltételezett szerb fegyverszállításról szóló hírügynökségi jelentését követően fogadta Christopher Hill amerikai nagykövetet, de a találkozót követően utalás sem történt arra, hogy a fegyverszállítással kapcsolatos témát érintették, pedig aligha hihető, hogy ezt nem tették meg.
A félreértések elkerülése végett érdemes megjegyezni, hogy Hillt nem a Reuters jelentése miatt hívták be a szerb elnöki hivatalba, a Vučić- Hill találkozót ugyanis már előbb tervbe vették, és egy nappal a Reuters-hír megjelenése előtt a szerb sajtóban be is jelentették.
Újságírói felelősség kérdése
Az kétségkívül igaz, hogy szűkszavúak az üggyel kapcsolatos jelentések – hosszas bogarászás után azonban kiderült, hogy az amerikai és az ukrán nagykövetség miként reagált, igaz nem a Reutersnak, hanem a Szabad Európa Rádiónak (RFE/RL) nyilatkozva.
Az amerikai nagykövetség arról tájékoztatta a Szabad Európát, hogy “bizalmas információkat nem kommentálhatnak”, de hozzátette, hogy “tudomásuk szerint Szerbia nem ad el fegyvereket Ukrajnának”.
Az ukrajnai nagykövetség az üggyel kapcsolatban azt közölte ugyancsak a Szabad Európa Rádióval, hogy “nincsenek információik Szerbiából Ukrajnába szállított fegyverekről.
Az ukránok azt mondták, hogy ebben a témában a szerb vezetők korábbi, nyilvánosan elhangzott nyilatkozatai vezérlik őket.
Aleksandar Vučić szerb elnök körülbelül egy hónappal ezelőtt, az orosz kormányközeli mash.ru által kirobbantott botrány idején kijelentette, hogy Szerbia nem exportál fegyvereket a konfliktusban részt vevő egyik félnek sem, és ezzel kapcsolatban azt a szerb szólást használta, hogy hazája “olyan tiszta, mint a könny”.
Ráadásul az állandó szereplési viszketegségben szenvedő Ivica Dačić szerb külügyminiszter, aki első miniszterelnök-helyettesként is funkcionál, a Reuters hírére reagálva most írásbeli nyilatkozatban ismételte meg, hogy az ukrajnai orosz invázió kezdete óta Szerbiából nem exportáltak fegyvert a konfliktusban részt vevő egyik félnek sem.
Azzal persze tisztában kell lennünk, hogy ha netalán lett volna szerb fegyverszállítás, az említett tényezők akkor is “úgy cáfoltak volna, mint a vízfolyás”, nem véletlenül használjuk kicsit kifacsarva ezt a szókapcsolatot.
Szerbiát nem érdekli
Nem szeretnénk azonban ezzel zárni a cikket, a szerbiai katonai szakértők többsége ugyanis egyetért abban, hogy szerb fegyverek ezután is eljutnak Ukrajnába, ahogy eddig is eljutottak “többszörös áttételen” keresztül, vagyis több ország érintésével.
Ezt maga a szerb védelmi miniszter sem zárta ki sem most, sem az oroszok által kirobbantott botrány alkalmával, csak hogy ez Szerbiát nem érdekli.
Miloš Vučević egy hónappal ezelőtt a szerbiai parlamentben azt mondta, hogy Szerbia “nem exportál katonai felszerelést és fegyvert sehova sem, ahová az nem engedélyezett”.
Hozzátette azonban, hogy „az viszont nem tartozik Szerbiára, hogy a magáncégek harmadik piacokon vásárolnak-e, és adnak-e el szerb fegyvereket más országok kereskedőinek”.
Ezzel kapcsolatban azonban arra nem történt utalás, hogy ebben milyen szerep juthat a szerb magáncégeknek, amelyeknek a tevékenysége bizonyára nem ismeretlen a szerb védelmi minisztérium és általában a szerb vezetés előtt.
Vučević most is elmondta, hogy mindig fennáll a lehetősége, hogy szerb fegyverek jutnak be a konfliktusos térségbe, de állítása szerint “ennek semmi köze Szerbiához”.
A szerb védelmi miniszter úgy vélte, hogy “ezért azok az országok felelősek, amelyek esetleg nem tartják tiszteletben a nemzetközi normákat, a szerződéses megállapodásokat és az üzleti gyakorlatot”.
Miután ezt részletesen kielemeztük, érdemes megjegyezni, hogy a szerb fegyverszállítás csak egy csepp a tengerben, mert miközben mi azon rágódunk, hogy volt, vagy nem volt, vagy éppenséggel lesz-e szerb export, minden oldalról – Irántól kezdve Törökországon keresztül az Egyesült Államokig – ömlik a fegyver az ukrán-orosz hadszintérre.
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is