Connect with us

Albánia

RÁGÓS FALAT: Bosznia-Hercegovinának nem etnikai, hanem korrupciós gondjai vannak, avagy az Egyesült Államok nehezen emészt

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

car bg escobar
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Gabriel Escobar régi motoros a Balkánon, és egyéb válságövezetekben. Röviden csak azt szoktuk mondani, hogy az USA Nyugat-Balkánnal megbízott különképviselője, hivatalosan ez kicsit hosszabb: Deputy Assistant Secretary overseeing policy towards the countries of the Western Balkans and the Office of Press and Public Diplomacy. A lényeg az, hogy sokszor megfordult a Balkánon, amelyet így jól ismer, és természetesen őt is ismerik a térségben.

Egy szállodával odébb

Az Egyesült Államok nyilván nem örült annak, hogy Horvátország „külpolitikai döntést hozva” francia Rafale-okat vásárolt – nyilvánosan ugyan nem rosszalta – de volt egy kis „árnyékbokszolás” a háttérben.

A nagy francia-horvát összeborulással párhuzamosan tartotta meg ülését Zágrábban az Adriai Charta, amelyen az Egyesült Államok mellett részt Montenegró, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Horvátország képviseltette magát, valamint megfigyelők szintjén, Szerbia, Koszovó és Szlovénia. Csak azért, hogy a térség országai érezzék a törődést.

Az Adria Charta az Egyesült Államok égisze alatt jött létre 2003-ban, Albánia, Horvátország és Észak-Macedónia volt az alapító tagországok között, célja pedig az volt, hogy segítse a NATO-csatlakozási kísérleteket, majd 2008-ban bevették a buliba Bosznia-Hercegovinát és Montenegrót is. Az USA szerepvállalása miatt a társulást gyakran USA-Adria Chartának is nevezik.

Akár azt is mondhatnánk, hogy a Charta elérte elsődlegesen kitűzött célját, Albánia és Horvátország 2009. április 1-jén, Montenegró 2017. június 5-én, Észak-Macedónia pedig 2020. március 27-én csatlakozott a NATO-hoz. A felsorolásból csak Bosznia-Hercegovina maradt ki, de mint tudjuk, ez nehéz ügy, mivel arrafelé most már szinte folyamatos a válság, és a háború „konstans opció„.

Érdekes, és lehet, hogy nem véletlen egybeesés, hogy a szóban forgó Charta ülését a Macron látogatásával párhuzamosan tartották meg. Amíg Emmanuel Macron az Orient Express világát idéző Esplanade szállóban fogyasztotta a díszebédet, Gabriel Escobar amerikai különképviselő egy szállodával odébb, a Westin szállóban tartott szeánszot, és ott rajzolta fel a HINA horvát hírügynökség tudósítójának, mi is fog történni a Nyugat-Balkánon, de elsősorban Boszniában az elkövetkező hónapokban.

Ország vagy nemzet?

Gabriel Escobar tehát egy szállodával odébb azt volt szíves elaborálni, hogy véleménye szerint – amit akár az Egyesült Államok hivatalos álláspontjának is tekinthetünk – Bosznia-Hercegovinát nem az etnikai feszültségek terhelik, hanem az intézményes szintű korrupció és a politikai szereplők hitelességének problematikus volta, ami az állami intézmények munkájának ellehetetlenítéséhez vezet.

Escobar megfogalmazása szerint, őt személy szerint Bosznia-Hercegovinában jobban aggasztják a demográfiai és gazdasági kérdések, mint az etnikai különbségek, és egyúttal hangsúlyozta, hogy különösen fontos lenne, „hogy a polgárok olyan politikusokat válasszanak meg, akik az ország gondját helyeznék előtérbe, nem saját pártjukat és nemzetüket”.

A térséget személyes tapasztalatok által is jól ismerő Gabriel Escobar – Szerbiában, Boszniában és Montenegróban is teljesített szolgálatot – ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok, ellentétben egyes nyugat-európai politikusoktól, mint például a német szociáldemokraták, nem támogatja az etnikai kritériumok figyelmen kívül hagyását.

Az amerikai különmegbízott megjegyezte, hogy a Bosznia-Hercegovinával kapcsolatos amerikai politika alapja továbbra is az államalkotó nemzeteket szem előtt tartó belső berendezkedés fenntartása, legalábbis az ő megfogalmazása szerint.

Escobar egyúttal arról is tájékoztatott, hogy az Egyesült Államok pillanatnyilag azon fáradozik, hogy a bosznia-hercegovinai politika képviselőivel közösen olyan módon módosítsa a választási törvényt, hogy az teljes mértében kielégítse Bosznia-Hercegovina mindhárom nemzetének érdekeit.

A horvátoknak is jól kell érezniük magukat Bosznia-Hercegovinában

– mondta Biden elnök különmegbízottja, amit akár egy kacsintás, egy gesztus lehet Zágráb felé, annak visszaédesgetésére az amerikai akolba.

Escobar aztán kacsintott még egyet, és méltatta a vendéglátók szerepét a helyzet rendezésében, mondván, hogy Horvátország „valójában stratégiai partnerré vált, az Egyesült Államok egyik legimpresszívebb partnerévé Európának ezen a részén.

Gábris nagy lapáttal adagolta a rizsát, hogy ezzel az aszfaltbetyár megfogalmazással éljünk, és bejelentette, hogy hamarosan kezdetét veszi a partneri viszony elmélyítését célzó stratégiai dialógus, amely a katonai és politikai együttműködésen túl, felölelné a kereskedelmi, pénzügyi, oktatási és kulturális szférát is. Mondta mindezt akkor, amikor egy szállodával odébb Macron éppen ebédelt.

Gabriel Escobarral kapcsolatban még csak annyit említsünk meg, hogy szókimondó stílusával sokban emlékeztet az annak idején Miloševićet is sarokba szorító Richard Holbrooke-ra, akit a State Departmentben tisztelői Dirty Dicknek (Piszkos Dick) néven emlegettek. A 2010-ben elhunyt Piszkos Dick annyiban volt lelki rokona Piszkos Frednek, hogy ő is kavart, és lényegében az ő érdemének tudható be a mostanában sokat emlegetett daytoni szerződés tető alá hozása.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi




Albánia

Csökkentenék az albániai állampolgárok illegális bevándorlását Nagy-Britanniában

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Albániai migránsok
Albán-brit mosolyparádé Londonban, ahol Rishi Sunak bit miniszterelnök fogadta albán kollégáját, Edi Ramát (Forrás: brit kormány)
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Az illegális albániai bevándorlók miatt hetekig tartó szóváltás folyt Edi Rama albán és Rishi Sunak brit miniszterelnök között, akik végül megállapodtak abban, hogy együttműködnek a probléma megoldásán. Erre Edi Rama most befejeződött két napos londoni látogatása alkalmával került sor. Becslések szerint az év eleje óta több mint 11 000 albán kelt át a La Manche-csatornán, amely elválasztja Franciaországot az Egyesült Királyságtól.

Néhány romlott alma

A kérdés feszültté tette az Egyesült Királyság és Albánia viszonyát; miközben Sunakra különösen nagy nyomást gyakorol a brit bulvársajtó, és ennek következtében sokan követelik tőle, hogy tegyen többet az illegális migráció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem fokozása érdekében.

Albán kollégája, Edi Rama ugyanakkor bírálta egyes brit politikusok riasztó és gyakran lázító retorikáját. A BBC-nek nyilatkozva Rama megvádolta Suella Braverman brit belügyminisztert, hogy „gyalázatos” megjegyzéseket tett az albánokra, amivel mélypontra taszította a két ország közötti kapcsolatokat.

Braverman tavaly novemberben „sok albánt” azzal vádolt meg, hogy „visszaélnek Nagy-Britannia modern rabszolgatörvényeivel”, és „inváziónak” minősítette az albánok rekordokat döntő tavalyi bevándorlási hullámát.

Rama azt mondta, hogy a Braverman és más miniszterek által használt nyelvezet azt a benyomást keltette, hogy minden albán bűnöző, és hozzátette, hogy „néhány romlott alma”” nem határozza meg egy nemzet jellemét.

A higgadt modoráról ismert Sunak figyelmen kívül hagyta az albán kötekedési szándékot, és azokra a területekre összpontosított, amelyekben egyetértenek, a Twitteren pedig közzétett egy képet, amelyen Ramával együtt „mosolyparádét tartanak”, kiemelve, hogy közösen sürgetik a két ország közötti kapcsolatok kiszélesítését és elmélyítését.

Együttműködés az albán migráció visszaszorítására

Az albán miniszterelnök és kollégája ennek szellemében ígéretet tett arra, hogy az általuk képviselt két ország a továbbiakban együttműködik a Nagy-Britanniába irányuló albán migráció kérdésében.

A brit kormány közleménye szerint a két vezető üdvözölte az eddigi előrehaladást, december óta ugyanis körülbelül 800 illegális migráns tért vissza Albániába, és elégedetten nyilatkozott a szervezett bűnözés elleni fellépésről, valamint arról az új brit iránymutatásról, amely Albániát „biztonságos országnak” minősítette.

Ezzel párhuzamosan egy most kötött albán-brit megállapodás értelmében hazaküldik az Egyesült Királyságban fogvatartott összes albán bűnözőt, ha ennek nincsenek jogi akadályai.

Kiutasításra csak azok „jogosultak”, akiket legalább 12 hónapos börtönbüntetésre ítéltek, ugyanakkor megjegyzendő, hogy az albánok tízszer nagyobb valószínűséggel kapnak szabadságvesztést a szigetországban, mint egy brit átlagember.

A brit kormány bejelentette, hogy a jövő hónap végéig közös munkacsoportot alakítanak, amely felméri az albániai börtönkapacitásokat annak érdekében, hogy mindenkit „hazapateroljanak”, akit csak lehet.

Tavaly év végén Angliában és Walesben 1336 albán volt börtönben, ők alkotják a legnagyobb külföldi börtönpopulációt Nagy-Britanniában.

Megállítanák a csónakázást a csatornán

A brit kormány már a parlament elé terjesztette a „„Stop the Boats”” törvényjavaslatot az illegális migráció visszaszorítására, amely sok esetben az albánokat is érinti, akik kishajókkal és csónakokkal kelnek át a csatornán.

Az új törvényjavaslat megkönnyítené a brit hatóságok számára az illegálisan érkező személyek őrizetbe vételét és kitoloncolását.

Albániai állampolgárok

A brit miniszterelnök ezzel a kreatív megoldással utalt a franciákkal kötött megállapodásra (Forrás: Facebook, Rishi Sunak)

A migráció megállítása érdekében a brit miniszterelnök március első felében Párizsba utazott, és találkozott Emmanuel Macron francia államfővel, akivel megállapodott, hogy közösen lépnek fel a csatornán keresztük Nagy-Britannia felé tartó, és bevándorlási céllal történő hajókázásokkal szemben.

Sunak a találkozót követően úgy fogalmazott, hogy sikerült egy nagy lépést tenniük előre abban, hogy „francia szövetségeseikkel és barátaikkal” együttműködjenek ebben a kérdésben.

Az Egyesült Királyság belügyminisztériuma közben közölte, hogy a „Stop the Boats” kampányt szabályozó jogi dokumentum tartalmaz egy új kitételt, amely alapján felgyorsítják az albánokkal, illetve az albán állampolgárokkal kapcsolatos ügyek feldolgozását.

A tárca szóvivője ugyanakkor elmondta, hogy a brit kormány nagyra értékeli az Egyesült Királyságban élő albán közösséget, és továbbra is üdvözli azt a sok albánt, akik legálisan utaznak az Egyesült Királyságba, és jelentősen hozzájárulnak a brit társadalom felvirágoztatásához.

A brit belügyminisztérium megjegyezte, hogy Albánia biztonságos ország, ezzel szemben azt tapasztalják, hogy sok albán állampolgár az életét kockáztatja azzal, hogy veszélyes és szükségtelen illegális utazásokat tesz az Egyesült Királyságba, ami jelentős terhet jelent a brit menekültügyi rendszerre.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi




Az olvasás folytatása

Koszovó

Mi érezhető Prizren levegőjében az albán kormányfő és a szerb külügyminiszter szerint?

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Mi érezhető Prizren levegőjében?
Más-mást érez egy albán és egy szerb Prizren levegőjében (Forrás: Facebook)
?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 1 perc

Ivica Dačić szerb külügyminiszter kimondottan dühösen reagált Edi Rama albán miniszterelnöknek internetes megnyilvánulására, miszerint „Prizren kevegőjében érezhető az albán történelem”. Rama ezt a Facebookon állapította meg, miután a hétvégén a feleségével és a fiával felkereste a koszovói várost.

Vajon milyen Prizren levegője?

Dačić a belgrádi Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva azt kérdezte, hogy „meddig engedhető meg az albán politikusoknak a történelemhamisítás”.

A szerb külügyminiszter nyilván azért lett dühös, mert ő maga is prizreni születésű, így a kijelentés szíven találta.

Dačić a Tanjugnak azt mondta, hogy Rama elfelejti, figyelmen kívül hagyja vagy szándékosan elhallgatja, hogy Prizren Szerbia fővárosa volt Dušan és Uroš szerb fejedelmek idejében, a 14. században, és emiatt Prizrent évszázadokon át császári városnak, vagy szerb Konstantinápolynak is nevezték.

Prizrenben 24 évvel ezelőtt több mint 10 000 szerb élt, ma pedig alig vannak húszan

– jegyezte meg a szerb külügyminiszter, aki szerint „ma Prizrenben csak a szerb nép elleni etnikai tisztogatás és népirtás, valamint Nagy-Albánia gondolata érezhető a levegőben”.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: