Connect with us

Magyarország

SZIJJÁRTÓ: Nem a Holdon élünk, hanem Közép-Európában, tehát lesznek külső beavatkozási kísérletek a magyar választási kampányba

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

A magyar külgazdasági és külügyminiszter a szerb kollégájával folytatott budapesti megbeszélés után hangsúlyozta, hogy Szerbia és Magyarország között továbbra is szoros az együttműködés a migráció elleni küzdelemben. Az amerikai bírálatokra válaszolva Szijjártó Péter úgy fogalmazott: “nem szorulunk rá arra, hogy bárki ilyen érettségi vizsga jelleggel bírálgassa el a magyar demokrácia állapotát”. A szerb külügyminiszter a találkozót követően arról is beszélt, hogy Szerbia tiszteletben tartja Bosznia- Hercegovina területi integritását.

Magyarország segít

A külgazdasági és külügyminiszter Nikola Selakovićot fogadva elmondta, hogy miközben Magyarország és Szerbia fellép a határaikat illegálisan átlépni szándékozókkal szemben, addig a két ország újabb könnyítést léptet életbe azok számára, akik a szabályokat betartva, jószándékkal akarnak közlekedni a határon.

A tárcavezető a közös sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a két ország együttműködik a migráció elleni küzdelemben, ami különösen fontos most, hogy a Nyugat- Balkán újra telítődni kezdett. Kiemelte, hogy napi 30-35 ezer ember hagyja el Afganisztánt, Magyarországon idén már 100 ezer illegális határátlépési kísérletet észleltek, az Európai Unió pedig három irányból is nyomás alatt áll.

– Idén tíz váltásban kétszáz magyar rendőr vett és vesz részt Szerbia déli határainak védelmében azért, hogy a migrációs hullámot minél távolabb, már ott meg lehessen állítani

– szögezte le a magyar külgazdasági és külügyi tárca vezetője, aki ugyanakkor bejelentette, hogy jövőre véglegesen megnyitják az új határátkelőt Kübekházánál, így egyszerűsítve a közlekedést Magyarország és Szerbia között.

Szijjártó Péter jó hírnek nevezte, hogy már jogerős a Budapest- Belgrád vasútvonal felújításának építési engedélye a magyarországi szakaszon, és a fővárosi szakaszra vonatkozó közbeszerzést illetően is csak az eredményhirdetés van már hátra.

Aláhúzta: 2025-re megépül a magyarországi szakasz, míg 2022 végére befejezik a Szegedet Szabadkával összekötő vasútvonal munkálatait is.

Emellett közölte, hogy a két ország beengedi egymás nagykövetségeire a másik fél diplomatáit azokon a helyeken, ahol annak nincs képviselete. Így magyar diplomaták fognak dolgozni Szerbia zambiai és kongói nagykövetségén, a szerbek pedig Magyarország máltai és chilei képviseletére delegálják a diplomatáikat.

Válasz az amerikai bírálatokra

A Financial Times brit lap tudósítója azzal kapcsolatban kérdezte a minisztert, hogy Magyarországot nem hívták meg az Egyesült Államok által meghirdetett demokráciaügyi online csúcstalálkozóra, illetve arra is kitért, hogy Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter nemrég élesen bírálta a magyar kormányt, és Magyarországot az autoriter, kapzsi, korrupt nemzetek, vagyis Oroszország, Kína és Brazília közé sorolta Magyarországot. Az FT munkatársa ezzel összefüggésben pedig afelől érdeklődött: a magyar kormány tart-e attól, hogy Washington tettekre is váltja ezt a típusú megkülönböztetést.

Erre reagálva Szijjártó Péter közölte: a Clinton-nyilatkozat is világossá tette, hogy “belpolitikai típusú rendezvénynek” számít a decemberi demokráciacsúcs. Szerinte jól látható, hogy erre nem hívták meg azokat az országokat, amelyek vezetői jó kapcsolatot alakítottak ki az előző elnökkel, Donald Trumppal.

– Mi egy ezeréves államisággal rendelkező ország vagyunk, azért Nem szorulunk rá arra, hogy bárki ilyen érettségi vizsga jelleggel bírálgassa el a magyar demokrácia állapotát, és azt gondolom, hogy mindenkinek jár a tisztelet a magyar nemzet és Magyarország felé

– fogalmazott a magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki hozzátette, hogy minden bizonnyal lesznek külső beavatkozási kísérletek a magyar választási kampányba, “egyes előkészületi fázisokat már sikerült is detektálni”. Szavai szerint azonban a magyar szolgálatok teszik a dolgukat ezek elhárítása érdekében.

Bosznia területi integritásának kérdése

Nikola Selaković a boszniai szerb vezetés elszakadáspárti nyilatkozataival kapcsolatban leszögezte: Szerbia számára kulcsfontosságú Bosznia- Hercegovina és a térség békéjének és stabilitásának fenntartása.

– Ha ebben a régióban nem lesz béke, akkor az egész Európában sem, és gazdasági fejlődés sem lesz, sem a régióban, sem a szélesebb régióban. Miért vagyunk olyan hálásak Magyarországnak? Azért, mert az európai integráció, a béke és a stabilitás megteremtéséhez Magyarország is nagy mértékben hozzájárul

– fogalmazott a szerb külügyminiszter, aki elmondta, tiszteletben tartják Bosznia- Hercegovina területi integritását, és bár a daytoni békeszerződés eddig sikeresnek bizonyult, van lehetőség a módosítására, de csakis minden fél egyetértésével.

Szijjártó Péter ehhez hozzáfűzte, hogy a nyugat-balkáni régió stabilitása egész Európa szempontjából meghatározó kérdés. Ezért szerinte a nyugat-európai vezetőknek többet kellene közvetlenül tárgyalniuk térségbeli kollégáikkal, hogy megértsék az érintettek álláspontját.

– Jó lenne, ha az európai külpolitika nem három szóra szűkülne le: szankció, szankció, szankció. Ez kicsit eredménytelennek tűnt az elmúlt időszakban

– vélekedett a magyar külgazdasági és külügyminiszter.

Nikola Selaković végül méltatta a magyar-szerb kapcsolatokat, a felek között meglévő kölcsönös bizalmat és tiszteletet. Ugyanakkor kitért arra is, hogy kívánatos lenne a gazdasági együttműködés további fejlesztése, mivel Belgrád szeretné, ha a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke átlépné az évi kétmilliárd eurót.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



Követés a Facebookon

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Három nap legjava