Connect with us

Franciaország

A VÖRÖS VONAL ÁTLÉPÉSE: Mi hozta össze Orbán Viktort és Marine Le Pent, netalán a “brüsszeli ideológiai brutalitás”?

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

250566533 219916186910141 802274808843312686 n removebg preview
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 4 perc

A belgrádi Politika című napilap terjedelmes kommentárt közölt Marine Le Pen budapesti látogatásával kapcsolatban, amelyben arra kereste a választ, hogy mi hozta össze Orbán Viktort és a francia szélsőjobboldali vezetőt. A cikk címében feltett kérdésre a nagy múltú szerb lap már az alcímben részben megadta a választ, miszerint Orbán és Le Pen közeledése egyrészt a „brüsszeli ideológiai brutalitással” szembeni ellenállásnak köszönhető, másrészt viszont a “szupereuroszkeptikus” képviselői csoport létrehozására irányuló kísérlettel hozható összefüggésbe az Európai Parlamentben.

Szuverenisták egymás között

Marine Le Pen egy hónappal azt követően érkezett Budapestre, hogy Éric Zemmour, a feltörekvő “francia Trump” népszerűsége veszélyesen felfelé kezdett ívelni az Élysée-palota felé tartó menetelés során, ami miatt Marine Le Pen már az első fordulóban kieshet az elnökválasztási küzdelemből.

Ez egy olyan találkozó volt, amelyre a francia jobboldali vezető már régóta várt, amelyet viszont a miniszterelnök igyekezett elkerülni, ám úgy látszik, hogy a “szuverenizmus” két hívének, és az uniós “ideológiai diktátum” két ellenségének találkozójára megérett az idő

– írta a belgrádi Politika, amely nem csak külpolitikai, hanem francia és magyar belpolitikai okokkal is magyarázta a találkozó létrejöttét.

Orbán Viktort és Marine Le Pent nemcsak a „brüsszeli ideológiai brutalitással” szembeni közös ellenállás, és az a félelem hozta össze, hogy a migránsok ellepik Európát, hanem a saját ingatag pozícióik megerősítésére tett törekvések is arra késztették őket, hogy fél évvel a magyarországi parlamenti, és fél évvel a franciaországi elnökválasztások előtt találkozzanak. Ezért tárgyaltak egy “szupereuroszkeptikus csoport” létrehozásáról az Európai Parlamentben.

A belgrádi lap hozzátette, hogy Orbán kormányra kerülése után 11 évvel először kerül szembe egységes ellenzékkel a választásokon, amely Márki-Zay Péter ismeretlen, de nem korrumpálódott dél-magyarországi polgármestert választotta miniszterelnök-jelöltnek.

A Politika szerint miután Le Pen az EU-csúcs farvizén Mateusz Morawiecki lengyel és Janez Janša szlovén miniszterelnökkel fotózkodott, Budapestre sietett, hogy találkozzon Orbán Viktorral, ami esetleg kedvező hátszelet jelenthet számára.

Magyarország 2021-ben az Ön vezetése alatt ismét élen jár a népek szabadságért folytatott harcban

– méltatta a magyar miniszterelnök tevékenységét a francia elnökjelölt, akinek a második fordulóba történő bejutásért is küzdenie kell.

A modernizált Brezsnyev-doktrina

Le Pen és Orbán többnyire jól ismert “szuverenista üzeneteket” ismételgetett az újságíróknak, elutasítva az európai jog “(f)elsőbbségének” elvét a nemzeti joggal szemben, és erősen kiálltak Varsó mellett, amely emiatt vitába keveredett Brüsszellel.

A magyar miniszterelnök, aki a múlt hétvégi budapesti nagygyűlésen a magyar választásokba való beavatkozással vádolta meg Brüsszelt és Washingtont, kijelentette, hogy Lengyelország és Magyarország nap mint nap tapasztalja meg a Brezsnyev-doktrína “modernizált változatát” az Európai Unióban.

Ennek a doktrínának alapján a szovjet blokk tagállamainak jogukban állt beavatkozni egy másik tagország belpolitikájába, ha az eltért a központi ideológiától

– jegyezte meg a szerb napilap/hírportál, amely kitért arra is, hogy a francia politikus megdicsérte Orbán Viktort, Marine Le Pen ugyanis méltatta a magyar miniszterelnök bátorságát és eltökéltségét, ugyanakkor nem volt hajlandó kritizálni a LMBT-törvényt, amely miatt Magyarország vitába keveredett Brüsszellel.

Mivel minden nemzet szuverenitása a legfontosabb számomra, eszembe sem jut megleckéztetni a magyar népet
– idézte a szerb lap a francia politikust, de ugyanakkor megjegyezte, hogy Orbán szintén a népakaratra hivatkozott, amikor az újságírók nekiszögezték a kérdést, hogy kit támogat inkább, mivel Zemmour is, Le Pe Pen is a vendége volt.

Ezzel kapcsolatban a magyar miniszterelnök azt mondta, nem szabad a francia nép helyett állást foglalnia, de ha Franciaországból jönnek vendégek, akkor mindig “megbecsüléssel fogadják” őket.

Orbán és a vörös vonal

A belgrádi Politika megjegyezte, hogy amíg a Fidesz az Európai Néppártban (EPP) volt, Orbán óvakodott attól, hogy a szélsőjobbal hozzák szóba: ezért 2019-ben az “Atlantic” amerikai magazinnak adott interjújában elutasított minden együttműködést a francia politikussal, mondván, hogy Le Pen a “vörös vonal”, amelyet nem szabad átlépni.

Ám miután bekövetkezett a “kierőltetett fordulat”, és a Fidesz márciusban elhagyta az Európai Néppárt (EPP) frakcióját az Európai Parlamentben a jogállamiság megsértésével kapcsolatos egyre erősödő kritikák miatt, Orbán más útra tért, és jelezte, hogy új partnert keres az új korszakban, ezen az úton pedig Marine Le Pen pártja “megkerülhetetlen”.

A belgrádi napilap ezzel kapcsolatban Soós Eszter Petronella magyar politológust idézte, aki szerint Orbán számára most prioritás, hogy új szövetséget hozzon létre, amely a “jobb oldaltól jobbra” helyezkedik el.

Soós az Euronewsnak úgy nyilatkozott, hogy az olaszokkal és a lengyelekkel folytatott tárgyalások bonyolultak voltak, és alig történt előrelépés az európai jobboldali pártok júliusi „közös nyilatkozatának” közzététele óta, amelyben változásokat követeltek az Európai Unióban.

A nyár elején 16 jobboldali és populista párt – amelyek egy része kormányon van – összefogott, hogy fellázadjon az EU ellen, mert véleményük szerint az euroblokk azoknak a “radikális erőknek az eszközévé” vált, amelyek egy szuperállam építésére törekszenek.

A francia Nemzeti Tömörülésben (néha Nemzeti Gyűlés, franciául Rassemblement National, RN; 2018-ig Nemzeti Front) azt remélik, hogy az év végére új, szuverén politikai család alakulhat ki az Európai Parlamentben, amely növelné a jobboldal és a populista erők esélyét arra, hogy 2022 elején végre kulcspozíciókat kapjanak az Európai Parlamentben.

Le Pen egyik tanácsadója a ‘Politico’ portálnak kifejtette, hogy az Orbánnal való találkozó egy új képviselőcsoport megalakulásának bejelentése volt:

A Fidesz most elszigetelődött az Európai Parlamentben, de szerintem ez változni fog

– zárta a francia tanácsadó szavait idézve a Marine Le Pen magyarországi látogatásával kapcsolatos elemzését a belgrádi Politika című napilap/hírportál.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html

Görögország

FÉLIG HÁBORÚS VISZONY: A görög-török kapcsolatokban továbbra sincs nyugalom, Micotákisz Párizsban

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

goreg francia kezfogas giga
visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Az utóbbi hetekben sikerült még jobban felkavarni az amúgy sem állónak mondható görög- kapcsolatok vizét. Recep Tayyip Erdoğan török államfő múlt heti kijelentése, miszerint a török csapatok egy éjszaka alatt megjelenhetnek a görög szigeteken, ismét felborzolta a görögök, de a szoros európai szövetségeseik kedélyeit is.

Ki provokál?

Az ilyen kijelentések egyáltalán nem számítanak szokatlannak a török vezetőtől, s az egyre nehezebb gazdasági helyzetben lévő, ugyanakkor a jövő nyári választásokra készülő országban vélhetően elő is fogják húzni még a görög kártyát a politikusok a következő hónapokban.

Devlet Bahçeli, a kormánnyal szövetséges nemzeti radikális párt, a Nemzeti Mozgalom Pártjának vezetője a görög provokációkat (légtérsértéseket, területi vitákat, a sort még folytathatnánk) ítélte el, de közben nem volt rest megemlíteni, hogy semmiség lenne a törököknek elérni az Anatóliához közeli szigeteket.

A görögök persze, visszautasítják a török vádakat, és egyúttal provokációval gyanúsítják meg a törököket. Bár mindkét állam NATO-tagállam, ami a múltban már többször is megakadályozta, hogy fegyveres konfliktussá mélyüljön a két fél elmérgesedett viszonya, ez nem jelenti azt, hogy ne készüljenek egy lehetséges összetűzésre.

A görögök a közelmúltban lendületesen építették nemzetközi kapcsolataikat, s jó viszonyt alakítottak ki Franciaországgal, amely támogatta őket 2020-ban is, amikor igazán kiéleződött a görög-török viszony a piciny, Antalyától nem messze lévő görög sziget, Kastellorizzo közelében.

De talán legalább ennyire nagy nyereség az amerikaiakkal a védelmi együttműködés felújítása és több katonai bázis rendelkezésükre bocsátása, amit Ankarában kifejezetten nehezményeztek, de a török-amerikai viszony jelenlegi állapotában nem nagyon van ráhatásuk. S persze, az egyre jobbá váló görög-izraeli és görög-egyiptomi viszony mellett a görögöknek volt egyéb fricskára is erejük: augusztus elején a szaúdi koronaherceg Athénba látogatott; ez volt az első európai útja a Hasogdzsi-gyilkosság óta.

Ennek ügyét pár hónapja az illetékes török bíróság ejtette, ezzel lehetővé téve az Ankara és Rijád közötti békülést, ami Erdoğan látogatásához vezetett, de úgy tűnik, egyelőre elmaradt a nagy egymásra borulás és a még jobban óhajtott pénzeső.

Francia barát

Ha már szövetségeseknél tartunk: Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök Franciaországba látogatott hétfőn, ahol a francia államfővel folytatott megbeszélésén Macron nem is késlekedett kiemelni, hogy országa kiáll Athén mellett, teljes mértékben támogatja Görögország szuverenitását, a két állam közötti stratégiai partnerség pedig hozzájárul a régió békéjéhez.

A találkozót bírálta a török honvédelmi miniszter, Hulusi Akar, aki szerint Görögország hamis képet fest a nemzetközi porondon Törökországról. Minden esetre a franciák eltökéltnek látszanak, s Macron szép szavainak komolyabb súlyt ad, hogy pár éve folyamatosan bővül a katonai együttműködés köztük: Athén 2021-ben 18 Rafale vadászgépet vásárolt Franciaországtól, s 2022-ben további hatot. A gépek egy része már meg is érkezett a görögökhöz, ezzel erősítve a légierőt, amelyet saját, az izraeliek támogatását élvező drónprogramjuk fog még ütőképesebbé tenni.

Persze, a törökök ezt sem nézik jó szemmel, s mivel a fegyvervásárlás könnyen (geo)politikai tőkévé változtatható, emiatt a nyáron Erdoğan már jelezte, hogy esetleg hajlandó lenne repülőgépeket vásárolni Franciaországtól – ha már az amerikaiak 2020-ban kitették a törökök szűrét az ötödik generációs F-35-ös vadászgép beszerzési programjából.

Mi több, a török cégek a nagypolitika bábáskodása mellett szívesen visszatérnének az olasz-francia rakétarendszer fejlesztési projektbe, amiből a rossz nyelvek szerint a franciák éppen a kelet-mediterráneumi akcióik miatt rakták ki az országot.

Tehát a feszültség nem csökken Görögország és Törökország között, provokációk vagy legalábbis annak kikiáltható akciók kölcsönösen tetten érhetők mindkét fél részéről. Mivel belföldön a görög miniszterelnök épp egy lehallgatási botránnyal kénytelen szembenézni, Erdoğan pedig komoly gazdasági nehézségekkel, emiatt a jövő évi választások előtt nem valószínű, hogy a két fél békén hagyná az állóvizet.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Az olvasás folytatása

Magyarország

SPORTÉLET: Szerbiában a “politikai sportélet” a koszovói kérdés körül zajlik

Közzététel:

a megjelenés dátuma

sportelet vucic novak
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 5 perc

Igazságtalanok lennénk, ha azt mondanánk, hogy a szerbiai sajtó & média nem foglalkozott Novák Katalin belgrádi látogatásával. Főleg a kormánypárti portálok voltak serények, az ellenzéki oldal viszont vagy észre sem vette, hogy Belgrádba látogatott a magyar köztársasági elnök, vagy csak Koszovó kapcsán emlegette, merthogy a szerb államfő Koszovóval kapcsolatban “történelmi távlatokban kimondta az igazságot”, ami a magyar-szerb elnöki találkozót követően hangzott el. Szerb szempontból pénteken volt egy sokkal fontosabb látogatás is, Németország és Franciaország ugyanis “beváltotta a fenyegetését”, és elküldte elnöki & kancellári megbízottját Belgrádba és Pristinába.

Családbarát elnökök hálózata

A protokollért felelős emberek jó munkát végeztek, és kitalálták a két elnök vágyait. A szerb elnök egy pár bokszkesztyűt ajándékozott magyar kollégájának, akitől egy kosárlabdát kapott, merthogy Novák Katalin szereti bokszot, a szerb elnök pedig a kosárlabdát.

Aleksandar Vučić ezt követően/megelőzően – teljesen mindegy – egy barátságos mérkőzést vívott egymással, amelyen nem az eredmény, hanem a részvétel volt a fontos, egy ilyen párosítás alkalmával ugyanis semmi sem dől el, a két elnök ugyanis nem egy “súlycsoportban bokszol”. Legfeljebb nagyotmondásban lehetetett versenyezni.

Novák Katalin bejelentette, hogy létrejön a családbarát elnökök hálózata, amely értelemszerűen a családközpontú, családbarát elnököket tömöríti, mellékesen jegyezzük meg, hogy a szerb elnöknek három gyermeke van két házasságból. Ebben a hálózatban a magyar államfő egyelőre egyedül van, de kihasználta a kínálkozó alkalmat, és elsőként meghívta meg a szerb államfőt a csatlakozásra, mivel a szerb elnök személyesen és elnökként is bizonyította, hogy milyen fontosak számára a családok. Igaz, hogy már kiürült a fél ország, mert aki csak teheti, elhúz Nyugatra.

A két elnök ezt követően “felvázolta a nehéz jövőt”, ami az ukrajnai háború miatt rajzolódott fel, miután teljes volt az egyetértés abban, hogy ez a háború mostanában nem ér véget, ami semmiesetre sem jó ómen a családbarát elnöki hálózat tekintetében.

Novák kitért a migrációs hullámra is, amely Szerbián keresztül is érkezik Magyarországra. A magyar köztársasági elnök “megköszönte a szerb erőfeszítéseket”, amelyeket annak érdekében tesznek, hogy Magyarországra ne juthasson el jelentős tömegű bevándorló. Ami a szerb erőfeszítéseket illeti, nos, erről néhány cikk van a BALK-on, ami kicsit másról szól, mint amit Novák Belgrádban mondott, nyilván ő nem járt a migránsok között, és egyetlen befogadó központot sem keresett fel.

Elhangzott még néhány “politikai közhely” is, amelyeknek általában van némi valóságalapjuk, de általánosítják, felnagyítják vagy éppen elkenik a felmerülő kérdéseket, de mint már mondtuk, ezen a találkozón semmi sem múlott, a szerb államfő egyébként is már korábban jelezte, hogy hamarosan találkozik a magyar miniszterelnökkel, a fontos dolgok úgyis akkor dőlnek el.

Koszovó az ügyeletes téma

Szerbiai látogatását követően a magyar elnök a jövő héten felkeresi Koszovót is, de azt már előre tudható, hogy nem Novák Katalin csillapítja le a Szerbia és a volt tartománya közötti, immár több évtizede húzódó feszültséget, itt nagyobb játékosok is, akik ugyanúgy nem tudnak mit kezdeni ezzel az üggyel.

Tárgyalni azért lehet. Ezt teszi a francia és a német elnöki és kancellári megbízott is, akik éppen aznap jártak Szerbiában és Koszovóban, amikor Novák Belgrádba látogatott, és akiket Miroslav Lajčák az Európai Unió különleges képviselője kísérgetett – így jócskán elterelődött a figyelem a magyar elnöki látogatásról.

Emmanuel Macron és Olaf Scholz a múlt héten írt közös levelet Aleksandar Vučić szerb elnöknek, amelyben jelezték azt a szándékukat, hogy “gyorssegélyt” nyújtanak Lajčáknak, és ezért a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok teljes normalizálása érdekében saját tanácsadókat bíztak meg. A balkáni ügyekben főleg a németek nyomulnak, az utóbbi időben gyors egymásutánban háromszor is akcióztak. Először a német külügyminiszter járt a térségben, majd a német kancellár, aki különtárgyalásra egy alkalommal Berlinbe szólította a szerbiai és a koszovói vezetőt, miután a jelek szerint nem teljesen bízik meg a külügyminiszterében.

Belgrádi kommentárok szerint a németek – látván az oroszok diplomáciai előretörését – felébredtek, és most megpróbálják bepótolni, amit az Európai Unió eddigi tétlenségével a Balkán esetében elmulasztott.

A “gyorssegély” igencsak gyorsra sikeredett, mert a két jeles és megbízott férfiú máris a térségbe érkezett, előbb Pristinában, majd Belgrádban tárgyalt. Az Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel folytatott több mint két órás megbeszélést követően nem hangzott el semmi, az estébe nyúló belgrádi találkozót követően ennek körülbelül a duplája került nyilvánosságra.

A német és a francia tanácsadót “gardírozó” Lajčák annyit közölt a Twitteren, hogy mélyreható megbeszéléseik voltak, és hogy mindkét helyszínen megvizsgálták a párbeszéd előrehaladásának lehetőségeit. Hozzátette még, hogy folyamat a következő napokban folytatódik.

A megfogalmazás iskolapéldája annak, hogy miként kell “eladni a ködöt”, mint ahogy azt az ilyen esetekben használatos szerb közmondással arrafelé mondani szokás. Egyelőre nem történt semmi, de a “vizsgálódás folytatódik”, amihez legfeljebb sok szerencsét kívánhatunk, de azt is előre bocsáthatjuk, hogy a megoldásra még várni kell még néhány emberöltőt, mert az álláspontok igencsak megkeményedtek az utóbbi időben, és úgy általában.

A vučići narratívák

Akárhogy is vesszük, a szerb és koszovói “bokszmeccs” során a pristinai albán mormoták jutottak előnyhöz, de nem állnak nyerésre.

Albin Kurtinak kormányra kerülése óta sikerült elérnie, hogy az Európai Unió és annak vezető hatalmai Koszovó elismerését kérjék Szerbiától, holott ez korábban nem szerepelt az agendában, amivel egy menetet mindenképpen megnyert, és ami szerb részről mindenképpen kudarcnak számít.

Ezt akarja most a német-francia duó is lenyomni Vučić torkán, aki eléggé rúgkapál, mást nem is igen tehet, azt viszont a miheztartás végett egyértelműen leszögezte, hogy “semmiféle elismerés nem lesz”, erőlködjön bármennyire is a Nyugat.

És itt kerül a képbe ismételten Novák Katalin, a vele tartott közös sajtótájékoztatón Vučić ugyanis “kimondta az igazságot” Koszovó ügyében, miszerint “sokan uralkodtak a szerb nép felett, de csak kevesen tartották fenn magukat”.

A szerb államfő ezzel reagált a koszovói albán belügyminiszter kijelentésére, amelyeket a “jeles és jelentéktelen” férfiú a napokban tett, és amely a szerbek lakta koszovói területekre vonatkoztatva így hangzott: “mi vagyunk a hazánk urai”.

Az igazsághoz hozzátartozik, amit viszont a szerbek nem akarnak látni és beismerni, hogy ha a politikai közbeszéd a jelenlegi formájában folytatódik Belgrádban/Szerbiában kormányzati és ellenzéki oldalon egyaránt, illetve össznépi szinten, akkor Koszovóból lassan eltünedeznek/elköltöznek a szerbek, és tényleg nem a pristinai albán vezetés fog uralkodni felettük.

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

Szerbia

SZAPORODNAK A KÖZVETÍTŐK: Francia és német megbízott is segít a közvetítésben Koszovó és Szerbia között

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

kozovo szerbia vilagegyetem
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Segítséget kap Miroslav Lajčák az Európai Unió különleges képviselője, aki Szerbia és Koszovó között közvetít. Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár vasárnap közös levelet küldött a szerb elnöknek, amelyben alapvető elvárásnak nevezte a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok teljes normalizálását, és ezért saját tanácsadókat bíztak meg, akik “gyorssegélyt” nyújtanak Lajčáknak.

Tartalmas maszlag

Macron és Scholz közös levelet írt Aleksandar Vučić szerb elnöknek, amelyben általános, illetve ismeretlen alanyt használva leszögezte, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió fényében erőteljesebb erőfeszítéseket kell tenni a nyugat-balkáni országok európai perspektívájának megvalósítása érdekében.

A szerb elnöki hivatal közlése szerint a francia elnök és a német kancellár – konkretizálva az alanyt – felszólította Vučićot, hogy “mutasson maximális elszántságot és készséget a nehéz döntések meghozatalára, amelyek előrelépéshez vezethetnek a Koszovó és Szerbia közötti párbeszédben”.

Közös levelet küldünk Önnek egy olyan pillanatban, amely döntő fontosságú az európai kontinens biztonsága és a nyugat-balkáni térség stabilitása szempontjából

– írta a két nyugati vezető, akik meg vannak győződve arról, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió fényében még erőteljesebb erőfeszítéseket kell tenni a nyugat-balkáni országok európai perspektívájának valóra váltására, valamint a hosszú távú kétoldalú és regionális viták megoldására.

A Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok teljes normalizálása elengedhetetlen a Nyugat-Balkánt illetően

– áll a levélben, ami egyértelmű utalás arra, hogy az Európai Unió két vezető országának szerint Szerbiának el kell ismernie Koszovó függetlenségét, csak ezt explicite nem írták le, hanem “diplomáciai maszlagba” csomagolták.

Macron és Scholz megfogalmazása szerint az újabb feszültségek megmutatták, hogy sürgősen konstruktív előrelépésekre van szükség, mind gyakorlati, mind politikai szinten, ami maszlagnyelven azt jelenti, hogy ideje lenne már cselekedni, így a levél akár figyelmeztetésnek is tekinthető.

A levél két feladója a maga részéréről azzal kívánt “konstruktív lépést tenni”, hogy kül- és biztonságpolitikai tanácsadóját nevezte ki, fogalmazzunk úgy óvatosan, hogy Lajčák mellé.

Szaporodnak a közvetítők

Ez annak a jele lehet, hogy a két vezető uniós ország Bosznia-Hercegovina mellett Szerbiában és Koszovóban is növelni szeretné befolyását, hogy ellensúlyozza az egyre inkább nyomuló oroszok törekvéseit, miközben valamilyen oknál fogva befolyásolni szeretné a szlovák származású uniós megbízott döntéseit.

A levél szerint a két megbízott azt a feladatot kapta, hogy nyújtson “közvetlen támogatást” Miroslav Lajčak erőfeszítéseihez, jelentsen ez bármit is.

A szerb elnöknek küldött levélben a francia államfő és a német kancellár azt javasolta, hogy tanácsadóik az Európai Unió különleges képviselőjével együtt látogassanak el Koszovóba és Szerbiába, hogy “feltárják a folyamat gyors előmozdításának lehetőségeit”, amelyek ezek szerint eddig feltáratlanok voltak.

Berlinben és Párizsban alighanem feltűnt, hogy Oroszország sajátos narratívájával a fejleményeket arra akarja kihasználni, hogy azokkal megkönnyítse céljainak megvalósítását Ukrajnában, ezért az Európai Unió két legerősebb tagállama szeretné a koszovói kártyát kihúzni Vlagyimir Putyin kezéből, ami szintén indokolhatja a tanácsadók/közvetítők kinevezését.

A szerb elnök ugyanakkor már júniusban megelégelte, hogy rendkívüli gyorsasággal növekszik a közvetítők száma a Balkánon, ezzel kapcsolatban annak a félelmének adott hangot, hogy a közvetítők számának növekedésével ellentétes arányban csökken az “értékes és jó” javaslatok száma.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: