Franciaország

A VÖRÖS VONAL ÁTLÉPÉSE: Mi hozta össze Orbán Viktort és Marine Le Pent, netalán a „brüsszeli ideológiai brutalitás”?

Közzétéve:

2 év telt el azóta

A megjelenés dátuma

2021.10.30.

Írta

BALK Hírek

250566533 219916186910141 802274808843312686 n removebg preview

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 4 perc

A belgrádi Politika című napilap terjedelmes kommentárt közölt Marine Le Pen budapesti látogatásával kapcsolatban, amelyben arra kereste a választ, hogy mi hozta össze Orbán Viktort és a francia szélsőjobboldali vezetőt. A cikk címében feltett kérdésre a nagy múltú szerb lap már az alcímben részben megadta a választ, miszerint Orbán és Le Pen közeledése egyrészt a „brüsszeli ideológiai brutalitással” szembeni ellenállásnak köszönhető, másrészt viszont a „szupereuroszkeptikus” képviselői csoport létrehozására irányuló kísérlettel hozható összefüggésbe az Európai Parlamentben.

Szuverenisták egymás között

Marine Le Pen egy hónappal azt követően érkezett Budapestre, hogy Éric Zemmour, a feltörekvő „francia Trump” népszerűsége veszélyesen felfelé kezdett ívelni az Élysée-palota felé tartó menetelés során, ami miatt Marine Le Pen már az első fordulóban kieshet az elnökválasztási küzdelemből.

– Ez egy olyan találkozó volt, amelyre a francia jobboldali vezető már régóta várt, amelyet viszont a magyar miniszterelnök igyekezett elkerülni, ám úgy látszik, hogy a „szuverenizmus” két hívének, és az uniós „ideológiai diktátum” két ellenségének találkozójára megérett az idő

– írta a belgrádi Politika, amely nem csak külpolitikai, hanem francia és magyar belpolitikai okokkal is magyarázta a találkozó létrejöttét.

Orbán Viktort és Marine Le Pent nemcsak a „brüsszeli ideológiai brutalitással” szembeni közös ellenállás, és az a félelem hozta össze, hogy a migránsok ellepik Európát, hanem a saját ingatag pozícióik megerősítésére tett törekvések is arra késztették őket, hogy fél évvel a magyarországi parlamenti, és fél évvel a franciaországi elnökválasztások előtt találkozzanak. Ezért tárgyaltak egy „szupereuroszkeptikus csoport” létrehozásáról az Európai Parlamentben.

A belgrádi lap hozzátette, hogy Orbán kormányra kerülése után 11 évvel először kerül szembe egységes ellenzékkel a választásokon, amely Márki- Zay Péter ismeretlen, de nem korrumpálódott dél-magyarországi polgármestert választotta miniszterelnök-jelöltnek.

A Politika szerint miután Le Pen az EU-csúcs farvizén Mateusz Morawiecki lengyel és Janez Janša szlovén miniszterelnökkel fotózkodott, Budapestre sietett, hogy találkozzon Orbán Viktorral, ami esetleg kedvező hátszelet jelenthet számára.

– Magyarország 2021-ben az Ön vezetése alatt ismét élen jár a népek szabadságért folytatott harcban

– méltatta a magyar miniszterelnök tevékenységét a francia elnökjelölt, akinek a második fordulóba történő bejutásért is küzdenie kell.

A modernizált Brezsnyev-doktrina

Le Pen és Orbán többnyire jól ismert „szuverenista üzeneteket” ismételgetett az újságíróknak, elutasítva az európai jog „(f)elsőbbségének” elvét a nemzeti joggal szemben, és erősen kiálltak Varsó mellett, amely emiatt vitába keveredett Brüsszellel.

A magyar miniszterelnök, aki a múlt hétvégi budapesti nagygyűlésen a magyar választásokba való beavatkozással vádolta meg Brüsszelt és Washingtont, kijelentette, hogy Lengyelország és Magyarország nap mint nap tapasztalja meg a Brezsnyev-doktrína „modernizált változatát” az Európai Unióban.

– Ennek a doktrínának alapján a szovjet blokk tagállamainak jogukban állt beavatkozni egy másik tagország belpolitikájába, ha az eltért a központi ideológiától

– jegyezte meg a szerb napilap/hírportál, amely kitért arra is, hogy a francia politikus megdicsérte Orbán Viktort, Marine Le Pen ugyanis méltatta a magyar miniszterelnök bátorságát és eltökéltségét, ugyanakkor nem volt hajlandó kritizálni a LMBT-törvényt, amely miatt Magyarország vitába keveredett Brüsszellel.

– Mivel minden nemzet szuverenitása a legfontosabb számomra, eszembe sem jut megleckéztetni a magyar népet

– idézte a szerb lap a francia politikust, de ugyanakkor megjegyezte, hogy Orbán szintén a népakaratra hivatkozott, amikor az újságírók nekiszögezték a kérdést, hogy kit támogat inkább, mivel Zemmour is, Le Pe Pen is a vendége volt.

Ezzel kapcsolatban a magyar miniszterelnök azt mondta, nem szabad a francia nép helyett állást foglalnia, de ha Franciaországból jönnek vendégek, akkor mindig „megbecsüléssel fogadják” őket.

Orbán és a vörös vonal

A belgrádi Politika megjegyezte, hogy amíg a Fidesz az Európai Néppártban (EPP) volt, Orbán óvakodott attól, hogy a szélsőjobbal hozzák szóba: ezért 2019-ben az „Atlantic” amerikai magazinnak adott interjújában elutasított minden együttműködést a francia politikussal, mondván, hogy Le Pen a „vörös vonal”, amelyet nem szabad átlépni.

Ám miután bekövetkezett a „kierőltetett fordulat”, és a Fidesz márciusban elhagyta az Európai Néppárt (EPP) frakcióját az Európai Parlamentben a jogállamiság megsértésével kapcsolatos egyre erősödő kritikák miatt, Orbán más útra tért, és jelezte, hogy új partnert keres az új korszakban, ezen az úton pedig Marine Le Pen pártja „megkerülhetetlen”.

A belgrádi napilap ezzel kapcsolatban Soós Eszter Petronella magyar politológust idézte, aki szerint Orbán számára most prioritás, hogy új szövetséget hozzon létre, amely a „jobb oldaltól jobbra” helyezkedik el.

Soós az Euronewsnak úgy nyilatkozott, hogy az olaszokkal és a lengyelekkel folytatott tárgyalások bonyolultak voltak, és alig történt előrelépés az európai jobboldali pártok júliusi „közös nyilatkozatának” közzététele óta, amelyben változásokat követeltek az Európai Unióban.

A nyár elején 16 jobboldali és populista párt – amelyek egy része kormányon van – összefogott, hogy fellázadjon az EU ellen, mert véleményük szerint az euroblokk azoknak a „radikális erőknek az eszközévé” vált, amelyek egy szuperállam építésére törekszenek.

A francia Nemzeti Tömörülésben (néha Nemzeti Gyűlés, franciául Rassemblement National, RN; 2018-ig Nemzeti Front) azt remélik, hogy az év végére új, szuverén politikai család alakulhat ki az Európai Parlamentben, amely növelné a jobboldal és a populista erők esélyét arra, hogy 2022 elején végre kulcspozíciókat kapjanak az Európai Parlamentben.

Le Pen egyik tanácsadója a ‘Politico’ portálnak kifejtette, hogy az Orbánnal való találkozó egy új képviselőcsoport megalakulásának bejelentése volt:

– A Fidesz most elszigetelődött az Európai Parlamentben, de szerintem ez változni fog

– zárta a francia tanácsadó szavait idézve a Marine Le Pen magyarországi látogatásával kapcsolatos elemzését a belgrádi Politika című napilap/hírportál.

Felcímkéztük:2019 akció amerikai bátorság Brüsszel Budapest ellenzék elnök elnökválasztás EU euro Európa Európai Parlament Európai Unió francia Franciaország hír interjú Janez Janša jelentés kormány lengyel Lengyelország lista LMBT magyar Magyarország Márki-Zay Péter mig migráns migránsok miniszterelnök nemzet nemzeti news nyár olasz Orbán Orbán Viktor parlament párt Politico politika szabadság szélsőjobb szerb szlovén szovjet tök törvény uniós választás választások Washington

Oroszország

OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat

Közzététel:

2 hónap telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2023.03.29.

Írta

BALK Hírek

Néha azon tűnődünk, hogy honnan ered a bátorság; egy napon figyelmeztetés nélkül tör ránk... (Forrás: YouTube)

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 5 perc

Őrületes cselekedet Putyin ellen. Marina Ovszjannyikova neve akkor várt ismertté, amikor 2022. március 14-én a Pervij Kanal oroszországi állami tévécsatorna esti hírműsorában egy transzparenssel jelent meg a bemondó mögött. A nagy papírlapon oroszul és angolul az volt olvasható, hogy „Ne legyen háború. Állítsátok meg a háborút, ne higgyetek a propagandának, itt hazudnak nektek. Oroszok a háború ellen”. Az adást leállították, Ovszjannyikovát a rendőrség őrizetbe vette. Több éves börtönt szabhattak volna ki rá, de a Riporterek Határok Nélkül Franciaországba mentette, ahol interjút adott a Charlie Hebdo szatirikus hetilapnak, nem éppen szatirikus, hanem inkább kritikus hangnemben. Ezt az interjút ismertetjük a BALK hasábjain.

Néha azon tűnődünk, hogy miből ered a bátorság; egy napon figyelmeztetés nélkül tör ránk, és anélkül, hogy teret engedne a habozásnak, erőre kap. Vajon milyen áron?

Őrületes cselekedet

Még mielőtt belekezdenénk, azt mindenképpen előre kell bocsátanunk, hogy Ovszjannyikova anyja orosz, apja ukrán nemzetiségű, volt férje a Russia Today orosz állami tévénél dolgozik, ő pedig az orosz propagandatelevízió, a Pervij Kanal újságírója volt, és „No War” jellegű transzparenst bontott ki három héttel az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete után.

Ovszjannyikova nemrégiben a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilapnak tárta fel „őrületes cselekedetének” körülményeit.

OVSZJANNYIKOVA, A MAGÁNYOS DISSZIDENS: Putyin minden elkövetkező orosz nemzedéket bemocskolt

Charlie Hebdo: Mi vitt rá erre az akcióra? Előre megtervezett gesztus volt, vagy csak egy elmezavarodott pillanat szüleménye?

Marina Ovszjannyikova: Mindkettő. Az első nap, amikor az oroszok bevonultak Ukrajnába, éreztem, hogy valami megváltozott bennem. Először fel akartam mondani. De ez nem volt elég, cselekednem kellett. A háború első óráiban le akartam menni az utcára tüntetni, még akkor is, hogy a rendőrség akkor már megkezdte a tüntetők letartóztatását.. De a fiam elvette az autóm kulcsát, és azzal vádolt meg, hogy tönkre akarom tenni az életünket, a családunkat.

Ezért úgy döntöttem, hogy senkivel sem beszélek, és elkezdtem azon gondolkodni, hogy mit tehetnék. Vasárnap egész nap ez forgott a fejemben, és amikor hétfőn elindultam dolgozni, a kabátom alá rejtettem a transzparenst. Megrészegültem az érzelmektől, a lázadás érzésétől, és teljesen eltökélt voltam: úgy éreztem, hogy cselekednem kell, még aznap. Ha várok, sosem lesz bátorságom megtenni, ha bárkinek elmondom, megpróbálnak lebeszélni.

Charlie Hebdo: Tudtad, hogy mekkora kockázatot vállalsz?

Marina Ovszjannyikova: Úgy gondoltam, hogy készen állok a börtönre. Ugyanakkor kicsit naivan azt hittem, hogy még akkor is, ha letartóztatnak és bebörtönöznek, a háború nem tart tovább egy-két hétnél, és szabadon engednek. Az érzelmeim közepette azonban nem nagyon járt ezen az eszem. Az őrületes, 14 órás kihallgatás után, megpróbáltam elmagyarázni a cselekedetem okait a gyerekeimnek, különösen a fiamnak, aki azzal vádolt meg, hogy tönkretettem a családunkat, azt mondtam: „Néha irracionálisnak kell lenni ahhoz, hogy a dolgok beinduljanak”.

A diktatúra természetrajza

Charlie Hebdo: Milyen volt a hangulat a Pervij Kanal szerkesztőségében a konfliktus kezdetén?

Marina Ovszjannyikova: Mindenki sokkos állapotban volt. A újságírók elveszettek voltak, összezavarodtak és féltek. A hírek alatt a műsorvezetőknek remegett a kezük és a hangjuk. Talán a szerkesztőség 20% -a támogatja a rendszert. A többiek nagyon jól értik a helyzetet, de nem olyan könnyű fellázadni. Putyin ellenőrzése alatt áll minden orosz médium. Az újságíróknak nincs választásuk: vagy a propagandamédiáknál dolgoznak, vagy elhagyják az országot. Ez nagyon fájdalmas döntés: az embereknek van családjuk, idős szüleik vannak, és nem feltétlenül rendelkeznek vízummal… Az életük feldúlása sok bátorságot igényel.

Néha irracionálisnak kell lenni ahhoz, hogy a dolgok beinduljanak (Forrás: Facebook)

Charlie Hebdo: Húsz évig dolgoztál egy propagandacsatornának. Hogyan élted meg ezt?

Marina Ovszjannyikova: Amikor beléptem a Pervij Kanalhoz, a 2000-es években, a televízió szabad volt. De az orosz média aranykora a végéhez közeledett. Lassan megváltozott a csatorna politikája, és összehangolódott a rendszerrel, ami nagyon fokozatosan történt. Egyre inkább előnyben kellett részesíteni azokat az információkat, amelyek negatívak voltak a Nyugatról, és el kellett ítélni az ukránokat, mint nacionalistákat, nácikat… Végül a César-díjátadót sem közvetítették már. A csatorna az évek során a Kreml propagandájának a szószólója lett, és ma is az.

Ami engem illet, akárcsak a többi kollégám, én is azt gondoltam, hogy ez mindenekelőtt egy munka. Reggel érkezel, elvégzed a feladataidat, anélkül, hogy erkölcsi kérdéseket tennél fel magadnak. Azt is gondoltam, hogy a propaganda a Kreml védelmét szolgálja, de az emberek nem igazán hisznek benne. Február 24-én megdöbbentett, hogy az orosz lakosság mennyire támogatja a háborút: rájöttem, hogy évek óta titkolom ezt a valóságot magam elől.. Szemet hunytam a propaganda előtt: a családomnál és a barátaimnál kerestem menedéket… De a háború után feltámadt a bűntudatom, és nem lehetett már többé hallgatni.

Különös érintettség

Charlie Hebdo: Ez a háború különösen érintett téged, miért?

Marina Ovszjannyikova: Talán azért, mert az apám ukrán volt. Odesszában születtem, bár Oroszországban nőttem fel. De gyerekkoromban átéltem azt, amit ma az ukrán menekültek élnek át. Groznijban éltünk az első csecsen háború idején, és a lakásunk elpusztult, elvesztettük az összes vagyonunkat…

Sok üzenetet kaptam a külföldi barátaimtól a háborúval kapcsolatban, nagyon szégyelltem magam, el akartam tűnni. Ez az érzés most visszatért: ma is bűnösnek érzem magam az ukránokkal szemben. Habozom, hogy megváltoztassam-e a nevemet, az ex férjem nevét, és visszavegyem-e az ukrán nevemet, a Tkatcsukot. Nagyon nagy keserűség lakik bennem. Putyin mindörökre megalázta az oroszokat. A gyerekeim soha nem tudnak idegenek szemébe nézni, és azt mondani, hogy „orosz vagyok”. Ez szégyen.

Charlie Hebdo: De nem minden orosz felelős Putyin tetteiért…

Kapcsolódó cikk

A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki

Marina Ovszjannyikova: Nem, de az orosz társadalom nagyon passzív kollektív értelemben. Ha a becslésekre hagyatkozunk, akkor egy, másfél millió orosz hagyta el az országot: az igazi ellenzék külföldre ment. Az átlagemberek esetében azt mondanám, hogy csak 10% támogatja igazán Putyint, és csak 10% utasítja el. A többiek „többségi vacillálásban” vannak, egy könyörtelen propaganda gépezetnek kitéve. A Kreml párhuzamos valóságot hoz létre, és évek óta döngöli az emberekbe a világnézetét. A barátaim, akik még egy évvel ezelőtt is ellene voltak a háborúnak, most azt mondják: „Nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik, az Egyesült Államok provokálni kezdte Oroszországot…”

Ha egy hónapot Oroszországban töltesz, és csak az orosz média híreit hallgatod, akkor te is elkezdesz kételkedni. Azok, akik máshonnan tájékozódnak, inkább megpróbálják kimenteni a családjukat, és ezt meg lehet érteni. Összefoglalva, nem valószínű, hogy valaha is lesz alulról induló tiltakozás.

Charlie Hebdo: Gondolod, hogy a tetted bármit is megváltoztathat?

Marina Ovszjannyikova:Ez főként a külföldnek és az elitnek küldött jelzés volt. Azért írtam a transzparensre francia(?) és angol nyelven. Szerettem volna megmutatni, hogy Oroszországban sokan kiállnak a háború ellen, még az állami televízió által ellenőrzött csatornán belül is. Meg akartam mutatni a háború ellenzőinek, hogy nincsenek egyedül.

Az olvasás folytatása