MÉG MINDIG BORISZOV A CÁR? Kihívó jobbról: új államfője lehet Bulgáriának, vagy talán mégsem?

A cikk meghallgatása

November 14-én Bulgáriában egyszerre tartanak államfői és parlamenti választásokat. Eddig úgy tűnt, hogy az utóbbi lesz az izgalmasabb, a tét ugyanis az: hogy harmadik nekifutásra sikerül-e a törvényhozásba jutó pártoknak kormányt alakítaniuk, miután az április 4-i és július 11-i parlamenti választások után erre nem voltak képesek: egyik párt se nőtt fel a feladathoz, hogy kooperatív koalíciós partnereket találjon, és megfelelő többséget kovácsoljon össze. A kérdés az idei harmadik parlamenti választás előtt tehát az, hogy végre feláll-e az új kormány Bulgáriában? Viszont a legújabb fejlemények nyomán úgy néz ki, hogy az elnökválasztás is hozhat meglepetést.

A függetleneknek áll a világ

A baloldali Bolgár Szocialista Párt támogatásával 2016-ban megválasztott Rumen Radev, aki az előző években a jobboldali kormányfő, Bojko Boriszov legfőbb politikai ellenlábasaként híresült el, eddig biztos favoritnak számított.

A jelek szerint a jobboldalon azonban sikerült olyan jelöltet találni, aki képes magát eléggé européerként és függetlenként eladni, és így esélyt teremteni arra, hogy legyőzze Radevet, aki 2016-ban szintén függetlenként – igaz a szocialista párt támogatásával – jutott a bársonyszékbe. Legalábbis Bojko Boriszov így gondolja, aki már jelezte is, hogy pártja teljes mellszélességgel kiáll mellette.

A jelölt pedig nem más, mint az 58 éves Anasztasz Gergyikov, aki 2015 óta a Szófiai Egyetem rektora. A klasszika-filológiát oktató professzor nem számít teljesen outsidernek a politikában: az Oktatási Minisztériumban volt miniszterhelyettes (2001-2003), majd a Tudományos Kutatási Alap vezetőjének posztját is ellátta, jelenleg pedig a Rektori Tanács feje. Alelnökjelöltje pedig Nevjana Miteva, neves úszónő, aki olimpián is képviselte Bulgáriát.

Boriszov támogatásával a háta mögött kissé furán hangzott a kampányindítója, miszerint “nem vagyok pártjelölt, és minden olyan állampolgár támogatására számítok, akik képesek segítő kezet nyújtani, hogy kimentsük magunkat a jelenlegi helyzetből”. Egyúttal egy pozitív kampányt ígért szemben Radev megosztó szólamaival.

Hogy a GERB segítő keze mennyire egyengetheti Gergyikov útját, egyelőre kérdéses, hiszen Radev számíthat a szocialistákra, s egyelőre úgy tűnik az év eddigi nagy politikai meglepetésének, Szlavi Trifonovnak a támogatására is.

Szlavi pártja, a Van ilyen nép (ITN) az április és júliusi választásokon jól szerepelt, az utóbbin sikerült a legtöbb szavazatot megszerezve maga mögé utasítania a GERB-et a maga 24 százalékával.

Az erőviszonyok újrarajzolása

Ugyanakkor az utóbbi hetekben újrarajzolódnak a pártok közötti erővonalak: megjelent egy újabb párt, a Kiril Petkov éd Aszen Vaszilev vezette “Folytatjuk a változást” (PP), amely a közvélemény-kutatások szerint a szavazatok több mint 15 százalékára számíthat, miközben az ITN támogatóinak száma a felére csökkent. A 12 százalékos támogatottság mutatja, milyen sokan fordultak el a párttól azért, mert nem volt képes egy működőképes koalíciót összehozni.

A PP feltűnése azonban nem írja át az erőviszonyokat, a GERB továbbra is a legerősebb párt, stabilan 20 százalék fölötti támogatással.

Mivel több másik, de jóval kisebb súlyú jelölt is indult az elnöki székért való küzdelemben – így például Volen Sziderov, a valamikor jobb napokat látott nemzeti radikális párt, az ATAKA elnöke –, a második forduló lesz a perdöntő, mivel nagy valószínűséggel, hasonlóan a 2016-os elnökválasztáshoz, Radev nem lesz képes az első fordulóban megszerezni a szavazatok több mint 50 százalékát.

Ekkor lesz fontos az, hogy a különböző pártok szavazói kinek a neve mellé húzzák be az x-et. A török párt, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS) már jelezte, hogy a második fordulóban Gergyikovot támogatja. A kis nacionalista pártok – akik korábban a GERB kormányzati szövetségesei voltak – szívesebben biztatnák szavazóikat arra, hogy voksoljanak a GERB által támogatott jelöltre.

A kérdés az, hogy a 2021-es év nagy választási győztesei, a bal- és jobboldali pártok, így a szocialisták és a GERB kérlelhetetlen kritikusai, hogyan döntenek az első forduló után – s szavazóik mennyire követik a korrupcióellenes jelszavakat.

Egyelőre úgy tűnik, hogy Bojko Boriszov elutasítottsága elég nagy lehet ahhoz, hogy ezt a tömeget Radev mellett szólítsák a szavazóurnákhoz. Annál is inkább, mert Radev mindent megtett tavaly a korrupció- és kormányellenes tüntetések alkalmával, hogy Boriszov támogatottságát leszorítsa, nem is eredménytelenül.

Amennyiben azonban az elégedetlen tömeg nagyobb része mégis otthon marad, úgy Gergyikov esélyei nőnek, bár egyelőre úgy néz ki, hogy az is nagy eredmény lenne, ha a 2016-os GERB-jelölt, Cecka Cacseva második fordulós, 36 százalékos eredményét felülmúlja. Meglátjuk azonban, hogy mit hoz a hátralevő egy hónap, amely arra a kérdésre is választ adhat, hogy még mindig, vagy ismét Boriszov-e a cár?