Connect with us

Európai Unió

ORBÁN BLEDBEN: Jön az újabb migránsválság, avagy a kívánatos vagy nem kívánatos segítség

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

ORBÁN BLEDBEN: Jön az újabb migránsválság, avagy a kívánatos vagy nem kívánatos segítség
A cikk meghallgatása

Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint a migráció csak úgy kezelhető, ha a tagországok visszakapják az Európai Uniótól az ehhez szükséges jogokat. A magyar miniszterelnök erről Szlovéniában, a Bledi Stratégiai Fórum című rendezvényen beszélt, amelyen részt vett többek között Aleksandar Vučić szerb elnök, valamint Eduard Heger szlovák, Andrej Babiš cseh, Janez Janša szlovén, Kiriákosz Micotákisz görög és Andrej Plenković horvát miniszterelnök. Az immár 16. alkalommal megrendezett bledi fórum központi témája ezúttal Európa jövője, a koronavírus-járvány miatt szükségessé vált gazdasági helyreállítás és az Európai Unió bővítése volt.

Újabb migrációs válság

A találkozón Orbán Viktor hangoztatta, hogy az afganisztáni események miatt újabb migrációs válság fenyeget, a hivatalos közösségi oldalán közzétett egyik fotóhoz pedig azt a kommentárt fűzte, hogy “a migrációt nem kezelni kell, hanem meg kell állítani.

Orbán arra figyelmeztetett, hogy a migráció nem fogadható el megoldásként a demográfiai problémákra sem, mert a főként muszlim bevándorlók megváltoztatnák a hagyományos európai kultúrát.

– Nincs szükségünk kívülről jövőkre, mert ők megváltoztatják az európai társadalmak összetételét, Európa kulturális arculatát, a keresztényi, a családokra épülő berendezkedést

– mondta a magyar miniszterelnök, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a bevándorlással kapcsolatos vita megosztottságot és nehézségeket okozott az EU-n belül, és a vélemények közti rést még mindig nem sikerült áthidalni.

Úgy vélte, ezen a területen azoknak az országoknak a tapasztalata, amelyek történelmük során voltak már muszlimok megszállása alatt, például Magyarországé, “relevánsabb”, mint azoké, akik nem. A most érkező migránsok ugyanis valamennyien muszlimok.

Szerbia uniós tagsága

Az uniós tagsággal kapcsolatban Orbán Viktor Bledben úgy fogalmazott, hogy Szerbia kulcsország, és tagsága az Európai Unióban pusztán geopolitikai, biztonsági szempontból is nélkülözhetetlen.

– Az Európai Uniónak nagyobb szüksége van Szerbia EU-tagságára, mint Szerbiának

– vélekedett a magyar miniszterelnök, akinek a kijelentése nagy visszhangra talált a szerbiai sajtóban, főleg a kormánypárti oldalon.

A szerb kormányzathoz leginkább hűséges Informer Orbán kijelentését hangban-képben idézve megjegyezte, hogy Orbán “Európa képébe vágta az igazságot”, hozzátéve, hogy a magyar miniszterelnök szerint Szerbia uniós csatlakozása nélkül “nonszensz bármilyen biztonságról és bármilyen európai identitásról beszélni”.

A szintén kormánypárti Novosti ugyancsak ezzel a mondattal vezette fel néhány mondatos beszámolóját, amelyben megjegyezte, hogy Orbán figyelmeztetett minden uniós tagállamot, szerinte ugyanis Szerbia kulcsfontosságú ország a szövetség számára.

Az erőteljesen kormánypárti Pink Televízió helyszíni beszámolója szerint Szerbia uniós tagságával kapcsolatban Orbán arra helyezte a hangsúlyt, “hogy amire Európának szüksége van, arra kevésbé van szüksége Szerbiának”.

A nagy múltú Politika című napilap elektronikus kiadása kommentár nélkül közölte az alaphírt, viszont több, egymástól eltérő olvasói hozzászólás érkezett a magyar miniszterelnök nyilatkozatára.

– A politikus, aki néhány napja bejelentette, hogy fontolóra veszi Magyarország kilépését az EU-ból, most azt állítja: Szerbia kulcsfontosságú ország az EU számára. Hát, természetesen; ki is tudná gyorsabban szétverni az EU-t, mint Szerbia?!

– írta az egyik hozzászóló, egy másik pedig megköszönte Orbánnak a Szerbia iránti tiszteletet, de arra kérte a magyar miniszterelnököt, hogy ne segítsen már ily módon Szerbiának, egy megint másik kommentelő pedig úgy vélte, hogy hazájának jobb az Európai Unió nélkül.

A ellenzéki hírportálok – a Danas és a Direktno – ugyanakkor nem tettek említést a magyar miniszterelnök bledi nyilatkozatáról, így hozzászólások sem érkezhettek a szerb ellenzéki olvasótábor részéről.

Bosznia

Nincs boszniai költségvetés, nincs EU-s pénz, avagy Dodik újabb bosszúja

Elemzői vélemények szerint valószínűsíthető, hogy Milorad Dodik újfent destruktív politikájával akar nyomást gyakorolni a koalíciós partnerekre, illetve a nemzetközi közösségre, most a költségvetés elfogadásával kapcsolatban húzta be a kéziféket

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Az EU továbbra sem folyósítja az idei évre tervezett egymilliárd konvertibilis márka összegű támogatást Bosznia-Hercegovinának, mert nincs költségvetés
Az EU megint nem küldött pénzt Bosznia-Hercegovinának
A cikk meghallgatása

Az EU továbbra sem folyósítja az idei évre tervezett egymilliárd konvertibilis márka összegű támogatást Bosznia-Hercegovinának, mert a boszniai parlament még mindig nem fogadta el a tárgyévi költségvetést. A Milorad Dodik pártjának soraiba tartozó Srđan Amidžić pénzügyminiszter vélhetően Dodik utasítására nem hajlandó felterjeszteni a büdzsé tervezetét a boszniai kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsának, így az ország július 1-ig érvényben lévő időszakos költségvetéssel működik.

Nincs költségvetés, EU nem fizet

Bosznia-Hercegovina központi bankja a közelmúltban tájékoztatta a nagyérdeműt, hogy az idei évre tervezett egymilliárd konvertibilis márka (195 milliárd forint) összegű uniós támogatás továbbra sem érkezett meg Brüsszelből.

A közel sem pozitív hír hallatán tisztázásra került, hogy az EU Bizottság késlekedésének hátterében az idei boszniai költségvetés, helyesebben annak hiánya áll. Tudni illik, még 2022-ben Ursula von der Leyen a tagjelölti státusz megadását ahhoz kötötte, hogy a boszniai kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsa (Vijeće Ministara, VM) a jövőben betartja a hatályos boszniai törvényeket az ország költségvetésének megalkotása terén is.

A jelenlegi szabályozás szerint a tárgyévi költségvetés tervezetét a pénzügyminisztériumnak az előző naptári év októberének első napjáig kell kidolgoznia, majd felterjesztenie a Ministerek Tanácsának. A VM jóváhagyását követően a boszniai parlament alsó házának január 1-éig van ideje elfogadni a következő évi büdzsét.

Ezzel szemben az évtizedes múltra visszatekintő boszniai kormányzati gyakorlat alapján a koalíciós partnerek valamelyike rendre elszabotálja a költségvetés elfogadását valamilyen politikai érdeksérelem okán.

Emlékezetes, hogy 2022. december 15-én a nyugat-balkáni Csodaország egyebek mellett azzal a feltétellel nyerte el az EU tagjelölti státuszt, hogy szakít a korábbi évek tartós gyakorlatával, és betartja az említett határidőket a költségvetés elfogadására.

Nem tudják, hogy mire költik a pénzt

Nem tudják, hogy mire költik a pénzt: a koalíciós partnerek valamelyike rendre elszabotálja a költségvetés elfogadását (Forrás: boszniai nemzeti bank)

2023-ban mutatkozott némi előrelépés, tekintettel arra, hogy a 2022-ben elkészíteni elmulasztott 2023-as költségvetést a tárgyév első negyedévében megalkotta a Miniszterek Tanácsa, majd azt a parlament el is fogadta.

2023 őszén azonban újra feszült lett a hangulat a VM-ben szereplő koalíciós partnerek között, ami különösen a Milorad Dodik ellen indított büntetőeljárás után vált érzékelhetővé.

Dodik berántotta a kéziféket

A boszniai Szerb Köztársaság vezetése a 2021-ben tanúsított általános politikai blokád helyett most kisebb mértékben emelte a tétet a költségvetés késleltetésével. Ez azonban elég volt ahhoz, hogy az uniós pénzek kifizetése elmaradjon.

A 2022-es országos választásokat követően a Milorad Dodik vezette Független Szerb Demokrata Párt (SNSD) addig lobbizott a koalíciós partnerei irányába, amíg egyebek mellett megszerezte a pénzügyminiszteri tisztséget, amit Srđan Amidžićre testáltak.

Amidžić rendes pártkatonaként pedig végrehajtja a pártdirektívákat is a miniszteri teendői mellett, így lassan kilenc hónapja az ő miniszteri kabinetjében várakozik a tárgyévi költségvetés tervezete arra, hogy továbbítsák a kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsának.

Srđan Amidžić letette ugyan a hivatali esküt, de Dodik utasításait hajtja végre

Srđan Amidžić letette ugyan a hivatali esküt, de Dodik utasításait hajtja végre, Amidžić mögött Borjana Krišto miniszterelnök, vagyis a Miniszterek Tanácsának elnöke (Kép: X platform, Srđan Amidžić)

Az áldatlan állapot áthidalására a boszniai pénzügyminiszter, vagyis Amidžić jogosult negyedéves átmeneti költségvetéseket felterjeszteni, annak érdekében, hogy az állami szervek működése biztosított legyen.

Jelenleg egy ilyen időleges költségvetés alapján működik Bosznia-Hercegovina, ami július 1-ig érvényes. Azt követően pedig új időleges büdzsének kellene hatályba lépni, amit azonban a cikkünk megírásáig Amidžić még nem terjesztett a kormány elé.

Elemzői vélemények alapján valószínűsíthető, hogy Dodik újfent a destruktív politikájával akar nyomást gyakorolni a koalíciós partnereire, illetve a nemzetközi közösségre, aminek a hátterében az ellene folyó büntetőeljárás mellett a május 23-án az ENSZ Közgyűlésben a srebrenicai népirtással kapcsolatban elfogadott határozat állhat.

Amidžić másokat hibáztat

A saját felelősségének minimalizálása érdekében Amidžić igyekezett a nyilatkozataiban mások felelősségét is felvetni. Így kifejtette, hogy az általa vezetett pénzügyminisztérium rendre késve kapta meg a többi tárcától a költségvetés kidolgozásához szükséges javaslatokat.

Továbbá jelezte, hogy idén tavasszal egyes minisztériumok a megnövekedett kiadásaikra hivatkozva módosításokat igényeltek. Példaként említette, hogy a dróngyártásba beleszerető Zukan Helez védelmi miniszter mintegy 1,7 milliárd konvertibilis márka (661 milliárd forint) összeggel akarta növelni a rá eső előirányzatot.

Utóbbi kapcsán a boszniai pénzügyek legfőbb embere jelezte, hogy erre nincs fedezet a jelenlegi költségvetési helyzetben.

Az egyes tárcák megnövekedett pénzügyi igényeivel összefüggésben Amidžić kifejtette, hogy nem támogatja az államadósság szintjének növelését, és azt sem, hogy az országot alkotó két entitás költségvetésének csökkentésével kíséreljék meg növelni az országos minisztériumok előirányzatainak összegét.

Mindezt annak ellenére közölte, hogy korábban a boszniai költségvetési tanács amellett foglalt állást, hogy a büdzsé Amidžić íróasztalának fiókjában rejtőző változatát ki lehet szélesíteni bizonyos jegybanki manőverekkel.

A tartós késlekedéssel Amidžić elvégezhette a Dodik által rá testált feladatot, mivel nem hagyta, hogy a szerb entitás érdekeinek sérelmével valósuljon meg a központi kormányzat anyagi lehetőségeinek kiszélesítése.

Az olvasás folytatása

Meteorológia



QR Code

A cikk küldése GMail segítségével


Ehhez kattints ide

HIRDETÉS

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

7 X 7

×

Kövess minket a Facebookon!