VAN-E VAJDASÁGI NEMZET? A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia ellenzi a „vajdasági” kifejezés bevezetését a közelgő népszámláláson

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Néhány vajdasági párt indítványozta, hogy vezessék be a “vajdasági nemzet” fogalmát a 2022-es szerbiai népszámláláson. Ezt a Vajdasági Front elnevezésű tömörülés kezdeményezte, amelynek tagja a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) és a Vajdasági Párt, ezek megalakulásuk óta követelik annak az autonómiának a visszaszármaztatását, amely a szocialista Jugoszláviában megillette a tartományt. A népszámlálást végző statisztikai intézet nem tartja magát illetékesnek a kérdésben, viszont a kilencvenes években a szerb nacionalizmus élesztgetésben igencsak dicstelen szerepet betöltő Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia igen.

Népek átjáróháza

A Balkán „időtlen és idétlen idők óta” a „népek átjáróháza” ennek minden pozitív és negatív következményével, ami a nemzeti identitás megállapításakor elég gyakran fejtörést okozhat.

A térségben aligha van olyan terület, ahol annyi ki-, be-, el-, újra- és átköltöztetés volt, mint a Vajdaság, amely területi egységként nem rendelkezik ugyan közös nyelvvel, de az őshonos lakosság általában kotyog ezt-azt a másik nyelvén – ami identitásban közelebb hozza őket, ellentétben az újonnan érkezőkkel, akik a legtöbb esetben azt vallják, hogy aki Szerbiában él, az beszéljen szerbül.

Mária- Terézia óta minden háborút követően úrjatelepítették a Vajdaságot, illetve annak bizonyos részeit, és ez alól nem volt kivétel a kilencvenes évek időszaka sem, amikor először horvátországi és boszniai szerbeket „honosítottak” a Vajdaságban, hogy végül a koszovói cigányokkal koronázzák meg a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia által preferált Nagy-Szerbia víziójának igencsak kicsire zsugorodását a valóságban.

Erre bizonyára többen is emlékeznek a szerbiai kormányzati struktúrákban, akik annak idején miniszterként vagy a háborúért leginkább felelős nacionalista pártok szóvivőiként folytatták nem éppen áldásos és igencsak nem kívánatos tevékenységüket az akadémiai eszmék megvalósításában.

A SANU ismét politikát véleményez

A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (Srpska akademija nauka i umetnosti, SANU) most ismét politikát véleményez, nyilván abból kiindulva, hogy a politika egyúttal tudomány és művészet is, ezért kétszeresen is a hatáskörébe tartozik.

A SANU igazgatótanácsa bejelentette, hogy meglepődve értesült a „vajdasági” elnevezés bevezetésére vonatkozó felvetésekről a jövőbeli, értsd következő szerbiai népszámlálással kapcsolatban, mert az „veszélyes precedens” lenne.

– Anélkül, hogy vitatnánk minden egyén jogát arra, hogy úgy nyilatkozzon, ahogyan akar, úgy gondoljuk, hogy ennek a javaslatnak a formába öntése veszélyes precedens lenne, nemcsak elvi és lényegi okokból, hanem a javaslat felmerülésének módja miatt is

– áll az akadémiai közleményben, amelyben egyúttal hozzáteszik, hogy a maguk részéről készek részt venni a „tudományosan megalapozott megbeszéléseken, kifejteni tagjaik álláspontját és meghallgatni mások véleményét – amiben az akadémikusok korábban nem éppen vitézkedtek.

Sok lehet az egyéb

Mint a bevezetőben már olvasható volt, az elképzelést a vajdasági pártok politikai szövetsége, a Vajdasági Front támogatja – amely a Vajdasági Szociáldemokraták Ligájából (LSV) és a Vajdasági Pártból áll – ők vetették fel, hogy nem egyedülálló nemzeti törekvésről van szó, mert van már hasonló a Balkánon és szélesebb tájakon is, mint például Isztriában vagy Morvaországban.

A front képviselői Gordana Čomić emberi és kisebbségi jogokért felelős miniszterrel találkozva elmondták igényüket, miszerint minden állampolgárnak biztosítsák a szabad véleménynyilvánítás jogát és a „vajdasági identitás” megvallásának lehetőségét.

Čomić kijelentette, hogy az általa vezetett minisztériuma nyitott a párbeszédre a témában, és bármi másban, ami a népszámlálást és Szerbia kötelezettségeit illeti az Európa Tanáccsal szemben.

Az elképzelés ellen egyelőre csak a kevésbé mérvadó politikusok szólaltak fel, de azért már látszik, hogy a Szerbiában kormányzó Szerb Haladó Párt nem lelkesül a felvetésért, amely nem sokkal a szintén jövő évre tervezett általános választások előtt merül fel, hiszen annak következményei lehetnek, amelyek a szavazatok számában nyilvánulhatnak meg.

A haladók által vezetett vajdasági kormány nem csak a „vajdasági identitás” szószólóit támadta a „vajdasági nemzettel” kapcsolatos legutóbbi közleményében, hanem az emberi és kisebbségi jogokért felelős minisztert is, aki szerintük egy követ fúj a nemzeti hovatartozás „hazug meghatározását követelőkkel”, róluk pedig annyit mondtak, hogy fiktív társadalmi párbeszéd útján” szeretnék elérni céljukat”, ami nem más, mint a „szerb nemzet szövetének” szétzúzása, szebben fogalmazva: elszabása.

Mindebből arra lehet következtetni, hogy nem most, vagy most sem születik meg a „vajdasági nemzet”, ezért akik ezzel az identitással rendelkeznek, a jövőre tervezet népszámláson legfeljebb az „egyéb” kategóriához csatlakozhatnak, hogy jelezzék eltérő „nemzeti mivoltukat”.