Olvasási idő: 2 perc

Az Európai Uniónak mielőbb ki kellene fizetnie minden beígért támogatást Törökországnak az ott tartózkodó bevándorlók ellátásához, mivel Ankarának kiemelt szerepe van a kontinens védelmében. Ezt Szijjártó Péter jelentette ki a Törökország-V4 (visegrádi négyek) külügyminiszteri találkozója után.

Szijjártó…

A külgazdasági és külügyminiszter az ülést követő közös sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy Európa példátlan módon egyszerre három irányból is migrációs nyomás alatt áll, ami az előrejelzések szerint a jövőben csak tovább erősödik. Ennek oka részben az afganisztáni helyzet, ugyanis a nemzetközi beavatkozás kudarca nyomán 23 millió embernek került veszélybe az élelmiszerellátása a dél-ázsiai országban, a belső menekültek száma pedig elérte a négymilliót

Szijjártó kiemelte, hogy az újabb hullámok megelőzése érdekében két dolog szükséges: a bevándorlást ösztönző nyilatkozatok vagy tervek megakadályozása, illetve szoros partnerség a migrációs útvonalakon fekvő országokkal. Utóbbi tekintetben pedig Törökország kulcsfontosságú, kiemelt szerepe van Európa védelmében.

– fogalmazott a tárcavezető, aki ezért szorgalmazta, hogy az EU végre kifizesse annak a hatmilliárd eurónak az egészét, amelyet korábban megígért Ankarának, különös tekintettel arra, hogy a török kormány eddig mintegy 40 milliárd dollárt költött az országban tartózkodó migránsok ellátására.

Szijjártó szerint az EU-nak emellett támogatnia kellene a török határvédelmi intézkedéseket, így elejét véve a migrációs nyomás további fokozódásának.

Aláhúzta továbbá: a kormány élesen ellenzi, hogy az Európai Unió megkösse az úgynevezett poszt-cotonou-i megállapodást 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni országgal, ugyanis az egyezmény „az ENSZ globális migrációs paktumának a kistestvére”.

– mondta Szijjártó Péter, aki végezetül megemlítette, hogy Törökország ötven rendőrt küldött Magyarország déli határára.

…és a többiek

Mevlüt Cavusoglu, a török diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy 2014 óta országa látja el a legtöbb menekültet a világon, ezért különösen fontosnak tartják az afganisztáni helyzet rendezését. Ennek érdekében a nemzetközi közösségnek szerinte fokozatosan fel kellene vennie a kapcsolatot az új tálib vezetéssel.

Jan Lipavsky új cseh külügyminiszter fontos és hagyományos együttműködési formátumnak nevezte a V4-csoportot. Valamint rámutatott, hogy Ankara kulcsszerepet játszik a migráció kérdésében, az illegális bevándorlás elleni küzdelemben.

Lengyel kollégája, Zbigniew Rau egyebek mellett az EU nyugat-balkáni bővítési folyamatának felgyorsítását sürgette, illetve a visegrádi államok és Törökország közötti gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségeket méltatta.

Hasonlóan nyilatkozott Törökország szerepéről Ingrid Brocková szlovák külügyi államtitkár is. Majd kiemelte: meg kell akadályozni, hogy Afganisztán ismét terrortámadások és migrációs hullámok kiindulópontja legyen. Emellett pedig nyugtalanítónak nevezte a növekvő nyugat-balkáni feszültséget.

Olvasási idő: 3 perc

Félnek a táliboktól, ezért nem mennek haza a belgrádi világbajnokságon résztvevő afgán ökölvívó válogatott tagjai, akik a versenyen nem hazájukat, hanem önmagukat képviselték. A ma már hontalan ökölvívó legények ugyanakkor nem kimondottan szorgalmazták, hogy Szerbiában maradjanak, elvégre ha egyszer már „emigrálásra adták a fejüket”, akkor inkább „szerencsésebb és gazdagabb befogadó országot” keresnek maguknak. Ez nem egyedi eset, mert korábban három afrikai bokszoló, és két szintén afrikai birkózó használta ki a belgrádi sportversenyek által kínálkozó alkalmat, hogy lelépjen, ők azóta inkognitóban utaznak.

Kilenc bokszoló országot keres

A belgrádi Prva TV a napokban számolt be arról, hogy a nemrég befejeződött ökölvívó világbajnokságot követően még mindig a szerb fővárosban tartózkodik az afgán ökölvívó válogatott, edzőstől, bokszolóstól, mindenestül, mert a táliboktól tartva nem mernek visszatérni hazájukba.

A tudósítás szerint kilenc afgán bokszoló, egy edző és egy kísérő maradt Szerbiában, vagyis előre kitervelt, csoportos szökést követtek el, aminek epilógusa egyelőre nem ismert. A visszatéressel kapcsolatos aggodalmaik nem mondhatók indokolatlanoknak, mert a tálib rezsim megtiltotta számukra, hogy készüljenek a világbajnokságra, vagy hogy részt vegyenek rajta.

– mondta az egyik öklöző, aki az arcát ugyan vállalta, de a nevét nem.

Afganisztánból emberek tízezrei menekültek el az augusztusi tálib halomátvételt követően, miután az amerikai és egyéb nyugati erők kivonultak az ázsiai országból.

Nyugati vízumra várnak

Az afganisztáni ökölvívó szövetség főtitkára, ha egyáltalán létezik még ez a szövetség, a belgrádi Prvának úgy nyilatkozott, hogy a csapat tagjainak esélyük sincs arra, hogy folytassák a karrierjüket a hazájukban.

– mondta egy már valószínűleg nem létező szervezet főtitkára, akinek a nevét szintén nem adta meg a belgrádi csatorna.

Az edző szerint Afganisztánban egy földalatti „edzőtermet” találtak, és ott készültek a világversenyre, vagyis szó szerint földalatti válogatottba mentek át, mielőtt iráni vízumot szereztek, hogy végül Iránból jussanak el Szerbiába.

Esetében a hazatérés különösen megfontolandó – apját ugyanis – aki az afganisztáni ökölvívó válogatott elnöke volt – két évvel ezelőtt ismeretlen támadók ölték meg, alapos a gyanú, hogy a gyilkosság mögött a tálibokat kell keresni.

A Nemzetközi Amatőr Ökölvívó Szövetség (International Boxing Association) alig egy hónappal a belgrádi világverseny előtt vezette be a „team fair chance” fogalmát, amelynek köszönhetően a „hontalan afganisztáni öklözők” részt vehettek a küzdelmekben, bár nem sok sikerrel.

Egy küzdelem azonban még vár rájuk, befogadó országot kell ugyanis találniuk, és ezzel kapcsolatban már több nagykövetséget megkerestek Belgrádban – de mint a Prva TV megjegyezte – Szerbiától nem kértek menedéket. Nem tudni, hogy most milyen sikerrel járnak ebben a migránsokkal teli világban.

Nem csak „hontalan bokszolók” migránskodnak

A belgrádi Blic napilap honlapján november közepén arról számolt be, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság ökölvívó szövetségének közlése szerint három bátor harcosuk eltűnt.

Mivel nekik nevük is van, és bejelentett sportolóként érkeztek Belgrádba, a szerb rendőrség a nyomukba eredt, legalább is ezt közölte az említett ország szövetsége.

Az nem világos, hogy rájuk mi vár, ha ezek után netalán hazatérnek, ne feledjük, hogy a demokratikus Kongóban még nem is olyan régen állítólag embert is ettek.

Egy nappal később a marokkói birkózó szövetség elnöke a Facebookon közölte, hogy rögtön a belgrádi leszállást követően nyoma veszett a válogatott két tagjának, akik a 23 év alatti birkózók világbajnokságán léptek volna szőnyegre, amelyet szintén a szerb fővárosban tartottak november első hetében, a fiatal marokkói birkózók azonban ehelyett a lelépést választották.

A Blicnek nyilatkozó szerb szakértők szerint az ilyen esetek nem ritkák a sportban, az elkövetkező időkben pedig még gyakoribbak lesznek, mert Afrikából és Ázsiából egyre több ember menekül a szegénység és a háborúk elől, ami alól a sportolók sem számítanak kivételnek.

Miután bokszolók és birkózók illantak el a belgrádi versenyekről, ezért nem árt vigyázni a magyar határon, mert a migránsok között lehetnek, akik esetleg az „átlagosnál gyorsabban földre viszik” azt, aki megpróbálja útjukat állni.