Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

2021 októberében a FIFA azt ünnepelte, hogy több, mint 150 embert menekített ki a tálibok által ellenőrzött Afganisztánból. A szervezet arra számított, hogy a sportolókból és emberi jogi aktivistákból álló afgán csoportot rövid idő alatt Kanadába telepítik át. A tálib hatalomátvételt követően az észak-amerikai ország több mint húszezer kiszolgáltatott afgán befogadását tervezte, köztük női vezetők, emberi jogi aktivisták és újságírók számára nyújtott volna védelmet, hogy megóvja őket a radikális iszlamista tálibok megtorlásától. Most viszont kiderült, hogy 150 afgán rekedt Albániában, mert nincsenek rendben a Kanadától kapott papírjaik.

Nem hamisak, de nem is hitelesek

A beutazáshoz szükséges dokumentumok Marilou McPhedran kanadai szenátor irodájából származnak. Ámbár McPhedran segítségével a csoport elhagyta Afganisztánt, most nem tudja megtenni a transzatlanti utat Kanadába, mert az ottawai szövetségi kormány szerint a dokumentumok nem hitelesek, és ezáltal érvénytelenek.

A hírt először a The Globe and Mail kanadai napilap közölte egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva.

A kanadai szenátor állítólag a védelmi miniszter kabinetfőnökétől kapott sablon alapján állította ki a dokumentumokat (Forrás: Twitter, Marilou McPhedran)

A FIFA korában arra számított, hogy a teljes csoportot, amelynek sportolók és emberi jogi aktivisták a tagjai, rövid időn belül Kanadába telepítik át, merthogy megkapták a kanadai úti okmányokat. A dokumentumokat McPhedran irodája küldte a FIFÁ-nak, amely aztán szétosztotta azokat az afgánok között.

Az afgánok nevét is tartalmazó okmányok alapján két évvel ezelőtt még úgy tűnt, hogy a kanadai hatóságok, vagy éppenséggel az ottawai kormány engedélyezte az afgánok számára a beutazást, ez azonban azóta sem történt meg, az afgánok Albániában vesztegelnek.

Az eset nagy visszhangot váltott ki Albániában és Kanadában is. Az albán hatóságok folytatják a dokumentumok hitelességének vizsgálatát, miközben (vélhetően a FIFÁ-val karöltve) gondoskodnak az érintett afgánokról.

Kiszivárgó hírek szerint a FIFÁ-val kapcsolatban álló 163 afgán menekült, akiknek nem engedélyezték a Kanadába történő beutazást, az elmúlt másfél évet egy albániai szállodában töltötte.

Lényegében arról van szó, hogy a kérdéses okmányok bár nem hamisak, de nem is közhitelesek, és ezáltal érvénytelenek.

Egy kanadai szövetségi illetékes szerint, akit nem nevezett meg a Globe, összesen 228 afgán volt kapcsolatban a FIFÁ-val, és kapott okmányokat McPhedran irodájától.

Ezek az afgánok most két folyamatban lévő bírósági eljárásban próbálják kötelezni a kanadai kormányt, hogy fogadja el a dokumentumokat, és engedélyezze számukra a belépést Kanadába.

A meg nem nevezett kanadai illetékes szerint ugyanakkor az afgánok egyike sem nyújtott be hivatalos kérelmet, hogy az ottawai kormány afgán menekültekre vonatkozó különleges bevándorlási programjának keretében utazzon Kanadába.

Folyik a huzavona

Közben folyik a huzavona a kérdéses okmányok körül, mivelhogy az ügyben van egy jogértelmezési csavar, vagyis keletkezett egy hiátus, fekete lyuk, vagy nevezzük bárminek, a valódi közhiteles okmányokat ugyanis a kanadai törvények szerint vagy a szövetségi bevándorlási minisztérium, vagy a kanadai globális ügyek minisztériuma bocsátja ki, és nem egy szenátor irodája.

Ezek után aligha meglepő a kanadai kormánynak az álláspontja, miszerint a szenátor asszony irodájából származó dokumentumok nem közhitelesek, és az ügyet a rendőrséghez utalták, ami azt jelzi, hogy okirathamisításra gyanakodnak.

Afgán menekültek egy szerbiai befogadó központban (Forrás: BALK)

McPhedran ugyanakkor fenntartotta azt az álláspontját, hogy ő és irodája jóhiszeműen küldte ki a szenátori dokumentumokat, hogy segítsen a veszélyben lévő afgánokon, a dokumentumok kiállításához szükséges sablont pedig a védelmi miniszter kabinetfőnökétől kapta.

Egy bírósági beadványban McPhedran közölte, hogy irodája 640 ilyen levél kiadásában közreműködött, vagyis még előbukkanhatnak „nem közhiteles afgánok”.

A középutas vagy mérsékelten konzervatívnak tekinthető Globe and Mail az üggyel kapcsolatban megállapította, hogy Kanada és más NATO-szövetségesek nagyrészt kudarcot vallottak azoknak az afgánoknak a megmentésére tett erőfeszítésekben, akiknek a brutális fundamentalista tálib rezsim 2021. augusztusi hatlomátvételével párhuzamosan menedékjogot ígértek.

Azokban az időkben a FIFÁ-ra óriási nyomás nehezedett, hogy segítsen megmenteni a női sportolókat, mert fennállt a veszélye, hogy a tálibok esetleg üldözik őket.

A FIFA segít

A FIFA szóvivője az üggyel kapcsolatban a Globe-nak elmondta, hogy a csoport 2021. novemberben történt kimenekítése óta a nemzetközi labdarúgószövetség fedezi az afgán sportolók, a hozzájuk kapcsolódó személyek és a jogvédők költségeit, vagyis fizetik a számukra biztosított szállást, étkezést, egészségügyi ellátást és az egyéb felmerülő számlákat.

A csoport számára emellett tanácsadási támogatást, angolórákat és személyenként havi 50 dolláros ösztöndíjat is biztosítanak.

A BALK úgy tudja, hogy központi megbízás alapján Albániában egy magyar női festőművész segít a menekült nőknek és gyerekeknek, hogy a művészet segítségével dolgozzák fel a traumákat.

A FIFA-szóvivő elmondta, hogy a csoportba tartozó gyermekek iskoláztatását, óvodáját és egyéb gondozását az UNICEF és a Save the Children intézi, ezek a szervezetek a csoport tagjainak jogi támogatást nyújtanak az állandó lakóhely biztosításához.

Az előzményekhez tartozik, hogy miután az amerikai és a NATO-erők kivonulása után a tálibok 2021-ben visszaszerezték a hatalmat Afganisztán felett, Albánia beleegyezett, hogy legalább egy évre több ezer afgán menekültet fogad be.

Ez alapvetően azokra az Egyesült Államokba tartó afgánokra vonatkozott, akik vízumellenőrzés alatt álltak, és a vízumhoz szükséges átvilágítás befejezésére vártak.

Amikor 2021-ben világossá vált, hogy Kanada nem fogadja be az FIFA által kimenekített afgánokat, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség azon kezdett dolgozni, hogy egy harmadik országot találjon nekik, ahol letelepedhetnek.

A forrás szerint a szervezet arra számít, hogy sikerül megoldást találni, ugyanakkor „alternatívaként” elvárja, hogy Kanada tartsa tiszteletben a McPhedran szenátor asszony által kiadott dokumentumokba foglalt kötelezettségvállalásokat.

Harmadik lehetőségként az is felmerülhet, hogy az afgánok Albániában maradnak, ha ebbe netalán beleegyeznek, merthogy nem ezt ígérték nekik, és „nem ilyen lóról álmodtak”.