Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Horvátország

SOKÁCFÖLDI LEVÉL: Pannon mikrokozmosz

cerna

Olvasási idő: 3 perc

Már évek óta május végén, június elején levonulok a cérnai “birtokra”, és itt Sokácföld közepén élek kedvemre, távol Zágráb zajától és a városi nyűgöktől. Az évek folyamán a régi parasztház felemésztett minden nélkülözhető fityinget, s ha vizuálisan még mindig alapos felújítást követel, a kritikus dolgokat sikerült megoldani. Stojanović mester becslése szerint “úgy száz évet még kibír” a vityilló, ami esetemben megegyezik az örökkévalósággal. Üzemel a mélyhűtő, működik a klíma, van és mosogatógép is, ami tekintettel az időszakosan elforduló bulikra nélkülözhetetlen kelléke a gondtalan ásnak.

Egy kis történelem

Szóval itt a faluban még mindig “békevilág” van. Az emberek még mindig törődnek egymással, a zöldség a kertben nől, a tyúkok tojnak, a hentesnél príma minőségű disznóhúst lehet venni, nem sok pénzért, a közeli újlaki (Ilok) borvidék kis pincészetei kiváló bort kínálnak.

A sokácok eléggé definiálatlan csoportja a horvátoknak – a néprajzosok nagyjából egyetértenek azzal, hogy a valamikor Boszniában élő horvátokról van szó, akik a törökök elől húzódtak el egész Mohácsig.



Néhanapján – ugyan óvatosan – azzal szoktam viccelődni, hogy a sokácok olyan magyarok, akik horvátul beszélnek. A viccnek annyi alapja van, hogy a nyelven kívül szinte semmilyen különbség nincs a sokácok és a bácskai magyarok között, ha csak nem az, hogy a sokácok kissé kevésbé hajlamosak elmulatni a pénzüket, és mániákusan gyűjtik az aranypénzt is.

A mai Sokácföld (Šokadija) megegyezik az egykori 7. bródi határőr gyalogezred körzetével (Brooder Grenz Infanterie Regiment Nr. 7). A vinkovci parnacsnokságú gyalogezred 12 százada közül egyik volt a cérnai, de erről ma már a faluban kevesen tudnak.

Cérna régebben még vegyes ú , német, falu volt, de a második világháború után Titóék kiebrudalták a németeket. A magyarok időközben asszimilálódtak, így mára már tiszta horvát falunak számít, pár bosnyák muzulmán családdal és szórványosan előforduló szerbekkel.

Búcsújárás Sokácföldön

A népi hagyományok még erőteljesen élnek, többek között a búcsújárás szokása is, amikor a szomszédos falvakban élő rokonság, barátok, ismerősök meglátogatják a falu védőszentjét ünneplő településen élőket, hogy keblére ölelje őket a pannon vendégszeretet. cerna

Nem ritka az olyan ház, ahol hatvanan is megfordulnak, mint például Cérnán Nagyboldogasszony napján, de vannak olyan családok is, ahol a vendégek száma meghaladja a százat. Ez olyan lagziszerű eszem-iszommal jár és elképesztő mennyiségű ételhegyek kerülnek közprédára.

Régebben lakodalmas menü volt, húsleves, főtt hús paradicsommártással, , sült hús garmadával, mára már leegyszerűsödött, általában ánacot (čobanac) sűrű, vadhússal felturbózott gulyáslevest és bárány-, vagy malacpecsenyét szolgálnak fel a messzi útról jövő vendégnek.



A búcsúnapi elmaradhatatlan kelléke a sokféle aprósütemény, amelyből a regula szerint mindenkinek csomagolnak távozás előtt. Az aprósüteményeket régebben – akárcsak karácsony előtt – már hetekkel a búcsú előtt elkezdték sütni a szorgos háziasszonyok, de ma már inkább vásárolják.

A környék tele van vállalkozó szellemű menyecskékkel akiknél finom, vagy kevésbé finom aprósüteményt vásárolhat az ember a jeles alkalmakra. Ugyancsak Pannoniára jellemző szokás, hogy a búcsú előtt a háziak kicsinosítják a portát, illetve a község a falut.

Cérna és a XXI-dik század

Persze mindez az érem csupán egyik oldala, a huszonegyedik század szele Cérnát is megcsapta.

A faluban két közepes, pár száz embert foglalkoztató üzem is van, a Nexe és a Multinorm, amelyek családi vállalkozásként gépalkatrészeket gyártanak CNC-esztergákkal, főleg a bajor számára.

A faluban eléggé erős az ipar is, bádogosok, lakatosok, asztalosok bizniszelnek egész Ausztriáig, az apró építőipari cégek pedig főként a tengerparton keresik meg a betévő falatot. cerna 05

A földművesek némelyike belevágott az öntözéses gazdálkodásba, minek köszönhetően a szezonban utánfutós tehergépkocsik hordják a dinnyét, egyebeket, pár éve pedig Cérnán és környékén spárgát kezdtek termelni, amit szinte maradéktalanul Németországba álnak.

A jómód a falubeli kocsmák közelében veszteglő járműparkon is nyomon kísérhető, amire egy Zürichből hazalátogató atyafi is felfigyelt, mondván, hogy Svájcban sincsenek nagyon különb autók.



A rongyrázás csimborasszója pedig az, hogy a megye vállakozói évente többször is Namíbiába mennek vadászni: a cechet a helyi nábob, a kiskereskedelmi lánc mérsékelten szimpatikus tulajdonosa állja.

Érdekességként itt még megemlítenénk, hogy a szomszédos Rókusfalván (Rokovci) van egy kisüzem, ahol az ír nemzeti sporthoz, a hurlinghez szükséges ütőket gyártják, ki tudja miért.

Természetesen a falu apraja-nagyja ott tanyázik a Facebookon, ám Cérnán még ez az istencsapása is valahogy szelídebb, mint máshol, hiányzik ugyanis a társadalmi hálózatok az emberekből minden rosszat kihozó anonimitása. Itt nem lehet csak úgy össze-vissza irkálni, mert mindenki a valós világban is ismeri egymást.

Like
Love
Care
Haha
Wow
Sad
Angry





🚗 H-1089 Budapest, Delej utca 51

📬 contact@balk.hu

☎️ +36 30 631 3104

💁‍♂️ Rólunk - About us

📰 Impresszum

💰 Szponzorált tartalom

🏁SEO-partner

BALK Magazin © 2019-2022


Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: