Horvátország
ALFA JANKOVITS: A fiumei meseautó, amelyet többnyire magyarok eszkábáltak össze
Köztudomásúlag az élet a legnagyobb regényíró. Az emberi képzelet egyszerűen szegényes ahhoz, hogy akkora képtelenségeket rendeljen egymás mellé, mint a vadul kacskaringózó valóság. Most következik Eugenio, Gino és Feruccio története, akik lényegében magyar családból származtak, és akiket a nagybetűs ÉLET egy kicsikét megcibált, nagy művük azonban máig fennmaradt.
A háború előtt
Ezúttal egy gépjárműről van szó, az Alfa Jankovitsról, amely az Alfa Romeo 6C 2300 Aerodinamica Spider, az Alfa Romeo híres 6C 2300 modelljének egyedi változata, amelyet az egyik legnagyobb olasz tervező, a magyar származású Vittorio Janoval (János Viktor) együttműködésben a fiumei Jankovits fivérek bütyköltek össze a garázsukban.
Hogy az egész még furcsább legyen, a Jankovits család is magyar származású, de az autóbolond fivérek már teljesen elolaszosodtak, amit keresztnevük Eugenio – Gino – és Feruccio is bizonyít.
Akárhogy is, a 1939-ben elkészült az Alfa Jankovits, a világ első középső elhelyezésű vezetőülésével rendelkező sportkocsija. A hathengeres motorral ellátott szuperautót rendes közúti közlekedésre szánták, mint a Bugattit, vagy később a Rimacot, de a háború közbeszólt, így az esetleges sorozatgyártásra sohasem nyílt esély.
Feruccio Jankovitsot besorolták a légvédelemhez, Eugenio pedig az orosz frontra kerül, ahonnan 35 kilós emberroncsként vergődött haza.
A háború után
1945-ben a jugoszláv partizánok bevonultak Fiumebe, Feruccio a családdal Triesztbe menekült, de Eugenio börtönbe kerül, kollaboránsként, ami abban az időben nem sok jóval kecsegtetett.
Végül szakértelme mentette meg, nap közben szerelőként dolgozott, estére visszatért aludni a börtönbe.
Az Alfát, amelyet sikerült eldugni a németek elől, a partizánok megtalálták, de nem nagyon tudtak mit kezdeni vele. 1946 december 24-én alkalom kínálkozott a szökésre és Gino a karácsonyt ünneplő határőrök óvatlanságát kihasználva átrobogott a jugoszláv-olasz határon.
Néhány golyó eltalálta a menekülő Alfát, de minden nagyobb baj nélkül megérkezett Triesztbe. A nélkülöző Jankovits testvérek számára nem igen volt más választás, a meseautót el kellett adni, egy amerikai tiszt vásárolta meg, aki hajóra rakta, hogy vagy jó harminc évre eltűnjön a láthatárról.
Epilógus
A meseautó végül 1978-ban került elő az észak-írországi Ballymena Alfa lerakatán, ahol a Quattroruote magazine újságírói találtak rá a rozsdásodó fucsaságra.
A fivérek elképedése határtalan volt, de előbb még be kellett bizonyítaniuk “szerzői jogaikat”, mert Luigi Fusi, az arese-i Alfa Múzeum igazgatója a Jankovitsot összetévesztette Wilfredo Ricart Alfa 163-as prototípusával.
Miután tisztázták a helyzetet, levélben felkeresték Templeton urat a lerakat tulajdonosát, akitől végül Nazario Bacchi, egy Forlìból származó gazdag kereskedő vásárolta meg 1999-ben, és 5 év után, 2005-ben mutatta be a nagyközönségnek a restaurált remekművet.
Ezt azonban sajnos sem Eugenio, sem Feruccio nem érte meg, Eugenio fia és leánya vettek részt a bemutatón.
A regényes történetű meseautó időközben ismét tulajdonost váltott, jelenleg a baden-württembergi Sinsheim Museum of Cars and Technology egyik büszkesége.
Horvátország
Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók
Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.
Már nem illúzió a kínai út
Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.
Kapcsolódó cikk
SZERENCSECSILLAG: A legszerencsésebb ember a világon, illetve kicsoda is anyuci kedvenc Mikimausza?
A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.
A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.
A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.
Új szelek fújnak
Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.
A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.
Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.
A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)
Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.
Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.
Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.
Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.
Hétvégi csemege
Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.
Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.
A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)
Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.
Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.
Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.
Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.
Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.
Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is