Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Bosznia

DODIK VÁLNA: A boszniai szerb politikus szerint a népirtás tagadásának szankcionálása összefügg a Gestapóval

Olvasási idő: 3 perc

A boszniai szerbek vezető politikusa Belgrádban találkozott a államvővel, hogy megemlékezzenek a horvátországi Vihar (Oluja) száműzöttjeiről. A 1995. augusztus 4-én hajnalban indították a nagyszabású katonai akciót, amellyel az ország szerb kézen lévő területeit szerezték vissza, illetve szerezték meg. Ennek következtében több százezer szerb menekült el a horvátországi szerb Krajinából, vagyis a térségben élő szintes összes szerb. Milorad Dodik és Aleksandar Vučić ezért rendszeresítette, hogy minden augusztus 4-én találkoznak, és megbeszélik a “szerb nemzet állapotát”: idén értelemszerűen a Bosznia-Hercegovinában kialakult helyzetet.

Dayton a hívószó

Bosznia-Hercegovinában évtizedek óta a kettőség a legnagyobb probléma, senki sem rúgja fel nyilvánosan a daytoni szerződést, mert az nemtetszést váltani ki a nemzetközi közösségben, erre még a szerbek sem vetemednek. Mindenki elégedetlen ugyan, de Dayton még mindig szent, miközben a “nemzetközi közösség” részéről a háttérben már folyik az agyalgatás (think tank), csak még nincs egységes álláspont.

Addig marad Dayton a hívószó.


A Daytonra hivatkozva igyekeznek hatalmukat kiterjeszteni az élet minden területére, aminek eklatáns példája, hogy különböző választási trükkökkel nekik tetsző horvát politikust jutattak be a bosznia-hercegovinai elnökségbe, amire Milorad Dodik, a boszniai szerbek képviselője azt mondta, hogy “két képviselővel” ül együtt a három nemzetiségű – horvát-bosnyák-szerb – elnökségben.

A boszniai horvátok már a daytoni szerződés aláírásakor elégedetlenek voltak, és hosszú évekig azon keseregtek, hogy miért nem kaptak ők is olyan státuszt, mint a boszniai szerbek. A bosnyákok iránti szimpátiát biztosan nem növelte az előbb említett trükközés – Zoran horvát elnök szerint “mutyizás” – amivel a bosnyákok lenyúlták a horvátnak járó elnökségi posztot, mindezt természetesen Dayton szellemében.

A fent említett kettőség jellemzi egyébként Dodik megnyilvánulásait is, és az ő esetében is Dayton a hívószó, amire a mostani, augusztus 4-i szerb-szerb találkozót követő sajtóértekezleten is volt példa.

Dodik úgy fogalmazott, hogy a boszniai szerbek politikai képviselőinek most tanúsított egysége törvényerőre emelkedett rendeletével szemben, amely a tagadását és a háborús bűnösök magasztalását szankcionálja, az alkotmány és a Dayton által garantált jogok megőrzését és tiszteletben tartását szolgálja. Vagyis a boszniai szerb vezető esetében még mindig Dayton az Isten, ami ugyan nem igaz, de ezt még Dodik sem mondja ki, csak sejteti.

Dodik következő mondata ugyanis úgy hangzott, hogy esetében a békés válás lenne a legjobb megoldás, ami természetesen köszönő viszonyban sincs Daytonnal, illetve a daytoni szerződéssel.

A Gestapo szerepe

Milorad Dodik menetrend szerinti belgrádi látogatása alkalmával hosszabb interjút adott a belgrádi Prva televíziónak, amelyben azt is kifejtette, hogy a mostani helyzet kialakulásához hozzájárult a Gestapo is.


Inzko még nagyobb megoszlást idézett elő, mint amilyen eddig volt. Az apja a Gestapo tisztjeként szolgált, – az ő apja, tudja – és ahogy én a Kozara-hegységben nevelkedtem, kozarai gyerek vagyok, ő egy olyan légkörben nőtt fel

– mondta Dodik, aki bizonyos értelemben “diszperziót lát” Inzko lépése, valamint a németek által a második világháború során elkövetett bűncselekmények között, beleértve a népirtást is, amiért a boszniai szerb vezető szerint a németeknek soha nem kellett előtt felelniük.

Dodik itt egy jókora ugrást követően a múltból a jelenben termett, és arról beszélt, hogy lehetetlen az együttélés.

Bosznia-Hercegovináról kiderült, hogy nem működőképes. A kulcskérdés az, amivel az idegenek próbálkoznak, hogy mi együtt éljünk, de nem tudunk együtt élni. Végre ki kellene mondani, hogy nem vagyunk képesek az együttélésre, ezért el kellene válnunk. Amivel a külföldiek huszonöt évig próbálkoztak, az biztosan nem hoz eredményt. Ha ők sikerrel jártak volna tíz vagy tizenöt évvel ezelőtt, akkor most nem kellene itt ülnünk

– jelentette ki Dodik, aki szerint a szétválás nagyobb biztonságot teremtene, mint a jelenlegi “tisztázatlan helyzet”, ami “bizonyos aktivitásokat” válthat ki, de ezeknek az aktivitásoknak a mibenlétére nem tért ki.

Én ezt nem is értem, mindig ez a nemzetközi faktor, ez a globalizált liberális történet jön elő, és abba az irányba kényszerít bennünket, hogy együtt kell élnünk


– jegyezte meg a boszniai szerbek legfelsőbb vezetője, aki szerint már egyébként sincs kapcsolat az egyszerű emberek között, a boszniai szerbek legfeljebb csak akkor mennek Szarajevóba, ha valamilyen vízumra van szükségük, de a bosnyákok sem nagyon látogatnak Banja Lukába.

Napi hírlevél


Mi munkát teszünk bele, legyen a megosztás a fizetség!



Lektor nélkül dolgozunk. Ha helyesírási hibát találsz, akkor jelöld ki a szót az egérrel, majd egyszerre nyomd le a következő két billentyűt: Ctrl+Enter. A program semmiféle személyes adatot nem kér, és nem továbbít. Köszönjük, hogy segítesz jobbá tenni a BALK-ot!





Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: