Connect with us

Bosznia

DODIK VÁLNA: A boszniai szerb politikus szerint a népirtás tagadásának szankcionálása összefügg a Gestapóval

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

SZÍV KÜLDI SZÍVNEK! Értékeld ezt a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

A boszniai szerbek vezető politikusa Belgrádban találkozott a szerb államvővel, hogy megemlékezzenek a horvátországi Vihar (Oluja) hadművelet száműzöttjeiről. A horvátok 1995. augusztus 4-én hajnalban indították a nagyszabású katonai akciót, amellyel az ország szerb kézen lévő területeit szerezték vissza, illetve szerezték meg. Ennek következtében több százezer szerb menekült el a horvátországi szerb Krajinából, vagyis a térségben élő szintes összes szerb. Milorad Dodik és Aleksandar Vučić ezért rendszeresítette, hogy minden augusztus 4-én találkoznak, és megbeszélik a “szerb nemzet állapotát”: idén értelemszerűen a Bosznia- Hercegovinában kialakult helyzetet.

Dayton a hívószó

Bosznia- Hercegovinában évtizedek óta a kettőség a legnagyobb probléma, senki sem rúgja fel nyilvánosan a daytoni szerződést, mert az nemtetszést váltani ki a nemzetközi közösségben, erre még a szerbek sem vetemednek. Mindenki elégedetlen ugyan, de Dayton még mindig szent, miközben a “nemzetközi közösség” részéről a háttérben már folyik az agyalgatás (think tank), csak még nincs egységes álláspont.

Addig marad Dayton a hívószó.

A bosnyákok Daytonra hivatkozva igyekeznek hatalmukat kiterjeszteni az élet minden területére, aminek eklatáns példája, hogy különböző választási trükkökkel nekik tetsző horvát politikust jutattak be a bosznia-hercegovinai elnökségbe, amire Milorad Dodik, a boszniai szerbek képviselője azt mondta, hogy “két bosnyák képviselővel” ül együtt a három nemzetiségű – horvát-bosnyák-szerb – elnökségben.

A boszniai horvátok már a daytoni szerződés aláírásakor elégedetlenek voltak, és hosszú évekig azon keseregtek, hogy miért nem kaptak ők is olyan státuszt, mint a boszniai szerbek. A bosnyákok iránti szimpátiát biztosan nem növelte az előbb említett trükközés – Zoran Milanović horvát elnök szerint “mutyizás” – amivel a bosnyákok lenyúlták a horvátnak járó elnökségi posztot, mindezt természetesen Dayton szellemében.

A fent említett kettőség jellemzi egyébként Dodik megnyilvánulásait is, és az ő esetében is Dayton a hívószó, amire a mostani, augusztus 4-i szerb-szerb találkozót követő sajtóértekezleten is volt példa.

Dodik úgy fogalmazott, hogy a boszniai szerbek politikai képviselőinek most tanúsított egysége Valentin Inzko törvényerőre emelkedett rendeletével szemben, amely a népírtás tagadását és a háborús bűnösök magasztalását szankcionálja, az alkotmány és a Dayton által garantált jogok megőrzését és tiszteletben tartását szolgálja. Vagyis a boszniai szerb vezető esetében még mindig Dayton az Isten, ami ugyan nem igaz, de ezt még Dodik sem mondja ki, csak sejteti.

Dodik következő mondata ugyanis úgy hangzott, hogy Bosznia- Hercegovina esetében a békés válás lenne a legjobb megoldás, ami természetesen köszönő viszonyban sincs Daytonnal, illetve a daytoni szerződéssel.

A Gestapo szerepe

Milorad Dodik menetrend szerinti belgrádi látogatása alkalmával hosszabb interjút adott a belgrádi Prva televíziónak, amelyben azt is kifejtette, hogy a mostani helyzet kialakulásához hozzájárult a Gestapo is.

– Inzko még nagyobb megoszlást idézett elő, mint amilyen eddig volt. Az apja a Gestapo tisztjeként szolgált, – az ő apja, tudja – és ahogy én a Kozara-hegységben nevelkedtem, kozarai gyerek vagyok, ő egy olyan légkörben nőtt fel

– mondta Dodik, aki bizonyos értelemben “diszperziót lát” Inzko lépése, valamint a németek által a második világháború során elkövetett bűncselekmények között, beleértve a népirtást is, amiért a boszniai szerb vezető szerint a németeknek soha nem kellett bíróság előtt felelniük.

Dodik itt egy jókora ugrást követően a múltból a jelenben termett, és arról beszélt, hogy lehetetlen az együttélés.

– Bosznia- Hercegovináról kiderült, hogy nem működőképes. A kulcskérdés az, amivel az idegenek próbálkoznak, hogy mi együtt éljünk, de nem tudunk együtt élni. Végre ki kellene mondani, hogy nem vagyunk képesek az együttélésre, ezért el kellene válnunk. Amivel a külföldiek huszonöt évig próbálkoztak, az biztosan nem hoz eredményt. Ha ők sikerrel jártak volna tíz vagy tizenöt évvel ezelőtt, akkor most nem kellene itt ülnünk

– jelentette ki Dodik, aki szerint a szétválás nagyobb biztonságot teremtene, mint a jelenlegi “tisztázatlan helyzet”, ami “bizonyos aktivitásokat” válthat ki, de ezeknek az aktivitásoknak a mibenlétére nem tért ki.

– Én ezt nem is értem, mindig ez a nemzetközi faktor, ez a globalizált liberális történet jön elő, és abba az irányba kényszerít bennünket, hogy együtt kell élnünk

– jegyezte meg a boszniai szerbek legfelsőbb vezetője, aki szerint már egyébként sincs kapcsolat az egyszerű emberek között, a boszniai szerbek legfeljebb csak akkor mennek Szarajevóba, ha valamilyen vízumra van szükségük, de a bosnyákok sem nagyon látogatnak Banja Lukába.

SZÍV KÜLDI SZÍVNEK! Értékeld ezt a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
Az olvasás folytatása


QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



KÖVETÉS A FACEBOOKON

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava