Horvátország
SAJTÓSZABADSÁG: Határon innen, határon túl, avagy hogyan bontsuk kívülről a rendszert?

Az új szerb ellenzéki napilapot, a Novát Horvátországban, Eszéken nyomtatják. A két hete működő napilap nyomtatása Veselin Simonović igazgató szerint azért került a határon túlra, mert Szerbiában senki sem merte vállalni a munkát, attól függetlenül, hogy a luxemburgi székhelyű United Media Digital, a Nova tulajdonosa, hajlandó volt fél évre előre kifizetni a nyomdai költségeket.
Az újvidéki Fórum ugyan vállalta volna a munkát, de mivel nem rendelkezik színes nyomással (rotációval) az United Media Digital végül más megoldás után nézett.
Simonović a zágrábi Telegram portálnak nyilatkozva elmondta, hogy a Fórumnak felajánlották azt is, hogy közös beruházással oldják meg a problémát, de ebben az újvidéki cég nem volt érdekelt.
Valószínűleg azért, mert a színes rotáció nem kapott volna elegendő megrendelést, és nem lett volna munka, vagyis hosszú távon nem lett volna kifizetődő a nyomda üzemeltetése. (K.R. megjegyzése).
A nyomosabb ok inkább az, hogy politikailag lehetetlenítették volna el a Fórum nyomdát, polgármesterként ugyanis Újvidéken székel Miloš Vučević, aki a Szerb Haladó Párt alelnöke, és a szerb elnök egyik „legjobb helytartója”.
Simonović szavai szerint a szerb nyomdák egyszerűen nem merték vállalni az ellenzéki napilap nyomtatását, mert féltek a kormány esetleges büntető akcióitól, és ezt néhányan nyíltan meg is mondták.
Ügyes reklám, vagy szomorú valóság?
Szerbia esetében nem könnyű megállapítani, hogy hol húzódik meg a határ az újságírás és az abszurd között, főleg ami az United Grouphoz tartozó médiát illeti. A United Media egy brit befektetési csoport, a BC Partners tulajdonában van.
A szerb elnök magánhadjáratot folytat az United csoporthoz tartozó újságírók ellen, a sajtótájékoztatókon gyakran fojtja beléjük a szót, vagy oktatja ki őket „nyuszika stílusban”, ha van sapkád, akkor azért, ha nincs, akkor azért. A szerb hatóságok adminisztratív intézkedésekkel is igyekeznek ellehetetleníti az United Media működését.
Ugyanakkor az is igaz, hogy a csoport tulajdonában lévő szerb Nova TV fő műsoridőben, este nyolc órakor, bicskanyitogató módon tálalja a nap eseményeit (Pregled dana), ott kötelező a szerb kormány és a csatolt intézmények folyamatos szapulása, pozitív vélemény a véletlen elszólás szintjén sincs.
Ugyanakkor a felmérések szerint az RTS (Radio-televizija Srbije – Szerb Rádió- Televízió) híradójában az elmúlt évben a kormány a műsoridő 93 százalékát kapta, az ellenzék viszont csupán 7 százalékot, azt is zömében negatív kontextusban.
Korántsem könnyű a szerb médiahelyzet: van ugyan ellenzéki média Szerbiában, de az nem jut el a szavazóbázis nagy részét kitevő idősebb korosztályhoz, és miután Szerbiában is tavaszra lesznek (előrehozott) parlamenti választások, a politikai életnek ez az az időszaka, amikor nyugdíjast kell venni kilóra.
Egyelőre csalóka engedmény, hogy nap, mint nap eljuthat az eszéki Glas Slavonije nyomdájában naponta 40-50.000 példányban kinyomott sajtótermék a mintegy 200 kilométerre fekvő Belgrádba.
Ez annak a látszatát kelti, hogy nincs represszió a „rezsim” részéről, hiszen a vámőrök, ha nagyon akarnák, a határon „egy kicsit” feltartóztatnák a szállítmányt, azt pedig tudjuk, hogy a „legrégibb dolog a világon a tegnapi újság”.
És ami késik, az nem múlik. Mérget lehet rá venni, hogy eljön az a pillanat, amikor nem engedik be Szerbiába az új ellenzéki napilapot, ami akkor történik majd meg, ha valami másról el kell terelni a figyelmet.
A Nova élete
Mindazonáltal a Nova élete a politikai konstellációtól függ, illetve csak nehezebb lesz, amennyiben szigorúan tartja magát a meghirdetett szerkesztőségi politikához, és mindent leközöl, amit mások nem akarnak, vagy nem mernek megírni. És ha csak az igazságot írják, s nem bulvárkodnak, mert a médiavalóság ma a bulvársajtó és a Facebook.
Ez máris látszik a hirdetések szinte teljes hiányán, mint ezt Drago Hedl a horvát oknyomozó újságírás egyik veteránja, a Telegram újságírója megállapította a Nova múlt péntek számát lapozgatva.
Persze, sírni nem kell, tőkeerős cég áll mögöttük, és miután az egyik politikai opcióhoz (értsd: szekértáborhoz) tartoznak, a hirdetők is előbb vagy utóbb megjelennek, mondjuk uniós befektetők, vagy éppen a brüsszeli bizottság képében.
Ezt támasztja alá Veselin Simonović az United Media Digital igazgatójának nyilatkozata, hogy az a kevés hirdetés, ami eddig a Novában napvilágot látott, szinte kivétel nélkül nyugati érdekeltségű cégektől származott, amelyekre a szerb kormánynak semmilyen hatása nincs.
Simonović véleménye szerint a Nova még így is meg tud állni a saját lábán, amennyiben az eladott példányszám napi 20 ezer körül forog.
Érdekességként megemlítjük meg, hogy a Nova 29 dinárba kerül, azaz 24 eurocentbe (90 forintba). Hogy ezzel hogy lehet kigazdálkodni egy napilapot csak a példányszámra támaszkodva, azt nyilván ők sem tudják.
Viszont aki egyértelműen elégedett az egész történetben, az az eszéki nyomda, mert a parányi, zsúfolt horvát piacon nem túl gyakran hullik az ölébe egy napilap nyomtatása.
Így a végén azért még egyszer idézzük fel, hogy jövő tavaszra választások lesznek Szerbiában, vagyis a Novának minden bizonnyal küldetése van. Hogy utána mi történik, az két esélyes, vagy megmarad, vagy nem.

Horvátország
Sztrájkügyben a bíróság a kormány ellen döntött, új multiplex mozi nyílt Koszovóban

Hétfőn Horvátországban azzal kezdődött a nap, hogy tíz óra tájban a zágrábi Megyei Bíróság bejelentette a döntését, amely lehetővé teszi a köztisztviselők és közalkalmazottak sztrájkját az igazságszolgáltatásban. Tehát az összes bírósági tisztviselő, gyorsíró, sofőr, takarítónő és más alkalmazott, aki ma reggel 7 órakor kezdte meg a sztrájkot, immár legálisan folytathatja a megmozdulást. Ezzel a bíróság lényegében a kormány ellen döntött, mert a kabinet a sztrájk betiltását követelte.
Szabad sztrájkolni
Történelmi nap ez a szakszervezetek, különösen a „nem reprezentatívak” számára, mert a bíróság kimondta, hogy törvényes a munkavállalók sztrájkja a bíróságokon és az ügyészségeken.
– Délelőtt 10 órakor ott voltunk a megyei bíróságon a sztrájkot jogszerűnek nyilvánító ítélethirdetésen, 10 óra 5 perckor pedig meghívást kaptunk Ivan Malenica igazságügyi minisztertől, hogy ma fél háromkor menjünk be tárgyalni. Nos, ez a megmozdulás legalább arra jó volt, hogy létrejöjjön a találkozó
– mondta Iva Sušković, az Állami és Helyi Alkalmazottak Szakszervezetének (SDLS) elnöke a zágrábi városi polgári bíróság előtt röviddel déli 12 óra előtt tartott tüntetésen.
Salamoni döntés
A kormány „tartalék főhadiszállásán”, a zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban Andrej Plenković miniszterelnök fél tízkor találkozott a közszolgálati szakszervezetek képviselőivel.
A találkozón a miniszterelnök mellett részt vett Oleg Butković miniszterelnök-helyettes és tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter, Marko Primorac pénzügyminiszter, Ivan Malenica igazságügyi és közigazgatási miniszter, Davor Filipović gazdasági és fenntartható fejlődési miniszter, Marin Piletić a munkaügyi kérdésekért és a nyugdíjrendszerért, valamint a család- és szociálpolitikáért felelős miniszter, Vili Beroš egészségügyi miniszter, valamint Radovan Fuchs tudományos és oktatási miniszter.

Andrej Plenković miniszterelnök és Sanja Šprem a Horvát Pedagógus Szakszervezetek képviselője (Forrás: Twitter, Andrej Plenković)
Nem sokkal 11 óra után véget ért a találkozó, amelyet követően Plenković miniszterelnök és Sanja Šprem a Horvát Pedagógus Szakszervezetek képviselője állt ki a sajtó munkatársai elé.
– A párbeszéd keretében arra jutottunk, hogy a következő napokban egyetértési megállapodást kötünk, amely megelőlegezi a kormány döntését az állami alkalmazottak és a köztisztviselők ideiglenes illetménykiegészítésének kifizetéséről
– jelentették be a találkozót követően tartott sajtótájékoztatón.
– Ezt a köz- és állami alkalmazottak fizetéséről szóló új törvény kidolgozásával összefüggésében kell érteni
– nyilatkozta Plenković miniszterelnök, hozzátéve, hogy a törvénynek január 1-jéig hatályba kell lépnie, és hozzátette, hogy két különböző rendeletet fogadnak el, egyet az állami tisztviselők, és egyet a köztisztviselők vonatkozásában.
Plenković szerint a közös döntések 219 000 alkalmazott bérét érintik, és bejelentette, hogy a legalacsonyabb bérek 100 euróval emelkednek.
Azok, akiknek valamivel magasabb fizetésük van, 80 vagy 60 euró növekedéssel számolhatnak. Ugyanakkor a kormányfő azt is közölte, hogy a nyaralási pótlék mindenki számára azonos lesz, azaz 300 euró.
Új mozi Koszovóban
Amíg Európa döntő többsége egy újabb háború kirobbanásával ijesztgeti magát Szerbia és Koszovó között, a német-horvát Blitz Cinestar, amely a régió legnagyobb filmszínházhálózatát működteti, bejelentette, hogy június 2-án, pénteken megnyitotta eddigi legnagyobb, 15 moziteremmel büszkélkedő megaplexét Koszovó fővárosában, Prištinában.

Fő a kényelem, a pristinai megamozi egyik terme a tizenötből (Forrás: Cineuropa)
A megamozi Európa azon részének legnagyobb bevásárlóközpontjában, a Prishtina Mallban működik, fittyet hányva mindenféle vérgőzös jóslatnak.

Kapcsolódó cikk
A HÁBORÚ JELEI: Az oroszok tovább nyomatják a tézist, hogy háború lesz Koszovó és Szerbia között
A prištinai CineStar Megaplex a legnagyobb, legmodernebb, és egyben a legszebb mozi Koszovóban.
A Wall-to-wall Harkness vásznakat, a Barco 4K RGB lézerprojektorokat, a Real D Ultimate 3D-t, a JBL hangszórókat és a Crown audioerősítőket magában foglaló technológia mellett a prištinai CineStar belső berendezése, a zágrábi Franić & Šekoranja tervezőiroda munkáját dicséri.
A zágrábi tervezőiroda más, díjnyertes CineStar mozik belső berendezéséért is felelős, köztük a 2018-as Európa legjobb új építésű mozijának díjával büszkelkedő CineStar Split belső berendezése is az ő terveik után készült.
Körülbelül ennyit a háborúról, ami körül szakértők sora aggodalmaskodik Belfasttól České Budějovicéig.
Addig amíg nem zárják be a Ferizaj (szerbül Uroševac) melletti Camp Bondsteelt, illetve az amerikaiak nem vonulnak ki Koszovóból, nyugodtan lehet fagyizni és moziba járni, főleg most, hogy már van hova a CineStar jóvoltából.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság3 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt