Connect with us

Magyarország

EGY HALÁLESET KÖVETKEZMÉNYEI: Újraosztják a Kellner-vagyont, jut belőle a 4iG-nek is?

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

telenor rnka gora
?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 1 perc

 
Petr Kellner, Csehország és a régió egyik leggazdagabb üzletembere március végén halt meg egy alaszkai helikopterbalesetben. Az ő tulajdonában volt a montenegrói Telenor is, amely a jelek szerint magyar kézbe kerülhet.

A 4iG közölte, hogy nem kötelező érvényű előzetes megállapodást kötött a PPF Telecom Grouppal Montenegró piacvezető mobilszolgáltatója, a Telenor (Telenor Montenegro) 100 százalékos részvénycsomagjának megszerzésére.

A közlemény szerint a Telenor Montenegro 338 ezer előfizetővel, 150 bázisállomással és a lakosság több mint 98 százalékát elérő 4G lefedettséggel rendelkezik. A társaság átvilágítását követően az ügylet sikeres lezárásának feltétele, hogy a montenegrói hatóságok is jóváhagyják a tulajdonszerzést.

A Telenor Montenegrót 2018-ban vette meg több régiós mobilszolgáltatóval együtt a cseh hátterű befektetési társaság, a PPF Group.

A montenegrói Telenor a 2020-ban elért 43 millió eurós árbevételével abszolút piacvezető a montenegrói mobilszolgáltatási szegmensben. A podgoricai központtal működő társaság főbb bevételeit a lakossági és az üzleti előfizetők biztosítják.

A Telenor Montenegro megvásárlása illeszkedik a 4iG regionális terjeszkedési stratégiájába, a montenegrói társaság stabil háttere és piaci pozíciója, valamint erős jövedelemtermelő képessége magas hozzáadott értéket jelenthet a vállalatcsoport számára
– mondta a közlemény szerint a bejelentést követően Jászai Gellért, a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában jegyzett társaság elnök-vezérigazgatója.

Jászai egyúttal hangsúlyozta, hogy jelentős növekedési potenciált látnak a nyugat-balkáni régióban, várakozásaik szerint az elkövetkező öt évben a térség gazdasági növekedését az Európai Unió bővítése is jelentősen fellendítheti.

Jelenlétüket ezért a most bejelentett akvizíció mellett tovább szeretnék fokozni a térségben, ennek érdekében folyamatosan vizsgálják a befektetési lehetőségeket a távközlési, illetve az informatikai szektorban.

Az előzetes megállapodás értelmében a 4iG megkezdi a céltársaság átvilágítását, amelynek szeptember végén várható eredménye alapján tehet végleges ajánlatot Telenor Podgorica megszerzésére.

A felek megállapodása szerint a tranzakció legkésőbb 2021. november 30-ig zárul, ennek előfeltétele, hogy a tulajdonszerzéshez a montenegrói hatóságok is hozzájáruljanak.

A bejelentést tárgyszerűen közölték a montenegrói lapok, egyelőre senki sem reagált a hírre politikai oldalról, ami azzal magyarázható, hogy pénteken délután jelent meg.

Az internet népe szerint a jelenlegi nehéz időkben “Montenegróban nem a politikusok, hanem a Telenor egyesítette a lakosságot”.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

Szerbia

Az Oroszországtól kapott hiteleket Szerbia ezentúl rubelben fizetheti vissza

Közzététel:

a megjelenés dátuma

A szerbek jól járnak, ha az orosz hiteleket rubelben fizetik vissza
A szerbek jól járnak, ha az orosz hiteleket rubelben fizetik vissza (Forrás: Freepik)
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 3 perc

az Orosz Föderációtól felvett hiteleket ezentúl orosz pénzben, vagyis rubelben fizetheti vissza. Ezt Moszkvában jelentették be, már csak a vonatkozó kormányközi szerződést/jegyzőkönyvet kell aláírni. A jelek szerint Oroszország értékeli, hogy a belgrádi vezetés ellenáll a nyugati nyomásnak, és továbbra sem vezet be szankciókat Oroszország ellen. Vagyis miközben a Nyugat fenyeget, Moszkva édesget.

A szerbek mintha kerülnék Moszkvát

A Szerbia számára “örömteli döntést” Mihail Misusztin hozta meg. Orosz médiajelentések szerint Misusztin már ki is adta az utasítást a rubelben történő visszafizetéssel kapcsolatos kormányközi megállapodás megkötésére.

Egyelőre nem világos, hogy erre miként kerülhet sor, és hogy az oroszok milyen szintű találkozóban gondolkodnak, ragaszkodnak-e miniszterei, vagy netalán még annál is magasabb szintű találkozóhoz.

A szankciók miatt az orosz vezetők nem tudnak eljutni Szerbiába, a szerbiai kormányzat “oszlopos tagjai” viszont az utóbbi időben mintha nem preferálnák Moszkva felkeresését.

Ezért várható volt, hogy Moszkva előbb, vagy utóbb nemtetszésének ad hangot, és ez január közepén meg is történt: a TASZSZ orosz hírügynökség ugyanis kifogásolta, hogy Ivica Dačić szerb külügyminiszter “látványosan kerüli” Oroszországot.

Mi nem tetszett az oroszoknak?

A TASZSZ nemrégiben arra emlékeztett, hogy az orosz külügyminiszter tavaly több alkalommal is meghívta szerb kollégáját.

A meghívást elfogadták, a találkozó előkészületei is folytak, de a látogatás végül nem történt meg
Oroszország kezd háttérbe szorulni, ezért rubelben történő hiteltörlesztéssel kedveskedik Belgrádnak

Oroszország kezd háttérbe szorulni, ezért rubelben történő hiteltörlesztéssel kedveskedik Belgrádnak (Kép forrása: Twitter, Derek Chollet)

– jegyezték meg Moszkvában, ahol az Amerikához történő szerb közeledéssel kapcsolatban idézték a szerb külügyminisztériumot, amely szerint “Szerbia stratégiailag készen áll mindenféle együttműködésre az Egyesült Államokkal”.

Ezt a szerbek azt követően jelentették ki/be, hogy Dačić január 12-én Belgrádban találkozott Derek Chollet amerikai külügyi tanácsadóval, és elfogadta annak meghívását az Egyesült Államok felkeresésére.

Nagyszerű beszélgetés folytattam Ivica Dačić külügyminiszter úrral. Nagyra értékeljük Szerbia eltökéltségét a béke és a stabilitás mellett, és elkötelezettek vagyunk, hogy segítsük Szerbiát az európai jövő megvalósításában

– lelkendezett a Twitteren az amerikai külügyi tanácsadó, aki a múlt héten már vendégül is láthatta Washingtonban az Egyesült Államokat felkereső szerb külügyminisztert.

Az oroszoknak leginkább az fáj, hogy a 2022 áprilisi választásokat megelőzően Dačić egyértelműen Moszkva-párti retorikát “nyomatott”, és az ennek köszönhetően megszerzett szavazatokkal “kvalifikálta magát” a szerb kormánykoalícióba, és szerezte meg a külügyminiszteri posztot.

A Nyugat fenyeget, Moszkva édesget

Miután az oroszok most nincsenek abban a helyzetben, hogy megsértődjenek, ezért inkább elhúztak egy új mézesmadzagot a szerbek orra előtt, miután már az olcsó gázárakkal is a szerbek kedvében jártak.

Vagyis miközben a nyugat fenyeget, Moszkva édesget.

Orosz hitelből épül a szerb vasút, amelyen kínai árú halad majd Magyarországra

Orosz hitelből épül a szerb vasút, amelyen kínai árú halad majd Magyarország felé (Forrás: Twitter, Tomislav Momirović)

A Nova ekonomija szerb hírportál 2019 végén azt írta, hogy a Szerb Gazdasági Kamara (Privredna Komora Srbije, PKS) szerint a 2010 és 2018 közötti időszakban az Orosz Föderáció Szerbiába kihelyezett befektetéseinek nettó értéke összesen 1,47 milliárd euró volt, amivel Oroszország a befektetések nagyságáét tekintve a negyedik helyen állt, vagyis Szerbia negyedik legnagyobb hitelezője volt.

Hasan Hanić a Belgrádi Bankárakadémia professzora szerint Szerbiának jól jön, hogy az orosz kormány jóváhagyta az orosz hitelek rubelben történő törlesztését.

Hanić a belgrádi Tanjug hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy Oroszország az utóbbi tíz évben mintegy egymilliárd dollár értékben nyújtott kölcsönt Szerbiának.

Vasutak építésére és rekonstrukciójára felvett hitelekről van szó, amelyek közül az első nagyon magas volt, mintegy 800 millió dollár, a másik viszont körülbelül 200 millió dollár

– jelentette ki Hanić, aki szerint a feltételek sem voltak túlzottan kedvezők, Szerbia ugyanis négy százalékos kamatra kapta a hiteleket, késedelem esetén azonban a kamat rögtön 6,1 százalékra ugrott, vagyis több, mint ötven százalékkel emelkedett.

Miért jó a rubel Szerbiának?

Hanić hangsúlyozta, hogy az ukrajnai események miatt a nemzetközi fizetési tranzakciókban nehézségek merülnek fel, és különösen a dollárban történő fizetések akadoznak.

Nagyon fontos, hogy Szerbia lehetőség kapjon a hitelek rubelben történő törlesztésére, így az átutalások akadozása miatt nem kell magas késedelmi kamatot fizetnünk

– jelentette ki a belgrádi Politikának nyilatkozva a szerb professzor, és egyúttal annak a bizakodásának adott hangot, hogy a szerb állam elfogadja az oroszok által felkínált lehetőséget.

Arra a kérdésre, hogy szükség van-e ezzel kapcsolatban újabb dokumentum aláírása Oroszország és Szerbia között, Hanić azt mondta, hogy a rendelkezésére álló információkból arra lehet következtetni, hogy már elkészült az erre vonatkozó jegyzőkönyv a két kormány között, és ő személy szerint azt várja, hogy azt hamarosan alá is írják.

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

Szerbia

Vučić: a magyarokkal közösen akadályoztam meg Koszovó tagságát az UNESCO-ban

Közzététel:

a megjelenés dátuma

AZ UNESCO-RÓL IS SZÓ VOLT: Az elnöki beszámolóra 154 képviselő szavazott igennel, 23 nemmel, 8-an pedig tartózkodtak a jelenlévő 185 szerb honatya közül
AZ UNESCO-RÓL IS SZÓ VOLT: Az elnöki beszámolóra 154 képviselő szavazott igennel, 23 nemmel, 8-an pedig tartózkodtak a jelenlévő 185 szerb honatya közül (Forrás: Parlament RS, Tanjug, screenshot)
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 6 perc

A szerb elnök a szkupstina pénteki ülésén arról is beszélt, hogy a magyarokkal és a japánokkal közösen akadályozta meg Koszovó felvételét az UNESCO-ba, de húzott még néhány váratlant, miközben tovább becsmérelte az ellenzéket. A szerbiai parlament egyébként két napos vita után elfogadta az elnöki jelentést, amely a Koszovóval folytatott tárgyalásokról szól. A beszámolóra 154 képviselő szavazott igennel, 23 nemmel, 8-an pedig tartózkodtak a jelenlévő 185 szerb honatya közül. A Vajdasági Magyar Szövetség már korábban jelezte, hogy megszavazza a jelentést, amit a szerb elnök illő módon meg is köszönt.

Nem ez a harc lesz a végső

A a “pristinai ideiglenes önkormányzati intézményekkel” folytatott tárgyalási folyamatról szólt a 2022. szeptember 1-e és 2023. január 15-e közötti időszakban, ami természetesen csak “munkacím”, mert a parlamenti ülésen a legnagyobb ökölrázás éppen a január 15-ét követő időszak eseményei miatt történt.

A balkáni ügyekben jártás olvasók tudják, hogy nem csak az oroszok, hanem a szerbek is imádnak “politikai mandarin nyelven beszélni”, így a koszovói kormányt “pristinai ideiglenes önkormányzati intézményeknek”, vagy röviden csak Pristinának nevezik. Ez azért van, mert nem ismerik el Koszovó függetlenségét, illetve mert a jelenlegi helyzetet ideiglenesnek tekintik, amiből máris lazán levonható a magvas megállapítás, hogy a francia-német “non paper” nyomán kialakult parlamenti és egyéb “műbalhé” aligha hoz előrelépést szerb oldalon, jó esetben is csak “helybenjárásról” beszélhetünk.

A szerbiai parlament ülésének második napján a purparlé jóval nyugodtabban telt, mint egy nappal korábban, miután az ellenzéki hangadók nem vettek részt az ülésen.

Nincs UNESCO, nincs kapituláció!

Transzparens a szerb parlamentben: Nem a kapitulációra! (Forrás, Twitter, Boško Obradović)

Így minden simábban ment, mert a szerb államfőnek nem kellett minden kerülőre-fordulóra kiosztania a renitenseket, ami csütörtökön az “ökölharc közeli állapotot” idézte elől.

Persze, nem kell azt hinni, hogy Vučić pénteken visszafogta magát az ellenzék gyalázásban, ez a habitusának része, és rögtön önkéntelenül előjön belőle, amint megpillant egy kamerát, de a szerb elnök szellemi fejlődésének elemzésétől itt most eltekintünk.

A szerb elnök jelentésében egyébként a Belgrád és a szerbség “békés természetére” igyekezett rámutatni, azt hangoztatva, hogy a “szerb fél” nem riad vissza attól, hogy békepolitikája révén “a tárgyalási folyamatban való aktív részvétel által megakadályozza a pristinai (!) felet abban, hogy rosszindulatú (maliciózus) hozzáállása során bármilyen alapja legyen ahhoz, hogy Szerbiát hamisan, nem konstruktív és “bomlasztó tényezőként” mutassa be”.

Ez elég fifikás összegzése annak az inkább igazinak tekinthető célnak, hogy a csütörtöki és minden más zűrzavar keltésével olyan politikai összevisszaság keletkezzen, amelyet nem öt, hanem ötven nyugati közvetítő sem képes megoldani. Merthogy a szerb szándék egyértelmű: Koszovó nem lehet Albánország része, nem lehet, nem, soha!

Még néhány körmönfont megfogalmazás

Van még néhány “körmönfont és nyakatekert” mondat az elnöki jelentésben, mint például az a megállapítás, amely szerint “az EU közvetítői és más releváns nemzetközi tényezők az elmúlt időszakban Belgrádot minden válsághelyzetben konstruktív félként jellemezték”.

Vagy az a megközelítés, hogy Szerbia hozzáállása a “Koszovó és Metóhia” térségében élő valamennyi polgár békéjének megteremtésére irányuló kompromisszumkészségen alapul, és ez nagyban befolyásolja, hogy az összes szituáció megoldása a szerb fél érdekében álljon.

Stb, stb, stb. Ezt nem csak az nem érti, aki tegnap pottyant ide e Holdról, hanem a némileg edzett megfigyelők is szájtátva állapítják meg, hogy a balkáni irracionalitás milyen újabb csodákra képes, beleértve szerebeket, albánokat zusammen.

UNESCO? Nem, hanem nem az ultimátumra.

Nem az ultimátumra. (Forrás: Screenshot)

Persze, harc az lesz, amire a parlamenthez intézett zárszavában Vučić nem először tett ígéretet, szoktatni kell az embereket ahhoz, hogy súlyos áldozatokat kell hozniuk a koszovói Szerb Községek Közösségének (ZSO) létrehozásáért.

Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy “minden egyes döntést a lakossággal együttműködve fognak meghozni (királyi többesben), mert hogy “nem marad el a nyomás” azzal kapcsolatban, hogy szerb részről ne tartsák tiszteletben, ami eddig már aláírásra került.

Ez a megfogalmazás a “fordított megerősítés” kitűnő példája, a szerb elnök ugyanis verbális szinten nem azt mondta, hogy Szerbia követeli a 2013-ban aláírt Brüsszeli Szerződés, valamint a Szerb Községek Közösségének létrehozásával kapcsolatban 2015-ben szintén aláírt szerződés betartását, hanem azt helyezte kilátásba, hogy a szerbekre nyomás nehezedik majd, hogy az eddig már aláírt szerződéseket ne tartsák be, de természetesen ők ezt, mint “jog- és nemzetközi jogkövető” emberek, nem tehetik meg.

A magyarok és a japánok majd segítenek

A parlamenti ülésen Milica Đurđević Stamenkovskit, az erősen jobb oldali Zavetnici Szerb Párt (zavetnici, fordítsd: az eskü őrzői) vezetőjét egyebek között az is érdekelte, hogy Koszovó függetlenségének és ENSZ-tagságának elutasításán túl a szerb elnöknek mi az álláspontja Koszovó felvételéről az Interpolba és az Unescoba.

Vučić ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Abe Sinzóval és a magyarokkal folytatott személyes tárgyalásai révén annakidején megakadályozta, hogy az úgynevezett Koszovó csatlakozzon az UNESCO-hoz. A tavaly meggyilkolt japán miniszterelnök ezt nem tudja cáfolni, magyar részről pedig nevet nem említett, de egyébként sem könnyű értelmezni, hogy a szerb elnök valójában mire gondolt.

Koszovónak 2015 novemberében egy hajszál híján nem sikerült megszereznie az UNESCO-tagságot, mert a szükséges 94 támogató szavazat helyett csak 92 igent gyűjtött be, 50 ország nemmel szavazott, 20 pedig tartózkodott.

A döntést követően Szerbiában ünnepi hangulat uralkodott, Ivica Dačić szerb külügyminiszter – aki némi kihagyás után ma is ezt a posztot tölti be – akkor úgy nyilatkozott, hogy az UNESCO-ban született döntés azt a szándékot tükrözi, hogy Szerbia soha nem adja fel Koszovót.

Japán tartózkodott a Koszovó felvételéről szóló UNESCO-szavazáson

Japán tartózkodott a Koszovó felvételéről szóló UNESCO-szavazáson (Forrás: Beta)

A szerbek számára jól jött ez a “kis győzelem”, miután Koszovó 2009-ben már felvételt nyert a Világbankba és a Nemzetközi Valutaalapba.

Visszalapozva az internetet, az UNESCO-tagsággal kapcsolatban azonban kiderült, hogy a 2015-ös szavazás idején Magyarország támogatta Koszovó tagságát az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetében, Japán pedig tartózkodott a szavazáskor.

A japán külügyminiszter 2019 augusztusában járt Belgrádban, az akkor is külügyminiszterkedő Ivica Dačić arra kérte Kóno Tarót, hogy Japán ismét tartózkodjon Koszovó felvételének megszavazásától az UNESCO-ba és az Interpolba, ha ez netalán ismét felmerülne.

Koszovó, az Interpol & UNESCO

A téma a mai napig nem ment ki a divatból, Ana Brnabić szerb miniszterelnök az Egyesült Arab Emírségekben tett év eleji látogatása során ugyanis találkozott Ahmed Nasszer al-Raiszi tábornokkal, az Interpol elnökével.

Brnabić, a szerb kormány kihelyezett stúdiójának számító Pink Televíziónak úgy nyilatkozott, hogy a Szerbiával különösen barátságos közel-keleti országból származó interpolos vezetőtől biztosítékokat kapott arra, hogy Koszovó tagságának kérdése az ő hivatali ideje alatt, vagyis 2025-ig nem merül fel.

Az igazi haladó politikusság idomult Brnabić szerint ez különösen fontos Szerbia számára, mert az ország az Interpolt és az UNESCO-t két kulcsintézménynek tekinti, és nem szeretné, ha Koszovó tagsági kérelme ismét napirendre kerülne.

A szerb miniszterelnök január 11-i nyilatkozata ugyanakkor bizonyíték arra, hogy Szerbia küzd Koszovó tagságának meghiúsításáról a nemzetközi szervezetekben, függetlenül attól, hogy mit tartalmaz a francia-német “non paper”, és ezáltal jogosak az ezzel kapcsolatos koszovói vádak, amelyeket az utóbbi napokban Albin Kurti miniszterelnök hozott fel.

“Az áruló ajtaja nyitva áll”

Boško Obradović nem az UNESO iránt érdeklődött, ő inkább a francia-német tervre kíváncsi

Boško Obradović nem az UNESO iránt érdeklődött, ő inkább a francia-német tervre kíváncsi

A két napos szerbiai parlamenti szomorújátéknak, talán szerencsésebb így nevezni, mint komédiának, mert ez egyáltalán nem vicces, az lett az eredménye, hogy valaki mégis csak láthatja a francia-német “non papert”, amely tervnek igencsak szegényes, legalábbis abból ítélve, ami eddig kiszivárgott belőle.

i.trackmytarget

A jóságos arcát is felvillantó Vučić meghívta Boško Obradovićot, a Dveri elnökét, hogy hétfőn menjen be hozzá az elnöki hivatalba, és nézze meg a “megállapodást”, valamint az arra adott szerb választ.

Mutatok Önnek valamit, amit kérni kellett volna (a parlamenti ülés során), de senkinek sem jutott az eszébe. Megmutatom, hogy olvassa el részletesen és alaposan azt a több oldal komoly szöveget tartalmazó non papert, amit Szerbia készített válaszul

– mondta a szerb elnök Obradovićnak arra a kijelentésére reagálva, hogy Koszovó ENSZ-tagságával kapcsolatban nem fordult levélben az orosz és a kínai elnökhöz, pedig korábban a parlentben ezt kérték tőle.

A levelekről beszél, én választom meg a pillanatot, hogy mikor írok levelet, és mikor kivel beszélek. Senki sem látta még képeslapon sem annyiszor Hszi Csin-ping kínai elnököt, mint ahányszor én találkoztam és beszéltem vele. Vlagyimir Putyinnal vagy hússzor találkoztam életemben, majd Ön mondja meg, hogy mikor kell őket hívnom

– jelentette ki elnöki nagyság kidomborítva Vučić, aki most azoknak az uniós tagállamok a vezetőinek írt, amelyek nem ismerték el Koszovó függetlenségét, és arra hívta fel a figyelmet, hogy Albin Kurti ezeknek a leveleknek a visszavonását követeli tőle.

A szerb elnök arra biztatta Obradovićot, hogy hétfőn szabadon vigyen magával másokat is, és további információk megosztását ígérte, ha azokat nem hozzák nyilvánosságra.

Mindenesetre, nekünk az a dolgunk, hogy harcoljunk, és az áruló – aminek nevezett – a diktátor, a zsarnok ajtaja mindig nyitva áll Ön előtt, és az áruló, a diktátor és a zsarnok mindig készen áll arra, hogy meghallgassa minden kifogását és minden tanácsát, és hogy megmutassa, hogy mi történik, és mit lehet tenni

– mondta Vučić, aki “ad absurdum” barátkozós kedvében még azt is lehetővé tenné a Dveri vezetőjének, hogy átlépjen a Szerb Haladó Pártba, mint azt a Zavetnici öt tagja már nagy hírverés közepette pénteken (február 3-ám) megtette. Isten és Vučić szeszélye kiszámíthatatlan.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Az olvasás folytatása

Horvátország

Hétvégi stresszoldó: Mi újság a Adrián? Eladják Horvátország szívecskéjét!

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Stresszoldónak rögtön itt egy szivecske
orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Hétvégi stresszoldó írásunk következik, miután Horvátországban lényegében semmi olyan nem történt a napokban, amiről érdemes lenne beszámolni, és nem írtuk volna már meg, ezért úgy határoztunk, hogy átkerülünk az élet napos oldalára, és Adria-parti nonszenszekről tudósítunk. De mielőtt még bárki berzenkedni kezdene, hogy de a horvát kormány és az INA-MOL: az ügyben nem történt semmi olyan, amiről már korában nem számoltunk volna be.

Jó, jó, közkívánatra “molozunk” egy kicsit!

A szóban forgó esemény, volt ugyanis egy találkozó, amelyen a horvát kormány és a horvát jogi karok szakértői folytattak eszmecserére, csupán belpolitikai manővernek tekinthető.

A horvát kormány, kvázi, az elhangzó szakértői vélemény alapján döntött úgy, hogy kifizeti a MOL-nak a kicsit több mint negyed milliárd dolláros kártérítést (bele kell ugyanis számolni a kamatokat is), amit a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) ítélt oda a vállalatnak.

Nyilván közeledett a határidő vége, fizetni kellett.

A kormány különben már elkülönítette az összeget a költségvetésben

– mondta Davor Filipović horvát gazdasági miniszter a horvát közszolgálati televízió szerda esti híradójában. Tehát ez a szakértői vélemény-izé már csak arra volt jó, hogy a kormány jó pontokat szerezzen.

Illetve, hogy végérvényesen lezárja a pereskedést, ami nem hogy nem hozta meg a kívánt eredményt, vagyis a MOL-lal kötött szerződés felmondását, miközben jelentős költséggel járt.

Szóval, mi újság az Adrián?

Első helyen a dubrovniki Szt. Balázs-napot említeném, amit az idén 1051-edik alkalommal ültek meg az egykori városállamban.

Stresszoldó védőszent

A hívők Konavleból, Župából, Primorjéból, Pelješacról, a Neretva mentéről, a szigetekről érkeztek, és természetesen Horvátország számos részéből, valamint Gyönyörű Hazánk (Lijepa naša domovino) határain kívülről érkeztek.

A horvát kormányt Nina Obuljen Koržinek, kulturális miniszter és Davor Božinović belügyminiszter képviselték, míg az EU-t Dubravka Šuica az EB alelnöke, volt dubrovniki polgármester. (Sokkal jobban járt, mint a főnöke, Ursula von der Leyen, aki Kijevben támogatta az ukrán ügyet.)

Az ezer éves ünnep az idén is a hagyományok, a szokások és a történelem, a népviseletek gazdagsága és természetesen a körmenet jegyében játszódott.

Az idén Szent Balázs ereklyéje mellett Jézus pelenkájának ereklyéjét is körbehordozták, a Procter&Gamble nagy bosszúságára. Hogy Léphaft Pali is megértse: Jézuska pelusa, fix hogy nem volt Pampers.

Ingatlanügyek

A Hvar szigeti “Jelsa” szállodai társaság március 15-re hívta össze a részvényesek közgyűlését, többek között azzal a céllal hogy megvitassák a “Jadran” szálloda lehetséges értékesítését, amely a 650 négyzetméteresnél nagyobb földterületen található, gyakorlatilag Jelsa város kikötőjében.

A (társ)tulajdonosi gyűlés összehívására vonatkozó kérelmet egy kisebbségi részvényes, a budapesti “Bohemian Financing” társaság javasolta, amely a “Jelsa” alaptőkéjének 16,5 százalékát birtokolja, Jellinek Dániel magyar milliárdos támogatásával, akit a horvátországi nagyközönség az orosz Sberbank érdekeltségének (a részvények 44 százaléka) potenciális átvevőjeként ismert meg a “Fortenova Group”-ban, azaz az egykori “Agrokorban”.

Néhány évvel ezelőtt Jellinek jelentős szerepet játszott a “Primošten” szállodavállalat megvásárlásában is, amely mögött a több mint két évtizeddel ezelőtti privatizáció óta magyar tőke áll, nem minden helyi szintű kritika nélkül, amiért nem fektettek be eleget a turisztikai komplexumok átvételébe.

Stresszoldó Primošten

Stresszoldó Primosten (Forrás: Twitter)

Az ex-Vitézy vállalkozás így feltételesen magyar kezekben maradt, de ez talán nem is annyira lényeges.

Hogy azért Léphaft Pali nevét ne emlegessem hiába, a primošteni szállóval kapcsolatban egy régi sztori jutott az eszembe. Akkoriban még sokunkat lelkesített a gondolat, hogy a Kárpát-medencei magyar újságírók összefogásával valamilyen jeles dolgot lehetne csinálni, és évente össze is futottunk, valamilyen konferenciafélén.

Egy játékos ötletemnek köszönhetően, Kerekes László, a szálloda akkori igazgatója vállalta, hogy nemzeti alapon ingyen koszt-kvártélyra befogadja a csóró hírlapírókat. Így kerültünk Léphaftostul egy hétvégére az Adriára, ám sajnos a kárpátaljai kollégák nélkül, akiknek az utazás túl bonyolultnak és költségesnek bizonyult. Hja, régi szép idők…

“Stresszoldó” szívecskét vegyenek!

A nyalánkság a végén következik: a horvát Index apróhirdetései között megjelent egy, amelyben a Galešnjak sziget egy részét, más néven a “szerelem szigetét” bocsátják eladására. Horvátország szívecskéjét.

Az ár 10 millió euró, ami bagatell, mert: “egy szív alakú szigeten, amely körülbelül 142 000 m2-es, eladó egy több mint 30 000 m2-es rész, amely egy darabból áll, és több mint 500 méter hosszúságban tengerpart mellett terül el!

Ezzel az ingatlannal valami igazán egyedit tehet bárki, különösen akkor, ha olyan jachtokkal parkol, mint Beyonce és Jay Z (Beyonce egy alkalommal még a születésnapját is itt ünnepelte), Jeff Bezos, Michael Jordan, stb

– olvasható a hirdetésben.

Amennyiben véletlenül magyar ember venné meg a sziget eme kis csücskét, remélhetőleg követi Kerekes László példáját, és elhívja vendégségbe a Kárpát-medence magyar újságíróit. Megérdemlik a szerencsétlenek.

i.trackmytarget
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Kontaktlencse akció »

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: