A cikk meghallgatása

 
A magyar miniszterelnök belgrádi látogatását követően a belgrádi sajtó azt latolgatja, hogy mit jelent az “orbáni támogatás” Szerbia számára az Európai Unió felé vezető úton. A kérdés az, hogy Orbán Viktor, aki a “legfájóbb seb vagy a legrakoncátlanabb gyermek” Brüsszel számára, be tudja-e Szerbiát passzírozni az Európai Unióba, vagy éppenséggel újabb terhet jelent azon az úton, amelyen az ország túl lassan halad. Orbán Viktor belgrádi látogatásával kapcsolatban a szerb sajtó liberális része fogalmazott meg véleményt, a kormányközeli média általában megelégedett a két miniszterelnök megállapításainak továbbításával.

A magyar választások

A fenti kérdést a visszafogottan liberális Blic (Ringier Axel Springer) teszi fel, amely szerint Magyarország miniszterelnöke évek óta nincs összhangban a hivatalos Brüsszeli “hozzáállással és viselkedéssel”.

A nagy példányszámú lap megjegyzi, hogy a bevándorlóellenes politika, a határkerítés, valamint az állampolgári jogoknak, az igazságszolgáltatás függetlenségének és a média szabadságának korlátozása, újabban pedig az LMBT-közösség elleni háború, a kemény retorika, az uniós tisztségviselők “tanácsainak” figyelmen kívül hagyása, valamint a Moszkvával és Pekinggel történő kacérkodás sok fejfájást okoz Brüsszel számára.

Ugyanakkor Orbán uniós bővítési elképzelése arra irányul, hogy Szerbiának a lehető legerősebb támogatást nyújtsa az európai úton, ezért a Magyarország nevében megfogalmazott újsághirdetés egyik pontja Szerbiát érinti. Ezzel kapcsolatban a Blic szakértőkre hivatkozva azt írja, hogy Szerbia felvételének támogatása a magyar miniszterelnök részéről, “nem túl sokat jelent.

Ezzel kapcsolatban Suzana Grubješić, a belgrádi Külpolitikai Központ alelnöke azt mondta a CNN-közeli N1 televíziónak, hogy nem Magyarország dönt az európai integráció üteméről.

– Nem Magyarország dönt az európai integráció felgyorsításáról, de mindenki fülének kellemes, ha bárkitől is támogatást kap

– mondta Grubješić, aki egyúttal megjegyezte, hogy a jelenlegi helyzetben egyetlen nyugat-balkáni tagjelölt ország sem számíthat egyetlen befolyásos európai központ támogatására sem.

Dejan Bursać a Politikai Tanulmányok Intézetének munkatársa azt mondja, hogy a magyar miniszterelnök “valószínűleg  olyan személyként próbálja magát pozícionálni, aki az Európai Unió további bővítéséről szóló történetet irányítja .

Bursać hozzátette, hogy a parlamenti választások, amelyekre a jövő év tavaszán kerül sor Magyarországon, “hosszú idő óta először az első bizonytalan kimenetelű megmérettetés lesz”.

– Ez erős ösztönzés Orbán számára, hogy kissé élesítse a retorikáját, és ezáltal mozgósítsa a választókat

– mondta a belgrádi Politikai Tanulmányok Intézetének munkatársa.

Rossz vagy jó üzenet?

Az ellenzéki Danas már a látogatás előtt “beárazta” Vučić és Orbán találkozóját, amellyel kapcsolatban jó néhány hozzáértőt megkérdezett.

Dubravka Stojanović történész úgy vélte, hogy Orbán Viktor nagyon rossz pártfogó Szerbia számára, különösen az elmúlt hetekben történtek miatt, amelyek során az Európai Uniót sokkoló lépéseket húzott.

Milan Antonijević ügyvéd számos rossz oldalát látja annak, hogy a magyar miniszterelnök Szerbiát emelte ki a felvételre váró országok közül, de felfedezett egy jó oldalt is, amely szerint  az Orbán által aláírt magyar hirdetés ráirányította figyelmet “Brüsszel féltve őrzött titkára”, vagyis az uniós bővítésre , viszont azt is egyértelművé tette, hogy Szerbia kikkel helyezkedik egy álláspontra az “alapvető civilizációs” értékek terén.

Aleksandar Ivković újságíró szerint a Magyarország nevében közzétett hirdetés Szerbiával kapcsolatos hetedik pontja nem elsősorban az uniós olvasóknak szól, ellentétben azokkal a pontokkal, amelyek az “európai birodalom” elutasítására, a civil szervezetekkel szembeni negatív hozzáállásra, valamint a tömeges migrációra vonatkoznak, ami általában az euroszkeptikus jobboldali pártok napirendjén szerepel Európa-szerte, amelyekkel Orbán most szövetséget próbál építeni, miután valójában kirúgták (kilépett) az Európai Néppártból.