Európai Parlament
UNIÓS CSATATÉR: Janša a jogállamiság tiszteletben tartását, és a migráció mindenki számára elfogadható szabályozását követelte
A cikk meghallgatása
A szlovén miniszterelnök az Európai Parlamentben tartott “székfoglaló beszédében” követelte a migránsok minden tagállam számára elfogadható elosztását. Janez Janša a szlovén elnökség programját ismertetve hangsúlyozta azt is, hogy rendkívül fontos a jogállamiság tiszteletben tartása, ami körül aztán heves vita alakult ki, és ez átterjedt a közösségi médiára is. A brüsszeli bizottság elnöke a közös értékek megőrzésére, valamint a sokszínűség, a médiaszabadság és a jogállamiság tiszteletben tartására szólított fel. Erre reagálva a Twitteren valaki megjegyezte, hogy az Európai Unió az elmúlt 15 év minden nagy válságának (recesszió, euróválság, migránsválság, Brexit, COVID) kezelését “elcseszte”, miközben óriási energiát fordított a tagállamok belpolitikájának alakítására.
A jogállamiság értelmezése
Tüntetők kisebb csoportja várta az Európai Unió parlamentje előtt Janez Janša szlovén miniszterelnököt, nem voltak sokan – körülbelül négyen-öten -, így könnyű volt őket hátrébb tessékelni, hogy ne zavarják az érkező képviselőket, amelyekből alig több lehetett odabent, mint tüntetőből odakint.
Janša az épületen belül már határozottabb ellenállást tapasztalhatott, mint amilyet a tüntetők produkáltak odakint, a szlovén elnökség nevében mondott “székfoglaló beszédében” ugyanis nem programokat ismertetett, hanem ideológia kérdéseket feszegetett, amelyek már sokszor megosztották az Európai Parlamentet, nem történt ez másképp most sem, mert a kis számok törvénye alapján, “ahol legalább két ember tartózkodik, ott adott a hajbakapás lehetősége”.
Balkáni médiajelentések szerint Janša úgy fogalmazott, hogy a szlovén elnökség a következő hat hónapban az Európai Unió ellenálló képességének, felépülésének és “stratégiai autonómiájának” megteremtésére koncentrál, legyen bármi is az.
– Annak meghatározására, hogy mi sérti a jogállamiságot és az alapjogok tiszteletben tartását, Janša szerint semleges, független és pártatlan igazságszolgáltatásra van szükség, továbbá arra, hogy ne tartsanak túlzottan sokáig a megkezdett jogi eljárások
– mondta a szlovén miniszterelnök, amire nem késett a válasz.
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) parlamenti csoportjának vezetője felszólította a szlovén kormányt, hogy mielőbb jelölje ki az európai ügyészeket, de bírálta a Janšát a szlovén ellenzék is.
– Sok bírálat érkezik a szlovén kormány reputációjával és tevékenységével kapcsolatban. Azt kérdezik tőlünk, hogy milyen értékeket képviselünk, és mi a szlovén álláspont az Európai Unióval kapcsolatban. Kollégák, szeretném, ha tudnák, hogy a miniszterelnök, valamint a miniszterek szavai és munkássága nem egyezik meg a szlovén lakosság álláspontjával. A közvéleménykutatások világosak, a szlovénok többsége nem támogatja a jelenlegi kormányt
– jelentette ki Tanja Fajon szlovén szociáldemokrata képviselő.
További témák
A szlovén miniszterelnök szerint hazája az Európai Unió külső határainak hatékonyabb ellenőrzésére törekszik, fontos a tagállamok együttműködése a migráció származási országaival, valamint a tranzitországokkal, és ennek alapján fel kell lépni a “jogszerűtlen migráció” ellen.
Janša kijelentette: Szlovénia erősíteni kívánja a kapcsolatot és az együttműködést a Nyugat- Balkánnal, a régiónak stratégiai jelentősége van az unió számára, arra a mostanában nyilvánosságra került magyar álláspontra azonban nem reagált, hogy Szerbiát mindenképpen fel kell venni az Európai Unióba, a többiekkel pedig legyen, ami lesz.
Elmondta továbbá, hogy a szlovén EU-elnökség programjának homlokterében a koronavírus-járvány utáni helyreállítás szerepel, és fontosnak tartotta, hogy az EU javítsa ellenállóképességét nem csak az esetleges járványokkal, hanem a biztonságra és értékekre leselkedő valamennyi veszéllyel szemben.
– Eszközökre van szükség, hogy az EU hatékonyan válaszolhasson a kibertámadásokra, fontos a zöld és a digitális átállás támogatása, és hogy minden állampolgár azonos jogokkal rendelkezzen az EU-ban. Elengedhetetlen, hogy az EU biztonságot és a stabilitást garantáljon a szomszédságában, illetve előremutatóan működjön együtt a transzatlanti szövetséggel
– tette hozzá a szlovén miniszterelnök.
És itt most ismételten oda kerülünk vissza, ahonnan kiindultunk, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédében annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Tanácsának szlovén elnöksége folytassa a jogállamisággal kapcsolatban megkezdett munkát.
Von der Leyen elmondta, a bizottság még a hónap folyamán közzéteszi második jogállamisági jelentését, amely azonos kritériumok alapján tárja fel a jogállamiság helyzetét minden tagállamban.
A Nyugat- Balkánnal kapcsolatban von der Leyen fontosnak tartotta, hogy Európa megerősítse együttműködését a régióval, mint stratégiai partnerével. Ebből a nyilatkozatból arra számíthatunk, hogy a kérdésben aligha lesz előrelépés.
A cikk meghallgatásaAz Európai Parlament Külügyi Bizottsága elfogadta az éves jelentését Bosznia-Hercegovináról. A jelentés megállapította, hogy bár a nyugat-balkáni országban pozitív folyamatok is történtek az elmúlt hónapokban, a 2019-ben megállapított 14 csatlakozási kritérium közül továbbra sem sikerült egyet se teljesíteni. Az EP próbál pénzügyi oldalról nyomást gyakorolni a boszniai vezetésre, így döntöttek arról is, hogy az IPA III pénzeszközhöz csak bizonyos feltételek teljesítése után adnak hozzáférést.
Több erőfeszítést várnak
Az Európai Parlament külügyi bizottsága elfogadta az idei évre vonatkozó jelentést Bosznia-Hercegovina helyzetéről. Ebben a testület megállapította, hogy a tavaly december óta tagjelölti státusszal bíró nyugat-balkáni Csodaországban uralkodó politikai és gazdasági viszonyok érdemben nem javultak.
A jelentést a portugál Paulo Rangel, az Európai Néppárt tagja jegyezte, aki hazájában a Szociáldemokrata Párt (Partido Socialdemócrata , PSD) soraiban politizál.
VERBÁLIS VÁLLVEREGETÉS: Meg kell ragadni a lendületet! Tagjelölt országként le kell győzni a megosztottságot, reformokat kell végrehajtania és el kell utasítania a szecessziót. Az EP kész támogatni Bosznia-Hercegovina európai útját
A portugál jelentéstevő kifejezetten pozitív véleménnyel volt a bosznia-hercegovinai kormány első hat hónapjának eredményéről.
A dokumentum bemutatásakor hangsúlyozta, hogy a „tagjelölti státusz megadását és a koalíciós kormány januári felállítását követően Bosznia-Hercegovina most fordulópont előtt áll, ami lehetőséget ad a politikai blokádok és a destabilizációs folyamatok felszámolására, valamint a reformok folytatására, hogy az ország tovább haladjon az uniós integráció útján, amit az állampolgárai támogatnak és ki is érdemeltek. Vannak még kihívások, azonban akadnak pozitív jelek is, így ki kell használni a most tapasztalható lendületet.”
A jelentésben felszólítják Bosznia-Hercegovina állami intézményeit, hogy fokozzák a csatlakozási feltételek teljesítése terén tett eddigi erőfeszítéseiket.
Ennek kapcsán a jelentés két területe emel ki. Ezek a külkapcsolatok és a biztonságpolitikai, amelyek terén az EP elvárja a tagjelölt országtól, hogy a jövőben az uniós kül- és biztonságpolitika irányainak szem előtt tartásával tervezze a saját tevékenységét.
A legkomolyabb problémaként a nemzetiségi alapú megosztottságot emelték ki a dokumentumban. Az EP szerint a boszniai háború lezárását követő 25 évben ezen a téren érdemi előrelépés nem történt. Sőt, a boszniai Szerb Köztárság vezetése kapcsán kifejezett jeleit tapasztalták a szecessziós politikai irányvonal erősödésének.
A mély etnikai megosztottság mellett komoly problémákat állapított meg a jelentés az egyes jogállamisági kritériumok teljesítése terén. Problémás területnek számít emellett a korrupció elleni harc, a média szabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülése.
Nem lesz könnyített tagfelvétel
Az EP külügy bizottsága a jelentés kapcsán megerősítette, hogy a jövőben fel akarja gyorsítani a csatlakozási folyamatot Bosznia esetében.
Utalva arra, hogy a tagjelölti státusz 2022. decemberi megadásakor Bosznia-Hercegovina még nem teljesítette a korábban meghatározott csatlakozási kritériumokat, a külügyi bizottság nem volt rest hangsúlyozni, hogy a jövőbeli tagfelvételnek azonban „az ország saját érdemein kell alapulnia”, ergo az EP illetékes szakbizottsága megerősítette az Ursula von der Leyen által már 2021. vége óta többször említett elhatározást, miszerint az ukrajnai helyzet miatt sem lesz surranópálya a nyugat-balkáni államok számára a csatlakozáshoz.
A most elfogadott jelentés kapcsán felidézték ugyanis, hogy az EP még 2019-ben határozta meg Bosznia-Hercegovina számára azt a 14 kritériumot tartalmazó csomagot, aminek a teljesítése előfeltétele a későbbi csatlakozásnak.
A jelentés vitája során az EP képviselők pozitívan ítélték meg a 2022. októberi boszniai választás eredményének gyors megállapítását és a boszniai koalíciós kormány létrejöttét.
A boszniai belpolitikai szereplőkkel ellentétben az uniós képviselők pozitívnak minősítették Christian Schmidt a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjének beavatkozását a bosnyák-horvát Föderáció kormányának megalakításáért folytatott tárgyalásokba.
Az EP külügyi bizottsága szerint Schmidt ezzel a lépéssel megelőzte, hogy újabb politikai zsákutcába jusson az ország. Emlékezetes, hogy a bosnyák-horvát entitást az előző négy évben végig ügyvezető kabinet irányította, mert a koalíciós tárgyalások teljesen megfeneklettek a választásokat követően.
A boszniai viszonyok brüsszeli megítéléséről azonban sokat elmond, hogy az EP önmagában már azt is pozitív fejleménynek minsítette, hogy az anno Daytonban összeeszkábált boszniai alkotmányban szereplő valamennyi területi egység, vagyis két entitás, 10 kanton és maga az ország egyaránt rendelkezik érvényesen megválasztott és működőképes végrehajtó szervvel.
A vita lezárását követően az EP szakbizottsága 60 támogató szavazattal, 10 ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadta el a jelentést.
Dicséret van, pénz nincs
Az EU külügyi bizottság megállapította, hogy a demokratikus és jogállamisági kritériumok teljesítése az előfeltétele marad annak, hogy Bosznia-Hercegovina hozzáférhessen az IPA III forrásokhoz. Vagyis ennek a pénzügyi eszköznek a lehívásához Boszniának néhány kritériumot teljesítenie kellene a már említett 14 csatlakozási kritérium közül.
A jelentésben feltárt problémák között kiemelték a boszniai szerb politikai elit szecessziós politikai törekvéseit, ami szerintük veszélyezteti az állam egységét. Így újabb uniós pénz juttatását akár az IPA III eszközből, akár más forrásból, csak abban az esetben tartják elképzelhetőnek, ha a boszniai szerb politikusok felhagynak az állam egységét veszélyeztető politikai irányvonal képviseletével.
Az IPA alapból, illetve kevésbé közismert nevén az előcsatlakozási támogatási eszközből a 2014. és 2021. közötti időszakban Bosznia-Hercegovina mintegy 552 millió euró összegre volt jogosult.
Az IPA III program keretében összesen 14 milliárd eurót tervez az EU szétosztani a nyugat-balkáni régióból csatlakozni szándékozó államok között. A projektet azonban az érintett államok csatlakozási hiányosságai, illetve az ukrajnai háború uniós finanszírozása miatt felfüggesztették.
Az EP külügyi bizottsága végül megerősítette, hogy a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is támogatja a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjének tevékenységét és az EUFOR Althea katonai misszió boszniai jelenlétét.
HAZAFIAS BŰNCSELEKMÉNY: Kihallgatták a banjskai támadás vezetőjét, de nem került őrizetbe
Koszovói albán politikai marketing és a koszovói szerb szabadságharcos fényűző élete
Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók
Szerbia csapatokat vonultat fel a koszovói határ mentén, az USA aggódik
A NATO újabb katonákat küld Koszovóba az újonnan kialakult helyzet miatt
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
Belgrád sokkal aktívabb szerepet vár a KFOR-tól, amelyben több száz magyar katona teljesít szolgálatot
Jézus sírjánál imádkozott a legfőbb szerb titkosszolga, miközben Koszovóban dúl a válság
Szerbia csapatokat vonultat fel a koszovói határ mentén, az USA aggódik
-
Szerbia6 nap telt el azótaVučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó5 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
