Horvátország
MEGELŐZŐ CSAPÁS? Zágrábban előállították a Horvát Televízió igazgatóját, de másokat is bevittek

Zágrábban a reggeli órákban előállították Kazimir Bačićot (fent), a Horvát Televízió igazgatóját. Ezzel párhuzamosan bevitték a fővárosi intézményrendszer néhány fontos tiszt(ség)viselőjét, valamint a néhai Milan Bandić főpolgármester két sofőrjét. Ahogy múlott az idő, és fokozatosan újabb értesülések szivárogtak a ki a „nagy rendőrségi akcióról”, világossá vált, hogy legalább három bűnügyi eljárás következményeként került sor a razziára. Mindhárom ügyben korrupció, valamint hivatali visszaélés vádjával folyik a nyomozás, és egyelőre úgy tűnik, az ügyek nincsenek kapcsolatban egymással.
A Fény Kertjei
A közszolgálati TV igazgatóját – nem hivatalosan – azzal gyanúsítják, hogy a közvetítő szerepét vállalta Bandić és Milan Lončarić, az időközben csődbe ment zágrábi izzógyár, a TEŽ egykori többségi tulajdonosa és igazgatója között.
Lončarićot szintén bevitték, és a jelek szerint azzal gyanúsítják, hogy lefizette a nemrégiben elhunyt zágrábi főpolgármestert, akitől (jó pénzért) azt kérte, hogy tegye lehetővé számára a TEŽ ingatlanain tervezett lakónegyed kiépítését, amelyet annak idején a Fény Kertjei elnevezéssel hirdettek meg.
Bačić állítólag a postás szerepét játszotta, és készpénzt juttatott el Bandićnak, aminek fejében a gyanú szerint egy kétszobás lakást kapott Zágráb központjában.
Adventi királyság
A következő ügy a zágrábi adventi/karácsonyi vásárral hozható összefüggésbe, pontosabban az ilyenkor felállított, a város tulajdonában lévő kioszkok és standok bérletével.
A rendőrség itt öt személyt állított elő, Bandić sofőrjeit, Krajina Zdravkót és Džajo Vladimirt, valamint Denis Mohenski üzletembert, akit Zágrábban Adventi Királyként ismernek, továbbá Andrea Šulentićet, a főpolgármesteri hivatal illetékes szakszolgálatának vezetőjét és Jelena Čeklićet, a városképért felelős hivatal tisztviselőjét.
A biznisz lényege az volt, hogy a két gépkocsivezető és Denis Mohenski meglepően olcsón jutottak a kioszkok és standok bérleti jogához, amit aztán jelentős felárral adtak tovább az érdeklődő cégeknek és kisiparosoknak.
2019-es adatok szerint, Mohenski cége egyetlen alkalmazott nélkül szinte öt millió kuna értékű forgalmat, és több mint egy millió kuna hasznot valósított meg (kb. 700 ezer, illetve 150 ezer euró).
Milan Bandić és Anna nagyi
Az alábbi videó akkortájt készült, amikor Ivo Sanader horvát miniszterelnököt letartóztatták, tehát letűnt korokat idéz: a szereplők egy része ma már más dimenziókban botorkál. Viszont bizonyíték arra, hogy Milan Bandić főpolgármester szívesen jár a zágrábi adventi vásárra.
A történet röviden: Anna nagyi rózsát árul az adventi vásáron. Egyik este „betéved az ott felállított egyik mulatóba”, ahol a zágrábi polgármester éppen a költségvetés elfogadását ünnepli munkatársaival. A polgármester vesz egy rózsát, egy ötszáz kunást (közel húszezer forint) húz elő a zsebéből, és Anna nagyi markába nyomja. Anna nagyi elérzékenyül, és dalra fakad.
A srebrnjaki gyermekkórház esete
A legérdekesebb előállított személy a 81 éves Ana Stavljenić-Rukavina. A Zágrábi Egyetem professzor emeritusza, Milan Bandić pártjának alelnöke, és még vagy hat-hét városi funkció viselője – többek között ő volt a városi képviselőtestület alelnöke is – nemzetközi hírű egészségügyi szakértő, szakmai továbbképzésben a londoni Royal Postgraduate Medical Schoolon, a NATO Advanced Study Institute-on, a brugge-i Simon Stevin Institute-on, a bethesda-i Amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézeten és a Berkeley Egyetemen részesült, több vezető horvát egészségügyi intézményben töltött be vezetői funkciót, ezzel párhuzamosan tanított a Zágrábi Egyetemen.
Stavljenić-Rukavina asszony neve akkor vonult be a köztudatba, amikor a Račan-kormány egészségügyi minisztereként lemondott a 23 áldozatot követelő dialízis-botrány miatt, és a mai napig szinte az egyetlen horvát miniszter, aki személyes és erkölcsi okok miatt távozott funkciójáról.
Rukavinát, úgy tűnik, azzal vádolják, hogy Bandić főpolgármester sugallatára leváltotta a srebrnjaki gyermekkórház igazgatóját, Bora Nogalót, de az egy másik történet.
Škoro is gyanakszik, és nincs egyedül
Ez az a ritka alkalom, amikor egyet lehet érteni Miroslav Škoroval, persze, nem az általa felhozott okok miatt, az egyik szerint ugyanis mindaz, ami történik, az ellene irányul, mert kétszer is bérelt kioszkot az adventi vásáron.
A Hazafias Mozgalom elnöke arra gyanakszik, hogy a rendőrségi akció mögött politikai okok is meghúzódnak, a kormányzat ugyanis szeretné elterelni a figyelmet a parlamentben szavazásra kerülő, a háború polgári áldozatairól szóló törvényről, amely egyforma bánásmódot garantálna az „agresszorok és az áldozatok” számára.
Ha eltekintünk a Škoro által felsorolt okoktól, az időzítés akkor is furcsa.
Itt jegyzendő meg, hogy a kormányzó HDZ-vel gyakran flörtölő Milan Bandić életében senki sem piszkálta meg ezeket az ügyeket, a volt zágrábi polgármesternek meg kellett halnia ahhoz, hogy a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség, az USKOK döntsön legközelebbi munkatársainak előállításáról.
A váratlanul, derült égből villámcsapás módjára lecsapó rendőrségi akció időzítése egyébként tényleg szokatlan, Horvátországban általában kora ősszel aktivizálják a rendőrséget, amikor a nyári szünet után ismét beindul a politikai élet, vagyis egymás gyepálása.
Itt vagy valamiféle megelőző csapásról van szó, amivel szeretnék meggátolni, hogy a botrány begyűrűzzön a magasabb politikai körökbe, vagy más körömfont mesterkedésről, aminek következményeként végül az új zágrábi polgármesteren csattan majd az ostor.
Jelenleg ez még csupán előérzet – ahogy Hollywoodban mondanák: gut feeling -, de előbb utóbb úgyis mindenre fény derül.
Az amit viszont már most meg lehet előlegezni, hogy az ügynek/ügyeknek belátható időn nem lesz semmilyen következménye, mert ítélet, ha egyáltalán lesz ilyen, nem várható 2035 előtt.
Ismerve a nem éppen szélsebes horvát igazságszolgáltatást.

Horvátország
„Batris hajók” az Adrián: vajon mikor jelenik meg az első?

Ha igaz, az első elektromos meghajtású hajóknak két-három éven belül kellene megjelenniük az Adriai-tengeren. A Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium bejelentette a személyhajók és elektromos katamaránok beszerzését. A tárca tudatta a HINA, nemzeti hírügynökséggel, hogy hat hajó, három személyhajó és három nagy sebességű hajó – napenergiával működő katamarán – beszerzését legkésőbb 2026 második negyedévére tervezik, amelyek nulla CO2-kibocsátással rendelkeznek.
„Batris hajók” az Adrián
Már fejlesztés alatt áll egy költség-haszon elemzést is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány, amely meghatározza, hogy melyik vonalakon van a legnagyobb szükség a flotta korszerűsítésére, ennek kézhezvételét követően döntenek a tender kiírásáról.
– áll a Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium közleményében.
Ha esetleg bárki azon agyal, hogy lesz-e, illetve honnan lesz a horvátoknak erre pénzük a bizonytalan financiális világhelyzet közepette, a válasz egyszerű: a pénz az EU-tól jön, mint már annyiszor.
Vagy minisztériumi „mandarin” nyelven:
A Jadrolinija már fejest ugrott az e-hajózásba
Januárban a Jadrolinija tengeri szállítóvállalat pályázatot írt ki, és közbeszerzési eljárást indított három elektromos személyhajó építésére, amelyek becsült értéke 45 millió euró, és amelyeket részben európai alapokból finanszíroznának, mint ahogy erre más esetben is volt már példa.
Ezek a elektromos meghajtású személyhajók, amelyek utas- és teherszállításra szolgálnak, egyenként 389 utas befogadására alkalmasak, nyolc fős személyzettel.

A Jadrolinija komphajója az Adrián (Forrás: YouTube)
A hajó maximális hossza 52 méter, szélessége 12 méter. A Jadrolinija az elektromos hajókat a Mali Lošinj-Susak, a Šibenik-Vodice és Suđurađ-Dubrovnik államilag működtetett hajózási vonalakon szeretné használni.
A pályázatra a február 22-i benyújtási határidő lejártáig hét beadvány érkezett, a Jadrolinijának 60 napja van a dokumentáció áttekintésére, és miután eldöntik, hogy ki felel meg az összes követelménynek, kihirdetik, hogy a jelentkezők közül ki vehet részt a további eljárásban.
Hogy hazai, mármint horvát hajógyár építi-e az új hajókat, egyenlőre nem tudni, de a szakértők véleménye szerint talán ez lenne a legokosabb.
– mondta Ozren Bego, a spliti FESB Villamosmérnöki, Gépészmérnöki és Hajógyártási Kar Energetikai Tanszékének docense, aki úgy véli, hogy a kormánynak és a hatóságoknak maximális támogatást kell nyújtaniuk a kompok és az elektromos személyhajók építésének fejlesztéséhez.
Szerinte az elektromos hajók építésének gyorsabban kell fejlődnie Horvátországban, mint az elektromos autókénak.
A kínaiakat nem lehet kihagyni
Bego a HINA-nak úgy nyilatkozott, hogy az elektromos meghajtású hajók fejlesztésében a spliti Jadroplov hajózási társaság vezeti a mezőnyt, ők tervezték az Adria egyik legnagyobb kompját, amely ezer utast és 400 járművet képes szállítani elektromos meghajtással.
– mondta a professzor, de egyúttal rávilágított egy olyan mozzanatra is, ami nyilván nem nyeri meg sem az USA, sem ennek megfelelően Brüsszel tetszését sem.

Érkezik a komp a spliti kikötőbe (Forrás: YouTube)
Senki sem kérdőjelezi meg a horvát hajógyárak képességét, hogy ilyen, és ehhez hasonló hajókat építsen, ám a szépséghiba az, hogy ebben a projektben sem kikerülni, sem átugrani nem lehet a kínaiakat, akik az elektromos hajózáshoz használatos elemeket gyártják. Pontosabban a világ termelésének 90 százalékát tudhatják magukénak ezen a téren.
A konverterrel még megbirkózik a horvát ipar, de az csak az elektromos meghajtás kisebbik része.
A fent idézett szakértő véleménye szerint a e-meghajtás körülbelül 20 millió euróba kerül a nevezett komphajó esetében, és ebből 16 millió az akkumulátoros elemek ára, ezek pedig Kínából származnak.
A kínaiakat tehát nem lehet megkerülni, vagy legalábbis nem fizetődik ki.
Akárhogy is, a Jadroplov jövendőbeli komphajójának akkumulátorai tíz órányi megszakítás nélküli hajózást tesznek lehetővé, ami azt jelenti, hogy feltöltés nélkül hajózhatnak át Olaszországba.
A Jadroplov azért döntött az ilyen nagy kapacitású akkumulátorok mellett, mert a szigeteken lévő kikötőkben nincs meg a szükséges infrastruktúrára a töltésükhöz.
Montenegró
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak

A montenegrói tengerparton arra panaszkodnak, hogy hiányzik a munkaerő, mert a helyiek átmennek Horvátországba dolgozni, ahol többet tudnak keresni, és ahol a jobban fizető vendégek dominálnak. A délszláv nyelvek hasonlósága miatt nincsenek megértésbeli akadályok a montenegrói munkaerő és a horvát munkáltatók között.
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton
Mindjárt itt a nyári turisztikai szezon, Montenegróban azonban a turizmusban szervezési problémákkal küzdenek, a dolgok jelenlegi állása szerint ugyanis nem lesz elegendő ember, aki ellássa a vendégeket.
Ilija Armenko, turisztikai szakember a podgoricai Dan hírportálnak nyilatkozva rámutatott, hogy a helyzet rendkívül összetett, mert Montenegró, bár vonzó úti célként ismert, kezdi elveszteni a lépést a régióval.
– jelentette ki Armenko, aki szerint hiába emelik a montenegrói vendéglősök a béreket, amikor a szomszédos Horvátországban akár 3500 eurót is kereshet egy főszakács.
– mondta a turisztikai szakember, aki szerint az is problémát jelent, hogy rövid a szezon, amely körülbelül július elsején kezdődik, és mintegy 40 napig tart. Legalábbis ez vonatkozik a montenegrói tengerparton lévő Petrovacra, ahol ő dolgozik.
Nagyok az adóterhek
A Dan informátora szerint Montenegróban a turizmus nyugati szemmel nézve a szociális ellátás szintjére szállt le, mivel egy félpanzió napi 30-40 euróba kerül, ami azt jelenti, hogy a nyugatiaknak jobban kifizetődik Montenegróban nyaralni, mint otthon maradni.
– vázolta fel a helyzetet Ilija Armenko, aki szerint a szolgáltatások ára ezért legalább 30 százalékkal emelkedik a nyáron, mivel magasabbak az „inputok”.
– jegyezte meg a turisztika szakértő, aki szerint tükörbe kellene néznie, és mérlegelni kellene, hogy hogyan tovább, mert Montenegró egyre kevésbé versenyképes a turizmus terén a régió más országaival szemben.
A szakember úgy fogalmazott, hogy a turizmus mindenhol fejlődik, viszont Montenegróban semmi sem történik, a kilátástalanságot pedig növeli, hogy nemigen vannak foglalások, ami nem jó jel a közelgő szezont illetően.
-
Montenegró2 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia17 óra telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Viola von Cramon: A kézfájással való viccelődés rossz visszhangot váltott ki az EU-ban