Connect with us

Helló, írd be ide, amit keresel


Csehország

JÓ VÁLÁS VOLT: Fakuló csehszlovák nosztalgia

Olvasási idő: 5 perc

 
A kilencvenes években három kommunista/szocialista ország esett szét: a Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia. Az első kettő esetében a mai napig nem alakultak ki tiszta viszonyok, az utódállamok jó része azóta is nyögi az akkori események következményeit. Más a helyzet Csehszlovákia esetében. Csehszlovákiát nem szétverték, Csehszlovákia nem széthullott, hanem egyszerűen csak szétvált. Az embereket nem kérdezték meg a döntésről, pedig nagy többségük ellenezte az önálló államok létrejöttét. Az évek előrehaladtával Csehország és Szlovákia lakói is egyre elégedettebbek lettek az önállósággal, és a jó kapcsolat megmaradt közöttük.

Élt 74 évet 🖤

1918. október 28-án egy olyan többnemzetiségű állam jött létre Csehszlovákia néven, amelyben a cseheknek és a szlovákoknak is szükségük volt egymásra. A csehszlovakizmus jegyében cseh vezetésű egységállam alakult, amelyben több német élt, mint szlovák, miközben a magyarok aránya is meghaladta az összlakosság 5%-át, a ruszinok aránya pedig 4% körül mozgott.
A hitleri Németország térfoglalása idején egy rövid időre megalakult az önálló, ám bábállamként működő Szlovákia. A II. világháború után újraalakult Csehszlovákia, igaz már Kárpátalja nélkül és jelentős német és magyar lakosságtól is megszabadultak a deportálások során.

A ’60-as években Csehszlovákia szövetségi állammá alakult át, amely forma a rendszerváltás után is megmaradt, csak a szocialista jelző maradt el az országrészek nevéből. Rövid vita bontakozott ki, hogy kötőjellel vagy kötőszóval kapcsolódjon egymáshoz a két tagköztársaság neve. Így jutottak el 1992-ig.



Kulturált válás

1992-ben ugyanis választásokat tartottak, mely után a cseh és a szlovák fél Václav Klaus, valamint Vladimír Mečiar vezetésével tárgyalóasztalhoz ült, hogy rendezzék közös dolgaikat. Ennek során Klaus azt javasolta, hogy kísérletezgetések helyett váljanak szét önálló államokra, amiben meg is egyeztek.

A legjobban azt sérelmezték a csehszlovák állampolgárok, hogy nem kérdezték meg őket, pedig a népszavazások nem sokkal később reneszánszukat élték. Évtizedekkel később is a szlovákiaiak kétharmada szerint referendumot kellett volna tartani a kérdésben.

Előképként tekinthetünk az ebben az időben felbomló nagy (javarészt) szláv szövetségi államokra (a Szovjetunióra és Jugoszláviára), és adódik a gondolat, hogy talán a konfliktusokat megelőzendő dönthettek a békés szétválás mellett. A további okokat keresve megjegyezhetjük, hogy az államberendezés kissé túlbonyolított volt az egyidőben működő három (szövetségi, cseh és szlovák) kormánnyal.

A valódi okok azonban valószínűleg ott keresendők, hogy az akkori cseh és szlovák vezetésnek mások voltak az elképzelései az ország(ok) jövőjével kapcsolatban: Csehország mielőbb integrálódni szeretett volna a nyugathoz, Szlovákia pedig kelet felé kacsingatott.

A szétválás után az irányok meg is maradtak, hiszen a nagyjából 1998-ig tartó Mečiar-korszak idején egy autoriter állam kezdett kialakulni, alvilági, titkosszolgálati leszámolásokkal fűszerezve.

1998 után Szlovákia visszatért a nyugati útra és bátor lépésekkel, komoly átalakításokkal, reformokkal rohamtempóban megkezdte a felzárkózást. Ez olyannyira jól sikerült, hogy tagja lett a NATO-nak, részese lett az EU 2004-es nagy bővítésének és a V4-es országok közül egyedüliként még az eurót is bevezette.

A szlovák önállóság közben már nem csak Mečiar és a Szlovák Nemzeti Párt szívügye volt, hanem szépen lassan konszenzus alakult ki az önálló Szlovákia létrehozásának helyességéről.

De mit szóltak mindehhez az emberek?

1990-ben csupán a szlovákiai lakosok 10 százaléka szeretett volna saját államot, de a szétváláskor is csupán 35% támogatta a lépést, 65% ellene volt.



Minél idősebbek az emberek, annál inkább éreznek nosztalgiát a közös állam iránt, de nyilván saját fiatalságuk emlékeit is kivetítik a csehszlovák időszakra.

A csehszlovákiai magyarok különösen féltek az önállóvá váló Szlovákiától. Ahogy azt a Mečiar-korszak bebizonyította, nem is alaptalanul, hiszen ezután indult meg a magyar nyelvhasználat elleni táblaháború és névháború.

De hogy miért nem akartak elválni a csehek és a szlovákok? Csehszlovákia létrejötte önmagában is régi álmok megvalósulása volt, és bár tapinthatóan létezett cseh és szlovák ellentét (a gazdag és szegény rokonok viszonyrendszerének minden pozitív és negatív oldalával együtt), a közös ellenségek és a közös élmények sokkal inkább összetartották a két szláv nemzetet.

Itt nem csak a közös történelmi élményekre kell gondolni, hanem például akár a csapatsportágakban aratott sikerekre (futballban 2 VB ezüst és 1 EB elsőség, a nemzeti sportnak számító jégkorongban 6 VB-cím), vagy a kulturális összefonódásokra például a film, a zene területén.

A legjobban azt sérelmezték a csehszlovák állampolgárok, hogy nem kérdezték meg őket, pedig a népszavazások nem sokkal később reneszánszukat élték. Évtizedekkel később is a szlovákiaiak kétharmada szerint referendumot kellett volna tartani a kérdésben.

A szétválás után

Az utódállamok Csehszlovákia szétválása után hirtelen kisebbek lettek, csökkent a súlyuk, a nemzetközi színtéren azonban mégiscsak származott előny is a helyzetből, hiszen két szavazatuk lett, amivel egymást is tudták támogatni. 2004-ben az EU-ban ismét összetalálkoztak és a V4-en belül szintén együttműködnek.

Bármennyire is nem akarta a szétválást Csehszlovákia lakossága, a közéleti személyiségek nagy része úgy érzi, hogy az önálló államok létrejöttét követően még jobb lett a csehek és a szlovákok viszonya.



És valóban, kevés olyan ország van, amely ennyire közel állna egymáshoz. Az éppen beiktatott közjogi méltóságok első külföldi útja mindig a másik országba vezet.

A fiatalabb generációk már kevésbé éreznek nosztalgiát az 1993 előtti idők iránt, hiszen demokratikus államban élnek, amely gazdasági sikereket is maga mögött tudhat.

A legjelentősebb kereskedelmi partnerek maradtak egymás számára, de más területeken is kézzelfogható a nagy barátság. Például a szlovák államnyelv védelméről szóló törvény, amely minden más nyelv használatát igyekszik háttérbe szorítani, a cseh nyelvnek a szlovákkal azonos jogokat biztosít a hivatalos érintkezésben.

Évről évre nő az önálló államok létrehozásával elégedettek aránya és a 2010-es évekre már mindkét országban meghaladta az elégedettek aránya az elégedetlenkedőkét.

2018-ban, Csehszlovákia születésének 100. évfordulója idején a lakosok 51 százaléka értékelte pozitívan az önálló államok létrejöttét, míg a közös csehszlovák állam megszüntetését a megkérdezettek 40 százaléka tartotta jó döntésnek. Ez azt is jelenti, hogy volt egy jelentős, 11%-nyi réteg, amely örült ugyan az önálló Szlovákiának, de egyúttal szívesen maradt volna csehszlovák állampolgár is.

Minél idősebbek az emberek, annál inkább éreznek nosztalgiát a közös állam iránt, de nyilván saját fiatalságuk emlékeit is kivetítik a csehszlovák időszakra.

A fiatalabb generációk már kevésbé éreznek nosztalgiát az 1993 előtti idők iránt, hiszen demokratikus államban élnek, amely gazdasági sikereket is maga mögött tudhat.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők nagyobb része is örül az önálló Szlovákiának, ami összefügghet azzal is, hogy az új államnak ki kellett alakítania új hivatalait, amelyben főként az értelmiségiek találtak maguknak helyet.

A csehek és a szlovákok jól megértik egymást, de nem csak azért, mert tolmács nélkül tudnak beszélni egymás közt anyanyelvükön. A közösen eltöltött évtizedek pozitív emlékként él a nemzettudatokban, de már a múlt része.

Csehszlovákia nem fog újra feltámadni, de az EU-n belül úgyis testvéri országokként tekintenek egymásra.


RÁKENTÉK VALAKIRE? Hivatalos közlés szerint egy nagykereskedő idézte elő a szerbiai cukorhiányt

RÁKENTÉK VALAKIRE? Hivatalos közlés szerint egy nagykereskedő idézte elő a szerbiai cukorhiányt

Hivatalos közlés szerint stabilizálódott a szerbiai cukorpiac, miután a belgrádi kabinet két intézkedést is hozott. A belgrádi vezetés rendeletet adott ...
Bővebben…
SZERB LAPVÉLEMÉNY: Orbán háborúra készül, és bedönti a hazai valutát

SZERB LAPVÉLEMÉNY: Orbán háborúra készül, és bedönti a hazai valutát

Az ukrajnai háború miatt a közelmúltban rendkívüli állapotot elrendelő magyar miniszterelnök meghozta első döntését az új hatáskörben - írja a ...
Bővebben…
A BENZINTURISTÁK BOSSZÚJA: Speciális árakat a magyaroknak az Adrián!

A BENZINTURISTÁK BOSSZÚJA: Speciális árakat a magyaroknak az Adrián!

Horvátországban sokan reagáltak a magyar döntésre, amely szerint csakis magyar rendszámú gépkocsiba lehet olcsó benzint tankolni. A leggyakoribb vélemény szerint ...
Bővebben…
UKRAJNA ÉS BOSZNIA: A brit külügyminiszter Ukrajna további felfegyverzését sürgette

UKRAJNA ÉS BOSZNIA: A brit külügyminiszter Ukrajna további felfegyverzését sürgette

Barátok és ellenségek közé keveredett a brit külügyminiszter, aki Szarajevóba látogatott. Liz (Elizabeth) Truss először az echte bosnyák Bisera Turković ...
Bővebben…
KATONAI TÉRHÓDÍTÁS: A NATO Bosznia-Hercegovinában is erősít, Dodik ezt veszélyesnek tartja

KATONAI TÉRHÓDÍTÁS: A NATO Bosznia-Hercegovinában is erősít, Dodik ezt veszélyesnek tartja

A NATO főtitkára úgy nyilatkozott, hogy a nyugati katonai szervezet folytatja védelmi kapacitásainak növelését Bosznia-Hercegovinában. Jens Stoltenberg erről azzal kapcsolatban ...
Bővebben…
AUTOKRATÁK VS. LIBERÁLISOK: Utazás a szükségállapot körül

AUTOKRATÁK VS. LIBERÁLISOK: Utazás a szükségállapot körül

A magyar szükségállapot, költői nevén háborús veszélyhelyzet, úgy tűnik feladta a leckét a horvát kormánynak is. Bár nyilvános reakció még ...
Bővebben…