Connect with us

Európai Unió

INDEX.HR: Horvátország a homofób Magyarország oldalára állt, a horvát külügyminiszter pedig nyíltan benyal a magyaroknak

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

a3044572 5b2a 4ab7 a30e 76c3c5677a6d removebg preview
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

 
Az Európai Unió tizenhárom tagállama kedden elítélte Magyarországot az LMBT-közösség tagjait hátrányosan megkülönböztető salátatörvény miatt, és levélben szólította fel az Európai Bizottságot, hogy minden rendelkezésére álló eszközt használjon fel az európai jogszabályok betartatására. A levél eredeti aláírói Belgium, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország, Svédország és Lettország. Olaszország, Görögország és Ausztria később csatlakozott az eredeti aláírókhoz.

Az egyik legolvasottabb horvát hírportál, az Index.hr, szerda este terjedelmes cikkben foglalkozott a kérdéssel, és megállapította, hogy Horvátország nem volt hajlandó aláírni a homofób magyar törvény elleni levelet.

A horvát Index megjegyezte, hogy Gordan Grlić Radman külügyminiszter a maga “artikulálatlan stílusában” próbálta meg elmagyarázni, hogy Horvátország miért nincs az aláírók között.

– Mindazok a nyilatkozatok, amelyek nem járulnak hozzá az egységhez, nekem úgy tűnik, hogy újabb nyugtalanságot okoznak a tagországok körében


– mondta a horvát külügyminiszter.

– Vannak intézmények, szükség van a párbeszédre, és hajlandóságot kell mutatnunk mások meghallgatásra és a tisztánlátásra. Ez valójában a horvát álláspont, álláspontunk mindig asszertív. Szeretnénk egységet látni, és mindazokat a formákat, amelyek összekapcsolják a tagállamokat, és nem azokat, amelyek különbségeket idéznek elő közöttük


– tette hozzá Gordan Grlić Radman.

Egészen más véleményen volt az Európai Unió 13 + 3 tagállama.

– Ez a szexuális irányultságon, a nemi identitáson és annak kifejezésén alapuló megkülönböztetés kirívó formája, ezért megérdemli, hogy elítéljék, mert az emberi méltóság és egyenlőség az Európai Unió alapvető értékei közé tartozik, és ezek az elvek nem kérdőjelezhetők meg.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen időközben szégyennek nevezte a magyar törvénymódosítást. Az Index.hr utalt arra, hogy Usula von der Leyen ugyanúgy az Európai Néppárt (EPP) tagja, mint a Horvátországban kormányzó Horvát Demokrata Közösség (HDZ), vagyis mint Gordan Grlić Radman külügyminiszter és Andrej Plenković miniszterelnök.

– Ez a magyar törvény szégyen. Utasítottam az illetékes biztosokat, hogy írjanak levelet a magyar hatóságoknak, és még a törvény hatálybalépése előtt fejezzék ki jogi aggályainkat


– jeltette ki a brüsszeli bizottság elnöke.

– Ez a törvény egyértelműen megkülönbözteti az embereket szexuális irányultságuk alapján. Ellentétben áll az Európai Unió alapvető értékeivel, mint például az emberi méltóság, az egyenlőség és az alapvető emberi jogok. Ezekben az elvekben nem fogunk kompromisszumot kötni


– tette még hozzá Ursula von der Leyen.

A külügyminiszter benyal a magyaroknak

A zágrábi hírportál megjegyezte, hogy Grlić Radman külügyminiszter és Plenković miniszterelnök döntése miatt Horvátország a “homofób tagállamok” kisebb csoportjában maradt, amelyek nem ítélik el a magyar törvényt, pedig az “vészjóslóan emlékeztet” egy hasonló orosz törvényre, amely hozzájárult ahhoz, hogy Oroszország az utóbbi években az egyik leghomofóbabb és a legkevésbé szabad európai országgá váljon.

Az Index.hr megjegyezte, hogy Grlić Radman külügyminiszter nehezen értelmezhető magyarázatot ad arra, hogy Horvátország miért nem írta alá a homofób törvény ellen megfogalmazott levelet, és ennek a magyarázatnak még kevésbé van értelme, miután az eredeti aláírókhoz csatlakozott Ausztria és Görögország is, amelyeket konzervatív miniszterelnökök irányítanak.

A horvát hírportál szerint Grlić Radman azt mondja, hogy nem akarja megosztottságot az Európai Unióban, miközben a “megosztottság már létezik”, Horvátország pedig a homofób oldalon maradt, ahol a jogállamiság és az emberi jogok megsértői vannak.

A zágrábi Index úgy véli, hogy “ Grlić Radman külügyminiszter magyar politikát folytat és nyíltan benyal a magyaroknak, amikor csak teheti “.

Még mielőtt tovább lépnénk, érdemes megjegyezni, hogy a cikket jegyző Gordan Duhaček már nem előszőr jut erre a következtetésre, tíz nappal ezelőtt – egy másik üggyel kapcsolatban – azt írta, hogy Gordan Grlić Radman nem Horvátország, hanem Magyarország és a Vatikán külügyminisztere.

A jelek szerint az Index.hr számára a magyar törvénymódosítás elleni európai összefogás arra volt jó, hogy ismételten elverje a port a horvát külügyminiszteren, a horvát miniszterelnökön és a kormányzó Horvát Demokrata Közösségen.

Orbán eltereli a figyelmet Horvátországról

A zágrábi hírportál szerint a jogállamiság témájának felemlegetése nem felel meg a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) által irányított Horvátországnak, mert ők is tudják, hogy Horvátországban nincs jogállamiság.

– Ezért Magyarország bizonyos értelemben pajzsként szolgál a HDZ külpolitikájának, Orbán kirohanásai ugyanis elterelik a figyelmet a horvátországi helyzetről


– írta szerda esti cikkében a Horvátországban igencsak népszerű Index.hr.

A cikkíró eszmefuttatása vége felé megjegyezte, hogy Horvátország Magyarországgal, Lengyelországgal, Szlovéniával, Bulgáriával, Romániával, Csehországgal és Szlovákiával együtt igencsak jelentős kisebbségben maradt az Európai Unión belül, mégpedig azoknak a tagállamoknak az oldalán, amelyek nem éppen a jogállamiságról és az LMBT-állampolgárok jogainak tiszteletben tartásáról ismertek.

– Egyrészt elmondható, hogy Horvátország megfelelő társaságban van, másrészt viszont világos, hogy ez újabb “külpolitikai blama” a plenkovići kifőzde és külügyi fulajtárja számára


– zárta cikkét a zágrábi Index.hr, amely ezzel gyakorlatilag egy kalap alá vette Horvátországot és Magyarországot további hat uniós országgal, amivel úgymond kirajzolta az “Európai Homofób Egyesült Államok” határait. A la Index.

A hozzászólások

Csütörtök reggelre rendkívül sok kommentár érkezett az Index.hr fent ismertetett cikkére. A hozzászólók jó része nem ért egyet a szerző álláspontjával, de többen is vannak, akik igen.

A kommentelők két irányba mentek el, egy részük Horvátország hovatartozásával kapcsolatban szólt hozzá, másik részük viszont az LMBT-közösség társadalomban betöltött szerepével foglalkozott.

Egy hozzászóló azt kérdezte, hogy miért kellene bárkinek is egyetértenie és támogatnia az LMBT-közösséget? Ez rendelet?

Egy másik hozzászóló az iránt érdeklődött, hogy a törvény elfogadását követően a homoszexuálisok mit tesznek Magyaroroszágon? Talán muszáj lesz nekik propaganda nélkül folytatniuk az életüket.

Többször is visszatért az a vélemény, hogy az LMBT-közösség tagjai tegyenek azt, amit akarnak az életükkel, de “ezeket a dolgokat” ne reklámozzák a kiskorúak körében.

Több hozzászólónak elege van a melegek és a leszbikusok ügyének népszerűsítéséből, mert szerinte lassan már odajutunk, hogy a heteroszexuálisokat valami csodabogaraknak kell tekinteni.

Voltak, akik úgy vélték, hogy a törvény célja nem az LMBT-közösség megkülönböztetése, hanem a gyermekek védelme az indoktrinációval szemben. A baloldal pedig azért nyomul az LMBT-jogokkal, hogy megosztottságot teremtsen a társadalomban.

Egyes hozzászólók szerint Horvátországgal ellentétben Magyarország szuverén állam, amire az a válasz érkezett, hogy a hitleri Németország is független állam volt, és hogy a fasiszta elme sosem érti meg, hogy mi volt a baj az akkori törvényekkel.

Egy sokadik hozzászóló megjegyezte, hogy az igazság Magyarországon lakik, amire következett a felsorolás, hogy Magyarországon kívül még Észak- Koreában, Venezuelában, Brazíliában, Kínában, Fehéroroszországban és hasonló helyeken.

Kialakult némi történelmi vita is arról, hogy Horvátországnak kivel kellene tartania.

Egy kommentelő szerint természetesen Svédországgal, Franciaországgal, Luxemburggal, Írországgal és a hasonló államokkal, de ehelyett az történik, hogy Horvátország a legrosszabbakkal szövetkezik Európában, vagyis a keleti tömbbel. A hozzászóló ezért nem is érti, hogy mi a f*szért kellett szétverni a volt Jugoszláviát.

Az erre érkezett válasz szerint semmi jó nem jön ki abból, hogy Horvátország elítéli a szomszédos Magyarországot, azon kívül, hogy a belgák, a franciák és a hasonlók s*ggét nyalja.

Itt felvetődött, hogy Magyarország a múltban mennyire törődött Horvátországgal, de felmerült az a kérdés is, hogy miről is van szó, amikor “a svábok beszélnek antiszemitizmusról, a britek, a franciák, az amerikaiak, a belgák és a hollandok pedig rasszizmusból oktatnak ki bárkit is”, amire valaki megjegyezte, hogy mindezek a nemzetek száz évvel a balkáni törzsek előtt járnak.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Szlovákia

Make SLOVAKIA Great Again: Fico nyerte a szlovákiai választásokat

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Fico
Robert Fico pártja nyerte a szlovákiai választásokat, egyes vélemények szerint "bemutatta" a középső ujját Európának (Forrás: Politico)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

Hét párt jutott a parlamentbe a szeptember 30-án tartott szlovákiai választásokon, és elvileg akár több kormánykoalíció is létrejöhetne, de a legvalószínűbb, hogy Fico újra együtt fog kormányozni korábbi párttársával, Peter Pellegrinivel és korábbi szövetségesével, Andrej Dankoval. Azzal a „kis” különbséggel, hogy nem lesz ott a Híd, hogy féken tartsa őket, így ez most Pellegriniékre várhat. Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb kérdése mindenképpen az lesz, hogy Szlovákia a továbbiakban szállít-e fegyvert Ukrajnának. A másik rövidtávú külpolitikai kérdés a migránshelyzet kapcsán a magyar–szlovák határ lezárása, amely főleg az ingázó szlovákiai magyarok hétköznapjait érintheti.

Politikai térkép választások után

Az első exitpollok szerint a jobbközép pártoknak jó esélyük volt parlamenti többséget szerezni, de a lassan csordogáló eredmények folyamatosan lelohasztották a Progresszív Szlovákia kedvét.

Mindezek ellenére a jobbközép oldal elég jól optimalizálta a szavazatait, hiszen csak a volt kormányfő, Eduard Heger nevével fémjelzett Demokraták és a nőügyeiről híres/hírhedt, és végül az ezekbe belebukó volt kormánytag, Boris Kollár pártja maradtak ki a parlamentből.

A jobbközép populizmus azonban továbbra is jelen marad a szlovák politikában az Igor Matovič vezette Oľano és a Richard Sulík vezette SaS-nek az előadásában.

A normális pártok után vágyódó, ám a liberális túlzásoktól ódzkodó választók számára a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) jelentett mentsvárat, amely az elmúlt két választáson alig maradt a küszöb alatt, most viszont magabiztosan sétált be a parlamentbe.

Az oroszbarát oldalon elvesztegetett voksoknak tekinthetők a fasiszta Republikára és a FIDESZ propagandáját visszhangozó, egységpártnak tervezett Szövetségre leadott szavazatok, ezek a pártok pár tized százalékkal ugyan, de elmaradtak a parlamenti küszöbtől.

A Smer mégsem búslakodik, hiszen a Republika részben nehézséget is okozott volna számára a koalíciós tárgyalások során, helyettük az újjáalakult régi szövetségesükkel, a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) tárgyalhat az együttműködésről, amely a 2020-as választási kudarc után visszatért a parlamentbe.

szl terkep

A Republikával nem tűnnek el az oroszbarát szélsőségek a képviselői sorokból, egy részük korábban már a Smernél, más részük az SNS-nél landolt.

A Pellegrini vezette Hlas királycsinálóként tetszeleghet, de valószínűleg megtanulta a leckét, mert amikor hírbe hozták a Progresszív Szlovákiával, egyből csökkenni kezdtek a preferenciái, és elveszítette vezető helyét a népszerűségi versenyben.

A diplomatikusabb kiadású, de alapvetően a Smerrel egy tőről fakadó, nemzeti érzelmekkel és rendpártisággal átszőtt szociáldemokrácia papíron akár a jobbközép pártokkal is összebútorozhatna, de a párt képviselőinek nyilatkozatai alapján ez egyre kevésbé valószínű.

A Hlas még bepróbálkozott azzal, hogy az SNS-t a KDH-ra cseréli, de nem csak a Smer és az SNS szoros szövetségét kellene megbontania, hanem a KDH-t is rá kellene beszélnie a Smerrel való együttműködésre, ami nem túlzottan valószínű.

Játszd újra, Fico!

Az új kormány tehát újrajátszhatja a 2016-2020 közötti kormány felállását a Híd nélkül. Akkoriban Bugárék voltak azok, akik visszafogták Ficoékat, és így Szlovákia megmaradt euroatlanti irányultságú államnak, mi több, az EU magjához való csatlakozást tűzte ki célul a most Brüsszelt ostorozó Fico.

Ezért most Pellegriniékre várhat a Smer kampányában tapasztalt harsányság mérséklése. A 150 fős parlamentben a három párt viszonylag szűk többséggel, 79 mandátummal rendelkezne.

A gyenge pont a több nemzeti szubjektum által újjáélesztett SNS lehet, amelyet nem lesz könnyű egyben tartani a kompromisszumokkal járó döntések során.

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy Szlovákia szállít-e a továbbiakban fegyvert Ukrajnának. Ebben a Smer és az SNS határozott véleményével szemben a Hlas látványosan maszatolt, de hamarosan kiderül, hogy csak a választások előtti óvatosság vezérelte, vagy valóban vannak elvi megfontolások is a kevésbé harcias álláspont mögött.

A másik rövidtávú külpolitikai kérdés a migránshelyzet kapcsán a magyar–szlovák határ lezárása, amely főleg az ingázó szlovákiai magyarok hétköznapjait érintheti.

Az egységpártnak tervezett Szövetség a hidasok távozásával ideológiailag megbillent, de be tudta gyűjteni azokat a Híd-szavazókat, akik számára hívószó a magyar érdekképviselet.

2020-hoz képest 112 000-ről 130 000-re növelték a szavazatszámot, ami azt jelenti, hogy a 2020-as 60 000 Híd-szavazat harmadát tudták csak megszerezni. A korábbi hidasok fele most szlovák pártra szavazott és csak a maradék választotta a Hidat és a Magyar Fórumot.

Az, hogy a Szövetség a Híd-szavazók szétrebbenése és a magyar kormány hathatós támogatásának ellenére sem jutott be a parlamentbe, azt is jelenti, hogy a Szövetségnek nincs több tartaléka.

A társadalom FIDESZ, illetve a Smer (és részben Matovič) által erőltetett megosztottsága csak a többségi közösségben vezet eredményre, egy 8%-os kisebbségnél legfeljebb a most elért 4,4%-ra lehet elég.

A Szövetség vezetői elszalasztották a nemzeti ideológiákon felülemelkedő egységpárt kialakítását, amikor az MKP-sok mindenáron be akarták kebelezni a másik két pártot, ezért nem maradt más hátra a magyar politikai szereplők számára, hogy szlovák partnereket keressen.

Ezt a Szövetség politikusai is elismerték a mostani választási eredmények értékelése során.

Merre tovább MKP?

Nagy kérdés, merre vezethet a korábbi MKP-sok útja. Egyrészt adná magát Igor Matovič pártja, hiszen a platform vezetője, Berényi József tanácsadója volt kormányfősége idején, a párt új üdvöskéje, Gyimesi György pedig a képviselője.

Külön pikantériája a választási eredményeknek, hogy képviselő lett az a Tankó Vilmos, aki a listák leadásakor elígérkezett mind az Oľanohoz, mind a Szövetséghez, de végül Matovičot választotta. Az ügy kapcsán okirathamisítás gyanúja is felmerült, hiszen Tankó tagadta, hogy aláírt volna a Szövetséghez.

Fico Smer

EGY AZ IRÁNY: Egymásra találtak, így már négyen vannak

Kapcsolódó cikk

3+1: Nem csak Orbán, hanem Vučić és Dodik is az elsők között gratulált Ficónak

Az MKP-sok számára a másik lehetséges irány az általuk korábban sokszor szidott Smer, ami feltehetőleg nem lenne ellenére a FIDESZ-nek sem. Bár a Szövetség határozatban foglalta, hogy kizárja a Smerrel való együttműködést (ami akkor inkább fricska akart lenni a korábban a Smerrel együtt kormányzó Hídnak), de Gyimesi a kampányban már a határozat elavultságáról beszélt, holott korábbi pártja éppen a Smerrel való szembehelyezkedésből nőtte ki magát.

Szétforgácsolódtak a korábbi hidas szavazók, akiknek a nagy része euroatlanti irányultságú. A párt korábbi tagjai, szimpatizánsai tűntek fel több szlovák párt listáján is, így képviselő lett a Hlas színeiben Erik Vlček, kajakos olimpikon, a PS színieben pedig Martin Dubéci, a SaS listáján pedig Ravasz Ábel, a párt korábbi alelnöke szerepelt.

Nehéz feladat lesz őket újra egy zászló alá terelni a megmaradt hidasokkal, pedig a nyugatbarát szlovákiai választók számára egy ilyen kezdeményezés a kisebbségi ügyekben szervezetten fellépő alternatívát jelenthetne.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava